Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 115. szám

4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2002. Május 18., szombat Kilenc házból álló település írhatnám úgy is, hogy Berekfürdő-külső, hiszen puskalövés- nyire a település, de az ott lakók tiltakoznak, Tatárülés en­nek a becsületes neve. Tanyaközpont, az egyik oldalon öt, a másikon négy mutatós ház fogja egymás kezét. Középen be­tonpántlika út köti össze a Karcag—Kunmadaras műúttal. A kilenc épületből nyolc lakott, egy vevőre vár. Vajon kik élnek itt, karnyújtásnyira a műúttól, vasúttól, de mégis külön a községtől? Berekfürdő—Tatárülés Mokány, bajszos, félmeztelen ember pány­vázza odébb a teheneket. Bézi Ferencnek hívják, negyvennégy éves. Patyolattiszta, fe­hérre meszelt a háza, amelyet most ő lakik, meg a három felnőtt gyerek, akik sűrű ven­dégek.- Magángazda vagyok, és ilyenkor egye­dül morzsolgatom a napokat. Mindig várom a gyerekeket, sűrűn felkeresnek, mióta így maradtam.-Miből él?- Gazdálkodom. Van egy kis föld is, fe­jem a teheneket, meg házhoz hordom bicik­livel a tejet. Nem is győzöm, annyi lenne rá a vevő, mert ez jó, nem fölözött.- Ki főz magára?- A szükség megtanított. Meg a nagylá­nyom, aki Pesten dolgozik, de három-négy- naponta jön.- Milyen itt az élet?- Csendes, nyugodt, mindenki ismer mindenkit. Villany, víz van. Azután van ut­cai telefon, ha csörög, Maci jelez.-Ki az a Maci?- Ötéves kau­kázusi kutya. Kevéssel távo­labb Martin Lajo- sékhoz kopogta­tunk. Ketten laknak már, mindketten nyugdíjasok. A lá­nyok családosak, Szolnokon és Kar­cagon élnek, és szü­letett két unoka is. Bézi Ferenc a tanyája előtt- Laktunk mi Karcagon csodaszép kertes házban, de eladtuk, mert nem bírtuk meg­szokni. Ez a mi hazánk, otthonunk vagy harmincöt éve.- A nyugdíjaik?- Ami jön, elég. Azután jószágozunk is, van húsz kismalac, három anyakoca, nyolc hízó, aprólék.- Ébresztő?- Mikor, hánykor nyílik ki a szem. Fél öt, fél hat között.- Sokszor mennek a bereki strandra? Gazda szeme hizlalja a jószágot: Martin Lajos és a felesége, Julika nyolc hízót, három anyakocát, húsz kismalacot nevel fotóki mészáros jAnos Mi lesz veled, Dami?- Szinte alig. Nekünk az már túlzsúfolt, zajos. Inkább az örsire. Szeretjük a nyugodt, csendes helyeket. Az örsi is az, meg ez a ta­nyaközpont is. Itt lakunk, Berekfürdőben, de mégis tágasabban, szabadabban, mint bent, egy zárt utcában.- Orvos?- Van, nagyon jó a doktorunk, írja le. Meg a focicsapat, több volt NB Il-es, NB Ili­as játékos rúgja nálunk a bőrt. Ezt onnan tu­dom, hogy a sportkörnél is segédkezem. Az önkormányzaton, vállalkozókon kívül az itt lakó németek is támogatják a csapatot. Nem csak idősebbek, fiatalok is akadnak a nyúlfarkutcányi településen. Kovács Zsolt- né Zitáék fél éve költöztek ide. Laktak már Madarason, Berekfürdőben, és ezt a házat 800 ezerért vásárolták.- Szeretek itt lakni, mert barátságosak a szomszédok, és mindenki ismeri egymást. Én most gyesen vagyok a kisfiúnkkal, aki két­éves, a párom meg Németországban szakács.- Miből élnek?- Családi póüék, gyes, gyermekvédelmi, azután a férjem is küld. Nem beszélve arról, hogy anyósomék is segítenek, akik a faluban laknak, és sokszor elmegyünk hozzájuk.- Mi hiányzik?- Ide nem hordják ki a megyei lapokat, pedig száz méterre sem vagyunk a bereki út­tól. Azután a jó víz, mert én azt a gyereknek Berekből hordom. Egyébként végtelen nagy szabadságot jelent itt élni.- Szórakozás?- Tévé, három adót foghatunk. De ne­kem Zsolt kisfiúnk az, ő a legnagyobb, leg­boldogabb szórakozásom... D. SZABÓ MIKLÓS Szolnok Mi lesz veled, Damjanich uszoda? — sokakat aggaszt mostanság ez a kérdés, hi­szen bár Szolnok a vizek vá­rosa, mégis legtöbben csak és kizárólag a Damit szeretik, oda járnak évek, évtizedek óta. Többek nélkülözhetetlen „gyógyszere” ez a teljesen le­robbant uszoda, amivel most már kezdeni kellene valamit. Erről tartottak lakossági fó­rumot a városházán. Szalay Ferenc polgármester hatá­rozottan cáfolta azt a rémhírt, mi­szerint bezárnák a Damjanich uszodát. Ez minden alapot nélkü­löz. Igaz ugyan, hogy egyáltalán nem európai színvonalú a létesít­mény, ezért is kell most már vala­mit kezdeni vele. Egyelőre azon­ban csak hangos gondolkodásról lehet szó. Pénz ugyanis a tervek­re nincs. Alternatívát jelenthet azonban a Tiszaligeti strand, ahol ismét előtérbe kell helyezni a sportturizmust. Ennek érdekében magánerős beruházásként június közepén megkezdik egy 43 szo­bás hotel építését, elkészült a sportcsarnok felújítása, újjáépít­hetik a stadiont, és a teniszpályák is megújultak. Kaposvári Kázmér, a Damit üzemeltető Víz- és Csatornamű- vek Koncessziós Rt. vezetője kije­lentette, új uszodára nincs pénz. Ahhoz ugyanis legalább 2 milli­árd forintra lenne szükség. Ebből egymilliárdot a városnak kell áll­nia. Erre azonban képtelen. Nem­hogy ekkora összeg nem áll ren­delkezésre, de arra a kötelezően megépítendő vízforgató berende­zésre sincs forrás, ami 200 millió forintba kerül. Úgy vélte, részen­ként kell majd valahogy felújítani az uszodát. Ezután a „megszállott” Dami- törzsközönség alkotta fórum résztvevői vaskosan, de kulturál­tan fogalmazták meg véleményü­ket. Szóvá tették, hogy számtalan helyen épül, bővül fürdő, ám Szolnokon miért nem fejlődhetett az 50 éves Damjanich? Egy olyan helynek, ahol olimpiai bajnokok nevelődtek, a városnak pedig fo­galom a közkedvelt Dami, és Amerikában is tudnak létezésé­ről, miért került „partvonalon” kí­vülre a fejlesztése? A vízforgatót pedig már régen meg kellett vol­na oldani. Elhangzott: a politiká­nak és a szakmának is jobban kel­lett volna figyelnie az uszodára. Felrótták, hogy nyáron a város gyakorlatilag egy medencébe jár úszni, a fedett rész eközben nem használható, télen miért nincsen nyitva vasárnap délután, miért zár be hétköznap már kora este, a sportolók és az iskolások miatt a fizetővendégek szinte a lépcsőre szorulva „úsznak”, hogy építse­nek új medencét a füves terüle­ten, és ha ez megvan, a többit újítsák fel. Egy résztvevő kijelen­tette: Jászberényben a lokálpatri­otizmusnak köszönhetően a vá­ros szívén viseli a fürdő sorsát, miközben a Dami a megyeszék­hely szégyene. A két vezető válaszában meg­fogalmazta: tudomásul kell ven­ni, egy új uszoda a régi helyén 2 milliárdba kerülne. A városnak 3 milliárd forint hitelállománya van, a Damira nem futja pénz. Az elmúlt években 15 milliárd forint „vizes” beruházás valósult meg a térségben (gátak épültek, szennyvíztisztítót adtak át, víz­müvet korszerűsítettek, tartalék ivóvízbázist alakítanak ki stb.), és kaptak pénzt a ligeti strand fej­lesztésre is (ez ősszel kezdődik). Az uszodára már nem maradt pénz pályázni. Elhangzott: az elő­dök mulasztásait nem lehet né­hány év alatt pótolni. Hosszabb nyitva tartás azért nem lehetsé­ges, mert az egy teljes műszakot jelentene a dolgozóknak, és az uszoda már így is évente több tíz­milliós veszteséget „hoz”. Vízfor­gatóra pedig nem is lenne szük­ség, mert elegendő víz áll rendel­kezésre a víztisztasághoz. Kapos­vári Kázmér megígérte, ha a re­konstrukció elkezdődik, a kivite­lezés gyors lesz, és az uszoda nem lesz bezárva. A végén Szalay Ferenc kijelen­tette, higgye el mindenki, az ille­tékesek a szívükön viselik a Dami sorsát, és folyik a források keresé­se. Tudják, sokakat érint ez a kér­dés. Ez abból is látható, hogy míg a nagy fontosságú, szolnoki gesz­torsággal felépítendő kétpói regi­onális hulladéklerakó fórumán 16-an vettek részt, a Damit érin­tőn ezzel szemben jóval több mint ötvenen... Grafikus diákok kiállítása ____ Tiszafüred Ig en értékes, s követhetően hasznos „ügyhöz” adta nevét a Kiss Pál Múzeum azzal, hogy helyet adott az egri Eventus Üz­leti Tudományok Szakközépis­kolája Alapfokú Művészetokta­tási Iskola és Kollégium grafikus diákjai kiállításának. Az iskola művészeti tagozatának repre­zentánsai valóban bemutatásra érett alkotásokkal lepték meg a szép számú érdeklődőt, igazolva ezzel a tanintézmény azon tö­rekvéseit is, melyek 1991-től tan­tervi szinten kívánják bepótolni ebben a régióban (is) a középfo­kú művészeti képzés korábbi hi­ányát. A megnyitón jelenlévők bizonyossággal tanúsíthatják, hogy ez az alma materi igényes­ség már nem középiskolás fokú esztétikumokat teremt. Nézőpont TELEKI JÓZSEF Nőhiány Nőkre és fiatalokra nagy szükség volna Nőhiányom támadt a parlament alakuló ülését nézve. Az ellenzéki és a kormánypárti padsorok­ban egyaránt alig lehetett a gyengébbik nembéli képviselőt észrevenni. Valószínűleg persze most sem jutott kevesebb honanya a székekbe, mint négy, nyolc vagy tizenkét éve, csak most szem- beötlőbb volt a hiányuk. Szembeötlőbb, mert a szocialisták még a választási kampány kezdetén a fiatalítás mellett fennhangon hirdet­ték a nők arányának növelését. Sőt Lamperth Mónika még egy női lobbi megalakítását is beígérte az első ülésnapra. Most meg se nő, se lobbi a képviselők között. No persze arról, hogy az MSZP-nek nem sikerült betarta­nia az első ígéretét, csak mi, renitens vá­lasztók tehetünk. Nem szavaztunk kellő számú szocialista honatyát és honanyát a parlamentbe. Pontosabban az utóbbiból küldtünk keveset. A szocialisták ugyanis európai minták alapján idejekorán kiszámították: a politikusok között nőből is és fiatalból is 20-20 százalék volna a kívánatos arány. Ennek érdekében az MSZP országos listáját úgy is állította össze, hogy az azon szereplő jelöltek közel húsz százaléka nő volt. A hölgyek többségét azonban eleve esélytelen helyre rangsorolták. így bizony a parlament mina­pi alakuló ülésén az MSZP-s padsorokban ülő 179 képviselő között a gyengébbik nemből csupán tucatnyian szerénykedtek. A fiatalítás pedig még kevésbé sikerült. Az MSZP képviselőcsoportjában a 35 év alattiak számaránya még a nőknél is rosszabb. Nőkre és fiatalokra mindennél nagyobb szükség volna a mos­tani kiegyenlített erőviszonyok között. Ők ugyanis talán más szemléletet és más hangot hoznának a politizálásba. Hiányoznak a nők, még akkor is, ha minden eddiginél több hölgy került, illet­ve kerül fontos pozícióba. A parlament, az MSZP-frakció, sőt több minisztérium irányítását is a gyengébbik nemre bízták, illetve bíz­zák. Hiányoznak, még akkor is, ha nők kulcspozíciókba kerülésé­vel pótolható a lobbi sutba dobott terve. Hiányoznak a honanyák, legfőképpen nekünk, férfinak. A képviselői sületlenségek egy bá­jos szőke hölgytől sokkal elviselhetőbbek... Tv-notesz Kepes-kísérlet Kísérlet járja be a képernyőt - az egyik kereskedelmi tévé csator­náján -, Kepes András bizarmak tűnő kísérlete, aki azt vette fejé­be, hogy napjainkban fiatal ma­gyar írókat, novellistákat, elbe­szélőket népszerűsít esténként. Azazhogy nem esténként, ha­nem a késő éjszakai órákban, éj­féltájt vagy még olykor később is, amikor helyet kap Könyv-jelző műsorával. Sajnos, a vállalkozás szépséghibája ez, merthogy ki az az őrült (a jegyzet íróján és né­hány mindenre elszánt nézőn kí­vül), aki képes éjjeli bagolyként virrasztani a készülék előtt ahe­lyett, hogy az igazak álmát alusz- ná. De hát nincs ebben mostan­ság semmi rendkívüli, hogy tud­niillik a szépirodalom ily mosto­ha gyermek a televízióban, hogy még a könyv, az olvasás sem igen kell neki tárgyául. Pedig volt idő, de hol van már a tavalyi hó, ami­kor egy-egy olvasmány derék szálláscsinálójának szerepét is vállalta a nézők körében. Mindenesetre most történt, történik valami, ha nem is az iga­zi, az idő rövidsége miatt. Olyan írókkal találkozhatunk sorjában a képernyőn, akik jószerivel isme­retiének a számunkra, legalábbis a széles közönség előtt. Mintegy húszán szerepelnek Kepes listá­ján, s közülük már néhányan - Grecsó Krisztián, Csema Szabó András, Darvasi László - be is mutatkoztak, s majd követik őket hétköznapokon a többiek, akikre ráadásul még szavazhatunk is — ki a legjobb közülük — telefonon vagy akár interneten is. És ez bi­zony újdonság, az első multimé­diás, azaz sokoldalú — tévé, inter­net, telefon - kulturális program! A magyar irodalom fiatal, remé- nyes új hajtásairól van szó, még ha közöttük akad is olyan, aki nem éveit, hanem fiatalos szelle­miségét tekintve tartozik közé­jük. Mint a törökszentmiklósi születésű Darvasi, aki az alföldi városkából elindulván már elju­tott Párizsig is, ahol jelenleg egyik drámáját játsszák franciául, mert­hogy kenyere a drámaírás is. Az elbeszélések, sőt regények vala­mint tárcák mellett, az utóbbia­kat Szív Ernő néven adja közre, s közülük egyet hallhattunk is Má- csai Pál felolvasásában. Merthogy az írók bemutatkozását követően egy-egy rövidebb írásuk is el­hangzik mindig, méghozzá jeles színészek tolmácsolásában. Két­ségtelen, kedves gesztus ez, hogy gusztust csináljanak vele. Napja­inkban ha egy süldő lányka vagy egy kamasz legény némi készsé­get és képességet árul el, mond­juk a könnyűzenélésben, máris a popsztárság „fenyegeti”, övé a képernyő. Ezúttal azonban olyan fiatal alkotók kapnak nyilvános­ságot, akik igazán tehetségükkel érdemlik ezt meg. És Kepes ké­pes is rá, hogy ötletesen „adja el” őket, elegánsan, a tőle megszo­kott professzionális színvonalon. Nem is értem, miért nem kaphat előkelőbb helyet az RTL Klub műsorában. Akár valamelyik csacska magazinjának a „rovásá­ra” is. VALKÓ MIHÁLY a SZOLNOK DOMUS-ban május 30-ig 10 % ENGEDMÉNNYEL vásárolhatja vagy rendelheti meg a tölgy ÉTKEZŐGARNITÚRÁKAT, TÁLALÓT, SZEKRÉNYEKET, KOMÓDOT és kiegészítőket. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom