Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 102. szám

6. OLDAL HATVAN O N TÚL 2002. Május 3., péntek | Allomásfőnök — fokmérővel Bizony, jó néhány év eltelt addig, míg a Tiszaföldvár-Homokon lakó Lekvinszki Tivadar kézbe vette a szeszfokmérőt. Munkahelye is, foglalkozása is távol esett a homoki szeszfőzdétől. 1949-ben, az érettségi vizsga után pályamunkás lett Szentesen. A MÁV állományán belül változtak munka­helyei és beosztásai. Végzett segédtiszti, majd tiszti tanfolyamot. Volt forgalmi szol­gálattevő, üzemeltetési csoportvezető, majd a szentesi vasútállomás főnöke lett. Onnan ment nyugdíjba. Ezek után jogos a kérdés: hogyan lett szeszfőzdevezető?- A feleségem szüleinek szeszfőzdéjük volt. 1952-ben elvették tőlük. 1962-ben le­vették őket a kuláklistáról. Akkor már be­mehettek dolgozni az udvarukon álló régi szeszfőzdéjükbe. Az apósom néhány évig, a haláláig dolgozott ott, a feleségem meg harminc évig. Segítettem neki, éjszakán­ként főztem a pálinkát. Volt, aki megtaní­tott arra, hogyan kell felvenni a készletet, miként kell végezni az adminisztrációs munkát. 1989-ben aztán született egy olyan rendelkezés, hogy szeszfőzdében csak az dolgozhat, aki elvégezte a felelős szeszfőzdevezetői tanfolyamot. A felesé­gem nem akart elmenni a tanfolyamra, én viszont elvégeztem azt. így lettem szesz­főzde vezető egy magáncégnél. Négyórás munkaidőben, nyugdíjasként tíz évig dolgoztam ott. Most itthon vagyok, a ház körül teszek-veszek. Volt ugyan há­rom hold szőlőnk, de kitúrattuk, lucerna van a helyén. Mindenki tudja, hogy ma­napság szőlőt fenntartani igen körülmé­nyes. Az értékesítés jószerével a permete­zőszerek árát sem futja ki. Nem is beszélve a napszámos munkáról. Napszámost is ne­hézen kap az ember, s annak munkájában sincs sok köszönet. A szőlő munkaigényes, nem mindegy, hogyan metszik meg. A ha­gyományos művelésnél csákányozni is kell, azt nem végezték el. Szóval nem érde­mes foglalkozni a szőlővel. De a gyümöl­csöt sem lehet jól értékesíteni. Azért van olyan sok bérfőzés és pálinka, mert az em­berek nem tudnak mit kezdeni a gyü­mölccsel. Becefrézik, de a szeszadót is ál­landóan emelik. Ezért csökken évről évre a bérfőzések száma. Ma már egy liter pálinka főzési díja 580 forint. Értékesítése is csak úgy lehet, ha olyan embernek adják el, aki jövedéki engedéllyel rendelkezik. Otthon nem mérhető ki — legfeljebb a termelő csa­ládja elfogyasztja. Amennyiért előállítják a pálinkát, annyiért a boltból is tudnak ven­ni. Ezért mennek tönkre a szőlőterületek. A tavalyi bérfőzést összehasonlítottam a 2000. évivel, ahhoz viszonyítva tizenkét­ezer hektoliter-fokkal főztünk kevesebbet. A hektoliter-fok évről-évre csökken. Tíz évvel ezelőtt megnéztem Bátorsző­lőt. Olyan szép volt, hogy csodájára jártak az emberek. Teltek az évek, kihalt az idő­sebb generáció. A fiatalok meg más pályát választottak, mert látták, hogy a szőlőből évről-évre rosszabb a megélhetés. A felesé­gemtől tudom, hogy ők régebben megéltek három hold szőlőből. A szeszfőzde csak rá­adás volt. A bérfőzés szezonális munka, ha valaki csak azzal foglalkozik, nem él meg belőle. A na­pokban a fele­ségemmel is­mét végigjár­tuk Bátorsző­lőt. Siralmas kép fogadott. A terület het­ven százaléka műveletlen. Nyakig ér a gaz, a házak megtámogat­va állnak. Lát­szik, hogy az A nyugdíjas állomásfőnök odakerültek jó részének megkérdőjelezhető a munkája. Arra a kérdésre, hogy kedvelte-e saját főztjét, így válaszol: — Sosem szerettem a szeszt. A gyomron egyébként sem valami jó, vigyázni kell rá. Amikor lefőztem a pálinkát, megszagol­tam, belenyújtottam a kisujjamat, úgy íz­leltem meg. Ha meg kellene innom féldeci pálinkát, azt mondanám, inkább verjenek a fenekemre. Búcsúzáskor egy kis nosztalgiával mondja: — Szerettem a vasutat. Több helyre hív­tak, de nem hagytam ott, pedig nem szö­kött az égbe a fizetésem. Tízezer forinttal mentem nyugdíjba. Azóta hatvanezerre emelkedett. Hetvenkét évesként azt várom a kormánytól, gondoljanak azokra, akik­nek kevés a nyugdíja, segítsék őket, hogy biztosított legyen a megélhetésük. Sorokban EGYESÜLETEK EGYESÜLÉSE. A megyei nyugdíjasok érdekvé­delmi és kulturális egyesülete a közelmúltban küldöttgyűlést tartott. Több napirend között szerepelt a Nyugdíjasok Országos Képviselete megyei szervezetével való egyesülés előterjesztése. A küldöttgyűlés megszavazta azt - azzal a kitétellel, hogy a NYOK megyei szerveze­te külön alapszabállyal (azért, hogy pályázatokon részt tudjon ven­ni) beolvad a megyei nyugdíjasok érdekvédelmi és kulturális egye­sületébe. Az elnöki tisztet továbbra is Demény Istvánná tölti be. KIÁLLÍTÁS ÉS SZAVALÓVERSENY. Szeptember elején ismét megrendezik Szolnokon a nyugdíjasok hagyományos kézimunka kiállítását és a nyugdíjasok Kárpát-medencei szavalóversenyét. A szavalóversenyen felmerülő költségek ötven százalékát a nyugdíja­sok megyei érdekvédelmi és kulturális egyesülete viseli. A nevezési díj ezer forint. Saját verssel nem lehet jelentkezni. ÚJ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG. A Szolnoki Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete áprilisi közgyű­lésén értékelte az egyesület 2001. évi pénzügyi beszámolóját és idei költségvetését, Kiegyensúlyozott gazdálkodásként, pontos elszámo­lásként értékelte azt. Nyári Kálmánná a fogyasztóvédelemről tartott előadást, majd dr. Szabó Árpádné lemondását elfogadva megvá­lasztották Tóth Sándort az ellenőrző bizottság elnökének. VETERÁNOK VENDÉGEI. A Magyar Veterán Repülők Szolnoki Egyesülete a Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred hatékony támo­gatásával vendégül látta a nemzetközi rendőr szervezet, az IPA He­ves városi csoportját. A népes vendégsereg a katonai repülőtéren érdeklődéssel hallgatta Anka József alezredes tájékoztatóját a repü­lőezred életéről, illetve a Kiss László ny. alezredes által a veteránre­pülő egyesületről szóló beszámolót, majd az irányító toronnyal is­merkedett. Egy szállító repülőgéppel és egy helikopterrel „testkö­zelből” is megismerkedhettek a vendégek, akik azután a repülőmú­zeumot, majd a sportrepülőteret keresték fel. DÍSZFA A TEMPLOMKERTBE. Közismert, hogy a szolnoki gö­rög katolikus templom építését mennyien támogatták. A Szolnok városi nyugdíjasklub tagjai is meggyőződhettek az összefogás, a kezdeményezőkészség eredményéről a minap, amikor csoportosan felkeresték az impozáns, a lakótelep városképét szépítő templomot. Úgy döntöttek, a templom köré kialakítandó parkba - a paróchus vé­leményét kikérve - vásárolnak egy szép díszfát. Kezdeményezésük remélhetőleg követőkre talál, s a majdani szép park kedves színfolt- ként oldja majd a Széchenyi-lakótelep meglehetős sivárságát. ■ SZERETIK AZ OTTHONT. Nyáron lesz egy éve, hogy megnyílt a tiszatenyői idősek napközi otthona. Azóta sokan megszerették, naponta átlag húszán keresik fel a klubot, ahol a beszélgetés, olvasás mellett programokat is szerveznek a nyugdíjasoknak. Felvételünk az egyik ebéd előtti beszélgetést örökítette meg. ______________________________________________________________________i. __________________________________fotó: mészáros János Ki Mit Tud? A megyei nyugdíjasok X. Jubile­umi Ki mit tud?-ját októberben rendezik Törökszentmiklóson. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére a kiemelt kategóriában nevezni lehet Kos­suth nótákkal (egyéni és csopor­tos ének és zene); Kossuth írása­iból prózamondással; Kossuth .Lajosról szóló versekkel és olyan levelekkel, melyek Kossuth me­gyénkben keltezett leveleinek folytatásaként az itt élő emberek hangulatát írják le. A beküldési határidő: szeptember 1. Hagyo­mányos kategóriában jelentkezni lehet egyéni és csoportos ének­zenével; vers- és prózamondás­sal; hagyományőrző bemutatók­kal; jelenetekkel és tánc produk­ciókkal. A jelentkezési határidő: a Városi Művelődési Központ Tö- rökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135. címen május 30-ig. ■ Élénk klubélet Szájólban A szajoli vasutas nyugdíjas klub­ban élénk az élet. Minden hónap első keddjén Van összejövetelük. Megünneplik — többnyire zene­szóval — a névnapokat. Egyszó­val, jól meg vannak ők egymás között is, de úgy tartják: teljesebb az élet, nyíltabb a világ ha más klubokkal is rendszeres kapcsola­tot tartanak. Segíti ebbéli törekvé­süket a szolnoki Csomóponti Mű­velődési Ház, amely összefogja a vasutas nyugdíjas klubokat. A vasutas nyugdíjas klubok orszá­gos szövetsége is sok támogatást nyújt. Legutóbbi példa erre az, hogy Balatonkenesén egyhetes tanfolyamot szervezett tagklubjai vezetői számára. Nagyobb ünne­peken (nőnap, idősek világnapja) öt-tíz embert hív meg a klubok­ból. A társklubokkal való kapcso­lattartás révén a szajoliak ablakot nyitnak a világra. Szívesen látják őket, s ők is jó házigazdák. Tavaly például több klub részvételével Tiszaparti találkozót rendeztek. Többször szerveztek már kirán­dulást. A nyáron (stílszerűen) a vasutas múzeum meglátogatását tervezik. Nyaranta egyébként „la­zítanak”. Szinte hetenként járnak a kisújszállási fürdőbe. Azért oda, mert az nem olyan zsúfolt, mint a szolnoki strand. Az oldalt írta és szerkesztette: Simon Béla Fotók: Mészáros János Hétmérföldes csizmában Torma Mihály életútját — mint megannyi más emberét — a szükség szabta meg, mégis örömét lelte benne, így summázza azt:- Már általános iskolás korom­ban láttam, hogy nincs semmi kitörési lehetőségem. Földeákon laktunk, heten voltunk testvé­rek. Apám szerette az italt, min­den a kocsmába ment. A tanító néni megtanított furulyázni. Az igazgatónő meg felkarolt. Elin­tézte, hogy felvegyenek növen­déknek a hódmezővásárhelyi ka­tonazenekar mellé. Nem ment valami simán. Én voltam a test­vérek között a legidősebb, apám azt leste, mikor tud teljes mun­kára fogni. Addig is dolgoztatott, de ko­romnál fogva csak félbérért. Ne­héz volt meggyőzni arról, hogy nekem olyan hely kell, ahol enni adnak, ruhát adnak, a fejem fölé meg fedelet. Tizenöt évesen mégis növen­dék lettem. Megkülönböztető pa­rolival díszített ruhát kaptam, s akkora vászonszárú csizmát, hogy szinte kétszer kellett lépni benne, mire megmozdult. Attól kezdve sima volt az út.- Szóval „hétmérföldes” csiz­mát húzott...- Az a lépés meghatározta éle­temet. Akkoriban az volt a szo­kás, hogy a katonazenekarok mellett voltak a növendékek, on­nan jártak zeneiskolába. Mire sor­katona lettem, Budapesten meg­alapították a központi növendék- iskolát, de mi már nem kerültünk oda. Továbbszolgálóként Nyír­egyházára helyeztek. Ott szolgál­tam tizenöt évig. 1976-ban kerül­tem a szolnoki főiskolára. Onnan mentem nyugdíjba.- Ügy tudom, a Tisza Szálló tornyában is fújta a tárogatót. .- Csépe Mihály, akkori szállo­daigazgató patronálásának kö­szönhetően tizenöt évig. A tároga­tószólót a turisztikai programba is bevették. Sok külföldi volt kíváncsi rá. Tárogatóztam városi ünnepsé­geken a városháza erkélyén, a Damjanich szobornál s máshol. A főiskola zenekarának műsora sok­szor szerepelt rádiófelvételen. Ad­tunk hangversenyt többször a Ha­lászbástyán is. A tárogatószóló olyankor szinte rendszeres volt.- Hová repítette még a „hétmér­földes” csizmái — Európa több országában adott hangversenyt a szolnoki katonai fő­iskola zenekara. Esetenként nyolc­van tagú zenekar kíséretében szállt a tárogató hangja. Kedves színfolt volt számomra a költői Petőfi-napo- kon való fellépés is. Torma Mihály így vall életútjá- ról: Tárogatószóló Szlovéniában- A zenész pálya nem hason­lítható semmihez. Nagy élmény volt. Nagy meglepetésemre azon­ban hozzáfűzi:- Mint már említettem, élet­kezdésemkor a lehetőségeim egyenlők voltak a nullával. Ha lett volna kiút a számomra, nem biztos, hogy zenész lettem volna, mert imádom a technikát. Nem tudok úgy üldögélni, hogy ne ta­láljak ki valamit, ne módosítsak, ne újítsak. Az órajavítástól kezd­ve a magnón, tévén át a számító­gépig javítok sok mindent. A gye­rekeimnek kötöttem kis ruhát, varrtam gépen. Sajnos, a varrógé­pemet elkönyörögték tőlem. Az­óta is szeretnék egy másikat ven­ni. Lehet, hogy nagyobb sikerem lett volna, ha annak idején a technika felé veszem az irányt, de azt kell mondanom: így jó, ahogy van.- Egy régi vicc szerint az első hegedűs azt mondja a karmester­nek: Ha a hangverseny után fizet egy hordó sört a zenekarnak, ak­kor úgy játszunk, ahogy kell. Ha nem fizet, akkor meg úgy, ahogy vezényel.. .- Nekünk is volt olyan kar­mesterünk, aki nem tudta leintem a zenekart. Úgy voltunk vele: ka­limpálj, ahogy akarsz, mi tudjuk, mit kell csinálni. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom