Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-29 / 74. szám
10. OLDAL TŰKOR 2002. Március 29., péntek | Mozigépcsere Karcagra került a januárban bezárt szolnoki Nemzeti Mozi vetítőgépe. A korábbi, hatvanéves mozigépet a múlt héten cserélték le a Déryné Művelődési Központban. Az 1940-es években üzembe helyezett mozigéphez a kapcsolódó hangrendszer már sztereó, míg a mozivásznat két éve vásá-‘ rolta az intézmény. Mostantól tehát modernebb, üzembiztosabb vetítőgép várja a mozikedvelőket. A mozigép vásárlásához a költségvetésből egymillió forintot biztosítottak a képviselők. A kiszolgált, muzeális értékű vetítőgépet egy budapesti múzeumba vitték. Az áldozatokra emlékeztek Karcag Közéleti kávéház a Momentben Az egyik csokoládéreklám mintájára — miszerint bár kívülről rondának hat, de belülről annál inkább finom — hasonló képet festhetnénk a szolnoki, Tiszaliget bejáratánál levő egykori Aranyiakat épületéről is. Ez is bár kívülről sokak számára minden bizonnyal nem túl megnyerő képet mutat, belülről annál inkább meglepő változatossággal és jobbnál jobb programokkal szolgál Szolnok és környéke lakói számára. A szépen és igényesen felújított belső térben vadonatúj programmal várják az érdeklődő polgárokat. Vasárnaponként ugyanis sorozatot indítottak a közélet, a művészet, a sport, a tudományok aktuális kérdéseit „kibeszélő" Közéleti kávéház címmel. A programok a polgárokat leginkább érdeklő kérdéseket vetik fel, jeles személyiségek felvonultatásával. A műsorvezető a már jól ismert Debreceni Sándor, de természetesen a megjelentek is bátran kérdezhetnek az előadóktól. A beszélgetésekre belépődíjat nem szednek! A Közéleti kávéház vasárnaponként általában 17 órától 19 óráig tart. Az események helyszíne FOTÓ: MJ. A beszélgetéseket követően a Mambo- Salsa Táncklub tanára szolgáltat tánczenéket egész este, merthogy nem csak a húszéveseké a világ... A programokról előzetesen: Most vasárnap élőzenés locsolóbál lesz 18 órától, a zenét az Old Bois Tonik Team szolgáltatja. Belépés uraknak csak nyakkendőben. április 5-én 17 órától: A radikalizmus nem szélsőség. Vendég: Biber József Tibor és Halász István a MIÉP képviselőjelöltjei, utána kortesbuli. 7-én 18 órától: Kulisszatitkok, vendég dr. Vincze János professzor, az 56-os világszövetség elnöke, a Betyárvilág című lap főszerkesztője. Utána táncest, latin és rock and roll zenével, Salamon László tánctanárral. 12-én 17 órától: Szolnok többet érdemel! Vendég Botka Lajosné (MSZP) és dr. Füle István (MSZP) képviselőjelöltek, utána kortesbuli. 14-én 17 órától: „Botrányok”, vendég dr. Pécsi Kálmán (Tiszta Kezek Alapítvány) és Körösi Imre közíró, utána táncest. 19-én 17 órától: A jövő elkezdődött! vendég Szalay Ferenc polgármester (Fidesz-MPP), Bállá György al- polgármester (Fidesz-MPP), képviselőjelöltek, utána kortesbuli. 21-én 18 órától: Választás utáni lazítás. A nyertesek örömükben, a vesztesek bánatukban mulatnak majd. 28-án 17 órától: Csurka István múltja és jelene; könyvbemutató és beszélgetés Szabó Lukács országgyűlési képviselővel. A műsorok iránt bővebben érdeklődni lehet az 56/421 - 205-ös telefonszámon Deák szöveg: ta Károlynál. (PR) Történelmi igazságtételt és méltó emléket a kommunizmus parasztáldozatainak! - ezzel a felhívással fordult gazdatársaihoz Faludi Sándor tiszaszentim- rei gazdálkodó. A felhíváshoz csatlakozott a karcagi önkormányzat, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), a Magyar Mező és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) is, így tegnap Karcagon felavatták a kopjafát, Jónás Imre egri fafaragó alkotását. A megjelent emlékezőket dr. Fazekas Sándor polgármester köszöntötte, majd felolvasta dr Orbán Viktor miniszterelnök levelét:- Ünneplő Honfitársaim! Az igazság értékes madár a mi tájunkon. Volt, amikor hangját veszítve, a hallgatás erdejében fészkelt, a lelkekben húzta meg magát a hazugság vadászsólymai elől. Az elmúlt fél évszázad ilyen volt. Az új évezreddel másik jövő is kezdődött. Ám biztos jövőt nem építhetünk a fele- dékenység futó homokjára, hiszen ha nem ismernénk a történelmet gyengék, tudatlanok maradhatnánk és ismét elszenvedhetnénk azt, amit elődeink. Ezért a múltból soha semmit nem szabad végképp eltörölni — figyelmeztetett levelében a miniszterelnök. — Magyarországon a mezőgazdaság átszervezésekor a parasztságot gyakorlatilag likvidálták, a likvidátorok utódai most újra a hatalom sáncait ostromolják. Követeljük a történelmi igazságtételt a parasztságnak, és azt, hogy az MSZP, mint az MSZMP jogutódja, kérjen nyilvánosan bocsánatot a parasztság szétveréséért, a parasztság ellen elkövetett súlyos bűnökért. A történelem az élet tanító- mestere, szól a mondás. Nekünk van miből tanulni, van mire emlékezni, éppen ezért mi magyar gazdák nem hiszünk az olyan politikában és politikai pártban, amelyben külön életet élnek a szavak és a tettek - hangsúlyozta Faludi Sándor. A szervezők által elfogadott nyilatkozatot dr Tunyogi András, a MAÉT főtitkára olvasta fel: - Megállapíthatjuk, hogy a kommunista diktatúra időszakában súlyos sérelmek érték Benne van a múlt, az emlékező jelen és az intő jel a jövő számára a magyar parasztságot. A mai napon egy kopjafa állításával adózunk az áldozatok emlékének. Hirdesse ez a jelkép, hogy térségünkben a diktatúrák korszakának egyszersmind vége, és ez az időszak soha többé nem térhet visz- sza.- Országosan mindazon településeken, ahol erre helyi akarat van, állítsanak kopjafát a kommunizmus parasztáldozatainak emlékére - kérte beszédében Jakab István, a MAGOSZ elnöke.- A történelem nagy tanítómester, bőven kaptunk tőle a jóból, de a szenvedésből, a megaláztatásból és az idegen elnyomásból is - kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter. — A mai nap az emlékezésé. Azért gyűltünk össze, hogy méltón megemlékezzünk a kommunizmus parasztáldozatiról. Ez a kopjafa hirdesse azt, amit fél évszázad alatt sem lehet és nem is szabad elfelejteni. Szüléink és nagyszüleink a kommunizmus hosszú évei alatt voltak életük teljében. A kommunista propaganda a hazugságok groteszk falát vonta az ország köré. Eleink megtanulták, hogy a szabadság jelenléte vagy hiánya az, amelyik egy országot meghatároz, és amely egy társadalmat minősít. 1989-ben megtörtént az, amit már a kommunizmus kezdetétől remélt mindenki. A népben felgyülemlett hallgatás cselekvéssé változott és aláírta a kommunizmus halálos ítéletét. Ma már nyíltan beszélhetünk a jelenről éppúgy, mint a múltról. Meg kell tudniuk a fiataloknak, mi történt valójában és mit jelent a szabadság szüleik, nagyszüleik számára. Mindezt hirdeti ez a kopjafa. Benne van a múlt, az emlékező jelen és az intő jel a jövő számára - zárta szavait a miniszter, majd felavatta a kopjafát, és az emlékezők elhelyezték koszorúikat. Vésztő, Nagylak vagy Szolnok? A kendertermesztés nem munkaigényes, a termésnek biztos piaca van Agrarium Mintegy 55 millió euró értékű beruházásként kender- feldolgozó üzem létesülhet Vésztő városában. A gyár 2006-ra érheti el kapacitása csúcsát, de a termelés már idén december elsején megkezdődhet. Az üzem Vésztőre településének feltétele: a körös-sárréti város 60 kilométeres vonzáskörzetében sikerüljön olyan termesztőket találni, akik összesen minimum 1000 hektáron vállalják a kendertermesztést. A leendő kendertermesztők válaszát mielőbb várják, mivel az üzem létesítésének helyszínére Nagylak és Szolnok is esélyes. A német érdekeltségű EURO-Fibre Kft. abban a térségben hozza létre az üzemet, ahol nagyobb mennyiségű kendertermesztésre nyílik lehetőség. — Kincses János, Vésztőről elszármazott vállalkozó közvetítésével léptem kapcsolatba az EURO-Fibre Kft.-vei. Ez a cég nem a korábbi hagyományos kenderfeldolgozásban gondolkodik, hanem az autóipar számára termel. Nyugat-Európában elterjedt, hogy az autók tetőszerkezetét, szerelvényfalát, kalaptartóját és ajtóburkolatát nem műanyagból, hanem kenderrostból sajtolt természetes anyagból készítik. Ebből eredően a piaci lehetőség óriási - közölte lapunkkal Kaszai János, Vésztő polgármestere. Németországban csak a Volkswagen konszern által éves szinten felhasznált kender mennyisége 1000 tonnával haladja meg az ország teljes éves kendertermesztését. Ráadásul Németországban 1996-ig tilos volt a kendertermesztés, s most is csak korlátozott mennyiségben termeszthető a növény. Magyarországon 1990-ben 52 ezer hektáron termesztettek kendert. Nálunk azóta is folytatják a kendertermesztés tudományos kutatását és egyetemi oktatását. A vetőmagot is itthon termesztették. Ezek a fajták jövedelmezőbbek, mint amelyeket Németországban, Franciaországban vagy Ukrajnában dolgoznak fel. A magyarországi éghajlat kedvezőbb, s Gyárépítés három ütemben A kenderfeldolgozó üzem számára egy 30 ezer négyzetméteres területre van szükség. Itt épülne meg a két csarnok (egyik a termelésre, másik a raktározása), amely alapterülete 3 ezer négyzetméter. Szintén itt hoznák létre a szükséges irodákat, szociális helyiségeket. Az EURO-Fibre Kft. az idei esztendőben mintegy 8 millió eurót fordítana a beruházásra. Ennek következtében az üzemben már 2002. december elsején megkezdődne a termelés 25 alkalmazott foglalkoztatásával. Az induláskor óránkét hat tonna kender feldolgozása válhatna lehetővé, de a kapacitás folyamatosan növekedne. A második ütemben újabb 20 millió eurót fektetne be a cég a gyárba, s ezáltal további 40 munkahely létesülne. A harmadik ütemü fejlesztés 28 millió eurós lenne, így 2006-ra a gyár dolgozói létszáma elérné a 125-öt. A mezőgazdaságból élőkkel összesen már 15 ezer hektáron termesztetnék a kendert. ez a tény az itteni talajadottságokkal közösen bizonyítottan jobb szálfinomságú kender termesztését teszi lehetővé.- Önkormányzatunk elsősorban azért szorgalmazza a kendertermesztés megszervezését, segíti a feldolgozó üzem idetelepülé- sét, mert általa új munkahelyek, jövedelemszerzési lehetőségek teremtődnek. Nagyon fontos, hogy Vésztőn és térségünkben 60 kilométeres körzetben találjunk vállalkozókat, akik összesen mintegy 1000-1500 hektáron hajlandók már idén kendert termeszteni. A mi földjeinken hektáronként átlagosan 10 tonna kender terem. Az EURO-Fibre Kft. 15 ezer forint plusz áfát fizet a kender tonnájáért. Egy hektár után tehát áfa nélkül 150 ezer forint bevételük lehet a termesztőknek. A vetőmagot a kft. ingyen biztosítja. A vetés hagyományos gépekkel történhet. A betakarításhoz vágóadaptert - ezt a termelő a leadott kender árából téríti meg — biztosít a cég, ami erőgéphez csatlakoztatható. Ez a betakarítógép 50-70 centiméterre összeszecskázza a kendert. A termesztőnek egész évben nem kell vegy- szereznie, kapálnia. Csupán any- nyi dolga van, hogy az összeszecskázott kendert egyszer megfordítsa, és körbálázza. Komá- diban és Sarkadon régebben működtek kendergyárak, ezért a térségben már van hagyománya a kendertermesztésnek. Akik úgy gondolják, idén szívesen vetnének kendert (akár egy hektáron is), azok Harcsás János falugazdásznál jelentkezzenek a (70) 224-1146-os telefonon. Az idő sürget bennünket, mivel a kendert április 20-áig el kell vetni — mondta Kaszai János. MAGYARI BARNA Intézményi elvonások _________Kunság__________ Ta valy a karcagi önkormányzatnak 367 millió 366 ezer forint pénzmaradványa és 1 millió 731 ezer forint vállalkozási eredménye képződött, a cigány kisebbségi önkormányzat pedig 62 ezer forintot takarított meg. Az intézmények megtakarítása részben kötelező pénzmaradvány, részben feladattal kötött, idei pénzügyi teljesítést igénylő maradvány, és tartalmaz „elvonható” összegeket is. Az önkormányzat Városgondnoksága — a testület előzetes engedélye alapján — a vállalkozási tevékenységéből származó 2 millió forintból egy hulladékszállító gépjárművet vásárolt. A többi önkormányzati intézmény is elkészítette beszámolóját arról, hogy 2002. évre milyen áthúzódó feladatok és ezzel együtt járó fizetési kötelezettségek terhelik 2001. évi pénzmaradványukat. Ezek alapján csak 39 millió forintot vontak el intézményeiktől a városatyák. A legtöbbet — 21 milliót - a Városgondnokságtól vettek el, több mint 3-3 milliót pedig a szociális otthontól, a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumtól, és a Madarász Imre Egyesített Óvodától. A Kátai Gábor Kórház részére az intézmény működéséhez 44 millió forint pénzmaradványt hagytak jóvá a képviselők, míg a Háziorvosi Intézmény 740 ezer forintot tarthatott meg. A Déryné Művelődési Központ 3,2 mülióval, a Városi Csokonai Könyvtár 1,2 millióval, a Városgondnoksághoz tartozó, részben önálló oktatási intézmények 16,2 millióval a gondnokság pedig 19,3 millióval gazdálkodhat. Fejlődő külkapcsolatok Biztató gazdasági próbálkozások Kisújszállás A településnek mára öt, határon túli településsel alakult ki partnerkapcsolata, melynek az önkormányzatok közötti, írásban is megerősített együttműködési megállapodás ad keretet. Eberschwanggal idén lesz tízéves a partnerkapcsolat, melynek keretében sok cserelátogatás volt már. Ezek közül legtartósabbak a diákok nyelvi táborai, valamint az énekkarok, tűzoltók, vadászok és a polgármesteri hivatalok közöttiek voltak. A tervek szerint a Szent István napi mulatságokra meghívnák a település zenei, művészeti csoportjait. Pacsért és Kisújszállás lakóit az egykori és máig tartó rokoni, ismerősi kapcsolatok fűzik össze. Ez áll a testvérvárosi kapcsolat hátterében is, erős alapot jelentve mindenfajta együttműködésnek. Az együttműködés a kultúrára, a hagyományőrzésre és az oktatásra terjed ki. Diákjaik itt voltak a tavalyi Kazinczy Szépkiejtési és a Herman Ottó Országos Biológiai Tanulmányi Versenyen. Négyfaluval mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza a kunsági kapcsolat. A kulturális és oktatási kapcsolaton túl vannak biztató próbálkozások a gazdasági kapcsolat kiépítésére is. A néptánccsoportok fellépésein túl a Móricz Zsigmond Gimnázium is felvette a kapcsolatot a négyfalusi középiskolával, tanulmányi versenyeibe hívják őket, sőt az iskola számára könyvvásárlásra is sikeres pályázatot nyújtottak be. Igló és Kisújszállás között a középiskolák révén alakult ki a kapcsolat. A hivatalos látogatások mögött élő továbbra is a pedagógusok barátsága, nyáron és télen többször kerül sor családi üdülésekre. Tavaly látogatást tettek a képviselők az iglói nemzetközi vásáron, ahol Kisújszállás is bemutatkozott. Gyakran keresik fel az iglóiak kisújt, ami a jövőben a turisztikai fejlesztés lehetőségét rejti. Szemyei diákok is rendszeresen itt vannak a kunsági versenyeken. A települések közötti kapcsolat az Arany János Általános Iskolának és a Szemyei Diákokért Alapítványnak köszönhető. A kisúji büdzséből idén 900 ezer forint jut a partnervárosi kapcsolatok ápolására. így áprilisban és májusban a partnertelepülések diákjai tanáraikkal itt lesznek a Pallagi matematika, a Kazinczy szépkiejtési, a Herman Ottó Országos Biológiai versenyen. A Szent István napi ünnepre az osztrák testvérvárost, Eber- schwangot várják, augusztus 19- 20-án itt lesznek a többiek is, a kisújiak pedig várhatóan részt vesznek az iglói nemzetközi vásáron.