Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-09 / 82. szám

2002. ÁPRILIS 9., KEDD GAZDA SZEMMEL 7. OLDAL Új alapokon kell tárgyalni az EU-val A Magyar Agrárkamara (MÁK) is elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió Bizott­ságának nemrégiben tett javaslatát a csatlakozásra váró országok agrárágazatainak belépés utáni támogatására. A köztestület ezért azt javasolja a magyar kormány­nak, hogy a további tárgyalásokon szembesítse az uniót saját jogszabályaival, s így érje el, hogy a közösségből több támogatás érkezhessen a magyar agrárágazatba. Az agrárkamara konkrét, részletes előerjesztése a hivatalos fórumokon is fogadókész­ségre talált. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára a minap sajtótájékoztatón jelen­tette be: az EU bizottságának közelmúlt­ban bejelentett, csatlakozással kapcsola­tos irányelvei - különösen a jelenlegi ta­gokéhoz képest jelentősen kisebb agrár- támogatási lehetőségek - gazdaságilag elfogadhatatlanok a hazai agrártermelők számára. A főtitkár elmondta:- A módosított Római Szerződés II. cím A mezőgazdaság 34. cikkely (2) be­kezdése ugyanis kimondja, hogy „ki kell zárni minden hátrányos megkülönbözte­tést a Közösségben a termelők vagy a fo­gyasztók között.” — A brüsszeli ajánlat a közvetlen ag­rártámogatások 25 százalékát kívánja biztosítani az új tagok számára, ami 10 év alatt érné el az uniós versenytársaink támogatási szintjét. Ez azt jelentené, hogy az 1751/99 EK. irányelvben rögzí­tett bázisokkal a gabonára, olajos növé­nyekre, fehérjékre (továbbiakban: GOF) járó - mai árakon számított — 294,5 mil­liárd forint támogatás helyett 73,5 milli­árd forintot kaphatnának gazdálkodóink, így a mai tagok a gabonafélékre hektá­ronként 80 ezer, a magyar termelők 20 ezer forint támogatást kapnának. A kamara álláspontja szerint az ajánlat a szerződés alapelvének durva megsérté­sét jelenti, vagyis az EU nem kívánja be­tartani saját gazdasági alkotmányát — tet­te hozzá dr. Gyuricza Béla, a megyei ag­rárkamara elnöke. Mint elmondta, a brüsszeli javaslat nemcsak saját elveivel ellentétes, de mértékénél fogva deklarál­ja a tartós versenyhátrányt, mivel ilyen jelentős támogatáskülönbséget haté­konyságnöveléssel ledolgozni nem lehet. A magyar és az uniós agrártermelés kö­zött meglévő technológiai szintkülönb­ség egyébként a felzárkóztatásig éppen a hazai termelők pozitív megkülönbözteté­sét indokolná. Elég csak arra utalnunk, hogy a hazai traktorsűrűség 31 százalé­ka, a kombájnsűrűség 37 százaléka az EU átlagának, és 100 hektár mezőgazda- sági területre Magyarországon 14,1 darab szarvasmarha jut, ami az uniós átlag egy­negyede. A felzárkóztatással ellentétben a to­vábbi leszakadást irányozza elő a Struk­turális Alapokra adott ajánlat is, mivel az uniós kedvezményezettek 231 euró/fő támogatásával szemben a csatlakozó or­szágoknak 120 euró/főt tartalmaz. A javaslat az EU alapelveinek és tételes jogi szabályainak megsértése mellett gazdasági-pénzügyi eszközökkel konzer­válja agrártermelőink nyílt piacokon való A legeltetési lehetőségek messze nincsenek kihasználva országunkban tartós lemaradását, ami munkahelyek megszűnéséhez vezethet, miközben az unió a belépők számára a tagállamokban való munkavállalást is korlátozza. A Magyar Agrárkamara ügyvezető el­nöksége jólesően nyugtázza, hogy a kor­mány legmagasabb szintű képviselői el­utasítják ezt a nyilvánvalóan diszkrimi­natív javaslatot. Biztonságot ad e terüle­ten az is, hogy az ellenzék első számú ve­zetői számára is elfogadhatatlanok Brüsszel ajánlatai. A tárgyalások folytatása hozhatja meg a mindkét oldalról tolerálható kompro­misszumokat. Ehhez azonban a magyar fél részéről a területalapú támogatások teljes körére kell javaslatot tenni. Tárgyalási javaslatok a növénytermelés közvetlen támogatásának mértékeire 1./ Szántóföldi növénytermelés Abból indulunk ki, hogy Magyarorszá­gon a szántó és kert aránya az ország összes területéből 52 százalék, több mint kétszerese az EU 23 százalékos átlagá­nak. Ez a termőföld hazánk egyetlen je­lentős természeti kincse. Termésátlagaink a rendszerváltáshoz kapcsolódó strukturális átalakulás miatt 10-15 százalékkal csökkentek, miközben az unióban az elmúlt évtizedben ugyan­ennyivel nőttek. A meglévő kiváló termé­szeti és személyi adottságok mellett, a technológiai felzárkózás eredményeként, a magyar agrártermelők gyorsan képesek az uniós átlagok elérésre, így Magyaror­KVÓTAIGÉNYEK ÉS EU-JAVASLATOK Kvóta Magyar igény Bizottsági javaslat Igény % Szántóföld bázisterület (ha) 3 653 353 3 553 200 97.3 Regionális hozam (t/ha) 5.04 4.26 84.5 Tradicionális durum (ha)* 15 000 0 0.0 Nem tradicionális durum (ha)* 50 000 11 015 22.0 Rizs (ha) 18 000 3 222 17.9 Szárított takarmány (t) 200 000 0 0.0 Cukor A (t)** 400 000 380 021 95.0 Cukor B(t)** 80 000 1 230 1.5 Izoglükóz A (t) * * 130 000 111 244 85.6 Izoglükóz B (t)* * 10 000 0 0.0 Paradicsom (t) 321 442 127 265 39.6 Őszibarack (t)* * * 1 000 13 808 1380.8 Körte (t) 1 000 0 0.0 Dohány (t) 15 000 12 355 82.4 Beszállított tej (t) 2 600 000 1 638 000 63.0 Közvetlenül eladott tej (t) 200 000 308 333 154.2 Sz. marha kiég. tám. (euró) 12 000 000 3 548 396 29.6 Vágási prémium (állat) 480 000 306 912 63.9 Húsmarhaprémium (állat) 245 000 143 000 58.4 Anyatehén (állat) 300 000 133 200 44.4 Juh (állat) 1 500 000 1 026 900 68.5 Kecske (állat) 50 000 0 0.0 * Az EU bizonyos tagországok durumbúzatermő tájait tradicionális termőterület­nek minősítette. Az itt termelők 345 E/ha, míg a nem tradicionális körzetekben gazdálkodók 139 E/ha támogatásra jogosultak a területi támogatáson felül. * * A cukor és az izoglükóz esetében az A kvóta a belső piaci fogyasztást tükrözi, a B kvóta a termésingadozások kiegyenlítésére szolgáló tartalék, amely közösségi támogatással exportálható. *** Vélhetően számszaki hiba van a közösségi javaslatban szág gabonatermelése az 1751/99. EK- irányelv szerint számított 14 millió tonnás bázisról 19 millió tonnára emelkedne. Ez a felesleg megterhelné az EU piaca­it, ezért célszerű a szántóterületek mint­egy 30 százalékán környezetkímélő tech­nológiák bevezetése az 1257/1999 EK- irányelvben rögzített jogok és kötelezett­ségek mellett. támogatása. Az összes támogatás értéke 377,4 milliárd forint. B alternatíva: Bázisként a csatlakozást megelőző éveket vesszük figyelembe. Az 1997— 2002 években 80 ezer hektárral csökkent GOF-vetésterület 30 százalékán az EU szabályai szerinti környezetkímélő tech­nológiát alkalmazunk. A fennmaradó 70 százalék igen jó adottságú területen az unió jelenlegi átlaghozamait tervezzük. Ezt a gyengébb minőségű szántók kivo­nása miatt úgy is biztosítani tudjuk, hogy nem érjük el az EU intenzíven művelt térségeinek kemikáliafelhasználását, te­hát relatíve ezen a 2485 ezer hektáron is környezetkímélő művelést végzünk. Az 1751/1999 EK ajánlás szerint meg­állapítotthoz viszonyítva a GOF-támoga- tási összeg 31 milliárd forinttal csökken, és mintegy 120 milliárd forint értékű ter­méshozam-kiesés jelenik meg az exten- zív művelésű területeken. A bevételki­eséssel szemben áll a környezetkímélő tehnológiák után számított 166 milliárd forintos támogatás. A teljes támogatási összeg 429,8 milliárd forint. A vázolt két alternatíva közül a B verzió közelebb esik a gazdasági realitásokhoz, amennyiben 2004-ig végbemegy a terme­lés jövedelemkonszolidációja, és bevezet­jük az EU piaci rendtartásait. Az A verzió azonos bázisokon nyugszik a jelenlegi tagállamokéval, de a B verzióhoz viszo­nyítva 52 milliárd forinttal - 215 millió eu- róval - kevesebb támogatást tartalmaz. A GOF-területek után a 4504 ezer hek­tár összes szántóterületből fennmaradó 900-950 ezer hektár vegyes hasznosítá­ÁLLATSÜRÜSÉG (DARAB/ 100 HEKTÁR) Magyarország EU 15 1990 2000 1997 szarvasmarha 19,8 10,3 60,6 juh 18,4 14,6 71,8 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 5001 Szolnok, Baross u. 20. Pf: 161 Telefon/fax: 56/420-437, 374-995 Email: kamara@jnszmagrar.externet.hu forint támogatási igényt tartalmaz Ezzel mintegy 1,2 millió hektár szántóterület esik ki az intenzív művelés alól, és válik a környezetkímélő technológiák alapjává. Hosszabb távon célszerű e területek egy részére a biogazdálkodás lehetőségét ki­terjeszteni a piaci pozíciók függvényében. BIZOTTSÁGI JAVASLAT A TÍZ TAGJELÖLT ORSZÁG STRUKTURÁLIS TÁMOGATÁSÁRA év támogatás (millió euró) 2004 7067 2005 8150 2006 10350 További elemzést és megvalósíthatósá­gi vizsgálatot igényel a gyengébb területe­ken a multifunkcionális erdők növelése. 2./ Gyepterületek hasznosítása Magyarország gyepterülete a KSH 2001. évi adatai szerint 1048 ezer hektár. Az e területeket hasznosító állatállomány sűrűsége mezőgazdasági területe vetítve szarvasmarha esetén 23,3 százaléka, juh esetén 20,5 százaléka az uniós átlagnak. A 2002-ben elindult Nemzeti Agrár­környezetvédelmi Program és a szakiro­dalmi adatok szerint a gyepterületek hasznosítására és annak az uniós tárgya­lásokba való beépítésére a következő ja­vaslatot teszik az agrárkamara. Az intenzív gyepgazdálkodásra és fél- intenzív legeltetése alkalmas, összesen mintegy 400 ezer hektáron felüli, 50 szá­zalékban dombvidéki, 50 százalékban szikes, félszikes területek nagy részén a technológiai fegyelem nem megfelelő. A táj szépségét rontják, kultúrállapotuk tar­A hazai traktorsűrűség alig harmada az EU átlagának Ezzel három alapvető célt szolgálunk:- csökkentjük a piacra nehezedő nyo­mást, és annak levezetéséhez szükséges közös piaci intézkedések igényét,- közel 1,2 millió hektáron környezetkí­mélő termelési módszereket alkalmazunk,- biztosítjuk a táj szépségének, kul- túrképének megőrzését és a munkaerő jelentős részének helyben tartását. A jelenlegi GOF-terület fentiek szerinti hasznosítását és annak a hatályos uniós joganyagok szerinti támogatását két al­ternatívában dolgozta ki a MÁK. A alternatíva: Bázisként vettük figyelembe az 1751/1999. EK-irányelvben rögzített idő­szak terület- és átlaghozamadatait. A GOF-terület 30 százaléka az unió hivat­kozott környezetkímélő technológiák al­kalmazását tartalmazó pénzügyi szabá­lyai szerint került beállításra. A gabona alapú támogatási igény így a hivatkozott EK-irányelv szerint számított 294 milliárd forintról — 1202 millió euró- ról 206 milliárd forintra — 840 millió euróra csökken. Ezen felül kiesik közel négymillió tonna gabonaegység bevétele 120 milliárd forint értékben. Az összes bevételcsökkenés négyötöd részét 171 milliárd forint értékben kompenzálhatja a környezetkímélő technológiák uniós TERMŐTERÜLETEK MEGOSZLÁSA RIRTOKMÉRET SZERINT (SZÁZALÉK) Magyarország EU 10 hektár alatt 12,9 10,9 10-50 hektár 14,8 29,5 50 hektár felett 72,9 59,6 sú. Ennek 50 százaléka, 450-470 ezer hektár 17 Ak/ha alatti minőségű. Bár té­teles összevetés nem áll rendelkezésre, de azzal számolhatunk, hogy a 2001-ben vetetlen 150 ezer hektár döntően e gyen­ge területeken van. Programszerűen ezért e területek kultúrállapotba való ho­zását is az EU környezetkímélő technoló­giáival és e költségeket megtérítő támo­gatással lehet elérni. Ez hektáronként 600 eurós támogatás­sal, összesen a 90 millió euró, 22 milliárd ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS HAZÁNKBAN ÉS A TAGÁLLAMOKBAN (2000, KG/FÖ) EU Magyaro. hús 87,5 58,5 zöldség 128,2 59,8 vaj 4,5 0,6 cereáliák 87,2 102,2 burgonya 79,5 42,9 cukor 32,1 17,4 bor (liter) 34,4 7,2 tósan nem megoldott, ezért ezek rehabi­litációjához és környezetkímélő haszno­sításához jelentős és tartós ráfordítás szükséges. Megfelelő szántóföldi kiegé­szítő takarmányokkal a biotermelés egyik bázisaként hasznosíthatók. A prog­ram éves EU-joganyag szerinti támogatá­si lehetősége 71 milliárd forint. A legeltethető területeken az őshonos szarvasmarha és juh-kecske extenzív tar­tása környezetkímélő és szép turisztikai látványosság. A jelenlegi szarvasmarha- és juhállomány mellett a zöldfű (széna) termelési (legeltetési) lehetőség nincs ki­használva. Siló-, fű-, illetve szénatermelé­sünk extenzív tartás mellett is legalább 30 százalékos állatállomány növelésére biz­tosít fedezetet. A kamara megyei elnöke végezetül el­mondta: javaslataikra a legmagasabb kormányzati körökből érkeztek kedvező visszajelzések, s azok már a legközeleb­bi integrációs tanácsülés napirendjén is szerepelnek majd. __________________■ Az oldal a kamara és kiadónk együttműködése alapján jelent meg. A költségeket a kamara viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom