Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

2002. ÁPRILIS 20., SZOMBAT ALMA 9. OLDAL MATER PETROVAY ÁLTALÁNOS ISKOLA - NAGYKÖRŰ Belső gondozók és patrónusok alakított minőségbiztosítási rendszer, amelyről Germán Györgyné, a program felelőse beszél. — Ez egy belső, tanulógondozói modell, amely az egyén lehetőségeiből kiindulva az óvodától figye­lemmel kíséri a gyerekek fejlődését. Hat térségi refe­renciaintézménnyel együtt mi is három éve kapcso­lódtunk be a munkába, amely már ez idő alatt is kézzelfogható eredményekkel segítette a hátrányos helyzetű, lemaradó diákok felzárkóztatását. Mindezt jól kiegészíti az intézményi folyama- A nagykörűi oktatási intézmény speciális helyze- tok szabályozására épülő Comenius 2000 minő­ié tanulóinak különböző körülmé­nyeiből adódik. Míg ugyanis két­harmaduk átlagos képességekkel, családi háttérrel és anyagi lehető­ségekkel rendelkezik, addig egy szűk réteg esetében e tényezők va­lamelyike, vagy mindegyike ki­emelkedő. Ellenpólusként viszont növekvő azoknak a gyermekeknek a száma, akik hátrányos helyzet­ből indulva ülnek az iskolapadba - elemzi a helyi sajátosságokat Darázs Tibor igazgató. A Petrovay iskolának tehát olyan képzést kell biztosítania, amely az általános ismeretek köz­vetítése mellett a felzárkózás és a kimagasló eredményekre képes diákok tovább- is gazdagítják az itt megszerezhető tudás tárhá- fejlődésének lehetőségét is megteremti. Előbbi zát. Az elért eredményekről pedig egy „Ki miben célt szolgálja a CED Rotterdam-MPI és a megyei tudós?” vetélkedőn adhatnak számot a tanulók, pedagógiai intézet együttműködése nyomán ki­_______________ ______i Da rázs Tibor ségbiztosítási program, amelyben két éve vesz részt az iskola - foly­tatja az igazgató. A valamiben ki­emelkedő tanulók számára pedig létrehozták a patrónusi rendszert, amely egy tanár-gyerek-szülő között létrejövő háromoldalú megállapo­dáson alapszik. Ily módon a diákok immár harmadik éve választhatnak patronáló tanárt maguknak, aki leg­alább heti egy alkalommal a tanórá­kon túl is érdekességekkel, bővebb információkkal gyarapítja az adott tárgyból érdeklődő gyermek isme­reteit. Ráadásul a tanév elején egy általános felkészítő kurzus, majd informatikai és önismereti blokkok Az általános iskolák alapvető céljai alig kü­lönböznek egymástól: minél magasabb szín­vonalú, a továbbtanulás során jól hasznosít­ható ismeretekkel felvértezni a diákokat. Mindez azonban csak akkor működik iga­zán hatékonyan, ha az adott intézmény saját „képmására” szabja módszereit. A Petrovay iskola évek óta ezt az elvet követi, s talán ép­pen ebben rejlik sikerének titka. A labdajátékok fellegvára Az iskola diáksportja a község életének szerves ré­sze. A tömegsport, kosárlabda szakkör, kung-fu, hipp-hopp tánc mellett ugyanis a tornaterem a fel­nőttek mozgással kapcsolatos programjainak is he­lyet ad. A gyerekek szívéhez azonban a labdajáték­ok állnak közelebb. A foci az egész településen nagy népszerűségnek örvend. A helyi klub a megyében szinte egyedülálló módon minden korosztályban in­dít csapatot a bajnokságokon. Méghozzá szép ered­ményekkel, hiszen a nebulók gyakran a döntőig me­netelnek, sőt kupát is nyertek már. A kézilabdában pedig a petrovays lányok jeleskednek. Csörghe Ta­más testnevelő büszkén említi: tanítványai tavaly országos elődöntőt játszottak, és hatodikok lettek egy nemzetközi utánpótlástornán, Szegeden. A gólkiránynő és a versmondó A Petrovay iskola végzőseinek nem kell tartaniuk a jövőtől. Gazdag és sokrétű tudás birto­kában folytatják tanulmánya­ikat. így aztán bármelyik kö­zépiskola mellett döntenek is, egy dologban biztosak lehet­nek: képesek megfelelni az új kihívásoknak. | A 8/b osztályos Surányi Szil- „^.■1 via, a családi ■ •* •‘Tj hagyományo- y kát folytatva, a szolnoki Tisza- parti szakkö- ■MMH zépiskolát je­lölte be első he­lyen. Inkább humán beállítottsá­gú, ez azonban nem csak egy szűk területre korlátozódik. Alig akad ugyanis az iskolának olyan szakköre, amelynek névsorából az ifjú hölgy hiányozna. Mégis a nyelvtudására és a kézilabdában elért sikereire a legbüszkébb. Előbbit a leendő hivatásának te­kinti, utóbbiban pedig „gólkirály­női” címmel dicsekedhet. Bár Peszeki Attila a 8/a osztály tanulója, Szilviával akár testvérek is lehetnének. Külsőre ugyan nem fedezhető fel közöttük hasonló­ság, ám érdeklődési körük ugyan­olyan szerteágazó. Attila a spor­tok közül a fociban jeleskedik, de jár történelem fakultációra is. Ez a tantárgy a kedvence, de azért akad még néhány, amelyet a vilá­gért sem hagyna ki az órarendjéből. Irodalmi jár­tasságát pél­dául egy megyei kulturális sereg­szemlén nyert versmondó-külön- díja bizonyítja. A fiatalúr már azt is tudja, hogy felvették a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tehet­séggondozó osztályába és ha min­den igaz, ügyvéd, vagy sportme­nedzser lesz. VILÁGHÁLÓ A LÁTHATÁRON. Nemrégiben jelentősen megújult az iskola számítástechnikai rendsze­re. A korszerűsítés lehetővé tette, hogy a közeljövőben internet-hozzáféréssel is bővülhessenek a diákság és a tantestület információszerzési lehetőségei. _______________________________________________■ BÁ L A JAVÁBÓL. Immár hagyomány, hogy ilyenkor, a kikelet közeledtével, nagyszabású jótékonysági bált rendez az iskola „A Nagykörűi Gyermekekért Alapítvány” javára. Idén sem volt ez másként, a közelmúltban szépszámú közönség előtt megtartott, és valamennyi évfolyam színvonalas produkcióját felvonultató rendezvény ezúttal is nagy sikert aratott.__________________________________________■ Az évszázados iskola Lassan fél éve immár, hogy új korszak kezdődött a nagykö­rűi általános iskola életében. Az intézmény ugyanis tavaly november 30-án vette fel a Petrovay nevet. S ha már az ünne­pélyes névadóra sor került, egyúttal elődeiknek is méltó em­léket állítottak azzal, hogy létrehozták a helyi oktatás törté­netéről szóló állandó kiállítást. RÖVIDEN SZÁLLÁS A PADLÁSON. Majdnem három év várakozás után úgy tűnik: még az idén megvalósul Nagykörűben az a szálláshelybővítés, amely a Pet­rovay iskolát is érinti majd. Összesen mintegy hetven turis­ta elhelyezésére alkalmas ven­dégfogadókat létesítenek a tele­pülésen. A beruházás egyik színhelye az iskola tornatermé­nek tetőtere lesz, amelynek be­építése után, az elképzelések szerint, egyszerre negyven kül­földi, hazai kiránduló töltheti el itt kényelmesen az éjszakát. A kivitelezésnek ez a része öt és fél millió forintba kerül, amely­ből közel három és fél millió fo­rint a PHARE-támogatás. BÁLI BEVÉTELBŐL KÖNYV­TÁR. „A Nagykörűi Gyermeke­kért Alapítvány” évente egyszer bált szervez a tavasz tiszteleté­re. Ám az eseményt az iskolá­ban nem csupán a község kul­turális életének csúcspontja­ként tartják számon. Az össze­gyűlt bevétel ugyanis mindig jó ügyet, egy előre meghatározott célt szolgál. Korábban az intéz­mény több jelentős fejlesztése valósult már meg ily módon. Az idén befolyt összegből pedig az előző évekhez hasonlóan ugyancsak komoly beruházásra készül a tantestület: ugyanis egy iskolai könyvtár kialakítását tervezik. A kiállítás az intézmény falain messze túlmutató alkotás, amely Sziráki Sándor nyugdíjas peda­gógus gyűjtőmunkáját dicséri. Az iskola egykori igazgatója, amikor csak teheti, érdekes törté­nelmi emlékeket felelevenítve ka­lauzolja vendégeit új „birodalmá­ban”. S ilyenkor megelevenedik a múlt. Szavaiból kiderül: a helyi ok­tatás kezdetei az 1700-as évekre tehetők. S bár az eltelt évszáza­dok során az iskola elődeit sem kímélték a történelem viharai, az adatok azt bizonyítják: előbb egyházi, majd állami keretek kö­zött megszakítás nélkül folyt a ta­nítás. Időközben persze épületek épültek és dőltek romba, míg a mai intézmény megszületett. Az elmúlt évek azonban már a békés gyarapodásról szóltak. Ennek méltó megkoronázása volt a név­adó, amelyet persze megelőzött az iskola történetében jelentős szerepet játszó személyek szám­bavétele. Végül a község lakói és a tantestület közös választása ar­ra a családra esett, mely több nemzedéken át hűen szolgálta a körűi alma mater fejlődését. Nem élhetnek muzsikaszó nélkül A színvonalas zenei képzés­nek a körűi iskolában ko­moly hagyományai vannak. Ám az eredmények mellett ma már az oktatás feltételei is kiemelkedőek, hiszen az e célra kialakított szaktante­rem az intézmény egyik ékessége. Amióta az új zeneterem elkészült, a gyerekek még nagyobb örömüket lelik a muzsikálásban - állítja Surányi István. A magyar­ének szakos tanárnak pe­dig van összehasonlítási alapja, hiszen idén lesz harminc éve, hogy ebben az intézményben tanít. — Egészen más az órák hangulata, amely aztán az eredményekben is meg­mutatkozik - mondja. Azokra pedig valóban nem lehet panasz, hiszen a 25-30 tagot számláló énekkar jó néhány arany és ezüst minősítés birto­kában rendszeres résztve­vője művészeti szemlék­nek és az Éneklő Ifjúság megyei rendezvényeinek. Rajtuk kívül azonban egy 15 diákból álló furu­lyacsoport is színesíti a suli és a község zenei életének palettáját. A pedagógus komoly ered­ménynek tartja, hogy az Ádám Jenő Magán-zeneiskola helyi ta­gozatán közel hatvan diák a taní­tási időn kívül is foglalkozik a ze­nével. Ők zongorázni, furulyázni vagy citerázni tanulnak az általá­nos iskola falai között. A közel­múlt sikereként pedig a „Mi is tu­dunk muzsikálni” című, jelentős szakmai elismerést kiváltott, or­szágos játéksorozatot említi, amelynek tavaly ősszel a nagykö­rűi művelődési ház adott otthont. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom