Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-19 / 65. szám

2. OLDAL Hírek A MAGYAR kedvezmény­törvénynek eddig sem területen kívüli, sem diszkriminatív hatá­sai nem voltak Szlovákiában, és nem áll fenn a veszély, hogy a jövőben lesznek ilyenek - álla­pította meg hétfőn a szlovák miniszterelnök. Mikulás Dzurinda Brüsszelben nyilatko­zott, miután megbeszélést foly­tatott Romano Prodival, az Eu­rópai Bizottság elnökével és Günter Verheugen bővítési biztossal országa EU-csat­lakozásáról. MTI AZ OROSZ kormány hozzájá­rult ahhoz, hogy ideiglenesen eltávolítsák a budapesti Sza­badság téri szovjet katonai em­lékművet a területen folyó mélygarázs-építkezés befejezé­séig. Ezt a moszkvai külügy­minisztérium közölte hétfőn az orosz RIA „Novosztyi” hírügy­nökséggel. Az orosz külügyi tárca kiemelt fontosságot tulaj­donít annak, hogy az emlékmű eredeti formájában és változat­lan helyre kerüljön vissza az építkezési munkálatok után. A hírügynökség emlékeztet ar­ra: Moszkvában aggodalmat váltott ki az emlékmű ideigle­nes elbontásának terve annak ellenére, hogy Magyarországot 1995-ben megkötött kétoldalú szerződés kötelezi az építmény megtartására, s amelyre Szabó János honvédelmi és Martonyi János külügyminiszter is írásos garanciát vállalt, mti KONZULTÁCIÓS megbeszélést tartottak Budapesten a Visegrá­di Négyek, valamint az Egyesült Államok és Oroszország kül- ügyminisztériumi stratégiai ter­vezőrészlegei vezető munkatár­sainak részvételével. A magyar fél kezdeményezésére első alka­lommal került megrendezésre ez a tanácskozás, amely a viseg­rádi együttműködést új nemzet­közi politikai dimenzióval bőví­tette. A konzultációt Lőrincz Csaba helyettes államtitkár nyitotta meg, s a küldöttségeket fogadta Körösi Csaba helyettes államtitkár is. europress KÁRTÉRÍTÉST fizet az oszt­rák kormány - összesen 50 mil­lió euró értékben - a nácizmus idején elhurcolt magyar kény­szermunkásoknak, illetve hoz­zátartozóiknak. Eddig 1300 jogosult igénylőt vettek nyil­vántartásba, és hétfőn - jelké­pesen - az első öt átutalásra sor is került, europress A PORTUGÁLIÁBAN vasár nap megrendezett előrehozott parlamenti választásokon a jobbközép színezetű Szociálde­mokrata Párt (PSD) a szavaza­tok 40,12 százalékának elnyeré­sével győzelmet aratott. Ennek értelmében Jósé Manuel Durao Barrosót, a PSD vezérét illeti meg a kormányalakítás joga. mti EGY CSAKNEM ezer menekül­tet - köztük háromszáz gyerme­ket - szállító hajó érkezett a kelet-szicíliai Catania kikötőjé­be. Az olasz hatóságok jelenté­se szerint a főként kurd nemze­tiségűek hosszú napokon át vol­tak úton, étlen-szomjan szen­vedve. A menekülteket külön­böző táborokban helyezték el, a tömegben elvegyült három feltételezett embercsempészt pedig letartóztatták, europress NEM KAP kegyelmet hatvan- ötödik születésnapja alkalmá­ból a börtönbüntetését töltő Egon Krenz, a volt NDK utolsó párt- és államfője. A büntetés­végrehajtás szóvivője szerint Krenz ugyanolyan elbánásban részesül, mint rabtársai Berlin- Plötzensee börtönében. A berli­ni falnál érvényben volt tűz- parancs miatt az egykori politi­kust 2000-ben hat és fél évi szabadságvesztésre ítélték. EUROPRESS VILÁG TÜKÖR 2002. Március 19., kedd Aranybulla és uniós jogrend London Mádl Ferenc köztársasági el­nök szerint az Európai Unió élő emlékeztetője annak, hogy az európai államok jobb helyzetben vannak, ha felis­merik és elfogadják kölcsö­nös függőségüket. A nagy-britanniai látogatáson tar­tózkodó magyar államfő a főváros pénzügyi központjában, a City­ben tett látogatásakor az Európa-2002 vitasorozat kereté­ben Magyarország útja az Arany­bullától az Európai Unió joganya­gáig címmel tartott előadást. Mádl Ferenc leszögezte: a történelmi balsors ellenére Magyarország mindig is az európai nemzetek családjához tartozott, a közös eu­rópai kulturális örökség részese volt. Méltatta, hogy a harmadik évezred küszöbén kézzel fogható közelségbe került egy egyesült Európa létrejötte. Magyarország arra törekszik, hogy megtalálja az egyensúlyt mind az országban élő több mint tíz kisebbség identitá­sának megőrzésében, mind pedig a szomszédos országokban élő magyar közösségek azon segíté­sében, hogy megőrizve kulturális önazonosságukat, boldogulhassa­nak szülőföldjükön. Kérdésekre válaszolva Mádl Ferenc kijelentette: Magyarország nem szabja Szlovákia NATO-csat- lakozásának előfeltételéül a Benes-dekrétumok eltörlését. Fel­hívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a dekrétumok ellent­mondásban vannak a valódi eu­rópai értékekkel, sértik a jogálla­miság alapeszméit, az összes olyan törvényt, amely tiltja a diszkriminációt. ■ Az EU az agrártámogatásról A csatlakozásra esélyes országok agrártermelőinek jövedelme a taggá válás utáni első években még akkor is átlagosan har­minc százalékkal nőne, ha egyáltalán nem részesülnének a közvetlen uniós agrártámogatásokból. Brüsszel Tegnap nyilvánosságra hozott elemzésükben az Európai Bizott­ság szakértői azt állítják, hogy a csatlakozás eredményeként je­lentősen emelkedni fog a gazdák jövedelme az új tagországokban, miközben a kibővült Uniót nem fenyegetik nagyobb piaci egyen­súlytalanságok. A jelentés ugyanakkor alátá­masztja azt az álláspontot, amely szerint a tagjelölt országokban társadalmi torzulásokhoz és egyenlőtlenséghez vezetne, ha a termelők rögtön a csatlakozás után megkapnák a közvetlen tá­mogatások száz százalékát. Ez esetben ugyanis jövedelmük egyik napról a másikra több mint a kétszeresére nőne, ami hátrál­tatná a szükséges szerkezetátala­kításokat a mezőgazdaságban. A brüsszeli elemzés négy felté­telezett forgatókönyv alapján vizsgálja a mezőgazdasági jöve­delmek várható alakulását a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országban: a bővítés elmaradása, a közös agrárpolitika közvetlen támogatások nélküli bevezetése, a közvetlen támogatások részle­ges bevezetése, valamint a támo­gatások azonnali és százszázalé­kos megadása. Az Európai Unió kormányának számító brüsszeli bizottság azzal érvel, hogy bizonyos mértékű közvetlen támogatásokat az újon­nan csatlakozó országokra is ki kell terjeszteni termelőik jövedel­meinek stabilizálása érdekében. Álláspontja szerint azonban ezek viszonylag alacsony szinten is elégségesek ahhoz, hogy az új tagországok érezzék a bővítés jpozitív hatásait. Ha viszont a tagjelöltek a csat­lakozásuktól kezdve a támogatá­sok 100 százalékát kapnák, akkor például egy magyar vagy egy cseh gazdálkodó jövedelme hirte­len az országos átlagnak több mint a kétszeresére emelkedne - fűzi hozzá a tanulmány. ■ Megszűnik Jugoszlávia A múlt héten aláírt megállapodás értelmében megszűnik Jugoszlávia, helyette Szerbia és Montenegró néven új állam jön létre. A tagköztársaságok három év múlva felülvizsgálhat­ják mostani döntésüket, vagyis sor kerülhet a montenegrói függetlenségi népszavazásra. Belgrad A sajtó változatlanul bírálja a megállapodást a szerb-monte- negrói viszony átalakításáról. A belgrádi szakértők úgy vélik, a dokumentum gazdasági tekintet­ben fölöttébb ellentmondásos. A Politika című lap elemzője azt írja: az Európai Unió ráerő­szakolt Szerbiára és Monteneg­róra egy képletet, de államjogi vitájukat nem oldotta meg, ha­nem jegelte három évre. Várady Tibor belgrádi nemzetközi jo­gász szerint a megállapodás alapján nehéz meghatározni a jövőbeni ország, Szerbia és Montenegró államformáját, rá­adásul a megállapodás nyitva hagyja a közös pénznem és vám­rendszer kérdését. A szakértő úgy véli, Montenegró jövőbeni sorsa azon múlik, hogy mennyi­re lesz sikeres a hároméves át­meneti állapot, hogyan halad a gazdaság stabilizálása, és milyen politikai erők kerekednek felül a montenegrói fővárosban, Podgoricában. A budapesti Külügyminiszté­rium üdvözli az új államalakulat­ról szóló megállapodást. A szóvi­vő hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy szomszéd­ságában demokratikus, gazdasá­gilag virágzó államalakulat létez­zen, amely tevékeny részese a tá- gabb térség stabilizálódását szol­gáló erőfeszítéseknek. Hazánk azt szeretné, ha Szerbia és Mon­tenegró mindent megtenne a kö­zelmúlt történelmi örökségének felszámolásáért, és érdemi fejlő­dési lehetőséget, valós jog- és esélyegyenlőséget biztosítana a területén élő nemzeti kisebb­ségeknek __________________■ A palesztinok hajthatatlanok Az amerikai alelnök személyesen próbál közvetíteni Az izraeli haderők kivonulnak a Betlehem körüli palesztin autonóm zónákból a felek megállapodása nyomán. Közben az amerikai alelnök Izraelbe utazott. Izrael - Palesztina Palesztin biztonsági források szerint a Beit Dzsala-i iz­raeli-palesztin koordinációs irodában kötötték meg a megál­lapodást a helyi tisztek szint­jén. Ezt megelőzően Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi mi­niszter a knesszet külügyi és védelmi bizottságának ülése után a közszolgálati rádióban reményét fejezte ki, hogy a ki­vonulásra keddre virradóra sor kerülhet. Marvan Barguti, a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah ciszjordániai vezetője szerint Zinni amerikai közvetí­tő küldetése csak időpazarlás, mert az izraeli érdekeket szol­gálja. „Egyetlen olyan megálla­podás sem lesz tartós, amely nem irányozza elő a palesztin területek megszállásának végét pontos menetrenddel és nem­zetközi garanciákkal” - véleke­dett Barguti. Az arab országok készen áll­nak elfogadni a szaúdi békeja­vaslatot a bejrúti arab csúcson akkor is, ha Izrael megakadá­lyozza Jasszer Arafat részvéte­lét - jelentette ki Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter, mi­után Hoszni Mubarak elnök Ka­iróban fogadta Ali Abu ar-Rageb jordániai miniszterelnököt. A javaslat az arab államok és Iz­rael kapcsolatának normalizá­lását irányozza elő, amennyi­ben Izrael kivonul az 1967 óta megszállt arab területekről. Arafat az izraeli ígéretek ellené­re sem hagyhatta még el a ciszjordániai Rámalláhban lévő főhadiszállását. Kuvaitból megérkezett Iz­raelbe Dick Cheney amerikai al­elnök, hogy Ariel Sáron izraeli kormányfővel, Simon Peresz külügyminiszterrel és Ben Eliezerrel tárgyaljon. Egyelőre még bizonytalan, hogy találko- zik-e Arafattal, de a kíséretében lévő amerikai tisztviselők nem zárják ki ennek lehetőségét sem. A palesztin fél minden­esetre közölte: fölöslegesnek tartja Zinniéhez képest az al- elnök próbálkozásait is. _____■ ÁL LÁSPONT VARGA OTTÓ (Szak) Nyelvújítók Hasonló nyelvújítási folyamatra volna szükség, mint volt a 19. század közepén, csak most a szaknyelvben kellene ren­det tenni. Ezt Grétsy László mellett több nyelvész szakember is hangsúlyozta tegnap, amikor a Magyar Nyelv Hete orszá­gos rendezvénysorozatát megnyitották Kaposváron. Mint mondták, oly mértékben elharapódzott a szaknyelvben az idegen szavak és kifejezések használata, hogy még akkor is ezeket használjuk, amikor lenne magyar megfelelőjük. Ilyen azonban kevés van, hiszen az orvosok, a közgazdá­szok, a műszaki és a más szakemberek értik egymást; ha mégoly szaknyelven beszélnek is, nekik nem fontos a ma­gyarítás. Akkor zavarja ez igazán a fülünket, ha kikerül a köznyelvbe, mondjuk éppen a sajtó által. De akkor most nekünk, újságíróknak kellene felvállalnunk a nyelvújítás nemes, ám roppant nehéz és sok buktatót magában rejtő fel­adatát? Nem tudom, mindenesetre próbálkozunk, egyelőre kétséges sikerekkel. Elég, ha csak a Grétsy Lászlóval egy szóra meg-megálló Vágó István szélmalomharcát figyeljük e-mail és internetcím-ügy- ben. A vú-vú-vú (www) és a villámposta kétségtelen, jól hangzik az egyik legnézettebb és legnépszerűbb televíziós személyiség szájából, de olybá tetszik, ezt amolyan sztáral­lűrként fogja fel a néző. Én legalábbis rajta kívül máshol e két kifejezést még sehol nem hallottam használni. Márpedig ha a legnépszerűbbnek sem sikerül áttörést elérnie a manapság leggyakrabban használt idegen szó ügyében, akkor mit akar­hatunk mi, többiek, a projektünkkel, a finanszírozásunkkal, a BUX indexünkkel és más, hasonló kifejezéseinkkel? Lehet, hogy ezekre is csak egy amolyan magyaros, 21. száza­di nyelvújítás vár, mint az ominózus e-mailre, ami helyett nem a villámposta, hanem a „mél” és az „emil” lett az elfoga­dott, a többség által használt terminus technicus... EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 PALÁSTI PÉTER Tocsik tömlöce Csak nem képzelte, kedves barátom, hogy egy politikussal szemben igaza lehet bárkinek is? A kérdést egy régi olasz filmben tette fel a parlamenti képviselő, miután egy családi örökségért folyó csűrcsavaros per végén neki ítélték a va­gyont. Nem véletlenül jutott eszembe ez a mondat a nagy ér­deklődéssel várt Tocsik-ítélet nyomán. Ma már köztudomá­sú, hogy a hűtlen kezeléssel vádolt jogásznőt, aki még a Horn-kormány idején 800 milliós sikerdíjra tett szert, hétfő délután négy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Vajon hányán voltak biztosak ebben? Nem tudom. Az viszont egé­szen biztos, hogy kevesebben, mint ahányan sajnálták Tocsik Mártától azt a 0,8 milliárdot, amiért ha nem dolgozott is meg keményen, de mindenképpen megszerezte. Most van egy ítélet, amely kimondja, hogy bűnös. Igaz, ez a döntés nem jogerős. Cseppet sem biztos, hogy a kiszabott büntetést le is kell töltenie, de a tömlöc ajtaját kinyitották a hölgynek. Annak az asszonynak, akit korábban felmentettek a vádak alól, hiszen közbenjárásával ezermilliárd forintot takarítot­tak meg az állami költségvetésnek. Erre az utolsó szó jogán most is utalt Szokai Imre, az ÁPV Rt. egykori elnöke, aki fél évvel többet kapott, mint ő. A legszebb persze ebben az íté­letben az, hogy a kínos ügyben szereplő politikusokat, az MSZP-s Boldvai Lászlót és az SZDSZ-hez közel álló vállalko­zónak tartott Budai Györgyöt felmentették a zsarolás vádja alól. Bizonyára nem volt egyetlen írásos nyoma sem annak, hogy ők, illetve pártjaik is részesültek a jelentős összegű sikerdíjból, holott erről rengeteg szó esett korábban és most is. Márpedig a szó elszáll - ezt tudjuk. Azt mégsem tudjuk, hogy mi a teljes igazság, hiszen az ítélet nem jogerős. A másodfokú döntés már csak a választások után várható, addig bármi megtörténhet. Talán még az is, hogy valamelyik politikussal szemben igaza lehet valakinek. EGYETÉRTEK: 06-9M3O422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. BUSZBALESET FRANCIAORSZÁGBAN. Hét személy vesztette életét, hárman életveszélyes, harmincán pedig kisebb sérüléseket szenvedtek hétfőn Metz közelében egy olasz kamion és egy holland turistabusz összeütközésekor. A rendőrségi szóvivő nem zárja ki, hogy technikai hiba történt, de az is lehetséges, hogy az olasz kamionsofőr elbóbiskolt a volánnál, s járműve ezért törte át az út­elválasztó korlátot. FOTÓ! EUROPRESS/EPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom