Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-25 / 70. szám
4. oldal 2002. Március 25., hétfő 'ü||| ____________________________________________________________TÜKÖR - HIRDETÉS____________________________________________________________ A krimiíró szóvivő Jól csattogott az Aranyolló Garamvölgyi László 1998 óta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója. A nap mint nap látott és hallott rendőrtisztről kevesen tudják, hogy ő Leslie Walley, számos izgalmas krimi írója. _________Budapest__________- G aramvölgyi Lászlóról nekem elsőként az a kötet jut eszembe, amelyet saját néven adott ki József Attila halálának körülményeiről. Miért épp ezt a történetet dolgozta fel?- Ez a könyv teljesen véletlen beszélgetésből született. Az egyik bulvárlapnál dolgozó ismerősöm egyszer megemlítette, hogy éppen József Attiláról írnak. Én pedig elmondtam neki, hogy szerintem miért zárható ki a költő öngyilkossága. Korábban ugyanis járőrként vonatöngyilkosságoknál helyszíneltem, és tapasztalatból tudtam: ez nem lehetett öngyilkosság. Biztatásra megírtam a könyvet, amelyhez igen sok segítséget kaptam. A költészet napján jelenik meg az utánnyomott változat, akkora siker lett. Nem azt akartam bebizonyítani, hogyan halt meg József Attila - azt nem is lehetne -, hanem azt, hogy miként nem.- Ez hozta meg a sikert?- Nem teljesen. Amikor két évvel ezelőtt a Barátok közt című sorozat néhány részében szerepet kaptam, egy csapásra megváltozott minden. Fiatal lányok, gyerekek jöttek oda hozzám autogramot kérni. Pedig akkor már nagyon sok krimim megjelent.- Igen, de ezek a kötetek nem Garamvölgyi László írásaként láttak napvilágot...- Az „aluljáró-irodalom” megjelenésével mindenki azokat a köteteket vette meg, amelyek hangzatosak voltak. Nekem is azt tanácsolták, hogy művésznéven írjak, így lettem Leslie Walley.- Mennyire valóságalapúak ezek a kötetek? Név: Garamvölgyi László Született: 1956. január 6., Miskolc Tanulmányok: MÚOSZ Újságíró Iskola 1978-79 Rendőrtiszti Főiskola 1984-87 ELTE Jogi Kar 1988-1993 Korábbi munkák: 1979 rendőrjárőr, majd bűnügyi szakterület 1991 ORFK Sajtóiroda 1993-1998 szóvivő-sajtófőnök 1998- kommunikációs igazgató, a Zsaru főszerk. Krimik: Ajax, Levél a halottról, A Scotland Yard vendége voltam, A maffia fogságában, Halálos gyönyör, Halálra várva Családi állapot: nős, egy gyermek apja- A krimik egy harmada általában megegyezik a valósággal, de ez nem is csoda. Maga a valóság sokkal brutálisabb, az emberek nem hinnék el a leírtakat. Egyetlen kötetem nem jelenhetett meg; az, amelyben a főhős minden komolyabb fogás után jóízűen megivott egy fröccsöt. Az akkori rendszer vezetői nem nézték jó szemmel, mondván: a rendőr nem fröccsözik.- A jogszabályok szerint a rendőri munkakör mellett egyedül a művészi tevékenység megengedett. Miért az írást választotta?- Grafomán hajlamom már korán jelentkezett. Elsőként az általános iskolában, ahol Ida néni biztatott a folytatásra. Mint minden hős szerelmesnek, nekem is voltak szép kislányokhoz írott szerelmes verseim, de ezek igencsak felejthe- tőek. Novelláim azonban már itt- ott megjelentek, és 19 évéé voltam, amikor az első krimim kijött.- Miért nem lett akkor író?- Bejöttek az országba az első nyugati filmek, tele oknyomozók hőstetteivel. Állandóan moziba jártam. Akkor eldöntöttem: én is nyomozó leszek. Bekerültem a második kerületi kapitányságra, ahol helyből kizavartak az utcára járőrnek. Ott sokat tanultam, amit később - amikor végre nyomozó lehettem - kamatoztattam.- Hajói tudom, tanít is. Szigoré a diákjaival?- Kommunikációelméletet, jogi tárgyakat tanítok. Ha eljönnek a vizsgára a hallgatók, az már kettes, mert megtisztelnek a jelenlétükkel. Nem akarom rajtuk kitölteni a diáksérelmeimet.- Ha nem tanít, nem ír és éppen nem valamelyik médiumnak nyilatkozik, akkor mivel foglalkozik?- A rendőrválogatott gólerős tagja vagyok, és az Összhar- cművészetek Szövetségének szóvivője. Ha még mindig marad időm, a barátaimmal töltöm, színészekkel, rendezőkkel, akikkel több filmen együtt dolgoztunk. Semmiképpen sem rendőrökkel, mert akkor rögtön elkezdenénk a szakmáról beszélni. _________________HAQV KSZTIR DÓRA A Hámori András Műszaki Szakközépiskola, Szakképző Intézet és Általános Iskola immár hetedik alkalommal hirdette meg „Aranyol- ló”pályázatát. Az eltelt hét esztendő nemcsak hagyományt teremtett, hanem bebizonyította azt is, hogy a nőiruha-készítő tanulóknak nagyszerű bemutatkozási lehetőséget biztosító szakmai verseny már rangos városi eseménnyé nőtte ki magát. ________________Tiszafüred így nem hatott a meglepetés erejével, hogy ismét telt ház várta az iskola aulájában a divatbemutatóval egybekötött döntőt.; Az „Aranyolló” címre pályázó 38 tanuló saját tervezésű és készítésű ruhái - alkalmi, szabadidő és esélyi kategóriákban - valóban nehéz döntés elé állították a szakmai zsűrit, hiszen azok mindegyike győztes volt a maga nemében. Elsősorban azzal, hogy a diákok divat- bemutatóra éretten adtak tanúbizonyságot az iskolában megszerezhető szakmai felkészültségükből. Ez alapozta meg a jól és szellemesen koreog- rafált ruhabemutató gyakori vastapsát, ami kijárt az eredményhirdetés előtti zenés-irodalmi szórakoztató műsornak, amely szintén jó reklámja volt az iskolának, a vendégként fellépő szomszédos Kossuth iskola 3/a osztálya „Fekete szemeinek” már Dáridóra érett fergeteges színpadi remeklésével együtt. A nap sikerének feltétlenül része lehetett azonban az is, hogy a szponzorok, támogatók - számuk jelezte a városi elismertségét a versenynek - révén mindenkinek jutott ajándék. Ezzel együtt gazdára talált idén is az aranyolló, melynek a velejáró aranylánccal együtt Fülöp Annamária lesz a hetedik büszke birtokosa, megelőzve a második helyért arany karkötőt kapó Oszlányi Mariettát és a képzeletbeli dobogó harmadik fokán ezüstollóval „gazdagodó” Nagy Erikát, akinek a közönség neki ítélt díja.is emlékezetessé tette a napot, amiről már nem csak udvarias elismerésként állapítható meg az, hogy ünnep az iskola életében. _______________________________________P.M. Az „Aranyoltó” pályázat összesített versenyének boldog győztesei balról jobbra: Oszlányi Marietta, Fülöp Annamária és Nagy Erika Szerződés a polgárokkal 2006-ig elérjük, hogy SZOCIÁLPOLITIKÁI KEDVEZMÉNY o^e 2006-ig bevezetjük az egyéni számlás nyugdíjrendszert. Továbbra is töretlenül 2006-ig elérjük, hogy a magyar polgárok átlagos KERESETE MEGKÉTSZEREZŐDJÖN Elérjük, hogy minden dolgozni akaró és tudó polgár MUNKÁHOZ JUSSON 2oo6-ig ***. EMELJÜK A NYUGDIJAK hogy az ADÓMENTES JÖVEDELEM VÁSÁRLÓÉRTÉKÉT 1 gyermekes családoknál 1 millió, 2 gyermekeseknél 2 millió, 3 gyermekeseknél 3 millió forint lesz. 2006-ig négy új HID épül meg a Dunán. Minden jelenlegi AUTÓPÁLYÁNK eléri az országhatárt. További 554 km ÁRVÍZI GÁT építését, 2006-ig összesen 606 milliárd forint pluszpónzt áramoltatunk az EGESZSEGUGYbe . 2006-ig 800 milliárd forintot juttatunk a MEZŐGAZDASÁGb. Beindítjuk a gyökeresen xíj, különlegesen kedvezd feltételeket nyújtó HTTELezési rendszert. magyar Polgári Párt MDF SZALAY FERENC A Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum közös képviselőjelöltje Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületében. BALLÁ GYÖRGY A Fidesz - Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum közös képviselőjelöltje Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületében. Ezt a szerződést az On akarata és szavazata hitelesíti 2002. ÁPRILIS 7-ÉN Sajtóklub Szolnokon A Márai Sándor Polgári Kör egyik legsikeresebb rendezvényét tartotta szombaton este Szolnokon, amikor Bayer Zsolt közírót és Bencsik Sándor főszerkesztőt várták közönségtalálkozóra. Miután a hallgatóság létszáma a vártnak többszörösére nőtt, az est házigazdája, M. Román Béla az eredeti helyszín, a kamaraterem helyett a hangversenyteremben fogadta a vendégeket. A beszélgetés fő témája a közelgő választás volt. Mindkét vendég hangsúlyozta az előttünk álló feladat hatalmas súlyát, az ország hosszú távú jövőjét meghatározó fontosságát. Fölelevenítettek számos olyan momentumot, melyek ugyan közbeszéd tárgyát képezik, de a róluk szóló pontos információk tájékoztatási anomáliák miatt nem jutottak el a szélesebb nyilvánosságig. Szóltak többek között az eldurvuló választási küzdelem olyan-korábban példa nélkül álló eseményeiről, műit egyes jobboldali képviselőjelöltek fizikai bántalmazása, mely többször előfordult a közelmúltban. Egybehangzó véleményük szerint ez annak is a jele a politikai kultúra alacsony színvonala mellett, hogy a tét nagysága miatt egyes csoportok lelkiereje, tűrőképessége megroppanni látszik. Szintén a témához kapcsolódva a médiaszakemberek rövid, de átfogó elemzést nyújtottak a választási folyamat pillanatnyi állásáról. Megítélésük szerint a polgári oldal kilátásai sokkal jobbak, mint az előző választás során, és lényegesen nagyobb a külföldi támogatottságuk is, ami részben az időközben Európában történt politikai-eszmei átrendeződésből, részben a jelenlegi polgári kormány eddigi eredményeinek nyugati elismeréséből fakad. Megkerülhetetlen témakör volt a közvélemény formálásának, a hazai sajtó helyzetének ügye is. A vendégek határozott álláspontja szerint a választások után meg kell teremtenie a kormánynak a médiában a jelenleg hiányzó egyensúlyt. Ez mind az írott, mind az elektronikus sajtóra nézve kívánatos, különös tekintettel egy polgári szellemiségű kereskedelmi tévéadó majdani létrehozására. A már stabilan működő néhány országos jobboldali lap mellett nem reménytelen az a szándék, hogy vidéken is szülessenek polgári sajtóorgánumok, megtörve a baloldali fölényt. Reményt keltő példaként említették a Debrecenben vállalkozók által létrehozott polgári napilapot, mely az ingyenes osztogatástól eljutott a nyereséges, több mint százezres példányszámig, megszólítva egy olyan széles olvasókört, amely nem tudván azonosulni az addig rendelkezésére álló sajtóval, gyakorlatilag megfelelő tájékoztatás nélkül maradt. Külön felhívták a közönség figyelmét a sajtóban uralkodó etikai hiányosságokra, példaként említve az utóbbi idők néhány el- híresült botrányát, mint a megrendezett riportokat, álszenzációkat. A létrehozandó új lapoknak ezek megszüntetésében is nagy szerepe lenne reményeik szerint. A több mint kétórás találkozót mindvégig feszült figyelem övezte. A vendégek a tőlük megszokott könnyed, oldott stílusban, minden durva megnyilvánulást kerülve, az irónia szintjén maradva folytattak párbeszédet a közönséggel, amely a találkozó végén hosszan tartó tapssal adott kifejezést tetszésének. SZATHMÁRY-MÉSZÁROS
