Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám

I 2002. ÁPRILIS 13., SZOMBAT ALMA MATER 11. OLDAL KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA - SZOLNOK Egységesen, de elkülönülten A Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Alternatív Gimnázium több, mint egy átlagos oktatási intézmény. A Pletykafaluban betölti a kulturális központ szerepét is, nemcsak a diákok, de a felnőttek számára is változatos, érdekes programokat nyújt a szabadidő eltöltésére. A szolnoki közgyűlés 1999. má­jus 31-én határozott úgy, hogy egységes intézményben működ­teti tovább a Kölcsey Ferenc Álta­lános Iskolát, az Alternatív Gim­náziumot, és a Verseghy Gimná­ziumból a felnőttképzés is átkerül ebbe az iskolába. Rendkívül bo­nyolult, többfunkciós intézmény jött így létre, s bizony időbe telt, amíg az iskola vezetői megtalál­ták a közös illeszkedési pontokat, hogy igazán jól működjön a napi munka. A második évre azonban már sikerült megteremteni az együtt­működés feltételeit. Az oktatási rendet úgy alakították ki, hogy ne zavarják egymást a különböző korosztályok - maga az épület is lés áll, törekednek a sokféle ér­deklődésű diákok egyénre sza­bott fejlesztésére, az általános emberi értékek közvetítésére és megalapozására, a tolerancia­szint emelésére, a másság elfo­gadására. Fontos szerepet kap a termé­szet, a környezet szeretete, vé­delme, a hagyományok ápolása, a szabadidő hasznos eltöltése. Kiemelt feladat a tanulók ered­ményes továbbtanulásra való felkészítése. Ennek bizonyítéka, hogy a végzősök 70 százaléka érettsé­git adó szakközépiskolában folytatja tanulmányait, sőt egyre inkább a gimnáziumok irányába tolódik az érdeklődés. Jól felszerelt számítógépterem várja a kisdiákokat olyan kialakítású, hogy könnyen el lehet választani az általános és középiskolai részt —, s mostanra a kétkedő szülők tévhiteit is sike­rült megcáfolni, az előítéleteket eloszlatni. Az általános iskola tíz tanter­mében 226 diák tanul. Az ala­csony osztálylétszám biztosítja a családias légkör hangulatát. Az oktatást szaktantermek, nyelvi labor, tornaterem, számí­tógépterem és könyvtár segítik. A pedagógiai program központ- jában a gyermekközpontú neve­Estókné Csete Olga igazgatónő * portbontásban történik, így meg­oldott, hogy minden diák egy-egy gép mellett tudjon dolgozni. Á gépparkot folyamatosan fejlesz­tik, bővítik, igyekeznek lépést tar­tani a technika fejlődésével. A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók maga­Nagy hangsúlyt fordítanak a tehetséggondozásra, a diákokat különböző tanulmányi verse­nyekre készítik fel. Erről tanús­kodnak az országos versenyeken elért kiváló eredmények is. Az is­kolában német- és angolnyelv-ta- nulásra nyílik lehetőség. Már első osztálytól választhat­ják a gyerekek szakköri szinten, felső tagozattól pedig kiemelt óra­számban. Negyedik osztálytól in­formatika tantárggyal bővül az órarend, a felsős számítástechni­ka-oktatás alapozásaként. Ez cso­tartásának és életvitelének formá­lását azért, hogy képesek legye­nek a környezet értékeinek felis­merésére, megőrzésére, javításá­ra. Törekednek a természettudo­mányos ismeretek összefüggé­sekben való elsajátítására, a meg­valósítás terepe a tantárgyi órá­kon kívül az erdei iskola, a kör­nyezet- és egészségfejlesztő ren­dezvények, vetélkedők. . Az Alternatív Gimnázium ere­detileg a lemorzsolódó diákok számára jött létre. A cél az volt, hogy ezeket a fiatalokat újra be­vonják az oktatási rendszerbe, ne engedjék őket elkallódni, se­gítsék őket abban, hogy eljussa­nak az érettségiig. Mostanra azonban sokszorossá vált a túlje­lentkezés, sőt az is előfordul, hogy már nyolcadik után ebben az intézményben akarják folytat­ni tanulmányaikat a diákok. Az önkormányzat egykor maximum 45' főben határozta meg az intéz­mény tanulói létszámát, ehhez képest most közel nyolcvanan járnak ide. A tanároktól különleges peda­gógiai felkészültséget kíván ez a terület, nem elég a szakmai tu­dás, emberileg is alkalmasnak kell lenni erre a feladatra. Öröm­teli, hogy az Alternatív Gimnázi­umba járó diákok közül egyre többen célozzák meg valamelyik főiskolát vagy egyetemet, nem csupán az érettségi megszerzése a céljuk. Nem csupán nevében alternatív az iskola, a valóságban is eltér a többi középis­kolától. A diákok nem egyik óráról a másikra adnak számot tudásukról, ha­nem negyedéves vizsga- rendszerben (aki már próbálta, tudja, hogy ez talán még nehezebb, mint a hagyományos forma), s aki a második félévben érkezik, elő­ször egy korrekciós cso­portba kerül, ahol időt kap az új követelmény- rendszer megismerésé­re. A 9. évfolyamon komplex szűréssel kez­dődik a munka, ahol először a tanulási zava­rokat szűrik ki, vala­mint sor kerül intelli­gencia- és pszichológiai vizsgálatra. A pedagó­gus és a diák viszonyát a partneri szemlélet hatá­rozza meg. A fiatalok ki­választhatnak maguk­nak egy-egy felnőttet, így alakulnak ki az egyé­ni párok, s a pedagógus bármilyen probléma ese­tén segítséget nyújt. Fontos azonban tudni, hogy az alternatív gimnáziumba elsősor­ban „lázadó típusú” fiatalok ke­rülnek. Az iskola nem vállalja fel a kriminalitást, a súlyos lelki be­tegségeket és az értelmi fogyaté­kosságot. Bár az épület jól szeparált, mégsem nyújt ideális terepet a különböző tevékenységekhez. Az iskola vezetői folyamatosan kere­sik a pályázati és egyéb lehetősé­geket a felújításra, átalakításra, a tetőtér esetleges beépítésére. „Nem átlagiskola!” Jól érzik magukat iskolájukban az Alternatív Gimnáziumba járó fiatalok Az Alternatív Gimnáziumba járó diákok általában hosz- szú, tekervényes út után ér­keznek ebbe az iskolába. Jól érzik itt magukat, csupán egy dolgot szeretnének: ha az intézmény visszakerülne a városközpontba. Török Tímea már megjárta a Ru­haipari Szakközépiskolát. Úgy érzi, az Alternatív Gimnázium légköre rengeteget segített neki a beilleszkedésben. — Nagyon sokat segítenek az itteni tanárok, de egymásnak is segítünk, amiben tudunk, próbá­lunk összetartani. Szinte min­denkivel történt már valami olyan korábban, amit szeretne el­felejteni, s ez az iskola esélyt nyújt számunkra. A számonkérés sem úgy törté­nik, ahogyan a hagyományos is­kolákban, számomra így köny- nyebb. Elvégre vizsgázunk ugyan, de ha nem sikerül, lehető­ség van rá, hogy újra meg újra megpróbáljuk. Talán Poczik Balázs érkezett legmesszebbről. Ő egy évet roko­noknál töltött Los Angelesben, visszatérve pedig az Alternatív Gimnáziumba került. — Nagyon hasonló az itteni rendszer ahhoz, ahogy az Egye­sült Államokban tanultunk. Szá­momra sokat jelent, hogy nincs állandó stressz, tudjuk, mikor milyen vizsgára kell felkészül­nünk, nincsen napi feleltetés, dolgozatírás. Ha folyamatosan ta­nulunk, a továbbtanulásunk így is biztosított. Szabó Attila most végez, infor­matika szakra készül. — Nagyon örülünk neki, hogy olyan dolgokkal, amelyeket hosszú távon fölöslegesnek ér­zünk, nem terhelnek bennünket. Egyenrangú félként kezelnek ta­náraink, személyre szólóan fog­lalkoznak velünk. Nem egy átlag­iskola, az biztos! Fiilöp Ferencnek valóban van összehasonlítási alapja, számos középiskolát megjárt már, mire végül az Alter­natív Gimnáziumba került. — Merőben más ez az iskola, mint a többi. Toleránsak a peda­gógusok, esélyt adnak a diákok­nak. Alig egy éve járok ide, és egyre javulnak a jegyeim. Emel­lett van rá lehetőségem, hogy a zenével foglalkozzak: két kórus­ban is énekelek, a Kodály Kórus­ban és a MÁV Járműjavító férfi­karában. ■ A természet szeretete Egyre nagyobb szerepet kap napjainkban a környezetvé­delem. A Kölcsey Ál­talános Iskolában ez már nem új „talál­mány”, közei tíz esz­tendeje fordítanak ki­emelt figyelmet a kör­nyezeti nevelésre. Valójában azért alakult így az iskola profilja, mert az ide járó gyere­kek a természet iránt érdeklőd­tek. Ezért szervezték meg az er­dei iskola rendszerét, amelynek keretében ősszel és tavasszal né­hány napot valóban a természet­ben töltenek a gyerekek. Érde­mes belegondolni, mennyivel maradandóbb élményt nyújt, ha nem az osztályteremben hallja a kisdiák a száraz tényeket, hanem az erdőben sétálva, az „erdész bácsi” anekdo­táit hallgatva ismerke­dik a természettel. Ta­lán ennek köszönhető, hogy egyre több verse­nyen, és egyre sikere­sebben szerepelnek a Kölcsey diákjai. Nemré­giben a víz világnapja alkalmából írtak ki egy Kárpát-medencei pályázatot, amelyen két különdíjat is elnyer­tek az iskola tanulói. Jutalom­ként részt vehettek egy nemzet­közi konferencián, s hamarosan egy szintén több országon átívelő programba kapcsolódnak be. A hagyományok szellemében A Kölcsey Általános Iskolában immár tíz éve folyik a népszo­kások felelevenítése, hagyo­mányőrző műsorok megrende­zése az őszi, téli, tavaszi ünnep­körhöz kapcsolódva. Az őszi ünnepkör legkiemelkedőbb eseménye a szüreti felvonulás, amely évről évre megmozgatja a környék lakóit is. Télen Betlehem­mel járják a gyerekek a házakat, fel­lépnek az Idősek Otthonában, az óvodában, a közeli kápolnában is. A tavasz a húsvéti népszokások felele­venítésének az ideje. Természete­sen a fiúk ilyenkor új locsolkodó- verseket tanulnak. Minden eszten­dőben nagy sikert arat a pünkösdö­lő műsor, amely igazi ritkaságszám­ba megy. Ekkor természetesen pün­kösdi királyt és királynét választa­nak. A hagyományok felelevenítésének köszönhetően a gyermekek élmény­Tarjányi Györgyné szerűen élik át ezeket a népszokáso­kat. Ez elősegíti a nemzeti értékek megbecsülését, a jó közösségi érzés kialakítását, s örömteli iskolai él­ményt nyújt a diákoknak. A bábszínpad tündérvilága A bábszínpad tündérvilágot teremt. Azt kí­vánja tőlünk, hogy megőrizzük magunkban a gyermek lelkét, s higgyünk a bábu életé­ben, ahogyan csak az egészen kicsik hisz­nek. A bábszínház a lehetetlenség színháza, ősi mágiája megérint minden gyermeket és minden fogékony lelkű felnőttet. A legősibb színház a bábszínház, jelképrendszere megragadja a közönséget, mert a néző ré­szese lesz az életre keltés varázslatának. A mai világban még nagyobb szükség van rá, hogy olyan előadásokat mutassanak be, amelyek a gyermek lelki, esztétikai, erkölcsi nevelését szolgálják. A Kölcseyben idén a dramatikus játékra- előadásra helyezték a hangsúlyt. A 2001-es tanév második felében tanulták meg az Égig érő fa című dramatikus játékot, ame­lyet az iskolásoknak és óvodásoknak egy­aránt sikeresen adtak elő. A szolnoki nagy- családosok egyesületének felkérésére a ka­rácsonyi ajándékozás keretében lepték meg a sok csodálkozó gyermeket, majd A bábszínház mindenkit elvarázsol ugyanezzel a műsorral március 21-én Fegy- verneken léptek fel az Országos Drámape­dagógiai Társaság által meghirdetett verse­nyen. Májusban a bábfesztiválon szeretnének jeleskedni, amelyet idén is a „cseresznye hazájában”, Nagykörűben rendeznek meg, neves zsűri előtt. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom