Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

6. OLDAL MOZ A I K 2002. Március 26., kedd ■■■ SULINAP. Hagyományosan, az idén is megrendezte névadójának születésnapja alkalmából a sulinapot a szolnoki Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákönkormányzata. A tegnapi rendezvényen bemutatót tar- tottak az ejtőernyősök, mentősök, voltak kiállítások és sportvetélkedők.______________fotó: csabai istván Átfogó könyv a kunokról — Munkámat mindenekelőtt azoknak ajánlom, akiket a Kunság szellemi értékei és a törökségi kultúra érdekel — mondta könyvéről dr. Bartha Júlia karcagi néprajzkutató. A Kunság népi kultúrájának keleti elemeit a Nagykun Együttműködési Társulás önkormányzatai adták ki. A hazai etnikai kutatás a második világháborút követően az 1960-as évekig szinte mozdulatlan volt. Változás az 1975-ben megjelent Kosa László—Filep Antal könyve: A magyar nép táji-történeti tago­lódása jelentett. A tájegységek közül a Jászság és a Kunság te­kintetében a társadalom- és nép­rajzi kutatások és természetesen a történettudomány, a régészet, nyelvészet eredményei alapján rajzolható meg az a kép, amely a régió sajátos népi kultúráját jel­lemzi. — Az én könyvem azt boncol­gatja, miként jelentkezik az etni­citás kulturális jellemzőkön ala­puló tétele a kunsági népi kultúra esetében, illetőleg melyek azok az elemek, amelyek a térség sajá­tos történeti tudatát táplálják, né­pi kultúráját színezik. Munkám során a jászok kultúráját hasonló aspektusból vizsgáló Szabó Lász­ló: Jász etnikai csoport művének felvetései inspiráltak. A kunsági kultúrához más szemszögből közelítek, hiszen az elmúlt húsz évben megszülettek Örsi Julianna társadalom-népraj­zi, Mándoky Kongúr István nyel­vészeti, Selmeczi László régésze­ti, Bellon Tibor a földművelés és állattartó gazdálkodás kutatását összegző eredményei. így dolgo­zatomban a szellemi néprajz és a tárgyi kultúra némely területén meglévő sajátságokat elemzem az összehasonlító néprajz mód­szerével, a törökségi kultúrában meglévő analógiákkal vetem ösz- sze azokat. Mivel a szerző Karcagon szüle­tett, élete nagy részét itt töltötte, belülről látja, megéli a kunsági kultúrát. Az elmúlt 15 évben pe­dig a törökségi kultúra irodalmá­val ismerkedett meg és gyűjtötte azokat. — Könyvemben elsősorban a Nagykunság adataival dolgozom, illusztrációim java részét a csalá­di albumból válogattam. A kötetben olvashatunk a ku­nok vándorlásáról, megtalálható benne Mária Terézia kiváltságle­vele a jászkunoknak éppúgy, mint a Nagykunság földrajzi ne­vei és a hozzájuk kapcsolódó epi­kus költészet. A népszokások közül a lako­dalmas, a temetkezés kaptak he­lyet, külön fejezet foglalkozik a kunsági tárgyi kultúra keleti vo­natkozásaival, és nem maradt ki a kunsági birkapörkölt főzési mód­ja, a kunsági viselet , a szűr- és kunhímzés sem. A könyv végén j pedig több száz kunsági tájszó- j val, és jelentésével ismerkedhet meg az olvasó. ______ __________ DE Ti sza-tavi kulturális fesztivál Tisza-tavi kulturális fesztivált rendeznek június 22-től augusz­tus 10-ig Nagykörű, Tiszafüred, Tiszacsege, Tiszabábolna, Kiskö­re, Tiszaroff, Abádszalók és Ti- szanána részvételével - jelentette be Pap Gyula, a rendezvényt szervező Szféra-Tisza Kft. igazga­tója hétfőn, budapesti sajtótájé­koztatón. Molnár Anita, a Magyar Turiz­mus Rt. (MT Rt.) Tiszai Projekt Irodájának munkatársa közölte: a rendezvénysorozat megszervezé­sére 2001 októberében közbe­szerzési pályázatot írt ki az MT Rt. A rendelkezésre álló forrás 24 millió forint, amelyből 4 milliót a részt vevő települések állnak. Elmondta, a program célja megmutatni a térség természeti és kulturális értékeit, elsősorban a belföldi turistaforgalom élénkí­tése érdekében. Molnár Anita tájékoztatása szerint 2001-ben 1999-hez képest mintegy 30 százalékkal nőtt a tér­ség vendégforgalma és az általuk eltöltött éjszakák száma. Tavaly 60 ezren 300 ezer éjszakát töltöt­tek a Tisza-tónál, a látogatók' 75 százaléka belföldi volt. Az eseményeket június 22. és augusztus 10. között szombaton­ként tartják, amelyeket állandó kísérő programok követnek. így számos sport-, kulturális, gaszt­ronómiai események várják az odalátogatókat. A szervezők a fesztiválra 5 000-10 000 vendégre számítanak. Ellopták a szobor mellől a bódét Szolnokról Debrecen felé igyekezve, a 4-es főútvonal jobb oldalán, Fegyvernek- Szapárfalut elhagyva, kőha- jításnyira az úttól csoda­szép, boltíves burkolattal fe­dett szobor fogadja az arra járókat. Mellette évek óta egy alumínium katonai bódé csúfította a környezetet. Má­ra úgy eltűnt, mint a kámfor. A műemléknek nem most, vagy a közelmúltban kezdődött a his­tóriája. Nepomuki Szent Já­nost ábrázolja a szobor: 1775- ben Berényi Terézia állította Szapárfalu alapításának tiszte­letére. A névadóról annyit, hogy Nepomuki János 1393- ban Prága helytartója volt, és nagy tiszteletnek örvendett. Éppen ezért az akkori cseh ki­rály megirigyelve népszerű­ségét, a Moldvába vettette. Az­óta a mártírhalált halt helytar­tó nevét őrző szobrokat általá­ban hidak, vizek, erek, pata­kok, vízfolyások mellé állítják. Ezen a vidékén, egykoron bő­ven akadt efféle vízjárta, víz­nyomásos mélyedés, hiszen a valamikori Büdös-ér összekö­tötte a Tiszát a Berettyóval. Azután, ha hinni lehet a régi iratoknak, vámszedő megállónak is számított a környék, szóval méltó helyre került a szép alko­tás. Felújítását még a rendszervál­tás előtt elkezdte a községi ta­nács, majd az önkormányzat fe­jezte be. Amikor folytak a kárpót­lások, hogyan, hogyan nem, de a terület - mármint a szobrot kö­rülvevő föld — egy magánsze­mély tulajdonába került 1992- ben. Két év múlva pedig odaköl­töztetett egy zárt lakókonténert. Az ütött-kopott, valaha szebb na­pokat látott bódé nem éppen üdí­tő látványnak tűnt a műemlék szobor szomszédságában. A köz­ség vezetése, elöljárói azóta is több kezdeményezést tettek an­nak érdekében, hogy ez a terület az önkormányzat tulajdonába ke­rüljön. A Műemlékvédelmi Hiva­tal kisajátíttatta volna, de akkor állami tulajdonú lesz minden. Vé­gül az önkormányzat abban egye­zett meg a hivatallal, hogy rende­zési terve során kisajátítja a szo­bor körül lévő bizonyos területet, azért, hogy a jeles műemlék meg­közelíthető legyen. Közben a tele­vízióban még Ráday Mihály is foglalkozott a témával, az Unoká­ink is látni fogják című műsor­ban. Lényege az volt, hogy az ér­tékes szoborhoz vezető utat, a szobor körül valamennyi terüle­tet nem kellett volna magántulaj­donba adni. Erre mit ad az ég, az alumíniu­mot, fémeket is tartalmazó bódét tavaly télen ismeretlen valakik el­lopták. Nyomozott a rendőrség is, de hát tűt keres a szalmakazal­ban. Arról nem beszélve, hogy bőven adódtak kaján megjegyzé­sek: na, végre ellopták, így nincs, ami csúfítsa a környéket. Ahogyan hallottam, a kisajátí­tás ebben az évben vagy jövőre megkezdődik. Lesz egy tervezett út, a négyesről afféle bejáró. Kö­rülötte pedig mutatós, gondozott, szép park, amelyik nem egyetlen személy tulajdona, hanem a tele­pülésé. A fegyvemekiek és az ar­ra járók örömére, és talán végre megelégedésére. D. SZABÓ MIKLÓS Nem zavarja már a régi szobor környezetét a csúf bódé fotó: bakos judit SPORTTALÁLKOZÓ. Immár tizenegy éve minden esztendőben megrendezik a Challenge Nemzetközi Diák- és Sporttalálkozót, amelynek programjaiba 1998-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye is bekapcsoló­dott. Az idei versenynek az elmúlt héten az angliai Durham adott otthont, ahol ezúttal is számos sportág­ban mérték össze tudásukat a fiatalok. Megyénk képviselői emellett rövid programjuk során többek között Londonba is ellátogattak. ________________________________________________fotó: moa ■ Mag yar Polgári Párt „számára legfontosabb a család" Bevallom amikor ideköltöztünk, és megtudtuk, hogy Balláék lesznek a szomszédaink kicsit meglepődtünk. Nem voltak fenntartásaink, csak olyan furcsa érzés, hogy az emberrel szemben az alpolgármester lakik. Most már jól ismerjük őket, gyerekeink sokat játszanak együtt. Nagyon kedves, segítőkész és közvetlen emberek, pont úgy élnek, dolgoznak ahogy mi. Gyurin messziről is érezni lehet, hogy számára legfontosabb a család. Jó érzés látni, amikor reggelente a kisfiával együtt indulnak óvodába, vagy amikor a kertben játszanak. Vidám ember, azok közé tartozik, akik valóban segíteni akarnak. Szegő Lászlóné szomszéd, Szolnok MDF BÁLLÁ GYÖRGY képviselőjelölt 4. sz. választókerület (Politikai hirdetés) „munka és önzetlenség” Nyolc évig dolgoztam Ferivel együtt pedagó­gusként. Ő volt az, aki az intézményben rendkívül eredményessé tette a kosárlabdát. Nagy nevek nőttek ki a kezei közül, akik ma is a város sporthírnevét öregbítik. A sport­pályák építésekor képes volt akár 24 órát is dolgozni. Szerintem Feri eredményeinek és a sikereknek ez a legfőbb titka: munka és önzetlenség. Ez az az alap, amire mindannyian bátran épít­hetünk. Szügyi Dezső általános iskolai igazgató, Szolnok SZALAY FERENC képviselőjelölt 3. sz. választókerület Magyar jJl Polgári hűt Párt mdf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom