Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 67. szám
7. OLDAL ^ 2002. Március 21., csütörtök ALMA MAT E R DAMJANICH JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM - MARTFŰ Kezdetektől napjainkig Martfű Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legfiatalabb települése. Önállóságának alig több, mint fél évszázada alatt a megye talán legdinamikusabban fejlődő városává vált. Határában szarmata kori, a cipőgyár területén avar kori, a vasútállomás környékén honfoglalás kori régészeti leletek kerültek elő. A Martfű szóösszetétel valószínűleg arra utal, hogy itt fontosabb tiszai átkelőhely lehetett. A XV. századig oklevelek nem említik, de 1467-ben már Marthfew névalakban faluként tűnik fel. 1556-ig a település a Csanádi káptalan tulajdona. Amikor a Csanádi káptalan megszűnt, Martfű és Földvár végleg a Földváry család kezére került, s később teljesen elnéptelenedett. A Szobotka Pál tulajdonát képező 593 kh-as ingatlant 1940-ben a csehországi Bata cég megvásárolta, hogy létrehozza itt a Martfűi Cikta Cipőgyárat. Az építkezés 1941-ben kezdődött meg és 1942-ben már meg is indult a termelés. Martfűpuszta ekkor közigazgatásilag Ti- szaföldvár községhez és a Tiszai alsójáráshoz tartozott. A gyár termelése csak 1944. október 6-án állt le, amikor a szovjet csapatok már Martfűt megközelítették. Ekkor hajtották végre az üzem kiürítését és elrendelték a gyár fel- robbantását. Haering Károly mérnök vezetésével azonban egy ötfős csoport megakadályozta, hogy a visszavonuló magyar és német csapatok az üzemet felrobbantsák. A cipőgyár mégis súlyos károkat szenvedett, mivel október 7-én a Tisza-parti raktárát bombatalálat érte. A gyárat gyorsan helyreállították, melyet 1949-ben Cipőipari Nemzeti Vállalat néven államosítottak. Ezzel egyidejűleg megkezdődött Martfű községgé szervezése is. Martfűn találkoznak a legjobbak Először adhat otthont a Szakma Kiváló Tanulója országos versenynek a martfűi Damjanich János Szakképző Iskola és Gimnázium. Huszonnyolc település ötvenkét versenyzője Szolnokon és a cipővárosban ad számot tudásáról. A nemrégiben átadott, modern tanműhely ad otthont a döntő egy részének A négy könnyűipari szakma (nőiruha-készítő, férfiruha-készítő, bőrdíszműves, cipőfelsőrész-készítő) legjobbjai találkoznak Martfűn, hogy eldöntsék, közülük kik az elsők. A tét nem kicsi, hiszen az első három számára befejeződnek a szakmai tanulmányok, ugyanis kitűnő szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A verseny szakmai részét óraműpontossággal készítették elő a szervezők, s igyekeztek arra is odafigyelni, hogy a fiatalok szabadidejüket minél hasznosabban tölthessék el. Moziba, diszkóba mehetnek a kikapcsolódni vágyók, de a kísérő tanároknak is lesz bőven mit csinálniuk, a városnézésen túl Európa egyik legmodernebb cipőgyárába, a Salamander helyi üzemébe is ellátogathatnak. A házigazda intézmény 1944-ben alakult Cikta Munkaiskolaként. A cseh érdekeltségű nagyvállalat dolgozóit, szakmunkásait képezték itt elsősorban. Az iskola repertoárja 1964-ben bővült, ekkor indult az érettségit is lehetővé tevő szakközép-iskolai oktatás, 1985-ben pedig az 5 évfolyamos technikus- képzés. A megváltozott feltételeknek megfelelően 1992 óta gimnázium is működik az intézményben. Kiváló szakemberek garmadája végzett már e falak között, mindig is hazai cipőipari képzés egyik fellegváraként tartották számon országszerte az iskolát. Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legjobban működő és leglátogatottabb közművelődési intézménye a martfűi. Az óriási épület méreteihez igazodik a művelődési ház által fölkarolt csoportok, szakkörök száma és színvonala is. Amikor 1957-ben felépült a Tisza Cipőgyár művelődési háza, gyökeres fordulat történt a település kulturális életében. Az 550 személyes színházteremben és 300 személyes pódiumteremben az elmúlt négy évtized alatt nagyon sok ismert ember megfordult már, a kor vezető színészei és zenészei egymás kezébe adták a kilincset. A művelődési házban kapott helyet a jelenleg már 60 ezer kötetes városi könyvtár, melynek gyermekkönyvtár és zenei részlege, hanglemeztára és korszerű olvasóterme van. Az 1991-ben városi tulajdonba került művelődési A kultúra fellegvára házban esetenként kiállításokat is rendeznek. Az intézményben többek között kerámiakor, népi díszítőművészeti kör, angol klub is működik, és itt összpontosul az országosan elismert zenei élet is. A helytörténeti múzeum anyaga helybeliek gyűjtése Rendszeresek a hangversenyek, kórustalálkozók és évek óta Martfűn rendezik meg a zenei világnap megyei megnyitó kórushangversenyét, melynek házigazdája a nemzetközileg elismert Női Kar. Szintén az intézmény falai között működik a kiválóan fölszerelt városi televízió és a hetente megjelenő helyi lap, a MÁS. A soluétű kínálat műértő és igényes közönséget teremtett, nincs olyan komolyzenei, illetve táncművészeti rendezvény, ami ne telt ház előtt zajlana a színházteremben. A helyi önkormányzat kultúrba- rát hozzáállása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a martfűi fiataloknak helyben minden szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget biztosítani tudnak. Fél évszázadnyi történelem Martfű építészeti ékessége a gyár- és ezzel településalapító Bata-konszern által felépített lakótelep. Az amerikai mintára készült házak igazi kertvárosi hangulatot árasztanak. Martfű az 1940-es évekig csak egy puszta volt Tiszaföldvár határában. Fejlődése egyértelműen ösz- szekapcsolódott a cipőgyár telepítésével. A telephelybizottság a helyszínen választotta ki a Tisza mentén a partvidék egy darabját, ott, ahol az út, vasút és a folyó találkozik. Az út és a folyó közötti keskenyebb részt a gyárépületek helyéül jelölték ki, míg a többi részt folytatólagosan lakónegyedek részére tartották fenn. Bata nagyvonalú tervet dolgozott ki a leendő martfűi gyárteleppel kapcsolatban: tiszaföldvári villamos- közlekedést tervezett, a gyártelep, melyet várossá kívánt növelni, hosszan elnyúlt a Tisza mentén, egészen a Vezsennyel szembeni területekig, sőt repülőállomás és hajókikötő segítette volna a közlekedést. Az építkezési program nemcsak szorosan a gyár céljait szolgáló üzemi épületeket foglalta magában, hanem a korszerű munkáslakóházak építését is, és egy mindennemű szociális, kulturális és egészségügyi intézményekkel felszerelt lakótelepet, modern gyárvárost. A Bata-házak egyformák, fürdőszoba, angol vécé és vízvezeték szolgálta a kényelmet, ami akkoriban egyenlő volt Magyar- országon a csodával, hiszen még a nagyvárosokban is hiánycikk volt ez a közmű, nemhogy egy nevesincs kis pusztán. Emellett újabb gyárépületeket akart emelni a nagyvonalú tulajdonos, ám mint az életnek oly sok területét, ezt is keresztülvágta a világháború. Amikor 1943-ban hadiüzemmé nyilvánították a cipőgyárat, megállt a dinamikus fejlődés, sokan elköltöztek. A szocialista állam számára is fontos volt a cipőgyártás, ezért folyamatosan fejlesztették az üzemet. Mindezeknek köszönhetően egyre többen költöztek a biztos munkalehetőséget nyújtó településre, és végül 1950-ben önállóvá vált az egykori puszta. A tervek szerint tizennégy-, tizenhatezer lakosú város lett volna a Tisza partján, s bár mára modern, mindennel fölszerelt, igazi békés kisváros lett Martfűből, azért sokan bánkódnak azon, hogy Bata álmai nem valósulhattak meg teljes egészében. Martfű első házai voltak a Bata-lakótelep épületei Érdekességek GYÁRAK. Martfűn több nagy gyár működik. A Brau Union Hungária Rt. sörgyárában készül több igen kedvelt keserű nedű. Szintén az egyik legnépszerűbb hazai étolaj is Martfűn készül. Az egykoron szebb napokat látott Tisza Cipőgyár romjaira települt az ország és Európa egyik legmodernebb cipőgyára. Ezen nagy cégeknek, s a számos életképes kisvállalkozásnak köszönhetően Jász-Nagykun- Szolnok megyében az egy főre jutó helyi iparűzési adóbevétel Martfűn a legnagyobb. MÚZEUM. Egy mindössze fél évszázados településnek is lehet múltja, példa erre a város helytörténeti múzeuma. A március 15-én megnyílt új tárlat, a helybéliek gyűjtéseinek is köszönhetően, közel évezrednyi történelmi emléket mutat be. ÉPÍTÉSZET. Martű azon kevés települések közé tartozik, ahol minden út aszfaltozott, minden közművet kiépítettek. A festői szépségű új városközpont, melyet hat éve adtak át, folyamatosan szépül. A csodálatos parkot a városban letelepedő Munkácsy-díjas szobrászművész, Gyurcsek Ferenc alkotásai díszítik. A gyönyörű központi orvosi rendelő, a nagy játszótér, valamint a kiváló közbiz- tonság teszi még jobbá az életet. _________________ ■ ÚJ FŐTÉR. Nem is olyan régen még gabonaföld volt itt, a városháza helyén. Mára minden igényt kielégítő városközpontot építtetett az önkormányzat, melynek sokfelől csodájára járnak.________ __■ Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
