Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-06 / 80. szám
4. OLDAL E G Y E I TŰKOR 2002. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Kiszabadul börtönéből a kőszobor? Közel hatvan éve került betonszarkofágba az az első világ- háborús emlékmű, amely húsz évig állt a falu közterén. A község lakói már régen úgy gondolják, hogy a szobor — amely láthatatlanul ugyanazon a helyen van, mint egykoron — szabaduljon ki a bezártságból. Tószeg Krónikások szerint dr. Megy- gyesi Ferenc alkotása 55 mázsa búzájába és 15 millió koronájába került a községnek anno. Az első világháborúban hősi halált tószegi katonák emlékére felállított szobrot 1925. június 21-én leplezték le. Az avatás napján előbb a református, majd a katolikus templomban volt istentisztelet, a fiatalok énekeltek, miközben Kass István községi főbíró ünnepélyesen átvette a szobrot. A koszorúzások közepette egy hadiárva, Ny. Kovács Jánoska elszavalta az „Árvák imája” című verset. Az emlékmű húsz évig állt a főtéren, de később a II. világháborúban, az 1944-es harcok áldozata lett, a bombázások alatt megrongálódott. Az alkotás épen maradt háromnegyed részét - megóva a további károsodástól - saját talapzatának üregébe falazták be, s azóta is abban a betonszarkofágban raboskodik a téren. ..A helyiek a közelmúltban korabeli dokumentumokból, képekből, különböző relikviákból gyűjtést tartottak, melyből kiállítást szeretnének rendezni. Ekkor bukkant fel az a régi fotó, amelyen az eredeti szobor fellelhető. A lakosság ötlete sem váratott sokáig magára: szabadítsuk ki a szobrot! Persze vannak, akik kételkednek a kivitelezés sikerében, mondván, lehetetlen az alaposan megrongálódott, betonba ágyazott, kőből készült emlékművet eredeti szépségében viszontlátni. Az optimisták viszont hajthatatlanok, s már a karcagi Győrfi Sándor szobrász- művész véleményét is kikérték a restaurálásról, aki vállalná a különleges munkát. Az önkormányzat ráadásul partnere a kezdeményezésnek. A helyreállítás költséges feladat, de talán 55 mázsa búzánál és 15 millió koronánál olcsóbb lenne... MÉSZÁROS CÉZA Korabeli felvétel a tószegi hősök emlékművéről Segítséget jelent a bölcsőde Az intézmények igyekeznek rugalmasak lenni X Szolnok Az első igen nehéz pillanat egy anya-gyermek kapcsolatban, amikor át kell élni a rendszeres és tartós távollétet egymástól. S bár a szakemberek véleménye az, hogy a legjobb helye a babának az anyuka mellett van, sok családnak jelent segítséget a bölcsőde — mondta el Mészáros Mihályné, a szolnoki Bölcsődei Igazgatóság gondozási igazgatóhelyettese. A gyermekeket húszhetes kortól hároméves korig várják a szülő által kiválasztott intézménybe. Mivel a bölcsőde nem kötelező, a kicsi bármikor beadható és kivehető. Mivel körzet évek óta nincs, a szülőn múlik, melyik mára — tudtuk meg Mészáros Mihálynétól. Ebben az időszakban alakul ki az énkép, tanul meg járni, beszélni, tájékozódni a világban a kisgyermek, s ezeknél a nagy lépéseknél fontos, hogy érzelmi biztonságban érezze magát a kicsi. Amennyiben pedig ezeket a „lépéseket” az otthont helyettesítő helyen kell megtenni, fontos, hogy a szülő választhassa ki a számára ehhez legmegfelelőbb bölcsődét Szolnokon is. Ezért is működtetik évek óta a kéthetes anyás beszoktatást, mert ennek segítségével sérül legkevésbé a pici. Emellett a szakemberek azt is javasolják, hogy a szülő a munkahelyéhez vagy a lakáshoz közeli helyre adja be a kisgyereket, hogy az a sok utaztatást elkerülje, ám a végső döntés a szülők kezében A MEGYESZÉKHELYEN A BÖLCSŐDEI KIHASZNALTSAG ALAKULASA A FELVETT GYERMEKEKHEZ VISZONYÍTVA (SZÁZALÉKBAN) Január végi adatok: 500 férőhelyre 543 felvett jut Aranyi úti: 116 Baross úti: 77 Czakó úti: 131 Gorkij úti: 104 Jósika úti: 112 Kolozsvári úti: 96 Móra Ferenc úti: 118 Temető úti: 90 Városmajor úti: 87 (egészségesek) 69 (speciális) Február végi adatok: 500 férőhelyre 574 felvett jut (utolsó lezárt hónap, azóta is emelkedett a létszám) Aranyi úti: 129 Baross úti: 83 Czakó úti: 137 Gorkij úti: 103 Jósika úti: 118 Kolozsvári úti: 107 Móra Ferenc úti: 128 Temető úti: 95 Városmajor úti: 88 (egészségesek) hely a legszimpatikusabb számára. Az intézmények igyekeznek teljes mértékben rugalmasak lenni, hiszen az első három év igen meghatározó a babák szá70 (speciális) van. Éppen ezért előfordulhat, hogy bár a bölcsődei létszámot maximalizálja a gyermektörvény (amely csoportonként tíz főt határoz meg), mégis befolyásolja azt a csoportszobák nagysága és az igénylők száma is. így fordulhat elő az a helyzet, hogy egy-egy csoportban akár tizenöt-tizenhat gyerek is van. A megyeszékhelyen az érintettek kilenc bölcsőde közül választhatnak, mely ötszáz férőhelyet jelent. Mindenhol folyamatos a felvétel, míg az adott intézményben van hely. A bölcsődevezető által kiadott formanyomtatvány kitöltése és a gyermek egészségét igazoló orvosi igazolás bemutatása után gyakorlatilag felvételt nyer a bölcsődés korú. Am amennyiben fogyatékos gyermekről van szó, akkor számára a Városmajor úti bölcsőde tudja az ellátás mellett a megfelelő habilitációt is biztosítani, míg be nem tölti hatodik életévét. Ezen a helyen létezik csoport a halmozottan hátrányos, középsúlyos gyermekeknek, van csoport a kisebb mértékben fogyatékosoknak, akik a nap egy részét az egészségesekkel tőlük, de van külön csoport az egészségeseknek is. Amennyiben valamilyen étel- allergiája van a gyerkőcnek, akkor őt is vagy a Városmajor úti, vagy a Jósika úti bölcsőde tudja felvállalni, hisz ők tudják biztosítani az orvos által előírt megfelelő táplálkozást. Az utóbbi években a Móra Ferenc úti bölcsőde vállalta fel a vallási okból másként táplálkozók ellátását. Fontos tudni, hogy a gyeden lévő anyukák nem vehetik igénybe a bölcsődei ellátást - figyelmeztet a gondozási igazgatóhelyettes. A gyesen lévők a gyermek másfél éves korától adhatják be gyermeküket, amennyiben négyórás munkakörben dolgoznak, vagy otthon végezhető munkájuk van. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a mostani férőhelyszám mellett elég a jelenleg Szolnokon működő bölcsődeszám. A térítés minden bölcsődei intézményben azonos, napi kétszáz forint fejenként, de elképzelhető, hogy ez emelkedni fog a közeljövőben. Aki azonban rászorul, az kérhet az önkormányzattól egyéni térítési díjkedvezményt, amely jövedelemfüggő. TÁNCOSSIKER. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar tánccsapata, a Martfűi Modern Táncműhely növendékei karakter- és modern tánc kategóriákban is bejutottak a hazai táncegyütteseknek rendezett verseny döntőjébe. Szent-Ivány Kinga koreográfus tanítványai tavasszal, a május 18-i döntőn Budapesten lép- nek színpadra, pe _________________■ Nézőpont BISTEY ANDRÁS Kultúra és idegenforgalom Megyénk távlati terveiben a gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú területének számít az idegenforgalom. Ezek a tervek nem megalapozatlanok, elég, ha a termálkincsre, a Tisza-tóra és az egyre jobban divatba jövő falusi turizmusra gondolunk. Mellettük mostanában idegenforgalmi vonzerőként mind gyakrabban fölbukkan a kultúra is. A szakemberek nálunk is rájöttek, amit e szempontból előttünk járó országokban már évtizedek óta tudnak, hogy a vendéglátáshoz szükséges ugyan, de nem elégséges a jó szállás, a jó étel és ital, sőt önmagában még a strandolás sem, a vendég szórakozni is akar, és nem elégedett, ha csak egy-két fajta szórakozásra próbálják rábeszélni. A kínálat vüágszerte olyan nagy, hogy még a viszonylag kispénzű vendég is elvárja, hogy többféle ajánlatból választhasson saját ízlése, érdeklődése szerint. Itt lép be a kultúra mint idegenforgalmi vonzerő. Nyilvánvaló, hogy nem mindenféle kultúra alkalmas erre, sőt vannak határesetek, amelyeknél fölmerül, hogy egy adott rendezvény egyáltalán a kultúra körébe sorolható-e. Mostanában új kifejezés honosodik meg az idegenforgalmi szóhasználatban az ilyen eseményekre, ez a sokadalom. Ebbe a körbe például népművészeti vásárok, nagy tömeget vonzó gasztronómiai rendezvények tartoznak, amelyek csak némi megszorítással sorolhatók a kultúra körébe. Ha a kultúrának az idegenforgalomban játszott szerepéről beszélünk, nálunk egyelőre elsősorban a népművészeti fesztiválok, kiállítások jönnek számításba, például a jászberényi csángó fesztivál, hogy csak egy jellemző példát említsünk. A népművészet azonban nem az egyetlen lehetőség. A kultúra természetesen nem lehet az idegenforgalom szolgálólánya, de megtalálhatja benne a maga helyét. A Szolnokon tavaly rendezett nyári színházi bemutatók például sikert arattak, és közönséget vonzottak, színesítették az idegenforgalmi kínálatot is. Kár lenne kihasználatlanul hagyni a Múzeumudvart, és egyelőre nem tudhatjuk, hogy az újjászülető művésztelep milyen vonzerőt jelent majd, mennyivel gazdagítja Szolnok kiállításkultúráját. A konferenciaturizmusban is vannak még lehetőségek, ezt a múzeum egy-egy korábbi nagy rendezvénye jól bizonyította, és a sportról még nem is esett szó... Új kifejezés honosodik meg: a sokadalom A kéményseprő „szerencséje” írásunk esetében ez a szerencse valóban idézőjelben írandó, mert tény és való, kétszer is meglátogatta Fortuna, de ebből a találkozásból se gazdag nem lett, se pénze. házait járja, az épületek fűtés- rendszerét, kéményeit ellenőrzi. Az igazi kéményseprő bizony szerencsét hoz, de hát hogy ez Karcag Mielőtt rátérnénk a leírtak magyarázatára, a képen látható úr- Hoztam én már sok szerencsét, arról az olvasók tudnának mesélni - mondja Perlaki Jenő kéményseprő fotó, m. j. ról annyit, hogy Perlaki Jenőnek hívják, és ha megéri, pontosan ötven esztendő múlva lesz százéves. Eredetileg kitanulta a cse- répkályha-készítő mesterséget is, de már hosszú évek óta Karcag, Fegyvernek és Örményes utcáit, megvalósuljon, ahhoz tudni kell a regulát.- Az nem más — árulja el a Karcagon élő férfi -, hogy a gombot addig kell fogni és valami jóra, kellemesre gondolni, amíg látják a kormos embert. A baj az, sokan gyorsan elengedik. Hát kérem, mit tehetnénk ehhez hozzá? Tessék kipróbálni! Egyébként Perlaki úrról annyit, hogy életében kétszer átkozott szerencséje lett, de minek! Ugyanis kétszer is 13+1-es telitalálata volt a totón. Először majd’ bukfencet vetett örömében, és lelki szemei előtt már látta a bútorcserét, új autót. Ám a bemondó azt is közölte, mivel azon a héten ezernégyszáz telitalálatos szelvény akadt, ráadásul ők még kollektiven, többen is játszottak, neki akkor ötezer forint jutott. A másik telitalálatos szelvénye sem sokkal többet ért, nem beszélve a hat 13-as- ról. Annyit fizettek, amennyit rá- költött a szelvényekre. így nem csak hogy milliomos, de gazdag se lett. Illetve mégis jól érzi magát, mert azt csinálhat, amit szeret, és örül, hogy akad munkája. Ami a dinasztiát illeti, két lányuk van, tizennyolc és tizenöt évesek, így az már bizonyos, hogy a szakmát családon belül nem viszik tovább. Esetleg majd a vejek. Visszatérve a szerencsére, Perlaki úr elárulta, a totózáson kívül lottózott is. Azt is megsúgta, tudja az öt számot, csak az a baj, nem húzzák ki. Azután rövid gondolkodás után eszébe jutott, hogy éveken keresztül milyen számokat ikszelt be. íme: 1, 15, 38, 76, 90. Az még hozzátartozik a teljességhez, hogy a 76 nem biztos, lehet, hogy 75. Kérem, lehet próbálkozni ezen számokkal. Elvégre ezt nem én találtam ki, hanem Perlaki Jenő. Akit a legtöbb ember, amikor meglát, megfogja a gombját, és valami szépre gondol. Elvégre hátha beteljesedik a kívánsága, hiszen Jenő úr jó húsban lévő, mosolygós kéményseprő. D.SZ.M.
