Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

2002. Március 30., szombat TÜKÖR 9. OLDAL- H R D E T E S A gyerekek már izgatottan számol­ják: még kettőt alszunk, és lehet menni locsolkodni. Kölni már van, valamilyen versike is akad, úgy­hogy irány a lányos ház! A lányos házakban meg takarítanak, hogy méltóképpen tudják várni a meg­szeppent, vagy talpraesett húsvéti lovagokat. Már akik otthon marad­nak, és nem menekülnek el... Vajon mi a helyzet Tiszavárkonyban, eb­ben a szőke folyó melletti kisközségben húsvét előtt? Varga Gergő belevaló srác, látszik a szemén. Tizennégy éves.- Nem pattanok korán, hosszú lesz a nap, az órát is előtte állítjuk át. Kilenc táj­ban indulok, otthon kezdem a locsolko- dást, aztán pár osztálytársamat is megön­tök, meg a rokonokhoz megyek. Lesz egy-két óra, mikor végzek.- Vers?- Van tucatnyi. Mondjak?- Vagy kettőt.- Az egyik: „Zöld a moha, zöld a páfrány Megöntözlek házi sárkány” A másik: „Kis kertemben nagy a fű Nem viszi a kasza, Locsoljon meg tégedet Az idesapád f...” Locsolkodás előtti pillanatok Persze ezeket nem mindenhol lehet el­mondani, vannak szolid versek is.- Kölni?- Annyi üveg van, hogy ötünknek elég lenne. Tolnai Márta csinos fiatal hölgy, bolti eladó.- A húsvét nálunk úgy kezdő­dik, hogy előtte alaposan kitakarí­tunk. Utána meg pláne, de ez egy más dolog. Hét után kelek, az italo­kat anyu veszi meg. A barátom biz­tos, az első locsolkodók között lesz, szoktak jönni szódával, slag­gal, kölnivel. Az is divat erre, hogy a legények többen érkeznek egy­szerre. Sonka, tojás, süti lesz. Vá­rom a rokonokat, a barátomat, az Varga ismerősöket. közül- A legfiatalabb locsolkodó?- Kétéves. A keresztfiam és Martinnak hívják. Neki pénz is jár.- A legidősebb?- A nagyapám. Verset nem szokott mondani, de mindig meglocsol, hogy el ne hervadjak 365 napig. Szabó Gabriella is fiatal. Egy hatéves kisasszony anyukája.- Nálunk a locsolkodás a lányom kö­rül forog, nagyon várja a fiúkat. Pénzt ál­talában a rokonoknak adunk.- Mennyibe kerül a húsvét?- Kisebb vagyonba. Az előkészület, a sütés, főzés, süte­ménykészítés is el­tart pár napig. Ná­lunk hidegtál lesz, sonkával, mindennel, süti és üdítő a kicsik­nek, komolyabb ital a nagyoknak. — A párja? — Minket meglo­csol. Meg esetleg né­hány rokont, bár el­mondhatom róla, so­se volt locsolkodós tí­Gergő jó néhány verse az egyiket mondja pus.- Utána?- Takarítás, hajmosás és folytatódnak tovább az átlagos mindennapok. Farkas Sándomé, Irénkét mindig so­kan meglocsolják.- Óvónő vagyok, egykori és mostani tanítványaim is jönnek. Van, aki egyedül, mások többen.- Mit ad nekik?- Csokitojást, piros festett tojást, süte­ményt. Festeni is szoktam tojásokat. Aki szomjas, üdítőt. Természetesen a felnőt­tek bort is kapnak. Azután a család, ro­konság is megöntöz.-Mi a divat még itt a faluban?- Nálunk az, hogy ebéd lesz a család­nak. Húsleves, sült hús, sonka, tojás. A sonkához piros arany, mustár is tartozik.- Meddig tart a locsolás?- Egyre szűkebb ideig, szóval kora délutánig. Telek Jánosáé Ilona néni már sok hús- vétot megért, lévén nyolcvanéves.- Azt írja bele, ha maga újságíró, száz­éves szeretnék lenni, mint a nagyanyám, aki százéves, öthónapos volt, és úgy halt meg, hogy beteg se lett. Csak befejezte hirtelen.- Hogyan locsolkodtak lány korában a legények?- Vederrel, kannával, azután rózsavíz­zel. Kölni nem volt. A kicsik hagymahéj­jal festett főtt tojást kaptak, a nagyobbak egy-két pohár bort. Aki tehette és hízót vágott, sonkát is kínált.- Mivel traktálja a rokonokat? Telek Jánosné 80 évesen a gyerekeket, unokákat, déd­unokákat várja húsvétkor fotó: csabai istván- Van öt gyerekem, tíz unokám, hét dédunokám. Sajnos fáj a lábam, menni nem bírok, így a gyerekek készítenek va­lamit. Nekem már nem az a lényeg, hogy meglocsoljanak, hanem, hogy megláto­gassanak, mert harminchárom éve öz­vegy vagyok. Nekem ők a mindenem, el­hiheti... D. SZABÓ MIKLÓS TV-notesz Fantasztikus Európa? Egy alkalommal Friderikusz Sándor Olaszhonban járt, és ha már ott volt, meglátott egy tévéműsort, franciát, bizonyos Szabad Európát. És akkor hirtelen megvillant benne valami, homlokára csapott, és felki­áltott imigyen: De hisz ezt én is megcsinálhatnám odahaza, nálunk! S mert gondolta, úgy is tette, és megszületett az új Fridi-show, a Fan­tasztikus Európa — idegen ötlet, hazai körülményekre alkalmazva. Valójában játék ez, akár vetélkedőnek is beillő, játékos ismerkedés azokkal a népekkel, azok szokásaival, érdekességeivel, melyek nagy családjába mi is tartunk. Kétségtelen, valamelyest új szín ez a hazai szórakoztatás nem épp színes palettáján, még ha a megvalósítás nem is duzzad az igazán eredeti elemektől. Ám az mindenképp előnyére van, hogy sikerült hozzá műsorvezetőknek megnyerni olyan hazánk­ban élő, nyelvünket többé-kevésbé beszélő külföldieket, akik ritkán tapasztalható nagy kedvvel, felszabadultan, mintegy lubickolva a megnyílt lehetőségekben, mentek bele a játékba, hogy ízelítőt adja­nak egyrészt magukból, másrészt népük szokásaiból — oldottan, könnyedén, már-már gátlástalanul is vállalván a szereplést. Volt is itt minden, ugrabugra, móka, kacagás, ének, tánc, s amikor a különle­ges találmányokról esett szó, akkor a német vendéghölgy még kádba is bújt, csakhogy megmutassa, milyen is férjet pótló gumifigurával. (Lám, mire képes az emberi képzelet!) A hiányos nyelvtudásból is bőven fakadt derűs humor. A társaság láthatóan - egy-egy francia, görög, olasz, német, ír és portugál — igen jól érezte magát, és ez, már mint a jókedv, a nézőkre is átragadhatott. Pedig a kissé hosszadalmas és helyenként le-lelassuló show nem volt mindenben szívderítő. Ma­ga Friderikusz is bizony furán festett az új divatú hajzatával. És a ma­gyar meghívott, Eszenyi Enikő, ő meg mintha valami kelet-európai kakukktojás lett volna ebben az EU-ra hangolt vidámságban, a maga megvallott szlovák szerelmével. És ha mondjuk azt vesszük, hogy a mintegy másfél órányi műsoridő milyen arányban van a benne meg­testesülő és megszerezhető ismeretekkel, akkor bizony sovány ez a Fantasztikus Európa, a szertelenség aránytévesztéshez vezet, több a gyerekes bolondság, mint amennyi épp elégséges lenne, vagy talán nem is kellenék. Például ha egy franciáról alig derül ki több, mint­hogy gyorsan beszélnek az övéi, le sem lehet állítani őket, udvarlás­ról pedig csak annyit súg egy férfi a nő fülébe, hogy Voulez-vous coucher avec moi, azaz Akar Ón velem lefeküdni?, vajmi kevés és fél­re is vezet, mintha ez lenne szerelemben a francia módi. Alighanem ennél többre lenne szükség, hogy akár a szórakoztató Európát is fel­fedezhessük magunknak. (TV2, március 21.) VALKÓ MIHÁLY 154 év karcagi politika A karcagi választókerület története 1825-től napjain­kig a címe annak a könyv­nek, melyet a művelődési központban Varga Mihály pénzügyminiszter ajánlott tegnap a jelenlévők figyel­mébe. A több mint 300 oldalas könyv beköszöntőjét dr. Áder János, a Magyar Köztársaság Országgyű­lésének elnöke írta. — Joggal vélekednek úgy so­kan, hogy minden képviselő sze­mélye egy kicsit jellemzi az őket megválasztó polgárokat is. Hogy minden képviselő egy kicsit olyan, mint az őt küldő közös­ség. Karcag országgyűlési követei a szívós, a lápvilággal, a homok­tengerrel évszázados harcot vívó kunok képviselői. Szavaikban a szilaj, történelemtől gyötört, ba­rázdált arcú kemény kunok hangja csendül föl. A város a haj­dani Nagy-Kun kerület székváro­sa, e válogatás tehát azzal, hogy gyűjteményét adja a képviselők beszédeinek, egyfajta tükrét is je­lenti az elmúlt 154 évnek, a pol­gári demokrácia megszületésétől napjainkig. Olyan karcagi törté­nelemkönyv, amely országunk történelmébe is bepillantást en­ged — fogalmaz többek között az elnök. A kötetben a „Képviselők és választások” részt Mezey Barna, a város politikatörténetét 1825- től és a képviselői életrajzokat, beszédeket Tóth Attila Simon dolgozta fel, egészen az 1998-as választásokig. Az archív fotókon az elmúlt évszázadok Karcaga jelenik meg. Mint dr. Fazekas Sándor pol­gármester, országgyűlési képvi­selő az Utószóban fogalmaz: — Az elmúlt évszázadok képviselő­inek munkája is beépült az utca köveibe, az épületekbe, a felhal­mozott szellemi tőkébe, egyálta­lán mindabba a fogalomba, ame­lyet úgy összegezhetünk, hogy Karcag városa. _________ ■ Polit ikai hirdetés Az első 100 nap programja A Medgyessy-kormány azonnal munkához lát. Újra demokratikus jogállamot teremtünk • Visszaállítjuk az Országgyűlés heten­kénti ülésezését. • Megszüntetjük az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását. • Kezdeményezzük a közpénzekkel jog­sértő módon gazdálkodók felelős­ségre vonását. • Helyreállítjuk a társadalmi párbeszédet. Csökkentjük az adókat • Az alacsony jövedelműek 13 illetve 25%-os kulccsal fognak adózni. • Megszüntetjük a minimálbér adóját. • Bevezetjük az egyszerűsített vállalko­zási adót. • Egyszerűsítjük a bortermelőket sújtó jövedéki előírásokat. Visszaadjuk a munkavállalók jogait • Módosítjuk a közalkalmazotti illetmény- táblát. • A legalacsonyabb kezdőbért a minimál­bér szintjére emeljük. • Az egészségügyi, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok és a kultu­rális intézmények dolgozói átlagosan 50%-os béremelést kapnak. • A Munka Törvénykönyve módosításá­val a munkavállalók visszakapják a heti két pihenőnapot. Támogatjuk a családokat • Hozzálátunk a kórházak, az egészség­ügy rendbetételéhez. • Iskolakezdéskor egyhavi családipótlék-kiegészítést adunk. • A családi pótlékot 20%-kal növeljük, a gyermeküket egyedül nevelőknek to­vábbi 25%-kal magasabb családi pót­lékot adunk. • A nyugdíjasoknak visszaadjuk a 19 000 forintot, amit az előző kormány elvett, és megteremtjük a 13. havi nyugdíj bevezetésének feltételeit. A nemzeti közép kormánya már az első 100 nap során bizonyítani fogja, hogy alkalmas a kormányzásra. Kispesten már győztünk, velünk az ország is győzni fog! Ásjl Medgyessy Péter Velünk az ország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom