Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

6. OLDAL ROMA KORKÉP 2002. Április 30., kedd Hírhozó MEGSZŰNT. Március végével megszűnt a Nemzeti Etnikai Roma Érdekvédelmi Szervezet szolnoki tagszervezete. Az egyesület vezetője, Pálfi Tibor érdeklődésünkre elmondta, hogy a nehéz körülmények kö­zött élők segítésével azonban ne hagynak fel, hiszen a közel­múltban megalakították a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Etni­kai Érdekvédelmi Egyesületet. KÖZMUNKA. Májusban újabb huszonöt, huzamosabb ideje ál­lástalan roma állhat munkába Újszászon, a települési és a ki­sebbségi önkormányzat együtt­működésével elindult közmun­kaprogram keretében. A munka­nélküli-ellátásból kiszorultak kö­zül huszonötén már április eleje óta szépítik a javarészt romák lakta utcákat, gondozzák a te­metőt. A kisebbségi önkormány­zat azt tervezi, hogy akiknek le­jár a közhasznú foglalkoztatása, azoknak képzéseket, átképzése­ket kínálnak fel, ezzel segítve ál­landó munkához jutásukat. TÖBB ROMA RENDŐR. Ma­gyarországon körülbelül 20-25 olyan rendőr van, aki romának vallja magát. A szám nagyon csekély, de ha azt vesszük fi­gyelembe, hogy négy évvel ez­előtt még csak három cigány származású ember dolgozott a rendvédelemben, akkor megál­lapítható, hogy elindult valami - véli Kökény Kálmán, az Or­szágos Cigány Önkormányzat rendőrségi ügyekért felelős ve­zetője. A Rendőrtiszti Főiskolán és a szakirányú középiskolában is folyamatosan képeznek roma fiatalokat, így előbb-utóbb meg­sokszorozódhat a cigány rend­őrök száma. KÖNYV A KIVÁNDORLÁS­RÓL. Roma migráció címmel jelentetett meg tanulmányköte­tet a Magyar Tudományos Aka­démia Kisebbségkutató Intéze­tének Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutató Központ­ja. A munka a műhely által tíz évvel ezelőtt útjára indított ki­adványsorozat tizenkettedik darabja, s a Nemzetközi Migrá­ciós Szervezet (10M) által az Európai Unió több tagállamá­nak kérésére 1999-ben megkez­dett kutatási program része. A kiadvány a kérdést átfogóan fel­táró kutatást követően a téma egyes speciális részterületeivel foglalkozik. Elemzi többek kö­zött a Magyarországról való ro­ma kivándorlást, a Romániából érkező koldusok helyzetét. Sporttelep a szemétdomb helyén Egy hete igazi focipályán rúghatják a labdát a Karcag déli külvárosában élő roma fiata­lok. Az új focipályát társadalmi munkában alakították ki helyi vállalkozók. A pálya közel egymillió forintos felajánlásból jö­hetett létre — tudtuk meg az építést megszervező Napsugarak Kulturális Szabadidő Sport és Érdek- védelmi Egyesület vezetőjétől. Nagy Szilárd ér­deklődésünkre elmondta: a négy éve alakult egyesület céljai között a romák integrálódásának elősegítése, a munkahelyteremtés, az érdekkép­viselet mellett a szabadidős programok szervezé­se is szerepel. Ezért karolták fel a sportcentrum kialakításának tervét. A területet az önkormányzattól két éve kapták meg, de pályázati források hiányában csak most láthattak hozzá a pálya kialakításához. Az ötszáz négyzetméteres terület hetekkel ezelőtt még ille­gális szemétlerakó volt, azóta a földet legyalulták, és kialakították a focipályát, a lábtenisz- és mini labdarúgópályát. Hamarosan füvesítik a területet, és nyár előtt betonburkolatot kap a teniszpálya. A későbbiekben egy játszóteret is szeretnének ki­alakítani. Ottjártunkkor felnőttek és gyerekek ker­gették a labdát a pályán. Alakultak a csapatok is. A sportcentrum különböző bajnokságokat tervez az északi és déli romatelep lakói és a környező te­lepüléseken élők között. Mindehhez azonban a csapatoknak felszerelésre is szükség lenne. Ép­pen ezért az egyesület vezetője kéri azokat, akik használt mezeket, tornacipőt tudnának részükre felajánlani, jelentkezzenek az egyesületnél. Fiatalok és idősek is szívesen jönnek a pályára focizni Egy fának levelei” Tanácskozás a cigányság oktatásáról „„Valamennyien ugyanannak a fának vagyunk a levelei, és ez a fa az emberiség.” A Pablo Casals-idézet volt a mottója annak a karcagi tanácskozásnak amelyen az Országos Cigány Ön- kormányzat (OCÖ) oktatáspolitikájáról, és a cigány kisebbsé­gi oktatás tapasztalatairól váltottak szót a régió pedagógusai. A megyei pedagógiai hetekhez kapcsolódó konferencia résztve­vőit a rendezvénynek ott­hont adó karcagi Zádor úti iskola igazgatója, Wal­ter Jánosné köszöntötte. Az OCÖ oktatáspolitiká­ját Fátyol Mihály oktatá­sért felelős képviselő is­mertette. így szólt arról a szakmai programról, me­lyet főleg cigány pedagó­gusok dolgoztak ki. A ké­zikönyv szeptemberben fog megjelenni, és a peda­gógusoknak a cigány gyermekek konfliktuskezeléséhez nyújt se­gítséget. Az előadó arról is be­szélt, mennyire fontos, hogy a szülők tisztában legyenek jogaik­kal, s ebben hogyan segíthet nekik a pe­dagógus, az iskola. A cigány kisebb­ségi oktatás több évtizedes tapaszta­latait a két karcagi, főleg romákkal fog­lalkozó iskola, a Zá­dor úti és az Arany János vezetői, Gyö­keres Mária igazga­tóhelyettes, illetve Bugyik Lászlóné igazgató ismer­tették a megye pedagógusaival. Erősebb érdekérvényesítés Kisebbség vezetők a parlamenti képviseletről A megyéből két cigány szár­mazású képviselő is ül majd a parlament padsoraiban. Néhány település kisebbségi önkormányzatának vezető­jétől azt kérdeztük, mit re­mélnek a minden eddiginél erősebbnek ígérkező tör­vényhozói jelenléttől. Az, hogy a roma származású képviselők közül ketten is me­gyénkből jutottak a törvényho­zásba, jelzi, a cigánypolitika köz­pontja Jász-Nagykun-Szolnok, fővárosa pedig Szolnok - jelentette ki az új- szászi kisebbségi ön- kormányzat elnöke. Rónavölgyi Sándor ugyanakkor úgy látja, nemcsak a megyében élő, hanem az egész magyarországi cigány­ság előnyére szolgál a romák megerősödött parlamenti képviselete. A cigány vezető érdek­lődésünkre kifejtette: jobban örült volna, ha Fidesz-MDF alakíthat kormányt, hiszen így a roma képviselők lehetőségei is na­gyobbak lettek volna. Ám remé­nyei szerint így is tudnak majd tenni a cigányság életkörülmé­nyeinek javításért, foglalkoztatá­si gondjainak enyhítéséért, és lesz előrelépés a roma oktatás te­rületén is. Ez a mindenkori kor­mány érdeke is, hiszen a cigány­ság integrációja nélkül elképzel­hetetlen az ország uniós csatla­kozása. Hasonlóképpen véleke­dett a jászapáti cigány kisebbségi önkormányzat vezetője is. Far­kas András szerint ugyanis kor­mánypárti és ellenzéki képvise­lőként is ugyanaz a feladata a parlamentbe kerülteknek: a ci­gányság érdekeinek megjeleníté­se a törvényalkotói munkában. Ez pedig minden roma hasznára lehet. Farkas András ugyanakkor természetesnek nevezte, hogy a képviselők egy kicsit „hazadol­goznak”, azaz a megyében már elindult, a cigányság felemelke­dését szolgáló kezdeményezések kiteljesedhetnek. Megoldatlan problémák Nem látott javulást az el­múlt négy év során a ma­gyarországi kisebbségek helyzetében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Kal­tenbach Jenő a közelmúlt­ban nyújtotta be éves jelen­tését a parlamentnek. Az ombudsman aggasztónak és elgondolkodtatónak nevezte, hogy az utóbbi időben a hatósá­gok, különösen az önkormány­zatok körében a korábbinál na­gyobb mértékben találnak eluta­sításra az általuk megfogalma­zott ajánlások. Az elmúlt évben is számos, régóta megoldatlan probléma maradt nyitva, így például elma­radt a kisebbségi törvény kultu­rális autonómiát megvalósító módosítása. A civil szféra és a nemzetközi szervezetek nyomá­sa ellenére nem született meg az egyenlő bánásmódról szóló, is­mertebb nevén az antidiszkrimi- nációs törvény, noha az ennek meghozatalára szabott uniós ha­táridő jövőre lejár. Az ombuds­man az új kormány megalakulá­sa után kezdeményezni fogja, hogy tegyék formálissá a hivatal és az igazságügyi, a belügyi, az oktatási, valamint a szociális és családügyi tárca kapcsolatát. A lehetőségek kapuja TELEKI JÓZSEF Minden eddiginél erősebb képviselete lehet a magyarországi cigányoknak. Kinyílt a törvényhozás ajtaja a cigányok előtt. Bár különböző pártok színeiben az elmúlt cik­lusokban is ültek a parlamenti patkóban olyan képviselők, akik vállalták kisebbségi származásukat (sőt néhány éve egy szlovák honatya még anyanyelvén is megszólalt az Országgyűlésbenj, ám a rendszerváltás óta most fordult elő először, hogy a romák érde­keit tudatosan felvállaló szervezet tagjai sze­rezzenek mandátumot. így minden eddiginél erősebb képvise­lete lehet a magyarországi cigányoknak. Lehet - írom -, feltételes módban, hiszen hiába került min­den eddiginél több cigány származású képviselő a parlament­be, nem szűnt meg az immár fél évtizedes mulasztásos alkot­mánysértés. Az Alkotmánybíróság ugyanis még az 1990-es évek közepén mondta ki, meg kell oldani a kisebbségek parla­menti képvise­letét, ám a tör­vényhozók az­óta sem tettek eleget ennek a kötelezettsé­güknek. Nem született meg a kisebbségek számára képviseletet biztosító tör­vény annak ellenére, hogy összeszámolni is nehéz, hány szak­mai anyag készült az elmúlt években e témakörben. Annak el­lenére, hogy az Európai Unió is évről évre megfogalmazta or­szágjelentésében a romák fokozottabb bevonását a közéletbe. Ilyen szemszögből pedig csupán áthidaló megoldásnak tekinte- tők a pártlistákon biztos (Fideszes és MSZP-s) mandátumok. Mindez azonban köztes - kint is, bent is a parlamentben - ál­lapotot idézhet elő. Az tagadhatatlan, hogy egy-egy kisebbséggel sorsközösséget vállalók előtt honatyaként kiszélesednek a lobbizás lehetősé­gei, de azzal is számolniuk kell, hogy mivel egy párt színeiben jutottak mandátumhoz, akarva-akaratlanul is köti őket a frak­ciófegyelem. Ugyanakkor mégis előrelépésnek kell tekinteni, hogy a Lun- go Drom vezetői megjelentek a törvényhozásban. Ez ugyanis egyrészt jelzi, hogy a mai Magyarországon meghatározó politi­kai erőknek fontos a cigányság társadalmi integrációja, más­részt bizonyítja, hogy az elmúlt években a cigányság „kiter­melt” egy vezetői réteget. Az országos kisebbségi önkormány­zatban tisztséget betöltők felelősséggel gondolkodó politikusok lettek, akik partnerei lettek az ország irányító erőinek is. Képes­ségeikre, a kompromisszumkészségre, a pragmatikus politizá­lásra pedig szükségük is lesz a kialakult parlamenti viszonyo­kat nézve. Ám e szemszögből nézve bizonyos: a cigányság előtt nemcsak a parlament ajtaja, hanem a lehetőségek kapuja is ki­nyílt. A gyerekekre figyelve Egyedülálló támogatások Újszászon Országosan is egyedülálló­nak tekinthető az a támoga­tási rendszer, amelyet az Újszászi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevezetett. Tavaly költségvetésük 93 százalékát ugyanis intéz­mények, civil szervezetek segítésére fordították. Tavaly az újszászi kisebbségi ön- kormányzat az állami normatíva mellé a településtől kapott támo­gatásnak köszönhetően több mint egymillió forinttal gazdálko­dott. Ebből mindössze nyolcvan- ezer forintot, költöttek a műkö­déssel kapcsolatos kiadásokra, a többit, összesen 940 ezer forintot támogatásokra fordítottak - idézi az adatokat a kisebbségi önkor­mányzat zárszámadásából a kép­viselő-testület vezetője. Rónavöl­gyi Sándor elmondta, hogy első­sorban a szegény sorsú gyerme­kek megsegítését tartották szem előtt. így támogattak iskolai, óvo­dai rendezvényeket, tanulmányi versenyeket, gyermeknapi ün­nepséget, nyári táboroztatást. A rászoruló családoknak segítséget nyújtottak a beiskolázáshoz. De gondoltak a cigányság integráció­jáért ténykedőkre is, akik munká­ját kisebbségi díjjal ismerték el, il­letve jutalmazták a roma gyere­kekkel külön foglalkozó pedagó­gusokat. Ezeket a támogatásokat a ki­sebbségi önkormányzat idén is meg szeretné őrizni. így a peda­gógusnapon ezúttal is köszöntik a tanárokat. Nyáron pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium támo­gatásával a Balatonhoz és a Du­nakanyarba viszik táborozni a szegény sorsú roma és nem ro­ma családok gyermekeit. Jelen­tős összeget szánnak a tanév­kezdés segítésére, a középisko­lában, illetve egyetemen tanulók ösztöndíjára. Egyedül is megy A rendszerváltozás kezdete óta a képviselőjelöltek között annyi cigány származású még sohasem volt, mint a most. A Fidesz-MPP és a Lungo Drom között létrejött megállapodás alapján nyolcán szerepeltek a pol­gári választási szövetség megyei, illetve országos listáján. Ugyanakkor az MSZP országos listájára is felkerült két roma. Közülük négyen lesz­nek ott a törvényhozásban. A szocialista párt színeiben Teleki László, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, a Fidesz-MDF támogatá­sával pedig Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Cigány Ön- kormányzat elnöke, Lukács Mihály, a Lungo Drom választmányának ve­zetője, és Varga József, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány el­nöke került az Országgyűlésbe. Bár mindannyian országos listáról szereztek mandátumot, Lukács Mihály és Farkas Flórián megyénk képviseletét is erősítik a parlamentben. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi san­zon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai kö­zött még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Soro­zatunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki való­ra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, hogy az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. Abádszalókon az elmúlt eszten­dőkben gyakorlatilag egyszemé­lyes lett a cigány önkormányzat. Á testületet vezető Barkóczi Ká­roly legalábbis állítja, kisebbségi képviselőtársai alig várják, hogy leteljen a ciklus. Az elnök szerint négy esztendővel ezelőtt java­részt idősebbek kerültek az ön- kormányzatba, akik elfáradtak. Mindezek ellenére — vagy ép­pen ezért — nem telnek dologta­nul Barkóczi Károly napjai. Sőt, éppen ellenkezőleg, alaposan be keil osztania az idejét. Szervezett már ruhaosztást a rászorulók kö­zött, és folyamatosan ír pályáza­tokat. A közelmúltán például ve­tőburgonyát, különböző vetőma­gokat nyert egy pályázaton. így negyvenkilónyi burgonyát ültet­het el mindenki, aki felásta a kert­jét. A kisebbségi vezető jelenleg is két pályázat előkészítésén dol­gozik. Csatlakozni szeretne ugyanis a roma megélhetési prog­ramhoz, és tervbe vette egy ki­sebbségi kulturális rendezvény megszervezését is. Ebben a munkában azonban nincs teljesen magára hagyatva. A települési önkormányzat, a polgár- mesteri hivatal munkatársai ugyanis ahol tudnak, segítenek, így számára irodát biztosítanak, és használhatja a hivatal infrastruk­túráját is. Barkóczi Károly ugyan­akkor reméli, a helyhatósági vá­lasztásokig kell csak egyedül dol­goznia. A településen ugyanis akad nem egy fiatalabb, aki szívesen bekapcsolódna a Idsebbségi ön- kormányzat munkájába. Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. I 1 I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom