Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-24 / 95. szám

4. OLDAL ALMA MATER 2002. Április 24., szerda BARTÓK BÉLA ZENEISKOLA - SZOLNOK A harmónia magasiskolája Mottó: „Csak tiszta forrásból” A dallamok, az ütemek, vagy a csend az emberiségnél is idősebb attitűdök e földkerekségen, amelyek a Homo sapi­ens fejlődéséhez is elengedhetetlen hát- térzöngék. A hangokból összeálló zenei motívumok végigkísérnek bennünket születésünktől az elmúlásunkig, s bár személyünkben egyediek lehetünk, kö­zösséggé a tiszta harmónia okán is for­málódhatunk. A tiszta harmónia képviselője a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola is, amely több mint fél évszázada nyitja tágra a muzsika iránt fo­gékony füleket. Bartók Béla szoborpoitréja, Simon Ferenc alkotása a zene­szerző nevét viselő iskola parkjába került AII. világháború csatazajainak elülte után nem néma csöndbe burkolóztak az emberek. A fegyverek kopogó ropogását, a harci gépek éles süvöltését, a bombák öblös robbanását egyre inkább újra felváltották nemesebb hangszerek szólamai. Mezriczky Lajos mű­vésztanár négy kollégájával együtt már 1946 januárjában létrehozott Szolnokon egy magán-zeneiskolát, amely 1953- ban az államosítás sorsára jutott. Az intézmény 1955 óta viseli Bartók Bé­la nevét, jelenlegi helyére, a Réz ut­cába pedig 1983-ban költözött. Dr. Kosztin Béláné igazgatóval a zeneiskola térségben betöltött sze­repéről váltottunk néhány szót: - Intézményünk specifikumát az ad­ja, hogy nem általános jellegű iskolai kép­zést biztosít. Mi a zene eszközével fejleszt­jük a fiatalok személyiségét. Az idei tanévet 625 tanulóval kezdtük meg, s erre a magas számra azért is vagyunk büszkék, mert a tankötelezettség ránk nem vonatkozik, rá­adásul az általános iskolai közoktatás ma már magában foglalja az alapfokú művésze­ti oktatást is. Zenetanáraink a biztosítékok arra, hogy növendékeik az általános művelt­ség magasabb intervallumába is betekintést nyerjenek. Ötéves korú gyermekek számára már zeneóvodát indítottunk, 6-tól 22 éves korig az oktatás térítésdíjért, 22 esztendő fe­lett tandíj mellett folyik. Öt tanszakra - zon­gora, vonós, fafúvós, rézfúvós és szolfézs­ükének tanszakokra - lehet jelentkezni, szinte valamennyi hangszeroktatásban az érdeklődők rendelkezésére állunk. Az érté­kes zene képviselői vagyunk. Hagyománya­ink szerint a klasszikusokat helyezzük elő­térbe, de a könnyedebb műfajt sem vetjük meg, tanúsíthatja ezt az iskolánk Big Band zenekara is. Korábban egy dzsessz tanszék indításával is foglalkoztunk, de az érdeklő­dés sajnos csekélynek bizonyult az effajta igényes zeneművelésre.- Nem titkolhatjuk el, hogy bár csodás környezetben oktatunk, iskolánk hangsze­res felszereltsége kívánnivalót hagy maga után. Keressük a lehetőségeket a fejlesztés­re, de intézményünk speciális jellegéből adódóan hangszerbeszerzéssel kapcsolatos pályázatok semmüyen fórumon nem jelen­nek meg. így aztán nagyon sokat köszönhetünk a növendékeink szüleinek, illetve egyéb felajánlá­soknak, akik és amelyek a tíz éve létrehozott Zeneiskoláért Alapítvá­nyon keresztül is támogatják mű­ködésünket.- A városi közéletben aktívan részt veszünk. Kiállítások megnyi­tóinak, különböző kongresszusok és gálaműsorok állandó szereplői vagyunk, tanulóink fellépnek könyvtárakban, idősek otthonában, valamint különféle közművelő­dési rendezvényeken. Háromévenként meg­rendezzük a Friss Antal zeneiskolai gordon­kaversenyt, szeretnénk, ha hagyománnyá válna az általunk kezdeményezett megyei kamarazenei találkozó, karácsonyi hangver­senyekre, fővárosi operalátogatásra, vala­mint tanári és növendéki hangversenyekre kerítünk sort. A városban méltán elhíresült többek kö­zött a szimfonikus zenekarunk, a fúvósötö­sünk, az Amicus énekegyüttesünk, a Big Band zenekarunk és a fuvolaegyüttesünk is. Szoros kapcsolatot építettünk ki az abonyi zeneiskolával és a szajoli magán-zeneiskolá­val, a szolnoki Kodály Zoltán általános isko­lával, valamint a Tiszaparti Gimnáziummal is, Tiszakürtön pedig rendkívüli élményt adó zenei tábort szoktunk rendszeresen lét­rehozni. Büszkék vagyunk arra, hogy egy­kori növendékeink túlnyomó része diplo­más, kiművelt emberfővé vált, akik az élet minden területén megállják a helyüket — hangsúlyozta az igazgató. Fafúvósok fémes csengése Kevés kulturális esemény akad Szolnokon, amelyen a zeneis­kola fuvolaegyüttese fő- vagy mellékszereplőként ne lépne fel. Mivel a csapat nagy létszá­mú, ezért főleg szabadtéri ren­dezvényekre kap meghívást. Pappné Fekete Borbála tizenöt éve kezdte el együttessé formálni fuvolás tanítványait. Eleinte duó­kat, triókat, majd kvartetteket ál­lított össze, később egyre nyil­vánvalóbbá vált, hogy a bárso­nyos hangú zeneszerszám meg­sokszorozódva remek fóniában szól. Megalakuláskor a középis­kolás növendékekre számított el­sősorban az oktató, de hamaro­san a fiatalabbakat is bevonták a közös örömzenélésbe. Ma már félszáz tagja van az együttesnek, a hallgatókat három tanár képzi. Legközelebb május elsején Öcsö­dön lép fel közösen a kék egyen­ruhájáról is ismert kismuzsikus csapat. A versenyekről pedig A fuvolaegyüttes március 15-í felvonulása a Kossuth téren azért maradnak távol, mert a nö­vendékek többsége szopránfuvo­lán tanul, s az együttesek megmé­retésein mélyebb hangszerelje is szükség volna. Mint azt Pappné elmondta, alkalomtól és a ren­dezvények nagyságától függ, hogy az ötvenfős együttesből há­nyán fújják a fémcsöveket. Sokan nem tudják, hogy a fuvola hagyo­mányosan fafúvós hangszer. Am manapság újra reneszánszát éli a hangszer természetes alapanyag­ból való elkészítése, mert a leg­igényesebb zeneművelők a zene­szerszám eredeti hangzását sze­retik kihallani. TANÁRI HANGVERSENY. A Bartók Béla Zeneiskola zenetanárai által összeállt zenekar olykor alkalmi hangversenyeken is fellép a nagyérdemű előtt____________ _____________________ ■ Sor okban FELVETED IDŐPONT. A szolnoki Bartók Béla Zeneisko­la felvételit tart 2002. június 11- én és 12-én, délután 14 órától 18 óráig. A meghallgatás a tan- intézmény épületében zajlik. ZENEI VETÉLKEDŐ. A ma­gyar művészetoktatás napját a Bartók Béla Zeneiskola április 26-án (péntek) különleges ren­dezvénnyel tiszteli meg. 14.30- kor zenei vetélkedőt tartanak, 17 órától pedig egykori és jelen­legi tanítványok közreműködé­sével hangversenyt rendeznek a zeneiskola aulájában. ALAPÍTVÁNY. Tízéves múltra tekint vissza az intézmény javát szolgáló „Zeneiskoláért Alapít­vány”. A nonprofit szervezet a zeneiskola alapvető működési feltételeit segíti - például hang­szervásárlással —, illetve támo­gatja az intézmény számos ren­dezvényét. A Zeneiskoláért Ala­pítvány számlaszáma: 11745004-20052511. ELÉRHETŐSÉG. A Bartók Bé­la Zeneiskola címe: 5000 Szol­nok, Réz utca 1. Telefon: 56/514-626, 514-627, 514-628, 410-463. E-mail: bartokzeneis- kola@axelero.hu Vérbeli vonóskettes Lenke (balról) és Sára szorgalmas zeneművelök Igen korán kezdte a zeneta­nulást a szolnoki Czakó csa­lád két szeme fénye. A hét és fél éves Sára, valamint a hat- esztendős Lenke a hegedű húrjait bátrabban szólaltat­ták meg beszélgetésünk alatt, mint saját hangszálaikat. A Czakó lányok - apróságok lé­vén - eleinte csupán szolfézsra jártak. Ócsai László hegedűoktató egy alkalommal hangszerbemuta­tót tartott a gyermekek körében, s bár a leányzók szemezgettek a pi- anínóval is, végül a hegedűt vá­lasztották társuknak. Otthon elő­ször Sára csapott a húrok közé, de mint ahogy az egy jó testvérhez ü- lik, Lenke is nemsokára követte nővérét a hangszemyűvésben. Te­hetségüket mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy néhány lecke után már hallhatóan egy húron pendül- nek. Egyelőre a hegedűtartást, a ritmust, kedves kis gyermekdalo­kat tanulgatnak, amelyek még csak két-három hangterjedelem­ben szólalnak meg apró ujjacskáik alatt. Ám nemsokára komolyabb zeneművekkel is megpróbálkoz­hatnak a lányok, s csupán szorgal­mukon múlik, profi zenészek, vagy csak zenekedvelők, -műve­lők válnak belőlük. Mindenesetre az utóbbi is előnyükre szolgál. ■ Kislány a zongoránál Fehér Dóra mindössze 13 esztendős, ám hatévnyi zongora­lecke után talán már a Liszt-rapszódia is bemelegítő ujjgya­korlatnak számít esetében. A Szajolból Szolnokra naponta ingázó leányzó számos zenei verseny győztese. A zeneiskolával szomszédos Ko­dály Zoltán általános iskola diák­ja hétévesen ismerkedett meg a fekete-fehér klaviatúrával. A zene a vérében van, a ritmus a szívé­ben, viszonzásul Dóri a lelkét ad­ja a klasszikusok műveihez. Ócsai Lászlóné tanítványa tavaly szeptembertől Majoros Zsuzsan­nától kapja az instrukciókat. A szajoli leány elmaradhatatlan résztvevője a megyei versenyek­nek, de elmaradhatatlan résztve­vője ezen rendezvények díjazot- tainak is. Zongora- és szolfézsverse­nyekről felváltva hozza haza az első vagy a második he­lyezettnek járó jutal­makat. Egykori tár­sai közül sokan már hangszert váltottak, Dóri azonban meg­maradt a jól bevált billentyűknél. Pedig valaha apukája is, most pedig öccse is a hegedűre szava­zott, de, mint mond­ja, így legalább nem egyhangú a családi élet - otthon ugyanis egy pianínón adhat kíséretet a Fehér família férfi vonósainak. A Chopin és Bach műveit ked­velő leány zenei pályára készül, s bár sikerei zongoristává avan­zsálnák, kicsiny kezei a kamagyi pálcáért nyúlnának szívesebben. Réz utcai rézfúvósok A Bartók Béla zeneiskolá­ban talán a rézfúvós tan­szék érezheti magát a legott­honosabban. Harsonát vagy vadászkürtöt a Réz utcában oktatni akár kiváltsággal is járhatna. Farkas Róbert- nek azonban nincs szüksége kiváltságokra. Pedig a trombi­tatanár fiatal kora ellenére hangszerével már Németor­szágot is meg­járta - egy jó nevű cirkuszi zenekarnál négy és fél évig volt alkalma­zásban. Ismert dzsesszzené- szekkel muzsi­kált együtt, és odakint sajátította el a könnye­debbnek tűnő műfajok — rock and roll, latin zenék, ragtime vagy a dixie-muzsika - alapfogá­sait. Miután hazatért, és a szolno­ki zeneiskolában kapott állást, megörökölte a közelmúlttól im­máron égi szólamokat zengő Schaff László Big Band zeneka­rát. Az együttes összetartásában a szaxofonosokkal foglalkozó Fii- löp Attila segít Farkas Róbertnek. A tizenhat növendéket számláló zenekar egzotikummal telt mű­Mester és tanítványa, azaz Farkas Róbert hallgatja Koronczai Zsó­fia trombitajátékát sorpalettáját Koronczai Zsófia színesíti. A 11 éves trombitás kis­lány zenei pályaválasztásánál az édesapa játszott nagy szerepet, aki szintén zenész, vagyis szin­tén trombitás. ■ Az oldal a zeneiskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom