Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
2002. Április IS., hétfő 7. OLDAL ALMA MATER KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA - KENGYEL KÖNYVSZERETŐK. Kengyelen évente kétszázezer forintot fordítanak az iskolai könyvtár gyarapítására. Az intézmény azonban az összeget igyekszik különböző pályázatokkal kiegészíteni. Tavaly például sikerült megduplázni a könyvvásárlásra fordítható pénzt. A gyerekeket azonban nemcsak olvasnivaló - könyv, újság - várja, hanem játék és videó is. Sőt, tanórák keretében a könyvtárhasználattal is megismerkedhetnek a diákok.___________________________________________________________■ (Ön) kormányzó gyerekek Mikulásünnepség, farsang, anyák napja — néhány rendezvény, melyeket évről-év- re a diák önkormányzat szervez. Munkájukat persze a tanárok is segítik.- Éves munkaterv alapján dolgozunk. Igyekszünk olyan programokat szervezni amelyek a gyerekek többségét érdeklik - mondja a diáktanács elnöke. A 8. osztályos Fábián Violát szeptemberben választották a diákok elnökéve. Az iskolában ugyanis már hagyomány, hogy mindig egy végzős irányítja a tanács munkáját. No persze, aki elnök akar enni, annak igaz kampányt kell folytatnia. A jelentkezők ugyanis nem csak bemutatkoznak, de azt is közzéteszik, miként szeretnék szebbé, jobbá tenni a diákéletet. Ezután szavazással dől el, ki lesz az elnök. A diáktanács többi tagját viszont a osztályok delegálják. Munkából persze a tagok is kiveszik a részüket. Mindenkinek megvan a maga „szakterülete”, így van, aki a tanulmányi ügyekkel foglalkozik, más a sporttal vagy éppen a rendezvények szervezésével. Melyek a legnépszerűbb rendezvények? Fábián Viola szerint azok, amelyeken a tanárok és diákok együtt vesznek részt, így például a közös sportversenyek. Mindezen túl sokan kedvelik az akadályversenyeket és természetesen a diszkót. A hetvenötödik tanév előtt A Kossuth Lajos Általános Iskola története az akkor még Pusztakengyelnek nevezett településen 1928-ban létesített állami iskola megalapítására vezethető vissza. Az oktatás azonban már korábban megkezdődött a különböző uradalmak területén működtetett magániskolákban. Ezeket az oktatási intézményeket azonban 1948-ban államosították. Az épületek azonban elavultak voltak, az iskolai oktatás céljainak nem feleltek meg. így 1952-ben egy új, két tantermes iskolát építettek a faluba. Hat esztendő múlva egy újabb, immár négy tantermes iskolát vehettek birtokba a gyerekek. Ehhez kapcsoltak 1965-ben egy szárnyépületet, ahol öt tantermet alakítottak ki. 1993-ban tornateremmel gazdagodott az intézmény és a falu. Az iskola 1996-ban vette fel a Kossuth Lajos nevet. A tanárok és diákok egy olyan példaképet kerestek, aki már életében is elismert személyisége volt hazánknak, és akiről tudható, hogy nevét évszázadok múltán is tisztelettel ejtik majd ki. Főszerepben a család Zsibvásár, vetélkedők, közös kirándulás — mindezek elmaradhatatlan kellékei a családi hétnek. Az iskola esztendők óta minden tanévkezdést közös szülő-gye- rek-tanár programokkal igyekszik felejthetetlenné tenni. A család évében szervezte meg az iskola az első egyhetes programsorozatot — tudjuk meg Forintosáé Orovez Rózsától, a felsős osztályfőnöki munkaközösség vezetőjétől. Akkor - természetesen - a rendezvények központi témája a család volt. Azóta is mindig igyekeznek egy-egy gondolat köré megszervezni a szeptember végi egyhetes rendezvényt. Néhány esemény azonban már elválaszthatatlanul összefonódott a családi héttel, így például a zsibvásár, ahol elcserélhetik a gyerekek megunt játékaikat, a játszóház és a programsorozatot záró családi kirándulás. Legutóbb a Mátrában jártak szülők, gyerekek, tanárok. Az egyik anyuka szerint a családi hét kellemes hangulatú délutánjai a hosszú nyári szünet után segítenek a gyerekeknek „visszarázódni” az iskolába. Ugyanakkor a szülőknek s jó alkalom, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek gyermekeikre, és jobban megismerjék a tanárokat. Tény, a családi hét már túlnőtt az iskola keretein, egyes programok gyakran az egész falut megmozgatják. A nyelvművelő Tóta Ágnes kedvenc tantárgya az angol, országra szóló sikert mégis magyar nyelvből ért el. Tavaly a Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny országos döntőjében képviselte megyénket, nem is akárhogyan. Ági mostanság napjait különleges elfoglaltsággal tölti. Gyufás- dobozokat ragasztgat egymásra, és rejt belsejükbe apró cédulákat. A 7. osztályos lány ezúttal kedvenc tantárgyából, angolból készül versenyre. Társaival arra készíti a „térbeli szótárat”. Mindeközben a földrajz könyveket is bújja, hiszen abból is közeleg egy erőpróba. Egy éve azonban ki sem látszott a magyar feladatlapokból, fogalmazásokból. Mindennek meg is lett az eredménye, hiszen megnyerte a Verseghy Ferenc Megyei Nyelvművelő Verseny megye döntőjét. Az országos megméretésen 32-en vettek részt. Ági a tizenkettedik lett. Jutalma egy szép könyv és egy határon túli kirándulás volt, a vajdasági Adára. A többségében magyarok lakta településen pedig nemcsak élményekkel, hanem egy barátnővel is gazdagodott. A mai napig levelez ugyanis azzal a diáklánnyal, akivel a háromnapos kiránduláson ismerkedett meg. Játék és tanulás Játék és tanulás - a kettő elválaszthatatlan a felzárkóztató csoportban. Vannak olyan gyerekek, akik az akaratuk ellenére nem képesek a tananyagban az osztálytársaikkal együtt haladni. Számukra az iskola személyre szabott felzárkóztató programot kínál. Azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen tanulási, magatartási, szociális gonddal küzdenek, még inkább fontos, hogy ne szakadjanak ki a társaik közül. Éppen ezért indították útjára azt a programot, mely már az iskolába kerüléstől igyekszik segíteni a gyerekek felzárkózását. így már az első osztályban felmérik, kik szorulnak Szegedi Károlyné fejlesztő pedagógus segítségére. Ők aztán három-négy fős csoportokban játékos formában ismerkednek meg a betűvetés és az olvasás rejtelmeivel. Ám csak ezeket az órákat töltik külön, más tantárgyakban együtt dolgoznak osztálytársaikkal. A szakember reméli, hogy így megelőzhetőek azok a problémák, melyek korábban a felsőbb évfolyamokon jelentkeztek a gyerekeknél. Mindebben Szegedi Károlynét a törökszentmiklósi nevelési tanácsadó egyik logopédusa is segíti. _________■ Ta ntárgyi hét A kengyeli iskolában nem múlhat el úgy tanév, hogy egy-két tantárgy néhány napra ne kapna megkülönböztetett figyelmet tanároktól és tanulóktól egyaránt. Ilyenkor aztán öt napon át az éppen soron lévő tantárggyal — matek, történelem, magyar stb. — foglalkoznak kiemelten. A tantárgyi hét ötletével 1991-ben az iskola matematikatanára állt elő. Krisztán Katalin tervét, hogy játékos fejtörők, házi versenyek formájában népszerűbbé tegyenek a gyerekek közt egy-egy tudományágat, az iskola vezetése is támogatta. Az első matematikahét pedig a diákok között is sikert aratott. Nem is akármilyet, hiszen mostanság már a tanév elején el kell dönteni, hogy az adott esztendőben mely tantárgyak kapnak egy hetet a bemutatkozásra. ■ Több mint iskola Az általános iskolának az a dolga, hogy a diákokat felkészítse a továbbtanulásra — vallja a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója. Németh Lajos szerint azonban egy olyan kistelepülésen, mint Kengyel, az oktatási intézménynek többet kell nyújtania a gyerekek tanításánál. A városokban verseny folyik a gyermekekért, ezért az iskolák igyekszenek minél többet nyújtani a diákoknak és a szülőknek. Kengyelen ilyen verseny nincs, de a pluszra itt is szükség van, mivel — a könyvtárat leszámítva — az iskola az egyetlen kulturális, művelődési intézmény - mondja Németh Lajos igazgató. így - bár az igazgató szerint is legfontosabb az oktatás - az intézmény sok mindent próbál felvállalni. Ennek megfelelően számos délutáni és szabadidős foglalkozásnak ad helyet, illetve szervez az iskola. No, persze nem csak a szabadidős programok élveznek megkülönböztetett figyelmet. Gondot fordítanak a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Ötödik osztályban - az igazgató szavával élve - „újragyúrják” a tanulócsoportokat, külön osztályt kialakítva jobb és gyengébb tanulóknak, így biztosítva, hogy minden gyermek a képessége szerint haladhasson a tananyaggal. Mindezt a szülők is elfogadják - állítja az iskolavezető, aki tudja, hogy a szakemberek véleménye megoszlik a módszert illetően. A tehetséggondozást szolgálják a legkülönfélébb tantárgyból rendezett házi erőpróbák, de az iskola tanulói rendszeres résztvevői a megyei és országos versenyeknek is. Mindemellett majd két tucatnyi szakkör működik az iskolában. Egy részük a tantárgyakhoz kapcsolódik, mint például az anyanyelvi, angol, földrajz, ahol a továbbtanulásra való felkészítésre, a felzárkóztatásra is egyaránt jut idő. De van origami szakkör, játékszakkör, ahol kézművességgel foglalkoznak a gyerekek, vagy a személyiségfejlesztő autogén tréning. Mindezeknek is köszönhető, hogy a nyolcadik osztályt elvégző gyermekek fele érettségit adó középiskolában tanul tovább, a másik fele pedig szakiskolába jelentkezik. A visszajelzés szerint tanulóik megállják helyüket a választott intézménybem_______________ ■ A földrajz szerelmesei A kengyeli diákoknak mesél a térkép. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az iskola tanulói évek óta a megyei földrajzversenyek legjobbjai között vannak. így nem csoda, hogy az iskola idén A földrajz szerelmesei címmel egy saját vetélkedőt is meghirdetett. Zagyi Sándor harminc esztendeje áll a katedrán, a földrajzba azonban alig több mint egy évtizede szeretett bele. Ekkor végezte el másoddiplomásként a földrajz szakot. A „szerelme” pedig „ragadósnak” bizonyult, hiszen az elmúlt esztendőkben diákjai a Teleki Pál országos földrajz verseny megyei döntőiben mindig a legjobbak között voltak. Nyerni ugyan még nem sikerült, ám hatodiknál rosszabb helyen sem végeztek soha. Az idei tanévben aztán a tanár úr úgy döntött, a földrajzot népszerűsítendő megpróbál új versenyt útjára indítani. A megye 7-8. osztályos tanulóinak négy- fordulós levelező versenyére ösz- szesen 127 gyermek jelentkezett. Közülük a legjobbak — a kérdések nyolcvan százalékára helyesen válaszolók - néhány hét múlva Kengyelen mérik össze tudásukat. A győztesek jutalma térképek, könyvek és ásványok lesznek. Zagyi Sándor persze már a következő tanévre is gondol, nemcsak tovább szeretné vinni a levelező versenyt, hanem a megyehatárokon túlra terjeszkedve, regionálissá bővíteni. A visszajelzések alapján ugyanis a verseny - még ha egy kicsit nehéznek is találták a feladatokat - a diákok és a tanárok tetszését is elnyerte. Suliálom Kengyelen az iskolának működési gondjai nincsenek. Az ön- kormányzat segítségével pályázatokból, szponzori támogatásokból kisebb-nagyobb fejlesztésekre is futja. Nemrég például új hangosító berendezéssel gazdagodott az intézmény. Az intézményt vezető Németh Lajos álmaiban persze egy nagyobb, tágasabb iskola létezik, ahol van aula, és igazgatói iroda. A gyerekek elképzeléseiben - mint lenni szokott - teljesen más iskola szerepel. íme néhány kívánság a diákoktól: „ A hangszórókból mindig szóljon a zene! Egyetlen tanszer a számítógép legyen! Az emeletre a tanárokat lift, a gyerekeket mozgólépcső vigye! Az egyenruha piros pulóver, fehér ing, zöld nadrág legyen!” Diákok a tatamin A martfűi karate klub edzésein - melynek az iskola tornaterme ad otthont - rendszeresen húsz-huszonöt fiatal ismerkedik a távolkeleti harcművészet alapjaival. A karatékák felkészítéséből az iskola testnevelő tanára is kiveszi a részét. Mint Szigeti Zsolttól megtudjuk, a martfűi karate klub több — a városhoz közeli - kistelepülésen szeretett volna „megtelepedni”. 1993-ban két községben kezdődtek el az edzések, ám az évek során csupán a kengyeli csoport maradt meg. Ők pedig szép eredményekkel büszkélkedhetnek, hiszen junior válogatott, magyar bajnok, sőt még egy junior Euró- pa-bajnoki bronzérmes is kikerült azon fiatalok közül, akik itt szerették meg ezt a küzdősportot. A jövő reménységei. Egyszer talán ők is bajnokok lesznek. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
