Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
2002. Április 4., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I A város napját ünnepelték „A honszerelem tüze hevítette az országot 1849 tavaszán” A programot „huszáros” mazsorettbemutató is színesítette FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS 1849 áprilisának első napjaiban a nemzeti honvédsereg főereje, 31 ezer katona vonult át, állomásozott Jászberényben, hogy azután részt vegyen az azóta legendássá vált dicsőséges tavaszi hadjárat csatáiban. Április 3-án pedig egész Magyarország a kis alföldi városra figyelt: itt ült össze a honvédsereg vezérkara. 1993 óta ez a nap a város napja Jászberényben. JÁSZBERÉNY Tegnap délelőtt sportversenyeket, történelmi és városismereti vetélkedőket tartottak a településen, valamint felavatták a felújított úgynevezett Békás szökőkutat, melyet a Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére és támogatásával tettek rendbe. Délután a városba érkezett katonai hagyományőrzők felelevenítették, vajon hogyan is nézhetett ki annak idején a toborzás, a csárdákban, vásárokban iszogató legények hogyan válhattak egy szempillantás alatt sorozott katonákká a huszárcsákó felvételével. A hagyományőrző „hadsereg” azután a városháza elé vonult, ahol Jászberény polgármestere előtt díszszemlére sorakozott fel. Dr. Magyar Levente polgármester a város figyelemreméltó fejlődéséről szólt, s hangsúlyozta: nem szabad kishi- tűnek lenni, közösen kell dolgozni a célok eléréséért. Mint mondta, a Jászság fejlődése szempontjából a kistérségben 1990-ben kezdődött el a jövő, s az adódó lehetőségekkel jól élt a város. A polgármester mindezekért köszönetét mondott a herényieknek.- Á honszerelem tüze hevítette az országot 1849 tavaszán - mondta dr. Kedves Gyula történész beszédében. Rámutatott, hogy a kisvároson átvonuló 31 ezres sereg ellátásáról példásan gondoskodott a lakosság, s nem panaszkodott amiatt sem, ha az utolsó szál kolbászt, vagy az utolsó liter bort kellett a honvédő seregnek odaadnia. — Az újonc, az osztrákok szerint szedett-vedett sereg 1849 tavaszán vált komoly hadsereggé, s a tá- pióbicskei, isaszegi, majd a budai ütközetekkel bebizonyította, hogy európai szintű haderővé érett. Nem a katonákon múlott az őszi vereség, hiszen a Magyarországot elözönlő túlerővel a világ egyetlen hadserege sem szálhatott volna szembe. A történész kiemelte, hogy a szabadság- harc után nem lehetett figyelmen kívül hagyni Magyarországot a birodalmon belül sem, hisz a nemzet megmutatta az erejét. A Város napján átadták a Jászberény Város Kultúrájáért kitüntetést, melyet ez évben Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együttes művészeti vezetője vehetett át. Később megkoszorúzták a szabadságharc jászberényi emlékhelyeit. Este ünnepi hangversennyel zárult a program, melynek részeként számos városi elismerést adtak át, így Pro Űrbe Jászberény díjat kapott Besenyi Vendel helytörténész. BANKA CSABA Újjászületett művészeti egyesület Szolnok Megszűnése után ötvenkét évvel tegnap újjáalakult a Szolnoki Művészeti Egyesület. Száz éve, 1902. június 29-én alakult meg a Szolnoki Művésztelep, de a működtetésére, segítésére, részben fenntartására létrehozott szervezetet, a Szolnoki Művészeti Egyesületet már egy évvel korábban megalakították a szolnoki művészetbarátok. Az egyesület az 1950-es megszűnésig folyamatosan működött, majd 52 évi tetszhalál után tegnap föltámadt, hogy lényegében változatlan célokkal tovább segítse a szolnoki művészeti élet gyarapodását, gazdagodását. Az alakuló ülésen részt vevő 46 alapító tagot Szalay Ferenc polgármester köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a szolnoki művészetben történelmi esemény az egyesület újjáalakítása. Megköszönte az előkészítő munkát, és kérte a résztvevőket, hogy az elszántság később se csökkenjen. A másik pavilonban élő és dolgozó művészeket arra kérte, hogy éljenek a megnövekvő lehetőségekkel, vegyenek részt az egyesület munkájában, a határozott időre érkező művészekkel együtt gyarapítsák tovább a szolnoki képző- művészeti életet, növelve hírét, rangját, értékeit. Az ülés levezető elnökeként Szügyi Csongor, az önkormányzat Humán Közszolgáltatások Főosztályának vezetője ezután javaslatot tett az egyesület vezetőinek személyére, amit az alapító tagok a legtöbb esetben egyhangúlag elfogadtak. A Szolnoki Művészeti Egyesü„Elég volt a viharos szóváltásokból, a jövőért tenni kell, nem álmodni róla!” Kötetlen beszélgetésre várjuk ma délután fél ötkor a Hild téren, a Városi Művelődési és Zenei Központnál. j • térzene az Olajbányász fúvószenekarral • latinos ritmusok a La Bomba együttessel • Nagy Tibor gitáros-énekes műsora • sport- és ügyességi játékok a gyermekeknek Botka Lajosné és dr. Füle István szocialista képviselőjelöltek let elnöke dr. írás Mátyás, alelnö- kei: Pogány Gábor Benő és Vass Lajos, titkára dr. Kertész Róbert, kincstárnoka Demeter István. További tagjai: Álmosdi Árpád, Mainz János, Szalay Ferenc, Szávai István. A résztvevők Ondrék András, Várszegi Tibor és dr. Nemes András személyében ellenőrző bizottságot is választottak. Az egyesületnek vannak, illetve lesznek rendes tagjai (magánszemélyek), pártoló tagjai (szervezetek) és tiszteletbeli tagjai (kiemelkedő személyiségek). Szolnok két testvérvárosából, a németországi Reutlingenből és a finnországi Riihimakiből jelezték, hogy szívesen jönnének művészek meghatározott időre Szolnokra dolgozni, cserében a két város részt vállal a telep fenntartásából. E célra Reutlingenből máris felajánlottak 20 ezer márkát, ba _______Sorokban_______ MI NISZTERI FÓRUM. Varga Mihály pénzügyminiszter a Fidesz tegnapi túrkevei lakossági fórumán elmondta: egy-két brókercég arra biztatja a kisrészvényeseket, hogy adják el pakettjüket, mert a választások után egy MIÉP-es kormány fog jönni, és a részvényárak esni fognak. - Akik a kisrészvényesek pénzével ily módon játszanak, felelőtlenek, és nem gondolják át, hogy az egyik lépésből milyen másik következik — vélekedett. Számára ilyenek hallatán úgy tűnik, mintha az 1989-es időszak jönne vissza, amikor Grósz Károly fehérterrorral és a demokrácia hiányával riogatott. _________________________(MIL) VÉ LEMÉNY MOLNÁR G. ATTILA Nyugodtan vonulnak kedvenc festékszórójukkal „Művészet” a falakon Szolnokon sétálva az embernek néha az az érzése támad, mintha a város egyetlen hatalmas festővászon lenne, amelyre bárki bármilyen alkotását felpingálhatja. Példák sora bizonyítja, hogy szinte nincs olyan felület, amely ne válhatna az amatőr „művészek” céltáblájává. A hatalmas, többemeletes lakóházak falai és lépcsőházai például a rajzolók legkedveltebb működési területei közé tartoznak. Ennek megfelelően a szerelmes üzenetektől a popzene sztárjainak nevein át olyan feliratokig és szimbólumoltig terjed a rájuk felfestett alkotások sora, amelyeket jó érzésű emberek még a gondolataik közül is igyekeznek száműzni. Manapság is számolatlanul látni az agyba-főbe mázolt vasúti szerelvényeket, buszmegállókat, hirdetőtáblákat. Nincs nagyobb szerencséjük a villanypóznáknak, kapcsolószeüények- nek, korlátoknak és betonfalaknak sem. Ezekre ugyancsak kiterjed a kéretlen művészek figyelme. Persze ez nem kizárólag szolnoki jelenség. Nagyvárosok tucatjai küzdenek ezzel a helyzettel, s a híradások tanúsága szerint nem mindig nagy sikerrel. A festőket tetten érni nehéz, bár ha mégis sikerül, akár komoly jogi elmarasztalással is számolniuk kell, ahogy az nem is olyan régen például Szegeden történt. Az esetleges következmények azonban nemigen zavarják az érintetteket. Nyugodtan vonulnak az éj leple alatt kedvenc festékszórójukkal, s mondjuk egy arra alkalmas falon végre kiélik művészi hajlamaikat. Lehetőleg frissen festett felületet választanak, hogy munkájuk mindenki számára jól szembeötlő legyen. „Műalkotásoknak” ilyen módon közönséget toborozni azonban rendkívül primitív, s legalább ennyire bosszantó. A rongálási káron túl visszatetszést és megbotránkozást vált ki azokból, akik joggal elvárhatnák a falfirkák és utcai „festmények” készítőitől: ha már képességeiket a városért nem tudják kamatoztatni, akkor legalább ellenére se tegyenek. Egy tiszta, a lakosai által az értékeire vigyázó megyeszékhelyen ugyanis sokkal jobb élni. Talán még nekik is. Volán-számvetés Nyolc jelölt Abonyban VÁLASZTÁS Miután a napokban valamennyi, megyénk egyéni választókerületeiben induló jelöltet bemutattuk, lapunk ezúttal az Abonyban indulókról és a helyi választási tudnivalókról tájékozódott. A város Pest megye 16. számú országos egyéni választókerületéhez tartozik, amelynek központja Nagykőrös. Abonyban összesen 11 954 ember rendel- | kezik választójoggal, ők tíz szavazókörben adhatják majd le voksukat a nyolc országgyűlési | képviselőjelöltre. Az Országos j Választási Bizottság adatai alapján a településen Bökös János a Kisgazdapárt, dr. Czira Szabolcs a Fidesz-MDF, dr Gidai Erzsébet az FKGP, Király B. Izabella a Pest 1601, Kovács István az J SZDSZ színeiben, míg Köteles Lajos függetlenként, Szűcs Sándor a MIEP, Tóbiás József pedig az MSZP képviseletében indul a választásokon. ____________b.j. Ta vaszi „zsongás” a piacon (Folytatás az 1. oldalról) Egy férfi Szandaszőlősről érkezett. — Van kétszáz négyszögöl kertem, ez a második fuvarom. Az első húsvét előtt volt. Hidegfólia alattiak ezek a saláták, hagymák. Rákóczifalváról már szabad- | földi salátát hozott egy asszony: ahogy kérik, úgy adja. Cibakházáról szintén szabadföldi újhagymát árul egy kendős nő. — Tavaly duggattuk el, és már piacra érett. Negyven-ötven csomója, a salátát meg ötvenre tartom. — Ezzel foglalkozik? — Ezzel is, ha már a nyugdíjam az éhen háláshoz sok, a megélhetéshez kevés: havi huszonnyolcezer. Ezért végigdolgoztam az életem. Láttunk karfiolt is, százkilencvennyolcra tartották darabját, ugyanott a nagyobb karalábéért százhuszonnyolcat kértek. Mondják, egyszer már volt zöldbab is, százkilencvennyolcért szétkapkodták. Az ínyenceket a szőlő is ingerli, az átlagosabba kilójáért négyszázkilenc- j vennyolcat, a szebbjéért kilenc- | százkilencvennyolcat kérnek. Ősz hajú néni nézeget, majd ! félénken megfog egy csomag újhagymát. — Maga ötvenért viheti, mama. Látom, nem a bankból jött - így az eladó. — Inkább a Kolozsvári útról. Zsíros kenyér, vajas kenyér mellé jó lesz, három vacsora kitelik belőle. Ha az epém is beleegyezik - mosolyog szelíden, és korához illő bugyellárisából szépen, komótosan kiolvassa az ötven forintot... D. SZABÓ MIKLÓS Szolnok Ismét „kihelyezett” sajtótájékoztatót tartott Szalay Ferenc polgármester és Bállá György alpolgármester. Ezúttal a Jászkun Volán Rt. volt a tájékoztató helyszíne. Ismertetőjében Szabó István vezérigazgató vázolta cége helyzetét. Elmondta, a vállalat 1993-as megalakulása óta eredményesen gazdálkodik, idei eredménye 154,2 millió forint. Ez szép ösz- szeg, de csak négy új busz árát teszi ki. Ennek ellenére fokozatosan újítják meg 243 buszt számláló járműparkjukat, amelynek átlagéletkora 8,5 év. Ezzel az elsők a többi tömegközlekedési vállalat közül. Évente 13-15 buszt vásárolnak, illetve a korábbi buszokat is fokozatosan újítják fel. 1993-tól 123 járművet állítottak üzembe, ezzel is nagy mértékben kímélik a környezetet. A sorozatos megújítás révén a még üzemelő, úgynevezett fekete (szeny- nyező) motorú buszokat 2003 derekán végleg kiselejtezik. Az infrastruktúrára is kiemelt figyelmet fordítottak, példaként a tavaly felavatott kisújszállási busz- pályaudvart és az idén átadandó mezőtúri buszállomást említette. A dolgozók jövedelméről szólva elmondta, a havi bruttó átlagkereset meghaladja a 100 ezer forintot, ehhez béren kívüli havi juttatások is járnak. Idén 10,5, illetve 12 százalékos béremelésről tárgyalnak. Idei terveik között szerepel új buszok beszerzése, felújítása, a mezőtúri buszpályaudvar befejezése, a keresetek említett mértékű növelése, illetve Szolnokon az új irányítási központot a volt Bizományi Áruház helyén megnyitni. Szabó István bízik benne, hogy Szolnok fejlődése eredményeként ismét több utast szállíthatnak, mert mint mondta: dagályban minden hajó emelkedik. Szalay Ferenc úgy reagált, hogy erre minden remény megvan. Bejelentette, hogy április 15- ig várják a javaslatokat az Ezüst Pelikán Díj jelöltjeire. Végezetül arra kérte a polgárokat, hogy április 7-én menjenek el szavazni, mert mostani részvételükkel a későbbiekben is beleszólhatnak az ország életébe. ___ TA Ho gyan viselte az óraátállítást? Vasárnap hajnalban hivatalosan is elkezdődött a nyári időszámítás. Ekkor kellett ugyanis az órákat kettőről három órára állítani. Az energiatakarékossági okokból végrehajtott művelet a közlekedés rendjében nem okozott fennakadásokat. Lapunk arra volt kíváncsi, vajon a járókelők is ilyen zökkenőmentesen viselték-e az időeltolódást. Körkérdés Forró Lászlóné, 48 esztendős takarítónő: — Szinte észre sem vettem az eltérést. Ennek elsősorban az az oka, hogy a húsvéthétfővel együtt a szokásosnál hosszabbra nyúlt a hétvége, így az én időm sem volt percre beosztva, alig volt jelentősége, hogy éppen mennyit mutat az óra. Ráadásul meg is szoktam már ezeket a változásokat. Ha nem is látom túl sok értelmét, legalább nem ér váratlanul. Barna Ferenc, 72 éves nyugdíjas: - Mivel szeretek korán kelni, ki- mondottan örülök az új időszámításnak. így sokkal jobban ki tudom használni a napot. Ráadásul egész Európában működik ez a rendszer. Márpedig ha valóban igaz, hogy nálunk egy keszthelynyi méretű város éves energia- szükséglete takarítható meg ily módon, akkor mi miért ne csinálnánk? Sági Csilla, 19 esztendős tanuló: - Őszintén szólva nekem nem tűnt fel különösebben, hogy átállítottuk az órákat. Persze ennyi időeltolódás alig gyakorol hatást az ember szervezetére. Igaz, néhány apró előnye azért akad. Egyrészt ilyenkor később álmosodom el, mint általában. Másrészt úgy tudom, ezzel az elektromos áram fogyasztása is csökkenthető. Bár ez a mi villanyszámlánkon eddig még sohasem volt érezhető... BUGÁNY \ I «
