Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-16 / 113. szám

v Ül 2002. Május 16., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI EU-szemináriiim / németekkel Megyei információ Az Európai Unió regionális poli­tikájával és annak eszközrend­szerével ismerkedhettek meg a résztvevők a megyeházán teg­nap véget ért kétnapos konfe­rencián: az Európai Unió gazda­sági-társadalmi kohéziót célzó legfontosabb eszközrendszeré­rői, a Strukturális Alapokról, va­lamint néhány közösségi kezde­ményezésről számoltak be a Brandenburg tartomány minisz­tériumaiban dolgozó előadók. A brandenburgi igazságügyi és eu­rópai minisztériumot képviselő Bernd Freistedt reményét fejezte ki, hogy a mostani szeminárium csak kezdet, és a jövőben továb­bi tapasztalatcserékre kerülhet sor. Megyénk és Brandenburg tartomány, illetve azon belül Teltow-Flaming járás együttmű­ködésének minden bizonnyal újabb lendületet ad dr. Manfred Stolpe tartományi miniszterel­nök október 6-ra tervezett láto- gatása megyénkben. _______lz. Sz egényebb egyéni vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozói kivét összegében 3,1 százalékkal emelkedett. Összesen 6,5 ezer vállalkozó élt a kivét lehetőségével, átlagosan 416 ezer forint értékben. A leg­magasabb vállalkozói kivét ösz- szege 36 millió forint volt. Az egyéni vállalkozók pozitív eredménye, azaz nyeresége 2001-ben összességében 7,9 százalékkal visszaesett. Az átla­gos jövedelem nagysága a nye­reséges vállalkozók körében 444 ezer forintról 409 ezer fo­rintra csökkent. A negatív ered­mény, vagyis a veszteség 7,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 518 ezer forint lett. A legnagyobb elért jövedelem összege 60,5 millió forint. Az adót fizető egyéni vállalkozók átlagosan 157 ezer 230 forint jö­vedelemadót fizettek tavaly. Bíróság előtt a tűzoltó (Folytatás az 1. oldalról) Azt is elmondta, hogy az általa vezetett járműnek mutatott zöl­det a jelzőlámpa, amikor a ke­reszteződésbe ért, következés­képp a személyautónak volt pi­ros a lámpa. A gépkocsivezető­nek egyébként két évtizede van jogosítványa, mintegy félmillió kilométert vezetett balesetmen­tesen. Nyolc éve a tűzoltók köte­lékében teljesít szolgálatot. A ta­núként meghallgatott parancs­noka szerint munkatársa ki­egyensúlyozott, nyugodt szemé­lyiség, soha semmi probléma nem volt vele munkahelyén. A tárgyalás később folytatódik. ÚSZNI TANULNAK. A Kunmadarasi Általános Iskola első és második osztályosai a tiszaörsi fürdőben tanulják az úszás alapjait. A tanítást követően tíz alkalommal viszik át a gyerekeket a szomszédos te- lepülés fürdőjébe.________________________________________________________fotó: mészáros jános Eltávozott egy búvár Szolnok A hír rettentően fájó, de saj­nos igaz — erősítette meg a fiáról szóló tragikus infor­mációt id. Császi Mihály. Az ifjabbik Császi Mihály, a 38 esztendős szolnoki hivatásos bú­vár Tiszasüly közelében a Jászsá­gi-főcsatorna műtárgyain végzett karbantartási munkákat a kollé­gáival. A zsilipek ellenőrzése közben érte a baleset, amelyben életét vesztette.-Két unokámat hagyta hátra Misi fiam — sírta el magát a tör­téntek súlya alatt összeroppant apa —, Roland 13 éves, Vanda pe­dig csak 10 esztendős, mindket­tőjüket nagyon megviselte apjuk halála. Misi — hiszen így ismerték - roppant szívós, kemény legény volt. Grundon nőtt fel, a sport kü­lönböző válfajait már gyerekként kipróbálta, míg végül huzamo­sabb időre a cselgáncs mellett ra­gadt meg. Eredményre és célratö­rő sportolóként ismerték, s talán csak azért nem vitt véghez világ­raszóló sikereket, mert embersé­géből adódóan még az ellenfeleit is rendre megsajnálta. De, mint jelenlegi edzője mondja róla, a szenior korosztályban, súlycso­portjában máig verhetetlen volt. Gömbérzékére sem lehetett pa­nasz, hiszen kérlelhetetlen har­cosa volt a Modul kispályás foci­csapatának is. A pályán nem is­mert lehetetlent, sípszótól síp­szóig robotolt, ellenfeleire szívó­san tapadt, társait űzte, hajtotta. A győzelmet szerényen fogadta, a vereséget emelt fővel viselte. Hivatásos búvár is egyfajta sportos kíváncsiságból lett, s má­jus 9-ig mindent és mindenkit le­győzött. Akkor, abban a küzde­lemben alulmaradt, ám a munká­ját végző szolnoki fiatalember így is megérdemel egy főhajtást. ________________________m-o.) Nyári munka feltételekkel (Folytatás az 1. oldalról) Ha ez megfelelőnek értékeli a nyelvismeretet, akkor még ott van az életkor kérdése. Éves munkavállalás esetén 18 és 40 év közöttinek kell lennie a jelentke­zőknek, s ezek a korhatárok nagyjából igazak a szezonmunka terén is. Hazánknak a Németor­szággal kötött, a szezonmunkát szabályozó megállapodása ki­mondja, hogy oda legfeljebb há­rom hónapra mehetnek ki a rövid idejű munkát vállalók. Ez a lehe­tőség évente egyszer vehető igénybe, s az ott tartózkodás idő­tartama nem hosszabbítható. Amennyiben a pályázónak si­kerül külföldön munkáltatót ta­lálnia, szüksége lesz még mun­kavállalási vízumra, valamint a munkavállalás időtartamán túl még legalább fél évig érvényes útlevélre. A szakmai jártasság és gyakorlat a legtöbb helyen előnyt jelent, ám az esetek többségében a munkáltatók nem várnak el szakképzettséget. Ugyanis, bár a határon túli szezonális munkák különbözőek, de a leggyakrab­ban a mezőgazdaság és a vendég­látóipar területéről érkeznek ajánlatok. MOLNÁR G. ATTILA Előre elköltötték a bevételt Kedden az Oktatási Minisztériumban ülést tartott a Fejleszté­si és Képzési Tanács, amely döntött a Munkaerő-piaci Alap Fejlesztési és Képzési Alaprészéről. A tanácsnak tagja Cseh Sándor, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola igazgatója, akit a döntésről kérdeztünk. Oktatásügy Cseh Sándor, aki a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumát képviseli, elmondta, hogy a ta­nács a miniszter tanácsadó testü­leté. Döntésének lényege, hogy az idén várható mintegy 17 milli­árd forintos bevételt teljes mérté­kig leterhelte feladatokkal, holott csupán 8,86 milliárd forint folyt be eddig. Eddig az volt a szokás, hogy csak a már befolyt összeg határá­ig terveztek, hiszen biztonsággal csak erről lehet dönteni. Határo­zott a tanács arról is, hogy a 17 milliárdos összegen belül az úgy­nevezett decentralizált alaprészt 4 milliárdról 5,5-re emeli. Ezt a középfokú szakoktatás, valamint a felsőoktatás és a gyakorlati ok­tatást végző gazdálkodók eszköz- fejlesztésére pályázat útján oszt­ják ki. A pályázatokról a régiók szakképzési bizottságai dönte­nek. A még be nem folyt össze­gek előzetes elköltéséről a tanács­ban vita volt. Bár ennek a jogi alapja megvan, tehát törvénysér­tés nem történt, többen kifogásol­ták, hogy túlzott a keret kihasz­nálása. Ez csökkenti az új oktatá­si kormányzat mozgásterét, de azzal a veszéllyel is jár, hogy az év hátralévő részében váratlanul jelentkező kiadásokra nem lesz fedezet. Cseh Sándor végezetül megje­gyezte, hogy a szakképzési támo­gatásról szóló törvény előírja, hogy mik és milyen elvek szerint támogathatók. A döntési rend­szerben most több olyan pályáza­ti elem jelent meg, amely nem igazán lenne támogatható a szak­képzési alap terhére. Ezek elfoga­dását ellenezte. UJ TANTEREM. Varga Mihály térségi országgyűlési képviselő személyes közbenjárásával új tantermet alakítanak ki a tisza- derzsi általános iskolában. A központi költségvetés 0,5 millió forintos támogatása az új tanter­men túl arra is elegendő lesz, hogy az eddigi szűkös nevelői szobából tágasabb és kényelme­sebb helyre költözhessenek át a derzsi pedagógusok — tájékoz­tatta lapunkat Varga Sándor, az iskola igazgatója, pm Vélemény A. TÓTH SÁNDOR Magyar Mikulás Nyár jön, nekem mégis a Mikulás jut eszembe. Egy minapi beszállítói konferencia kapcsán. A magyar Mikulás. Ezen a tanácskozáson valaki azt mondta: az országban megtelepedett nem­zetközi cégek jelentős mértékben hozzájárul­nak a foglalkoztatottság bővüléséhez. Nos, ez szerintem igaz is, meg nem is. Meg azután, hogy a Széchenyi- terv segíti a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válását. Erről is hallottam másmilyen véleményt, épp az érdekeltek körében. De hogyan is néz ki az a munkahelyteremtés? Láthatta, láthat­ja ki-ki a saját településén. Régen egységnyi iparterületen több embert foglalkoztattak, mint manapság. Aztán jól kidolgozott módszerrel lepusztították az Ajándékot csak a magyar cégbébiknek üzemeket, melyek így kelle­mesen privatizálhatóvá vál­tak. Előbb elbocsátások kö- _________________ vetkeztek, majd jöttek a mupkahelyteremtők, és visszavették a régi létszám egy részét. íme! Tisztelet az ettől el­térő módon megjelent kevés kivételnek. S milyen is az a magyar Mikulás? A puttonya üres. Mert eladó­sodott. Persze adni mégis akar. A munkahelyteremtő külföldi­nek is. Inkább maradjon az adóssága. Mi, a krőzus magyarok ne ajándékoznánk meg mondjuk a csóró svájciakat, németeket, franciákat esetenként pár száz millióval? Mondjuk a Széchenyi- terv keretében. Azokat, akik egyáltalán nem szorulnak ajándék­ra. Möszjők, herrek, tegyék a kezüket a szívükre! Jó kis profitot hoz nálunk az olcsó munkaerő egymagában is, megtoldva némi adómentességgel. A Széchenyi-tervet másképp ítélik meg a kis- és középvállal­kozók, mint például egy helyettes államtitkár a Gazdasági Mi­nisztériumból. Nemrég hallottam egy iparkamarai rendezvé­nyen a kritikát: a pályázati pénzekből nem költhetnek infrast­ruktúrára, üzemépületre, csak gépre, berendezésre. A nem krő­zus kicsik, közepesek - mint hajdan a tsz-melléküzemek - ro­zoga fészerekbe állított gépekkel legyenek versenyképes beszál­lítók a gazdag nyugatiakkal szemben? így termeljenek korszerű­en? Kedves magyar Mikulás! Szépen kérlek, ne ajándékozzál sze­rény puttonyodból, csak a magyar cégbébiknek! Ők adóznak, és ha engedik őket, szívesen megkísérlik növelni is a csökkenő ma­gyar tulajdonú termelő alapot. Távozik posztjáról az elnök Sziráki Imrét Gyárfás Zoltán válthatja T ÖRÖKSZENTMIKLÓS Sziráki Imre, a Törökszent- miklós és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke, a Törökszentmiklós és Vidéke Coop Rt. vezérigaz­gatója a napokban felmenté­sét kérte tisztségei alól. Mint azt az egyik, nevének titok­ban tartását kérő áfész-dolgozó lapunknak elmondta, a vállalat mintegy száz alkalmazottja a kö­zelmúltban aláírásgyűjtésbe fo­gott, melyben Sziráki Imre le­mondását kezdeményezték. Vé­leménye szerint az rt. vagyon­vesztése, ugyanakkor egyesek ki­ugróan gyors vagyongyarapodá­sa régóta szóbeszéd tárgya lett a városban. Cáfolta továbbá azt az információt, amely szerint a munkások egyfajta kényszer ha­tása alatt látták el kézjegyükkel a papírost. Mint mondta, mindenki önként írta alá azt a levelet, amelyben ez áll: „A céget érintő­en kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági helyzetre, a nagymér­tékben megromlott munkahelyi légkörre, a késedelmes intézke­dések miatti bizonytalanságra való tekintettel alulírott aláírá­sommal támogatom azt, hogy a közgyűlés Sziráki Imrét hívja vis­sza a vezérigazgatói tisztségé­ből”. Az összegyűjtött aláíráso­kat a dolgozók átnyújtották a fel­ügyelőbizottságnak. A bizottság vizsgálat céljából átadta a doku­mentumokat az igazgatóság ve­zetőségének, melyről jegyző­könyv is készült.- Gyenge évünk volt a tavalyi. A társaság szerkezetében és a szolgáltatásunkban is átalakítá­sok, változások mentek végbe, s ezek sok költséget emésztettek fel. Ehhez hozzájárult még a mi­nimálbér megemelése, amely belső feszültséget okozott. Úgy határoztam, legszerencsésebb megoldás az, ha azonnali fel­mentésemet kérem. Ezt a napok­ban megtettem a közgyűlés előtt és az igazgatói ülésen is — mond­ta az elnöki és a vezérigazgatói tisztsége alól felmentését kérő áfész- és Coop-vezető. Gyárfás Zoltán megbízott ve­zérigazgató érdeklődésünkre el­mondta, a részvénytársaság ápri­lis 25-re összehívott közgyűlése tudomásul vette Sziráki Imre ké­relmét, és május 31-ig felmentet­te a munkavégzési kötelezettség alól. — A május 8-i igazgatósági ülé­sen Sziráki Imre elnöki tisztség­ről való lemondását vette tudo­másul a testület azzal, hogy a küldöttgyűlésen a küldöttek erről tájékoztatást kapnak. Ugyanezen ülésen határozat született arról, hogy a közvetlen irányítással rendelkező részvényes a közgyű­lésnek javasolja a vezérigazgatói, vezető tisztségviselői kinevezé­semet — tájékoztatott Gyárfás Zoltán. _______________________IN- 0-1 Há ny hetenként ülésezzenek? Tegnap megtartotta alakuló ülését az új parlament. Érdemi vitára még nem került sor, ám a Tisztelt Ház valószínűleg az elsők között tűzi majd napirendjére az ülésezési rend kérdé­sét. Lapunk ennek kapcsán arra volt kíváncsi, vajon a járóke­lők szerint hetente vagy háromhetenként kellene vitázniuk az országgyűlési képviselőknek. Körkérdés Urbán Anikó, 18 éves tanuló:- Szerintem az országgyűlés a jelenlegi ülése­zési rend sze­rint is tökélete­sen működik. Ez azt igazolja, hogy nem fel­tétlenül szükséges a viták sűríté­se. Ráadásul biztos vagyok ben­ne, hogy ha a képviselők ilyenkor valóban a helyükön vannak, és nem egymás felesleges becsmér­lésével, meddő vitákkal töltik az időt, akkor nem múlik ilyen apró­ságokon a parlament munkájá­nak eredményessége. Kis Sándor, 62 esztendős nyug­díjas: - Az előző kormány bizto­san nem vélet­lenül változta­tott az ülésezés korábbi gyakor­latán. Valószí­nűleg hatéko­nyabb munkát vagy éppen jobb időbeosz­tást reméltek a háromhetes rendszertől. Minden­esetre úgy vélem, ez esetben is érdemes volna az arany közép­utat, azaz a tizennégy naponkén­ti vitákat választani. így legalább ebből nem lenne konfliktus. Kövesdi Al­bertad, 50 éves könyvelő: — Nem hiszem, hogy kívülálló­ként ebben a kérdésben meg­felelően tudnék állást foglalni. Afelől azonban nincsen kétségem, hogy a válasz elsősorban a törvényhozás szak­mai előkészítésén múlik. Amen­nyiben ugyanis a minisztériumok megfelelően végzik a dolgukat, a parlament ellenőrző szerepére sincs akkora szükség. buoánv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom