Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-28 / 73. szám
I 2002. Március 28., csütörtök ROMA KÖRKÉP 7. OLDAL Árnyékból a fényre ELISMERÉS A ZENEI KULTÚRA ÁPOLÁSÁÉRT. A Barna Gyöngyök csaknem táncra perdítette a meghívottakat a magyarországi cigányság országos ünnepén. A szolnoki zenekarnak volt is oka az ünneplésre, hiszen a rendezvényen átvehették az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) emlékplakettjét. A díjat — amelyet Farkas Flórián, az OCÖ és a Lungo Drom elnöke nyújtott át — a cigány zenei kultúra ápolásáért ítélte oda az önkormányzat. B. Kóté Lilla jól választott címet kötetének. A fiatal költőnő versei ugyanis egytől egyig kiáltják: figyelj rám! Már megszokhattuk, hogy a szolnoki Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Alapítvány gondozásában időről időre kézbe vehetjük egy-egy ismert, sőt elismert cigány származású alkotó könyvét. Ezúttal azonban egy „saját felfedezé- sű” költő kötete látott napvilágot az alapítvány (és a megjelenést támogató kulturális minisztérium, valamint Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány) jóvoltából. Kötet, pedig B. Kóté Lilla versei alig több mint ötven oldalon sorakoznak. Tartalmát tekintve mégis több egyszerű füzetnél. Az abo- nyi születésű alkotó sorai elgondolkoztatóak. Megrázó önvallomások. Ezt erősíti a kötet szerkesztése is, hiszen a versek két ciklust alkotnak - Sötétben és Fényben. Pont, mint a költőnő élete. Az első rész költeményei mély depresszióról tanúskodnak. Feltámadni veled Jó ez, hogy így érzem magam Nincs ebben semmi Csak hát az ember mindig boldog akar lenni Pedig nem lehet egykönnyen feladni mindazt, ami szétzúzza életem. Meg kéne halni, őszintén. Örökre. S feltámadni Veled, kéz a kézben. Úgy vágyom erre. Ahogy B. Kóté Lilla könyve előszavában írja: ....olykor nagyon bold og voltam. Végül - azt hiszem -, mégis megtört a lelkem itt legbelül.” Ám ő küzdött. Ahogy a kötetet sajtó alá rendező Paksi Éva fogalmaz: próbálta nem mutatni, hogy mennyire fájt neki az élet. A múló évek alatt pedig rátalált a fényre. Rátalált Istenre. Az ige pedig úgy véste be magát szívébe, hogy „kettéhasította” életét. A második ciklus versei erről az új életről szólnak. Arról, hogy a sötét után immár a fényben kiálltja: „Figyelj rám!” Levetni a megbélyegzettek köntösét A tét az, hogy a cigányság le tudja-e dobni azt, a társadalom által elmúlt évtizedeken keresztül ráruházott bűnbak szerepét, miszerint ingyenélő, értéktelen — állítja a közelgő választások kapcsán a Lungo Drom és az Országos Cigány önkormányzat elnöke. Farkas Flóriánt a cigányság felemelkedésének esélyeiről kérdeztük.- A cigányság szemszögéből vizsgálva, milyennek látja a most végéhez közeledő kormányzati ciklust?- Mind az ország, mint a legnagyobb lélekszámú kisebbség szempontjából reménykeltők azok a változások, melyek a cigánysági oktatás terén történtek. Ma 12 800 fiatal kap ösztöndíjat, és kevés az olyan- egyetem, főiskola, ahol ne lenne cigány származású hallgató. A minisztériumokkal kötött együttműködési megállapodásokhoz kapcsolódóan, most indul a szociális lakás- építési, az egészségügyi, a területfejlesztési program. A tartós munkahelyek létrehozásának koncepciójáról pedig éppen a napokban egyeztettünk a kormányzattal.- Mennyire tudott megfelelni az új kihívásoknak az Országos Cigány Önkormányzat?- Az Országos Cigány Önkormányzat elért lehetőségei határához. A törvény szerint ugyanis jogköre a kulturális autonómiára terjed ki. Ahhoz, hogy több feladatot tudjon felvállalni, jogszabály-módosításra volna szükség. Az önkormányzatiság — a cigányság sajátosságaihoz igazodó - kibővítésére a közelmúltban kidolgoztunk egy javaslatot, és átadtuk az illetékes szerveknek.- A Lungo Drom tavaly év végén együttműködési megállapodást kötött a Fidesszel. Az egyezség rögtön a támadások kereszttüzébe került, mondván, az nem a cigányság érdekeit szolgálja.- Először fordult elő a politika történetében, hogy a kormányoldal — ami jelen esetben a polgári oldal - és a cigányság összefog a nemzet felemelkedése érdekében. A megállapodás a legnagyobb létszámú kisebbség integrációját célozza meg a békés egymás mellett élés jegyében, szociális, gazdasági, politikai és kQrmányzati eszközt biztosítva a felemelkedéshez. Ma a polgári ösz- szefogás az, ami őszintén vállalta fel a cigányság integrációját. Ezt a cigány társadalom is érzékeli, hiszen ennyire egységesen még sohasem vonult föl egy politika erő mögött. A Lungo Drom-alapszervezeteken kívül számos megyei civil szervezet is csatlakozott a megállapodáshoz. Összesen több mint ezer településen írták alá az együttműködésről szóló dokumentumot. Létrejöttek ugyan más megállapodások is, azok azonban politikai kényszerből adódtak. A program végrehajtásában azokra a cigányokra is számítunk, akik most még másképpen ítélik meg a megállapodást.- A megállapodás egyik fontos eleme az integrációs hivatal felállítása. Mi lesz az új hivatal feladata?- Az integrációs hivatal feladatkörébe tartozik majd minden cigányságot érintő kérdés, így az egészségügy, a lakáshelyzet, az oktatás, a foglalkoztatás is. Rálátásunk lesz az Országos Foglalkoztatási Alapra, ahol milliárdok voltak a cigányok foglalkoztatására, ám a döntésekbe beleszólásunk nem volt. Azáltal, hogy a cigányügy az államigazgatásban, a kormányzatban külön lesz választva, számon kérhetővé válik mind a kormányzat, mind a cigányság.- Ez a rendszer mennyire felel meg az Európai Unió elvárásainak?- Modellértékű kezdeményezésnek tartják. Európában 15 millió cigány él, integrációjuk - amellyel még nem foglalkoztak - az egyik legfontosabb kérdés lesz. Ezért is kezdeményeztem egy európai cigányügyi koordinációs központ létrehozását, mely hamarosan létre is jöhet Brüsszelben.- A program kész, de elmennek-e a cigányok választani?- A választáson való részvétel erkölcsi kötelessége a cigányoknak, hiszen ez a választás a jövőnkről, a gyermekeinkről, az unokáinkról szól. A tét az, hogy a cigányság le tudja-e dobni azt, a társadalom által évtizedeken keresztül ráruházott bűnbak szerepét, miszerint ingyenélő, értéktelen. A kérdés az, hogy az a program, amit a polgári oldal képvisel, meg tud-e valósulni, és teljes értékű állampolgárok lesznek-e a cigányok is? Saját sorsának formálása érdekében jelen tud-e lenni a cigányság a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbig, jelképesen fogalmazva Tiszabőtől a kormányzatig? Nagyiváni pénzhozók Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. A nagyiváni cigányok nem kérnek, hanem adnak pénzt a falunak. Legalábbis, ami az önkormányzatukat illeti. A kisebbségi képviselő-testület vezetője szerint ez is azt magyarázza, hogy kitűnő kapcsolat alakult ki nem csak a „nagy” önkormányzattal, hanem az egész faluval.- Cseri Lászlóné érdeklődésünkre elmondta, igyekeznek a lehető legjobban beosztani az állami támogatásként kapott forintokat. Azaz, nem költenek semmi fölöslegesre, még a tiszteletdíjaikat is leszorítják. Ugyanakkor pályáznak, ahová csak tudnak. Legutóbb például százezer forintot nyertek a néptáncegyüttesnek, így ma már mindenki új ruhában rophatja. Tavaly azonban nem csak erre futotta a megspórolt és nyert forintokból. A sportkörrel közösen rendezték meg a május 1-jei ünnepséget. Tartottak romanapot, melyen a Száztagú Cigányzenekar kamaraegyüttese is fellépett. Sőt karácsonykor a kisgyermekes cigány és nem cigány családokat is meglepték egy-egy csomaggal.- A településnek már nem volt fedezete a három évesnél fiatalabb gyermekek „meglepetésére”. A megtakarított forintjainkból azonban még futotta ajándékra — magyarázza Cseri Lászlóné, aki szerint természetes, hogy nem tettek különbséget a származás szerint. A kisebbségi önkormányzat az elmúlt években anyagilag is igyekezett támogatni minden, a faluért dolgozó intézményt; az iskolát, az óvodát és a sportkört. Esztendőként 250-300 ezer forintot fordítottak ilyen célra - tudtuk meg a kisebbségi vezetőtől. A roma önkormányzat azonban nemcsak a falu meglévő értékeinek megőrzését tartja fontosnak, hanem azok számának gyarapítását is. így idén minden eddiginél nagyobb romanapról álmodnak. A búcsút kétnaposra bővítenék azzal, hogy azt megelőzően reggeltől másnap reggelig tartó mulatságra hívnák a falut. Minderre az idei büdzséjükből százötvenezer forintot szánnak, amit reményeik szerint pályázattal ötszázezer forinttal egészítenek majd ki.- Régebben rendszeresen voltak bálok a faluban. Ezeket szeretnénk pótolni a romanappal, abban bízva, hogy hagyományt teremtünk — mondja az elnök asszony. Mindezek fényében nem csoda, ha a település vezetői segíteni igyekeznek törekvéseiben a kisebbségi önkormányzatot. Pénz híján infrastruktúrával. Vonzóbb lett az iskola Több cigány fiatal tanul tovább Az elmúlt években megnőtt a továbbtanulási kedv a cigány származású diákok között. Legalábbis a korábbiaknál sokkal kedvezőbb kép látszik kirajzolódni megyénk három, roma származású tanulókat nagyobb számban oktató általános iskolájától kapott adatokból. Csépán idén huszonegy fiatal fejezi be az általános iskolát. A diákok mindegyike — cigány és nem cigány származásúak egyaránt — tovább tanulnának. Mindez már évek óta így van a kistelepülésen — állítja Túróné Guba Anna igazgató. A tanintézetben ugyanis négy esztendővel ezelőtt útjára indítottak egy felzárkóztató programot. A többlettörődés pedig meghozta a gyümölcsét. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a általános iskola padjaiból kinövő diákok szinte kivétel nélkül megállják a helyüket a választott középfokú oktatási intézményben. Bár az is igaz, intézményükből is minden nyolcadikat befejező gyermek tovább tanul, de a roma gyerekek többsége még a szakmunkásképzőkbe jelentkezik, közülük azonban - bár az iskoláktól kevés visszajelzést kapnak - sokan lemorzsolódnak. Az általános iskola pedig igyekszik mindent megtenni az eredményes továbbtanulásért. A 7-8. osztályosoknak továbbtanulási előkészítőt szerveznek magyarból és matematikából. Mindez azonban nem pótolhatja a motivációt, a támogató családi hátteret. Az igazgatónő szerint ugyanis az iskolának nem a gyerekeket kell meggyőzni a továbbtanulás fontosságáról, hanem a szülőket. A továbbtanulási kedvvel Ti- szaroffon sincs gond. Az általános iskolában, ahol a gyerekek negyven százaléka roma származású, évről évre mindenki továbbtanul, és nem csak szakmunkásképzőben. Az idei végzős osztályba járó cigány gyermekek között is van, aki szakközépiskolába jelentkezett Kisúj„Mi legyek, ha nagy leszek?” Mind többen, már a pályaválasztás előtt eldöntik, mindenképp továbbtanulnak. hogy a roma gyermekek többsége még csak a szakiskolát veszi célba. Tavaly azonban olyan is akadt, aki szakközépiskolába felvételizett, nem is eredménytelenül. A szolnoki Újvárosi iskola egykori tanulója is sikeresen veszi az akadályokat a megyeszékhely egyik szakközépiskolájában. Ám a kislány még a kevés levételekhez tartozik - tűnik ki az alapfokú tanintézet vezetője szavaiból. Hajdú Ágnes szerint ugyan szállásra. Topa Csaba igazgató azt sem titkolja, hogy a biztató jelek ellenére elő-előfordul, hogy a középiskolát nem fejezik be a gyerekek. A szakember ezt a szülői ház viszonylagos távolsága, a kollégiumi élet nagyobb szabadsága mellett azzal magyarázza, hogy néhány fiatalnál hiányzik az a többlettörődés, amit kis, családiasabb légkörű iskolaként megadnak a diákoknak. Halandóbb romák Elkészült az a romák egészség- ügyi állapotáról szóló felmérés, mely alapja lesz egy megelőzési stratégiának. A szaktárca által kezdeményezett vizsgálat kérdéseire csaknem másfél ezer cigány család válaszolt. A gyorsjelentés előzetes adatai szerint a romák körülbelül tíz évvel korábban halnak meg, mint a nem romák. A leggyakoribb betegségek idegrendszeri, valamint szív- és, érrendszeri eredetűek. Mindezek a problémák az életmóddal - egészségtelen táplálkozás, dohányzás — és a rossz életkörülményekkel hozhatók összefüggésbe. Tovább rontja a helyzetet, hogy a romák többsége későn fordul orvoshoz, és a felírt gyógyszerek kiváltása gyakran gondot jelent. Mindez azonban nemcsak a romákra jellemző, hanem a hasonló szociális helyzetben lévő más népességcsoportokra is. Hírhozó TÖBB ÖSZTÖNDÍJAS. Négy év alatt közel tízszeresére nőtt a felsőoktatási ösztöndíjban részesülő cigány fiatalok száma. Az újabb elképzelések szerint megszűnne a létszámkorlátozás, így minden tehetséges és tanulni vágyó cigány fiatal ösztöndíjat kaphat majd. Mindemellett a középiskolákban az Arany János tehetséggondozó programra alapozva segítő, gondozó rendszert is kiépítenének. SEGÍTENEK. Jótékonysági feladatok felvállalásának szándékával alakult meg a napokban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Etnikai Érdekvédelmi Egyesület. A 17 fővel létrejött szervezet elnökének Pálfi Tibori, alel- nökének Tóth István Zoltánt, titkárának Szabó Sándort választották. A BEILLESZKEDÉSÉRT. A roma kisebbség munkaerőpiacra való visszatérését kívánja segíteni az EQAL elnevezésű európai uniós program. A PHARE- program részeként működő hazai projekt fő célja a cigányság tartós foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtésének segítése, valamint a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció leküzdése. ■ Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
