Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

12. OLDAL TÜKÖR 2002. Március 21., csütörtök CSALÁDI Iskolai beíratás előtt a gyerek Sok szülőnek okoz gondot így március, április táján, hogy a hatodik életévét ép­pen hogy betöltött gyermekét beírassa-e az általános iskola első osztályába. Visz- szatérő kérdés a családban: bírja-e majd a terhelést a csemete, meg tud-e felelni a követelményeknek, vagy legjobb lenne várni még egy esztendőt? Balázsné Csuha Mária, az egri Nevelési Ta­nácsadó Intézet igazgatója mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a „mozgó sza­bályt" nem lehet teljesen szabadon kezelni, vagyis nem arról van szó, hogy egyszerűen csak a szülők döntésén múlna, hogy gyerme­kük mikor kezdi meg általános iskolai tanul­mányait. A rendelet azt írja elő, hogy abban az évben íratható be első osztályba a gyermek, amelyik év május 31-éig betöltötte a hatodik életévét. Amennyiben ez az életkori követel­mény teljesült, a szülő és az óvoda együtt kell, hogy arra a következtetésre jussanak, hogy az iskolaérettség feltételei teljesüket A vélemény egyezése esetén - például, ha mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy még várni kell egy esztendőt a behatás­sal - egyszerűbb a helyzet, hiszen ekkor még egy évet marad a kicsi az óvodában. Problé­másabb a helyzet, ha konfliktus van a két fél álláspontja között. Az óvoda - eltérően a szü­lő véleményétől - például juthat arra az állás­pontra, hogy még nincs meg az iskolaérett­ség, de a vélekedés lehet ennek a fordítottja is, vagyis a szülő szeretne még egy évet ki­várni. Ezekben az esetekben szokták kérni a nevelési tanácsadók segítségét. Mint megtudtuk, esetenként a hétéves kor környékére is kitolódhat a probléma. A hete­dik életév betöltése után azonban nem telje­sen szabad lehetőség az óvodai nevelés to­vábbi igénybevétele. Ez kivételes eljárásban csak olyan gyerekek számára biztosítható, ■akiknek valamilyen speciális problémája van, s a fejlesztésükhöz feltétlenül óvodai el­látás szükséges. A döntést - szülői kérelemre - szakértői vizsgálat alapján hozzák meg ilyen esetekben az illetékesek. Nem árt azon­ban tudni, hogy egy ilyen halasztó hatályú szakvéleményt a nevelési tanácsadó is csak akkor adhat ki, ha az óvoda nevelőtestülete ehhez egyetértését adta. Bírja-e majd a terhelést? lenne a hasznosabb, a szülő a mielőbbi kez­dés mellett tör lándzsát. Amikor a nevelési tanácsadó szakvéle­ményt készít, igen körültekintő munkát vé­gez. Vizsgálja többek között a gyermek szo­ciális vagy érzelmi érettségét. A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolai beválást ez az érzelmi érettség, stabi­litás, alkalmazkodóképesség határozza meg leginkább. Ugyanakkor a szülők épp ezt haj­lamosak nem kellő súllyal figyelembe venni. Nem veszik észre ugyanis, hogy a gyermek otthon, biztonság­Mikor szükséges a fejlettségi vizsgálat? Korengedmény kérésekor, ha a gyermek az adott naptári szeptembe­rében még nem töltötte be a 6. életévét, de fejlettsége alapján a szü­lő kéri a beiskolázást. • Ha a szülő a beiskolázás időpontjának elhalasztását kéri. • Ha a szülő a gyermek beiskolázását kéri, de az óvoda ezt nem tá­mogatja. •Azoknál a gyermekeknél, akik a nagycsoport folyamán óvodát vál­toztattak, esetleg sokat betegeskedtek, hiányoztak. • Ha a szülő vagy az óvoda kéri a vizsgálatot, eltérő ütemben fejlődő gyermekek számára, a megfelelő iskolatípus kiválasztása érdekében. • Minden esetben vizsgálandók, akik nem jártak óvodába, mert az is­kolai felvételükhöz a Nevelési Tanácsadó véleménye szükséges. A fejlettségi vizsgálat általában több részből áll: csoportos és egyéni (pszichológiai, pedagógiai), szükség esetén gyermekpszichiátriai vizs­gálatokból, valamint a szülőkkel folytatott tájékozódó beszélgetésből. ban, az anyuka ölében elmond­hatja ugyan az ös­szes verset, de ha az óvodai csoport­ban a viszszahú- zódás, a megije- dés a jellemző, ak­kor ott még valami nincs a helyén iga­zából.- Nagyon fon­tos alapelv: a gyer­meket iskolába úgy kell engedni, hogy minél kisebb valószínűséggel következzenek be Az igazgató szerint a „mikor írassuk be?” kérdés eldöntésekor gyakran játszik szerepet a szülői szorongás is. Valami miatt azt gon­dolják a felmenők, hogy az iskola túlságosan megterhelő lenne még gyermekük számára. Létezik ugyanakkor a másik véglet is: hiába mondják a szakemberek, hogy a várakozás kudarcok - fogal­mazott Balázsné. - A kezdeti időszakban ugyanis nemcsak az iskolához való viszony alakul ki, hanem a tanuláshoz való is. Az igazgató tájékoztatása szerint a tanács­adók vizsgálata a fentebb említetten kívül ki­terjed még a testi, idegrendszeri érettségre, ami magában foglalja az egészségi, fizikai ál­FOTÓ: GÁL GÁBOR lapotát a gyermeknek éppúgy, mint annak mérését, hogy az idegrendszere kellően érett-e arra, hogy meg tudjon feleim a tanulás követelményeinek. Vizsgálják például, hogy kialakult-e a megfelelő mozgás összehang­oltság, téri orientáció, a kezességnek megfe­lelő munkairány, szem- kézkoordináció, egy­szóval az összehangolt idegrendszeri műkö­dés, mert a legtöbb zavart ezeknek a funkci­óknak a lemaradása okozza.- Tapasztalataink szerint egyre több kis­gyereknél vannak ezekben a funkciókban le­maradások, ami visszavezethető például a helytelen életmódra is: a kevés mozgásra, a panelba zárt szűk élettérre, a televízió előtt passzívan töltött időre. A tévé leszoktatja a gyermeket a megfigyelésről, rontja az észle­lést, a figyelemre „rátanul” a szeme arra, hogy engedi maga előtt folyni a műsorfolya­mot. Ezzel párhuzamosan keveset beszélnek és beszélgetnek a gyermekkel, kicsi a szó­kincs, visszamarad a nyelvi fejlődés. Az iskolaérettségi vizsgálat természetesen kiterjed az értelmi fejlettségre. Balázsné Csu­ha Mária szerint ez utóbbi tud csak igazán a szülői büszkeség forrása lenni. Pedig az isko­lai helytállás szempontjából nem feltétlenül ez a meghatározó tényező. Ennek a terület­nek a kontrollálásakor a szakemberek nézik a gondolkodási funkciók működését, a prob­lémamegoldó készséget, hogy „beindul-e a kicsi feje", vagy még az a reakciója, hogy megkérdezi az anyját. Vizsgálják, hogy mi­lyen fogalmakkal tud dolgozni a gyermek, észrevesz-e összefüggéseket, hasonlóságo­kon alapuló ok-okozati kapcsolatokat. Nézik az emlékezet működését, a mennyiség fogal­mának kialakultságát és sok egyéb funkciót. _____________________________________________________ISIK«) Beilleszkedési zavarok- A gyermek iskolakezdése az egész család számára kihívást je­lent - fogalmaz ár. Antal Márta pszichiáter. - Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a család életé­ben történő változásnak tekint­sük, együtt várjuk az időt, be­szélgessünk róla, meséljünk saját élményeinkről. Ne riogassuk a gyereket, hogy vége a boldog időknek, majd jön a tanulás! Ezek helyett meséljünk arról, hogy mennyivel másabb lesz ez­után: el tudja majd olvasni a fel­iratokat, írhat képeslapot a nagyi­nak, a színes gyermeklapok vilá­ga megismerhetővé válik. A pszichiáter szerint napjaink gyakran felmerülő kérdése: mi­kor menjen, melyik iskolát vá­lasszuk? Az óvoda utolsó évében vannak iskolaérettségi felméré­sek, melyeket a nevelési tanács­adók munkatársai végeznek. Itt kiszűrik, ha „iskolaéretlen” a gyermek, szórt a figyelme, telje­sítménye még korosztálya alatt marad. Hagyatkozhatunk a ta­pasztalt óvónőkre is, akik az évek alatt megismerték gyerme­künket, vele minket is, s szólnak, ha ők másképp döntenének.- A mikor kérdésével egy idő­ben szokott felmerülni, hogy mi­lyen iskolába írassuk? Ha lehet, válasszunk tanító nénit! Fontos azonban tudni, hogy inkább a lá­nyokra jellemző, hogy a tanulás személyhez fűződő kapcsolatok függvénye, a fiúk érdeklődése in­kább tárgyi orientációjú. Az isko­la nem arra hivatott, hogy eddigi „szülői mulasztásainkat” bepó­tolja. Ha kicsit duci gyermekünk egyébként sem mozog szívesen, akkor a testnevelés tagozatot nem neki találták ki. Amennyi­ben otthon a szülő nem bír a gye­rekkel, nem feltétlenül a szigorá­ról híres tanító néninél van a he­lye a lurkónak. Fontos, hogy otthon mi ne le­gyünk pedagógusok, ha lehet, a gyerek kezdettől egyedül tanul­jon, csak a végén ellenőrizzük, javítsuk hibáit. Az iskolakezdő­nek meg kell tanulnia, hogy nem állhat fel bármikor az óra alatt, nem mehet ki. Az iskolához való alkalmazkodás fél évet, de akár egy évet is igénybe vehet. A pszi­chiáter szerint nem elhanyagol­ható, hogy a gyermek társakat, barátokat találjon. Az, aki mást sem hall, mint hogy csak a tanu­lás a fontos, előbb-utóbb elszige­telődik, magányos lesz, s ez hosszabb távon nem kedvez a teljesítménynek sem. Az iskolakezdés problémái kö­zé tartozik, hogy az elején két tí­pus tűnik ki: az egyik a túlságosan visszahúzódó, a másik a túlságo­san nyugtalan. A második eset­ben napjainkban hamar megkap­ja a hiperaktív jelzőt a gyermek, s kivizsgálásokra küldik. Ha valahol ez a gyanú merül fel, a képesség­vizsgáló intézetek útba igazíthat­ják a szülőt. A visszahúzódóbb gyermek később kerül a szemünk elé, értelemszerűen őt jobban to­lerálják a nevelők. A család is megnyugvást talál, ha az apuka vagy anyuka szintén ilyen volt. A kép mögött azonban megbújhat szorongás is. A teljesítményszorongás jól is­mert a tanítók körében. Van olyan gyermek, akinél ez jelentősen rontja a képet, van, aki nagyon szorong, de ha felelésre kerül sor, mégis jól teljesít. Azonban ők sem feltétlenül élvezik a sikert, hiszen lehet, hogy csak annak örülnek, hogy a gyengébb teljesítményért járó valós vagy feltételezett ottho­ni szidást, büntetést kerülik el. Van olyan gyerek, akit a szóbeli feleletnél a tanító személye nyug­tat, de írásban magára hagyva szorong. Kez­detben a gye­rek hajlamos arra, hogy a jó tanulást egyen­lővé tegye a jó gyerek képével. Azokban a csa­ládokban, ahol ezt az elvárást ki is hangsúlyozzák, a gyermeket szo- rongóvá tehetik, és alá is áshatják a későbbi jó szülő-gyermek kap­csolatot.- A problémás esetek között gyakran szerepel az iskolafóbia, az iskolakezdésnél jelentkező for­ma az egyik megjelenése ennek a képnek. Itt a szülőtől való elválás, az érte érzett aggodalom állhat a háttérben. Ez 4-8 éves kor között jelentkezik, rendszerint maradék­talanul és gyorsan rendezhető. Megemlítem a másik formát is, ez 10 éves kor körül indul, s itt már a társaktól, a kudarctól való félelem áll a háttérben. A gyermekpszichiáter szerint gyakorta merül fel a részképességzavar is. Sok szülő csalódásként éli meg gyermekét ilyenkor. Pedig ez a hiány fejleszt­hető, természetesen speciális módszerekkel, s nem az állandó gyakorlással otthon. Ez utóbbival csupán tönkre lehet tenni a gye­rekkel való kapcsolatot, de az el­maradáson csak a fejlesztőpeda­gógus közreműködésével segíthe­tünk. Itt elsősorban a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia képei jönnek szóba. Ezekről a témákról ma már gyakran lehet olvasni, így egyre többször előfordul, hogy a szülő felfedezni véli a gondot, s maga keres segítséget.- Mindent összevetve: az lenne a fontos, hogy kíváncsian, együtt várva induljunk gyermekünkkel a nagy kalandra. Az ő lehetséges fejlődését előrevetítve (nem azt, hogy a testvére, unokatestvére stb. hogyan tanult!) biztassuk. Azonban gyakorta előforduló probléma, hogy a szülők az első osztályos teljesítmény alapján már az egyetemi felvételi esélyei­nek latolgatásába kezdenek. a "^Magyar yPtáLGÁRI „olyan személyiség, aki természetesen segít” MDF BÁLLÁ GYÖRGY képviselőjelölt 4. sz. választókerület Életem a természet. A Tisza, az erdő, az ártér... Tószeg az egész életemre nagy hatással van. Szeretek itt élni, a táj szépsége mindig megigéz. Az anyatermészet azonban olykor igen mostoha, így volt ez a nagy árvíz idején is. A védekezés idején magam, másokhoz hasonlóan a gátakon dolgoztam. Ekkor ismertem meg Bállá Györgyöt. Olyan személyiség, aki természetesen segít. Az árhullám elvonultával a helyreállítás és a gátépítés költségeinek előteremtésében volt segítségünkre. Csatornázási terveink valóra váltását is hathatósan támogatta. így sikerült megóvnunk környezetünket. Lifka József erdész, Tószeg (Politikai hirdetés) „polgármesterként is sikeres, a város látványosan szépült... ” 11 éve ismerem Szalay Ferit. Együtt éltük át a FIDESZ Magyar Polgári Párt kezdeti sikereit. A párt választási programját és saját terveit sikeresen ötvözve nyerte meg az 1998-as polgármesteri választásokat. Polgármesterként is sikeres, a város látványosan szépült, sokkal tisztább, mint korábban. Belső tulajdonságai, az otthonról hozott emberi értékek, a biztos családi háttér és a sikerorientáltság alkalmassá teszi az országgyűlési képviselői munkára. Biztos vagyok benne, hogy országgyűlési képviselőként nemcsak Szolnok város, hanem Jász-Nagykun- Szolnok megye hasznára, javára válik. Dr. Lőrincz Ambrus háziorvos, Szolnok SZALAY FERENC képviselőjelölt 3. sz. választókerület Magyar jh Polgári ‘íjr Párt mdf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom