Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-17 / 89. szám

2002. Április 17., szerda 7. OLDAL ALMA MATER ANTAL MIHÁLY ALAPÍTVÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA - JÁSZLADÁNY A névadó: Antal Mihály 1793, Jászladány-1850, Pest Jászladány szülötte, Antal Mihály nevét veszi fel a kapuit szeptember­ben nyitó új iskola. Az iskolaalapí­tók azzal is jelezni szerették volna a helyi hagyományok iránti elköte­lezettségüket, hogy egy Jászla- dányról származó tudósról nevezik el a megnyitás előtt álló alma ma­tert. Antal Mihály - kinek apja a - község főjegyzője volt - tanulmá­nyait az egri papneveldében végezte. Egyetemi hallga­tóként a pécsi orvostani egyetemen kezdte tanulmá­nyait, később a jogi karon folytatta, s végül jogász­ként diplomázott. Diákévei alatt a magyar nyelv ku­tatásával foglalkozott, nyelvészeti írásai jelentek meg a tudományos gyűjteményekben. 1830-tól az Akadé­mia elődjének tekinthető Magyar Tudós Társaság munkájához kapcsolódott. Tevékenyen részt vett a teljes magyar szókincset tartalmazó és elemző Akadé­miai Nagyszótár előkészítésében, a Magyar-Német Nyelvszótár összeállításában. A Magyar Tudós Tár­saság 1833. november 15-én levelező soraiba válasz­totta. Meghatározó élmény... — Olyan szilárd vallásosságot, hazafiságot és jász identitástudatot hozott magával a férjem Jászladányról, amely egész életében megha­tározóvá vált. Úgy éreztem, kötelességem most segíteni abban, hogy egy hasonló alapo­kat adó oktatási intézmény megkezdhesse munkáját a településen — fogalmazott Zana Sándomé dr. Zsuzsa asszony a Jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Köz­hasznú Alapítvány egyik létrehozója, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke. Megtudhattuk tőle, hogy Zana Sándor ősei már az 1700-as évektől éltek Jászladányon, s talán ezzel is magyarázható az a kötődés, melyet félje egész életé­ben érzett szülőfaluja iránt. Személyes sorsa először Budapestre vezette a később gazdasági szakember­ként tevékenykedő Zanát, majd — miután házasságot kötöttek a mezőgazdasági doktorátussal rendelkező Zsuzsa asszonnyal — 1956-ban Németország­ba kerültek. Onnan jó néhány évig nem volt le­hetőségük a hazalátoga­tásra, de az 1968-as eny­hülést követően minden évben hazamentek Jász- ladányra. Negyvenöt évi házasság után, nyolc év­vel ezelőtt hunyt el Zana Sándor. Az özvegyet legfő- ként a segíteni akarás, s férje szülőfaluja iráni szeretete vezette afelé, hogy az alakuló oktatási ala­pítvány létrehozását ötmillió forinttal támogassa.- Ha 1920-ban egy vesztett háború, s Magyaror­szág darabokra szakítását követően, siralmas gazda­sági körülmények között Jászladányon olyan szilárd alapokon nyugvó nevelést tudtak adni a felnövekvő nemzedéknek, mint amilyet férjem kapott a helyi ta­nítóktól, miért ne lehetne megvalósítani ma is egy nemzeti, s jász identitástudatot a fiatalokba plántáló intézményt? Zsuzsa asszony megjegyezte, hogy néhány lelkes pedagógus, illetve kuratóriumi tag törekvése mind­ehhez kevés volna. Az eredményes megvalósításhoz feltétlenül szükség van az önkormányzat támogatá­sára, s legfőképpen arra, hogy a lakosság is mögöttük álljon. _______.i-äsctZr_________ Za na Sándomé dr. Zsuzsa asszony Üj iskola kezdi meg működését Oktatási intézményt hozott létre a helyi társadalom akarata... A Jászság első alapítványi általános iskolájának létrehozásán dol­gozik Jászladányon a Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasz­nú Alapítvány. A civil kezdeményezés tevőleges indítója Zana Sán­dor özvegye, Zsuzsa asszony — a mezőgazdasági tudományok dok­tora —, ötmillió forint letételével adott anyagi alapot az előkészítő munka megkezdéséhez. Mára megteremtődött minden ahhoz, hogy szeptember 1-jével megkezdje működését a Jászladány tudós szü­löttéről, Antal Mihályról elnevezett általános iskola. Végül a november 28-án a képviselők egy szándéknyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukról biztosítot­ták az alapítványi iskola létrehozásá­nak gondolatát. A testület állásfogla­lását azután 2001 februárjában egy 1050 aláírással alátámasztott nyilat­kozat követte, amit a község lakossá­Az iskola szükségességéről, az előké­szítési folyamatról az alapítvány ku­ratóriumának alelnöke Nagy Gellértné, illetve titkára, Bíróné Gaz­dag Márta szólt lapunk érdeklődésé­re. A nagyközségben az 1977-es isko­la-összevonást követően egy általá­nos iskolában tanulnak a település di­ákjai. Az iskolában tanulók száma je­lenleg 650 fő. A gyermekcsoportokat két épületben helyezték el. A nevelő­oktató folyamat a Baross úti - egykor nappali gimnáziumot is működtettek ott - iskolaépületben, illetve a nyolc évig tartó építkezést követően 2000- ben átadott, 16 tantermes Jókai úti épületegyüttesben zajlik. Mint mondták, a községben élő gyermekek rendkívül heterogén ösz- szetételű családokból kerülnek ki. Más-más kultúrkömyezetből érkez­nek, eltérő életvitel, értékrend jellem­zi őket. Idézve Nagy Lászlót: „ A tár­sadalom akarata és igénye mindig Munkában a kuratórium erősebb az iskolaszervezők ideológi­ájánál!” 2000-ben a ladányi képviselő-tes­tület ülésem számos alkalommal ke­rültek elő az iskola problémás ügyei. gától három hét alatt gyűjtöttek ösz- sze. Az alapítvány későbbi létrehozó­it ez még inkább megerősítette ab­ban, hogy szükség van a tervbe vett új iskolára. Magánszemélyek kezdeményezé­sére, a gyermekek és a község jövőjé­ért tenni akaró polgárok hozták létre a Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatá­si Közhasznú Alapítványt azzal a cél­lal, hogy támogassa, később pedig működtesse a létrejövő alapítványi ál­talános iskolát. Azokat a tanulókat várják az ala­pítványi iskolába, akik „nemcsak vé­gig akarják ülni” a nyolc évet, hanem ismereteikben, tudásukban is gyara­podni szeretnének. Kedvező lehető­séget kínál azoknak is, akik később középiskolában, s adott esetben vala­milyen felsőfokú intézményben sze­retnének tovább tanulni. Az alapítók jelentős anyagi hozzá­járulással tettek hitet szándékuk meg­valósításának komolysága mellett. Zana Sándorné dr. Zsuzsa asszony öt- mülió forinttal, a Jászföld Rt. másfél nüllió forinttal, a T. Plasztik Kft. szin­tén másfél millió forinttal, illetve Cseh István 10 ezer forinttal hozta létre a közhasznú alapítványt. Azóta szá­mos magánszemély, szervezet támo­gatta pénzzel is az iskola megszerve­zésének előkészületeit, köztük a ka­tolikus egyház is hozzájárult a mun­kához. Az alapítvány működéséért kilenctagú kuratórium felelős, mun­kájukat felügyelőbizottság ellenőrzi. Rajtra készen állnak Megteremtették a működés feltételeit 2001 októbere és 2002 áprilisa között számos szülői, lakossági fórumot tartottak a kuratórium tagjai, mely összejövetelek célja mindig törekvéseik, elképzelése­ik, alapelveik megismertetése volt a nagyközönséggel. Mára megteremtődött minden anyagi, tárgyi, személyi feltétel ahhoz, hogy szeptemberben megindul­jon az iskola működése. Mivel a nagyközségben két különálló iskolaépület van, ez lehetőséget nyúj­tott arra, hogy két helyen, egy időben, de más más profillal, eltérő igényeket kielégítve, két különálló intézményben oktassák a községben élő általános is­kolás korú gyerekeket - tudtuk meg a kuratóriumi tagoktól. A képviselő-tes­tület az önkormányzati általános iskola Jókai útí épületének egy részét adta át tartós használatra az alakuló Antal Mi­hály Alapítványi Általános Iskolának. Mindez csak azután következhetett be, hogy 2002 márciusában a pedagó­giai program és a helyi tanterv vizsgá­latát végző szakértők látogattak el a nagyközségbe. Találkoztak az alapí­tókkal és azokkal a szakemberekkel — jogi, pénzügyi - akik az iskola megala­kulásának előkészítésében segítik a kuratórium munkáját. Az új általános iskola tanári gárdája is összeállt már. Szeptember 1-től 19 tanító, szaktanár pedagógus várja a fi­atalokat az évkezdéskor. Az előzetes felmérés szerint az alsó tagozatban hat tanulócsoportot indítanak. Az ötödik osztályban valószínűleg két csoport in­dítására lesz lehetőségük a felsőbb év­folyamokon pedig egy-egy osztály kez­di meg a munkát. Az igazgatói pályá­zatot már kiírták, az elbírálás folyamat­ban van. Az intézmény működtetői szeretnék elérni, hogy ne csak jászla­dányi gyerekek, hanem más települé­sen élő fiatalok is az Antal Mihály álta­lános iskolát válasszák. Egyebek mellett már harmadik osz­tálytól választható lesz a két tanulható idegen nyelv (angol, német) egyike, már alsóban megkezdik a számítás­technikai oktatást, emelik a testneve­lésórák számát, az úszásoktatást havi rendszerességgel folytatnák, fokozott figyelmet szentelnének a felső tagozat­ban a középiskolai felkészítésre. A napközi otthonos feltételeket, a felső­seknek a tanulószoba lehetőségét sze­retnék biztosítani, illetve változatos és tartalmas délutáni szabadidős tevé­kenységeket szerveznének diákjaik­nak. A szakkörök szervezésében nagy hangsúlyt kap majd a honismeret, népismeret, néprajz, az informatíka, de lesz énekkar, sportkör, kézműves kör, irodalmi szakkör is. ■ Sorokban JELENTKEZÉS. Az alapítvá­nyi iskolában április 17-18-19- én várják Jászladányról, illetve más településekről is a beírat- kozókat. SZÁNDÉK. Az elmúlt hetek­ben 220 gyermek szülei erősí­tették meg szándéknyilatkoza­tukban az iskolaszervezőket ar­ról, hogy csemetéiket a szep­temberben induló iskolába írat­ják. TANDÍJ. Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskolába járó gyermekek szüleinek költ­ség-hozzájárulásként havi há­romezer forintot kell fizetnie, mely töredéke a jelenleg is működő alapítványi iskolák tandíjainak. Az összeget kizá­rólag a tanítási hónapokra kell kifizetni, a nyári szünet idejé­re nem. Éves szinten tehát 30 ezer forintba kerül majd a gyermek oktatása az iskolá­ban. ÉPÜLET. Jászladány önkor­mányzata az alapítvány részére 10 évre adta át használatba a je­lenleg is iskolaként működő Jó­kai úti épületegyüttes egy ré­szét, így összesen 11 tanterem­mel gazdálkodhatnak az iskola- szervezők. Tizenegy tanteremben kezdhetik meg munkájukat szeptemberben Milyen lesz az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola? Egy gyermek egész életére megha­tározó élményt jelent, hogy milyen általános iskolába járt, ott mit ta­nult meg a világról, milyen szemlé­lettel érkezik meg a középiskolába. A döntés felelőssége a szülőké, ne­kik kell határozni arról, hogy mi­lyen értékrendet képviselő általá­nos iskolába járatják gyermeküket. Jászladányon a 725 iskoláskorú gyermek közül - évekre visszavezethető folyama­tos emelkedés után - napjainkra már 91- en járnak el más települések általános is­koláiba, hogy alapszintű ismereteiket megszerezzék. Az Antal Mihály Alapítvá­nyi Általános Iskola létrehozásának - egyebek mellett — nem titkolt célja az is, hogy ezeket az eljáró diákokat „vissza­Hitvallás és értékrend a megvalósításra váró célokról csalogassák” Jászladányra. Az alapítók félelem és szorongás nélküli iskolát sze­remének, ahová a szülők nyugodt szívvel engedhetik gyermekeiket, mert tudják, hogy ott biztonságot, szeretetet, védett­séget kapnak. Egy olyan intézményt, melyben érvényesíteni lehet a tanulókat, szülőket, pedagógusokat megillető jogo­kat, kötelezettségeket. Az egyéni fejlesztő munkának első­rendű helyet szánnak egy olyan iskolá­ban, ahol minden tanuló képességének, tehetségének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesül. Nem kevésbé fontos a gyermekek személyisé­gének megismerése, fejlesztése. Boldog, felszabadult közösségek megteremtése a nevelők célja, ahol mindenki fontosnak érezheti magát, ahol kölcsönös a tisztelet és a bizalom. Szeretnék a fiatalokat meg­tanítani arra, hogy miként küzdjenek a sikerért, illetve megteremteni a lehetősé­gét annak, hogy ezt a sikert naponta átél­jék. Munkájuk gyümölcseként tanulni akaró, minden iránt érdeklődő, nyitott gyermekeket szeretnének útjukra enged­ni általános iskolai tanulmányaik befeje­zésekor. Mindehhez olyan nevelőket verbuvál­tak, akikben él az optimizmus, hisznek a pedagógiában, s hisznek önmagukban, illetve másokban is. A pedagógiai tevé­kenység alapelvét úgy határozták meg, hogy a felnövekvő generáció nemzeti, ezen belül jász identitástudatának, hova­tartozásának kialakítása és erősítése el­sőrendű feladatok közé tartozzon, a meg­valósítás az erkölcsi nevelésen keresztül zajlik majd. Az iskola fakultatív módon biztosítja tanulóinak a hit- és vallásokta­tásban való részvétel lehetőségét is. Nyomatékkai hívták fel a figyelmün­ket egy dologra: az iskolából senkit sem kívánnak kirekeszteni! Tervezik az iskolaköpeny bevezetését, hogy a tanulók tudásukkal, s ne ruhájuk­kal próbáljanak kitűnni a többiek közül. Szeretnék megalkotni az iskola - név­adójához kötődő - jelképeit, melyek megjelenhetnek kitűzőkön, ünnepi ruhá­kon, pólókon, amit a tanulók büszkén vi­selhetnének. Az iskola létét a mögötte felsorakozó szülők közössége igazolja, különösen így van ez az alapítványi iskola tekintetében. Szeretnék hát megismertetni velük az is­kola pedagógiai programját, a célokat, s a még előttük álló feladatokat. Mindehhez várják a javaslatokat, s észrevételeket egyaránt. Még számos feladat vár a szeptemberi indulásig az iskola megvalósulásán dol­gozókra. A gyakorlattal rendelkező peda­gógusoknak a jog erdején kell átvereked­niük magukat nap mint nap, hogy a né­hány hónap múlva elkövetkező évnyitó minden probléma nélkül történjen meg. Mindehhez mottóként Németh László szavait idézik meg a pedagógusok: „ A pedagógia hit, mely inkább termé­szet, mint nézet dolga. Kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különb­bé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. A nagy nevelők álta­lában az elsőt tartották fontosabbnak!” Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom