Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

■ 41 MB 2002. Május 31., péntek MEGYEI T Ű K Ö R 5. OLDAL Dicséret pedagógusoknak A tehetséggondozásban kiemelkedő eredmé­nyeket elért pedagógusokat köszöntötték a Pro Talento emlékéremmel tegnap Szolno­kon. A megyei pedagógiai intézet és a megyei pedagógiai tanács által alapított díjat hár­man kapták meg. Megyei információ Szabó Itnrefia Béla alkotása az az emlékérem, amelyet'azoknak a pedagógusoknak ítélnek oda, akik a tehetséggondozás területén tartósan kima­gasló oktató-nevelő tevékenységet folytatnak. Az emlékplakettből évente legfeljebb három adomá­nyozható. Tegnap ünnepélyes keretek között, a Tiszaparti Gimnáziumban adták át a díjakat. Idén Benics Kálmánná (Túrkeve, Kossuth Lajos Általános Iskola), Szécsiné Festő Hegedűs Margit (Szolnok; Verseghy Ferenc Gimnázium) és Kalóz Sándor (Tiszaföldvár, Hajnóczy József Gimnázi­um) részesült az elismerésben. Mindhárman számos országos és megyei szintű versenyeken kimagasló eredményeket elért tanítványokkal büszkélkedhetnek több évre visszamenőleg. szs Benics Kálmánná (jobbra) Virágné Katona Zsuzsától, a pedagógiai intézet vezetőjétől átveszi a dijat fotó: esi Új munkahelyek létesülhetnek Közel 1,4 milliárd forint összegű támogatásról döntöttek pénzre. A 148 millió forintból jut például a tószegi és a besenyszö- gi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére és a szolnoki hajlékta­lanszálló építésére. A területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztési cé­lú keretre jelentkező 72 pályázó közül az első körben 54-en jut­hatnak anyagi segítséghez a terü­letfejlesztési tanács döntése értel­mében. A szétosztott keret ez esetben 522 millió forint volt, amit a pályázatnyertesek például a termelő infrastruktúra kiépíté­sére, a belterületi és önkormány­zati tulajdonban lévő utak építé­sére, ivóvízhálózat-fejlesztésre fordítanak majd. ____________ HGY Te lekjuttatás, feltétellel Megyei információ A megyei területfejlesztési ta­nács tegnapi soros ülésén dön­tés született á különböző támo­gatási keretek felosztásáról. A hagyományosan jól működő előkészítő bizottságok szakmai értékelését és véleményalkotását követően a megyei területfejlesz­tési tanács dönthetett a 2002 évi területfejlesztési célelőirányzat, a területi kiegyenlítést szolgáló fej­lesztési célú keret és a céljellegű decentralizált alap első döntési körére beérkezett és befogadott pályázatokról - mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Búsi La­jos, a megyei területfejlesztési ta­nács elnöke. A három támogatási keret, amit a tanács felosztott, csaknem 1,4 milliárd forint volt. A területfejlesz­tési célelőirányzatra beérkezett és elfogadott pályázatok között 235 millió forintot osztottak fel. Kilenc munkahelyteremtő és három munkahelymegtartó pályázatot tá­mogattak. Ennek eredményeként 108 új munkahely létesülhet és 614 régi munkahely fennmaradását biztosíthatják megyénkben. A céljellegű alapra pályázók­nak körülbelül csak a felét tudták támogatni, itt jelentkezett ugyan­is a legnagyobb, a lehetőségek háromszorosát kitevő igény a Szolnok Ülést tartott tegnap a városi közgyűlés, amelyen többek között tájékoztatót hallgatott meg a Szolnoki Főiskola fej­lesztési stratégiájáról; továb- ,bá telekjuttatásról határo­zott és döntött a Baross utcai bölcsőde megszüntetéséről. Valamennyi felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy a városnak fontos a Szolnoki Főiskola. Egy­hangúlag támogatták fejlesztési stratégiáját, amelyhez dr. Törzsök Éva főigazgató fűzött szóbeli megjegyzéseket. Egyetértettek azzal is, hogy az önkormányzat a . Tiszaligetben öt hektárnyi, jelen­leg erdőművelés alatt álló terüle­tet az intézmény bővítésére térí­tésmentesen átadjon. Ennek fel­tétele, hogy a főiskola pályázata eredményes legyen. A terület ér­téke jelenleg mintegy 500 millió forint. A fejlesztési stratégiával kapcsolatban a képviselőknek egyetlen megjegyzésük volt: kér­ték annak a bekezdésnek a törlé­sét, amely szerint a főiskola táv­latban sem törekszik egyetemmé válni. Dr. Törzsök Éva ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy egy­előre a főiskola helyzetének sta­bilizálása, működésének fejlesz­tése a fő feladat. Ezzel a képvise­lők egyetértettek, viszont úgy lát­ták, mindez nagyobb, esetleg több évtizedes távlatban nem mond ellent annak a törekvés­nek, hogy a főiskola törekedjék az egyetemi státusz elnyerésére. Az elfogadott tájékoztatóból kompromisszumként kimaradt a kifogásolt bekezdés. Kisebb vitát keltett a Városi Művelődési és Zenei Központ Kht. tavalyi gazdálkodásáról szó­ló beszámoló és közhasznúsági jelentés. A képviselők rákérdez­tek a 7,5 milliós hiány okaira (eb­ből 2 millió egy elnyert, de idő­ben meg nem kapott pályázati összeg volt). Az előterjesztést a képviselők elfogadták, de szep­temberre további információkat igényeltek a vagyongazdálkodási és a költségvetési bizottság részé­re. A továbbiakban a közgyűlés egyetértett a Baross utca 56. szám alatt működő bölcsőde megszün­tetésével. Az így megtakarított összeget nem vonják el a bölcső­dei igazgatóságtól, az ingatlan pe­dig továbbra is a szociális szféra céljait szolgálja. BA Amiről beszélünk Érzelmek iskolája TELEKI JÓZSEF így lett politikai ügy a szakmai kérdés Érzelem és politika - mint már lenni szokott ha­zánkban, most is ez döntött szakmai kérdések­ben. Mert az elsősorban szakmai kérdés, hogy hol épülhet, és hol nem hulladékudvar, vagy ahogy régebben — az európai uniós szóhasználat bevezetése előtt - nevezték: MÉH-telep. Ám Szolnokon a hulladékudvar körüli vitában a szakma szavát alig le­hetett hallani. Félreértés ne essék, nem a polgárokat hibáztatom, akik megijedve, hogy szomszédjukban „szeméthegy” lesz, aláírás- gyűjtésbe kezdtek. Fórumokon a városvezetőkbe, szakemberekbe a szót belefojtva sorolták érveiket vélt, olykor valós igazuk mellett. Nem, nem ők hibáztak. Az önkormányzat hibázott. Duplán is. A lakóknak joguk van tudni, mi készül otthonuk közelében. Az pedig, hogy lakóhelyüktől minél távolabb szeretnék tudni a szemet, szinte természetes. A városvezetők hibáztak, túszén nem mondták el időben, milyen is egy hulladékudvar. Mivel jár, illetve nem jár egy „MÉH-telep” közelsége. Nem mondták el, a telepeken ideiglenesen felhalmozott veszélyes hulladék nem más, mint elhasznált étolaj, ki­selejtezett televízió, rá­dió, számítógép, hűtő. Az önkormányzat rá­adásul nemcsak a infor­málásról felejtkezett el, hanem a naptárról is. A hulladékudvarok megvalósításához ugyan­is éppen a választás évében látott hozzá. így szinte „természetes módon” lett politikai ügy a szakmai kérdés. Hiszen mi más magya­rázná a politikusok egymást érő nyilatkozatait az ügyben, mint a kampány. Tavaly ősszel ugyanis egy hasonló kérdésben nem volt honatya, önkormányzati képviselő, aki felemelte volna szavát a pol­gárok érdekében. Amikor a Rethmann Rt. telepén létesítendő hulla­déktömörítő korbácsolta fel a megyeszékhely belvárosában élők in­dulatait, a polgárok szinte magukra maradtak gondjukkal. Sem ügy­véd, sem politikus nem állt melléjük. Csupán néhány lakó nyílt le­állásának volt köszönhető, hogy tiltakozásuk eredményre vezetett. Mindezzel szemben most nem maradtak hallgatagok a politikusok. Az országgyűlési mandátumért, sőt valószínűleg a polgármesteri székért is harcba szállók fegyvere lett a szemét és a félelem. Mindez persze ma már a múlté. Csakhogy a hulladékudvarokra szükség van ahhoz, hogy a város szemete a megyeszékhelytől har- mincegynéhány kilométerre biztos helyre kerülhessen. A hulladék- udvaroknak, más városokhoz hasonlóan Szolnokon is fel kell épül­niük, a térségben élő 240 ezer ember érdekében. Tökéletes helyet eddig aligha lehet találni, valakik érdekét mindig sérteni fogja a hulladékudvar. Az önkormányzati választások pedig vészesen kö­zelednek... Az árvízvédelem közös ügy Elismert munka A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskolával kihelyezett ülésen ismerkedtek meg tegnap az önkormányzati képviselők. Az intézmény elmúlt öt évét, a leköszönő igazgató, dr. Kosztyu János ismertette. Elhangzott, nem könnyű négy évet tud maga mögött az iskola, hiszen az ala­csony pénzügyi finanszírozás gondjai mellett tanárhiánnyal is küszködik a nagy múltú intéz­mény. Az iskola eredményeiről — több új korszerűen felszerelt szaktanterem, a diákok igényei­hez és a munkaerőpiac változá­saihoz igazodó szakközépisko­lai képzés - és a vezetés munká­járól elismeréssel szóltak a kép­viselők, megköszönték dr. Kosz­tyu munkáját. Égető gondjuk a kollégium leromlott épületének felújítása. Az önkormányzat se­gítségével ez is hamarosan meg­oldódik. A hozzászólásokban az is elhangzott, hogy a gimnáziu­mi képzést erősíteni kell. de ÁTVETTÉK. Bizonyítványosz­tás volt tegnap a Szolnoki Nyelv­iskola és Idegennyelvű Szakkö­zépiskolában. Húsz kisdiák ve­hette át a Pitman Nemzetközi Nyelvvizsgaközpont angol nyel­vű oklevelét, fotó. csabai istván Prototípusok Jászberény Az ország minden részéből ér­keztek építési szakemberek a mi­nap Jászberénybe, hogy részt ve­gyenek a LindabFamilyline kon­ferenciáján, amelyen a könnyű- szerkezetes családi házak építé­sének lehetőségeiről esett szól. Az esemény szervezője a herényi Nagy Bt. vezetője, Nagy János el­mondta, hogy a svéd- és németor­szági tapasztalatokra építve idén kezdik meg az országban a Fami- lyline könnyűszerkezetes házak építését. Az új rendszer alapján az ország első négy ilyen jellegű családi házát Jászberényben épí­tik fel, amelyek kivitelezési mun­kálatait a résztvevők is megtekin­tették. Nagy János kiemelte, hogy a hagyományos technológiához képest valamivel olcsóbb házakat az alapozástól a kulcsátadásig há­rom-négy hónap alatt lehet felépí­teni. A könnyűszerkezetes csalá­di házak mellett tervezik a Lin- dabFamilyline-eljárással építhető tetőtér-beépítéses és többszintes házak forgalmazását is. _____bcs (F olytatás az 1. oldalról) A Kötivízig igazgatójától meg­tudtuk, utolsó fázisához érke­zett a megyeszékhely védmű- veinek kiépítése. Emellett meg­erősítették a töltéseket több, ko­rábban kritikus szakaszon, így Tiszasüly és Tiszaroff térségé­ben. A Szolnok alatti, magaspar­ti településeken szintén bizton­ságosabb védekezést tesz lehe­tővé a mintegy tíz kilométer hosszú, új védvonal. Dr. Nagy István szólt a napokban lekö­szönt kormány által indított 500 kilométeres védvonal-fejlesztési programról, kiegészítve azzal, hogy ennek keretében a Közép- Tisza vidékén várhatóan a jövő évtől kezdődhet el a töltések magassági és keresztmetszetbe­li hiányosságainak megszünte­tése. Elhangzott, folytatódik a szakmai munka és a társadalmi párbeszéd a Vásárhelyi-terv to­vábbfejlesztésével összefüggés­ben, így jelenleg is folynak az egyeztetések a tervezett vésztá­rozókkal érintett településeken. Továbbra is a legkényesebb kér­dések egyike a hullámterek ren­dezése, hasznosítása. Nem kön­nyű ugyanis közös nevezőre hozni az árvízvédelem, a mező- és erdögazdák, a természetvéde­lem és az idegenforgalom érde­keit.- Ami jelenleg a hullámtéren van, az senkinek sem jó. Ha itt nem tudunk rendet tenni, a tér­ség komoly árhullámok esetén menthetetlen. Ám ha valamennyi érdekelt kellő toleranciával köze­lít a kérdéshez, megteremthető a konszenzus - hangsúlyozta dr. Nagy István. Herbály Imre bejelentette: kezdeményezik a Nemzeti Föld­alapról szóló jogszabály módosí­tását az árvízbiztonság szem­pontjainak hatékonyabb érvé­nyesítése érdekében. L. Z. ITT A CIRKUSZ. Tegnap megérkezett Szolnokra a világhírű Magyar Nemzeti Cirkusz. A ma esti első előadáson a hetventagú társulat 1500 férőhelyes cirkuszi sátrába várja a nagyérdeműt. A felejthetet­len látványok között biztosan emlékezetes marad az először bemu- tatatásra kerülő Las Vegas-i világítás víziorgona is. fotó: csabai istván Kulturális konferenciával ünnepelte tegnap fennállá­sának 50. évfordulóját a kis­újszállási Arany János Váro­si Könyvtár.- A könyv társul szegődik mellénk, vele bekapcsolódhatunk az embe­riség közös vérkeringésébe. Eszköz ahhoz, hogy megismerjük azokat, akik időben, térben távol élnek tő­lünk. A könyvtár egyfajta menedék is, az embernek, a könyvnek és a közösségnek a menedéke - mond­ta köszöntőjében Halász János, a parlament kulturális bizottságának tagja. A volt államtitkár hangsú­lyozta, a minisztérium az elmúlt négy év alatt több százmillió forin­tot fordított a könyvtárak moderni­zálására, hogy az információs társa­dalomban megállják helyüket. Arra emlékeztetett, hogy a XXL század­ban is fontos a könyvtáros szemé­lye. Ő az, aki megszeretteti az olva­sást, a könyv használatát. — A Nagykun Együttműködési Társulás továbbviszi azt a széllé­Otven met, amelyben a kunsági kultúra gyökerezik - hangsúlyozta Né­meth István elnök, áld szerint fon­tos, hogy a kun települések együtt igyekeznek megőrizni a kun ha­gyományokat és egymás rendez­vényein részt vesznek a zenei és néptáncos csoportok és a Nagy­kun Lovasbandérium huszárjai. A meghívott Karcag — amely már elnyerte a kultúra és a könyv­tárpártoló önkormányzat címet — polgármestere a városban folyó kulturális munkáról beszélt. Fdze- kas Sándor elmondta, egy telepü­lés soha nem az épített környezet összessége. Karcag attól Karcag, hogy ott milyen emberek élnek, mennyire elkötelezettek a telepü­lés, a kultúra iránt. Az önkor­mányzat szívügyének tekinti a kultúra segítését. Ez nemcsak in­tézményi támogatást jelent, ha­év könyvtárélet nem köztéri szobrok alkotását, a helyi képzőművészek, zenei együttesek segítését. Tíz év alatt közel 100 könyv, kazetta kiadását támogatta a város. Dr. Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének el­nöke előadásában úgy vélte, nem direktívákon múlik, hanem a könyvtárosokon, népművelőkön, hogy egy község milyen kulturá­lis örökséget hoz létre. Kisújszállás kulturális hagyo­mányait jelképes séta keretében ismertette Palágyi Gábor polgár- mester. A kun szellemi örökség mellett szólt az építészeti és ter­mészeti értékekről is, valamint az aktív civil körről. Elhangzott, az Arany János Városi Könyvtár és az ott dolgozó könyvtárosok jó összekötők a könyv, az olvasó és a tudás között. Kisújszállás szoci­alista képviselőjeként nyolc évet töltött a Parlamentben Tokár Ist­ván, aki előadásában az ott folyó munkáról, köztük a kultúrapárto­lásról szólt.- Igaz, hogy nem vagyunk ku­nok, vegyes a lakosság összetéte­le, mégis a magunk szerény ha­gyományával építgetjük a telepü­lést - mondta Baranyi Mihály, Kenderes polgármestere. A Nagy­kun Együttműködési Társulás tagjaiként mégis részt vesznek a kun települések rendezvényein. Ö. Tóth Lajosné harminc évet dolgozott a könyvtárban könyv­tárvezetőként. Előadásában azo­kat a fejlesztéseket, eredménye­ket vázolta, melyeket irányítása alatt ért el a könyvtár. Az utolsó tíz évről pedig Gubuczné Tömör Mária jelenlegi igazgató szólt. __________DB Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom