Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-30 / 100. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. április 29.) Borsodchem 4 200 Ft ff Egis 15400 Ft Ű Matáv 1022 Ft Ű Mól 5 615 Ft ü OTP 2415 Ft # Richter 17 060 Ft ű TVK 2 980 Ft ű Zalakerámia 1655 Ft ű BUX: 8670,68-0,36% eltérés az előző záróérlékhez képest BU awn X INDEX IV. 23-29-IG S * * i 5 fison ,8575,40 :í702,Mí ! 8700 Hí ; 8600 8500 . : ......86M; pont i i * i * •o 5 B § 'S 8 Í ■§ S m C/5 o o- az AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 393,04 Cseh korona 8,00 Euró Japán jen (100) Lengyel zloty 242,84 210,26 67,49 Svájci frank 165,81 Szlovák korona 5,80 USA-dollár 268,78 hírek MUNKA. Összesen 903 munka- vállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására az elmúlt héten, az egy évvel korábbinál 25 százalékkal kevesebbet - adta hírül a Gazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Hivatala. A január 1-je óta kiadott új engedélyek száma ezzel 14126-ra emelkedett. A közlemény szerint valószínűsíthető, hogy számuk 2002-ben nem éri el a 81 ezres felső korlátot. A január 1. óta kiadott engedélyek között eddig 26 olyan kérelem szerepelt, amelyet a kedvezménytörvény keretében nyújtottak be. mti MÓL. A tavalyival azonos, 55 forintos osztalékot fizet részvényeseinek a Mól. A társaság közgyűlésén több kisrészvényes is felszólalt, mivel sem a részvény árfolyama, sem az osztalék nem nőtt az elmúlt években. Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója elismerte, hogy nem volt érték- növekedés. Szavaiból kiderült, hogy a gázüzletág rendezése nélkül nem számíthatnak a részvényárfolyamokban és az osztalék mértékében a befektetők komolyabb nyereségre. EUROPRESS NETELEK. A Magyar Posta és az EnterNet nemrég született megállapodásának köszönhetően már a postán is megvásárolható az EnterNet NetElek névre keresztelt prepaid szolgáltatása. A NetElek olyan intemetelérést kínál, ahol nincs havi előfizetési díj, az e-levél mégis teljes biztonsággal közlekedik a világhálón, nem szerződéshez kötött, de az internetezési sebesség megegyezik a hagyományos előfizetéssel rendelkezőkével, mti RECESSZIÓ. Az év első két hónapjában 83 ezer állással lett kevesebb a német építőiparban, és az év végére a megszűnt állások számát az ágazatban 110 ezerre becsüli a német építőipari szövetség. A háború óta nem volt ilyen mély válságban az építőipar - jelentette ki a szövetség elnöke. Az idén az ágazat forgalmának elmaradása a múlt év azonos időszakához képest 6,6 százalékos volt, az év egészére 2,5 százalékos visszaesést várnak. Fordulatra egyelőre nincs kilátás, mti ■ TŰKOR Kelendő a magyar éti csiga Az éticsiga védett állat, csak engedéllyel szabad gyűjteni fotó: lang Róbert GYŰJTŐKTŐL VÉDIK A CSIGÁT A nyugat-európai piacon a magyar éti csiga a legkeresettebb. A klimatikus viszonyok és a kedvező környezet miatt ugyanis jó húsminőségű állatokat lehet hazánkban gyűjteni. A szakemberek szerint az elmúlt tíz évben erősödött a hazai állomány, ami a védelemnek köszönhető. Eme azért volt szükség, nehogy Magyarországról is eltűnjön az éti csiga éppúgy, ahogy ez Észak-Olaszországban és Franciaországban a féktelen gyűjtők miatt történt. A korai tavasz és a csapadékos időjárás miatt a szokásosnál korábban kezdődött az idei csigaszezon. A magyar csiga jó minőségű, ezért mindenütt keresett Nyugat-Euró- pában. A kilencvenes évek elejéig Magyarország jelentős csigatermelő ország volt, a környezetvédők nyomására azonban az éti csiga 1993 óta védett állatnak számít. Azóta a Környezetvédelmi Minisztérium által megállapított kvóta szerint háromezer tonna éti csigát lehet exportálni, és csak a megjelölt időben és helyen szabad összeszedni az állatokat. Az április elejétől június közepéig tartó csigaszezonban az Éücsiga Terméktanács és a környezetvédelmi hatóság ellenőrei járják a gyűjtőhelyeket, és a felvásárlóhelyeket azért, hogy a törvényes feltételeket ellenőrizzék. Wágner Géza, a Duna-Dráva Nemzeti Park zoológusa lapunk kérdésére elmondta: természet- védelmi területen engedéllyel sem szabad, és máshol is csak korlátok között lehet csigát gyűjteni. A felvásárláshoz engedélyt kell kérni, míg a gyűjtéshez elegendő a szabályok ismerete. 30 milliméternél kisebb csigát nem szabad összeszedni, és szigorúan be kell tartani a területi korlátozásokat is. Aki ezt elmulasztja, rendvédelmi bírságra számíthat. A magyar csiga egyébként kiváló minőségű, így kelendő Nyu- gat-Európában. Exportjából évente 1,3-1,5 milliárd forintos árbevétel származik. A háromezer tonnás mennyiség hatvan százaléka élő állatként hagyja el az országot. Görögországba, Törökországba, Olaszországba és Lengyelországba exportálják. Ide feldolgozásra kerül, és onnan Franciaországba, a Benelux államokba és Németországba viszik. A maradékból öt hazai feldolgozó készít csigatermékeket, amelyeknek mindössze négy-öt százalékát értékesítik itthon. NAGY LASZLÓ-FABOS ERIKA Tovább nőtt a megosztottság A GDP MEGOSZLÁSA REGIONKENT Dél-Alföld 9,6% KözépMagyarország 43,1% Észak-Alföld 9,6% Észak- Magyarország 8,2% Dél-Dunántúl 7,2% Közép-Dunántúl 11,1% Nyugat-Dunántúl 11,2% Budapest A bruttó hazai tennék (GDP) alapján mérve hazánk regionális gazdasági megosztottsága a 2000. év folyamán tovább erősödött. A rangsor első három helyén álló régió továbbra is Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép- Dunántúl volt. A többi négy régió sorrendje 1998 óta változatlan, lemaradásuk évről évre nőtt. A 2000. évi 13151 milliárd forint bruttó hazai termékhez Közép- Magyarország 43,1 százalékkal, a Dunántúl 29,5 százalékkal, Kelet- Magyarország 27,4 százalékkal járult hozzá. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2000-ben 1 millió 312 ezer forint volt, 180 ezer forinttal több, mint az előző évben. A növekmény 3 százaléka a lakosság számának csökkenéséből adódott. E mutató alapján a fejlettségi rangsor két végén álló régió közötti különbség - bár kisebb mértékben, mint az előző évben - tovább nőtt: a legfejlettebb régió mutatójának értéke 1998-ban 2,18-szorosa, 2000-ben 2,40-szerese volt a rangsor utolsó helyén álló észak-alföldinek. 2000-ben a megyék fejlettségbeli sorrendje az előző évihez viszonyítva - hat megye kivételével- átrendeződött, tizenegy esetben eggyel módosult, Veszprém megye négy helyet javított pozícióján, Tolna megye pedig hármat rontott. Budapesten egy lakosra 2 millió 561 ezer forint GDP jutott 2000-ben, amely közel kétszerese az országos átlagnak, illetve 3,61- szerese a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. A legfejlettebb megyék sorrendje átrendeződött. Fejér megye átlagosnál nagyobb mértékű, elsősorban a villamosgép-gyártás- ban elért gazdasági növekedése eredményezte azt, hogy helyet cserélt Vas megyével, ahol a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése okozta a hátrább so- rolódást, míg Győr-Moson-Sopron megye megőrizte pozícióját. A középmezőnyben - a megyei GDP átlag 101-120 százalékos sávjában - történt 2000-ben a legszembetűnőbb rangsorváltás. A hasonló fejlettségű öt megye egy főre jutó GDP-je közötti legnagyobb különbség az 1999. évi 104 ezer forintról 29 ezer forintra csökkent, Tolna, Zala és Csongrád megye termelésének alacsonyabb ütemű, Veszprém és Komárom megye átlagot meghaladó növekedése következtében. Az egy lakosra jutó GDP megyei átlagának 91-100 százaléka közötti sávjában 2000-ben Baranya és Pest megye található, utóbbiban a mezőgazdasági termelés csökkenése és a népesség 1,5 százalékos emelkedése okozta a hát- rábl^sorolódást. Hét megye mutatója esett 81-90 százalék közé. Somogy és Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar és Heves megye fajlagos mutatóik alapján helyet cseréltek egymással. Ebben a csoportban az egy főre jutó GDP szélső értékei közötti eltérés 57 ezer forintról 77 ezer forintra emelkedett. (STS) Mérséklődő cégfelvásárlási kedv A magyarországi, csehországi és lengyelországi vállalati fúziók és felvásárlások (M&A) száma 32 százalékkal csökkent 2001- ben. A visszaesés tükrözi a világszerte tapasztalható M&A trendeket - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC), a világ és Magyarország vezető tanácsadó cégének tanulmányából. Budapest A PwC Fúziók és felvásárlások Közép- és Kelet-Európábán, 2001 című tanulmányának megállapításai és következtetései a régióban lezajlott és nyilvánosságra hozott, több mint 800, magán- szektorbeli tranzakció részletes vizsgálatán alapulnak. Margaret Dezse, a PwC közép- és kelet-európai M&A szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a régió három legfejlettebb országa, Magyarország, Csehország és Lengyelország az M&A piaci fejlemények tekintetében is egyre szorosabban követi a nyugat-európai trendeket, így ennek tudatában ezekben az országokban nem okozott meglepetést a piac visz- szaesése. A tanulmányból kiderül, hogy a 2001-ben lezárt tranzakciók számát tekintve a vizsgált térség éllovasa Oroszország, ahol 237 fúzió vagy felvásárlás történt a magánszektorban. A második helyen Lengyelország áll 207 sikeresen lezárt ügylettel. Ugyanakkor a magántulajdon magas aránya és a jelentős gazdasági növekedés együtt azt jelzi, hogy ma valószínűleg Magyarország a legérettebb M&A piac Közép- és Kelet- Európábán. A fúziókon vagy felvásárlásokon keresztül a régióba befektető országok listáját Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia és Ausztria vezeti. A legaktívabbak a német vállalatok voltak, az összes, a régióba irányuló tranzakció tizenhét százalékát bonyolították le. A legtöbb vállalatfelvásárlás vagy fúzió a korábbi éveknek megfelelően a könnyű- és a nehéziparban történt. A második legaktívabb terület a pénzügyi szolgáltatói szektor volt, amelyhez egyben a legnagyobb volumenű ügyletek is köthetők. A számítástechnikai iparág az egyébként rá jellemző visszaesés ellenére jól szerepelt, a megkötött üzletek 9 százaléka az IT szektorban jött létre. Az élelmiszeripar továbbra is a negyedik a rangsorban, de ez a szegmens nagyobb csökkenést szenvedett el, mint a másik három legaktívabb iparág. ____________________(1TEFANIT8) 2002. ÁPRILIS 30., KEDD !!■■■ Mindenkinek vége Budapest Megszűnik a Mindenkinek csomag a Matávnál, ezzel együtt pedig kifut az eddigi 150 forintos kedvezmény is. Értesüléseink szerint azonban ez a felhasználók kisebb csoportját érinti, a többség ugyanis eddig sem használta ki a lehetőséget. Július elsejétől megszűnik a Mindenkinek csomag, és az ezzel eddig együtt járó 150 forintos kedvezmény - jelentette be tegnap a Matáv. Nagy Bálint, a társaság kommunikációs igazgatója elmondta: a Matáv évek óta változatlan áron nyújtja a Mindenkinek csomagot, és a 150 forintos kedvezményt, ami éves szinten több száz millió forint veszteséget okoz, ráadásul értékelésük szerint már nem is felelt meg a liberalizált piac követelményeinek. Az internetezésről is rendelkező hírközlési jogszabályok január 1-jétől előírják az internethasználat telefondíjainak megosztását a Matáv és az internetszolgáltatók között. A vonatkozó jogszabály szerint ugyan a bevételmegosztási kötelezettség nem vonatkozik sem a Mindenkinek csomagra, sem a 150 forintos kedvezményre, ennek ellenére a Matáv az utóbbi kedvezmény bevételeit megosztja az internetszolgáltatókkal. A Matáv az átalánydíjas konstrukciók megszüntetésével lehetővé teszi az internetszolgáltatóknak, hogy a bevételmegosztásból származó részesedésük nagyobb legyen. A kommunikációs igazgató elmondta, hogy a Matáv 2002. január 1-jével csökkentette az internetezés egyébként is kedvezményes telefondíját. Csúcsidőben 19 százalékkal, percenként bruttó 6,1 forintra, míg csúcsidőn kívül 14 százalékkal, percenként bruttó 3,25 forintra. Kérdésekre válaszolva Nagy Bálint elmondta: a Mindenkinek csomagra mintegy 38-39 ezren fizetnek elő jelenleg. Ez az átalánydíjas csomag havi bruttó 4000 forintért a kedvezményes időszakban korlátlan helyi hívást tesz lehetővé az egyéni előfizetőknek. Információink szerint ez a lépés a felhasználók kisebb részét érinti, a többség ugyanis eddig sem töltött elég időt az interneten ahhoz, hogy a kedvezményt érvényesíteni tudta volna. EUROPRESS Lemaradhat az Unió Budapest Emst Welteke német jegybank- elnök szerint az euróövezet gazdaságának növekedési üteme rövid távon valószínűleg nem fogja beérni az amerikaiét, ám nyilatkozatában egyben kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét is. Az Egyesült Államokban az idei első negyedévben - az első becslés szerint - 5,8 százalékkal nőtt éves szintre számolva a hazai össztermék értéke. Welteke nincs meggyőződve arról, hogy a valutauniós gazdaság rövidesen fel tudja venni ezt az ütemet. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi euróövezet-beli jegybanki kamatok összhangban vannak az árstabilitás fenntartásának célkitűzésével. Welteke elismerte, hogy az euróövezet összes tagjára alkalmazott egységes kamatszintnek lehetnek hátulütői Németország számára. A német gazdaságban az idén fellendülés várható, Welteke szerint azonban az ország még mindig az újraegyesítés problémáival küszködik, főleg a ’90-es években hatalmasra duzzasztott építőipari kapacitások jelentenek gondot. __________mti Me gvennék az Édászt Budapest Az. E.ON Hungária Rt. megállapodott az E.D.F. Internationallal, hogy nyilvános vételi ajánlat keretében megvásárolja az E.D.F. részesedését az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-ben (Édász) - közölte az E.ON. Az E.ON tulajdoni aránya így legalább 55,4 százalékra nő az áramszolgáltatóban, de a nyilvános vételi ajánlat valamennyi részvényesnek szól majd. A tulajdonszerzést még engedélyeznie kell a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez már benyújtotta a vételi ajánlatot az E.ON. Az E.ON Hungária Rt., amely a müncheni székhelyű E.ON Energie 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, és a francia E.D.F International egyaránt 27,69 százalékos részesedéssel rendelkezik jelenleg az Édászban. Az E.ON Hungáriának már többségi részvénytulajdona van a Dédászban és a Titászban, valamint az osztrák EVN-nel együttesen többségi tulajdonosa a Kögáznak. MTI Optimistább nagyvállalatok Budapest Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet TOP-100 konjunktúraindexe áprilisban észrevehető javulást mutatott a márciusi adathoz viszonyítva. A legnagyobb magyarországi vállalkozások válaszai alapján készített index féléves csúcsértéke jelzi, hogy e cégek rövid távú jövőképe a decemberi mélypont után fokozatosan javul. Gazdálkodásuk féléves lehetőségeire a korábbit meghaladó optimizmussal tekintenek a nagyvállalatok - állapítja meg az Ecostat konjunktúrafelmérése. A termelés bővítésének lehetőségét a cégvezetők 62 százaléka javulónak ítéli - a márciusi 49 százalékkal szemben -, és a növekedést feltételezők háromnegyede 5 százalék alatti termelésbővülést vélelmez. A bővülő belföldi keresletet prognosztizáló vállalatok aránya 25 százalékról 37 százalékra emelkedett, s egyidejűleg 11-ről 6 százalékra mérséklődött a belső piac szűkülését vélelme- zők köre. A cégek 62 százalékának exportlehetőségei fél éven belül várhatóan nem változnak. Javuló körülményekkel a korábbi 27 százalékkal szemben a társaságok 30 százaléka számol. A nagyvállalatok pénzügyi helyzete stabilnak nevezhető, a változásra vonatkozó előrejelzések további javulásra engednek következtetni. Ugyanakkor februárhoz viszonyítva 11 százalék- ponttal csökkent a beruházási hajlandóságukat tükröző mutató, amelynek 45 százalékos értéke a tavalyi utolsó negyedévi szintet jelzi. A TOP-100 cégei szerint az éves infláció átlagos értéke 7 százalék lehet. o. l
