Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

I 2002. Március 14.. csütörtök

AHOL ÉLÜNK

7. OLDAL

KARCAG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

Március 15-én

Március 15-e a szabadság és összefogás ünnepe. A márciusi ifjak felhívására nemzedékek léptek szövetségre. 1848 tavaszán a magyar nemzet a polgári jövőt választotta. „És vissza nem foly az időnek árja, előre duzzad, feltarthatat- lanúl”

A Miniszterelnöki Hivatal és a Karcag Városi Önkormányzat országos rendezvényének programja az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc ünnepén.

2002. március 15. 9.45-kor a Kossuth téren az Országzászló emlékműnél ünnepélyes zászlófelvonás, 10-től a református templomban ünnepi istentisztelet, 14 órakor a városháza dísztermében ünnepi önkormányzaü ülés lesz. Az 1848/49-es fonadalom és szabadságharc eseményeit méltatja dr. Kapusi Lajos önkormányzaü képviselő. Karcag Város Díszpolgára cím átadása, a kitüntetett életútját méltatja: Csernyi Sándor alpolgármester. Ünnepi műsor.

14 órától a volt Tüzép-teleptől indul a zenés huszárfelvonulás, melynek útvonala: Forrás út- Deák kit—Kisújszállási—Kálvin utca—Kossuth tér. A Jászfényszarui Szűcs Mihály Huszárbandérium, a Boldogi Huszár és Hagyományőrző Egyesület, a Nagykun Lovasbandérium, a Nyíregyházi 14. Huszárezred, a Lehel Huszárbandérium és Lovasegyesület, a BAZ Megyei Huszár és Lovas Hagyomány- őrző Egyesület tagjai mellett a szolnoki Magyar Honvéd Hagyomány- őrző Huszárzenekar és a Debreceni Népi Együttes tagjai vesznek részt a felvonulásban. A 15.15 órás főtéri bevonulás után a téren felállított központi színpadon a Himnuszt a karcagi általános és közép- iskolások egyesített kómsa énekli, majd Csíkos Sándor Jászai-díjas színművész Petőfi Sándor Nemzeti dalát szavalja el. Az ünnepi megemlékezést megnyitja dr. Fazekas Sándor polgármester, országgyűlési képviselő, köszöntőt Varga Mihály pénzügyminiszter, ország- gyűlési képviselő mond. Nagy István tárogatóművész és a Debreceni Népi Együttes műsora után Be- nyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere köszönti az ünnepség résztvevőit. Ezután a Kossuth- és Petőfi-szobomál koszorúzás lesz. A Szózat után 16.20-Ó1 a Kossuth téren felállított színpadon reformkori népszínműveket: A Bajuszt és a Fülemülét a Kolibri Pinceszínház előadásban láthatjuk. 16.30-tól a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban „Magyarok fénye” címmel zenés ünnepi műsor keretében idézik fel a dicső március történéseit a Krónikás Ének-Zeneiskola tanulói. ■

Város, melyet úgy hívnak: Karcag

Minden lakónak fontos, milyen jövőképet nyújt neki a települése. Karcag jövőjéről dr. Fazekas Sándor polgármestert, országgyűlési képviselőt kérdeztük.

— Karcag döntően mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település, bár sok évtizedes múltra tekintenek vissza a feldolgozó-ágazatok - cipőipar, alkatrész-, szerszámgépgyártás, fémfeldolgozás, faipar. Az önkormányzat infrastruktrúrafejleszté- se és adópolitikája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy olyan helyzetbe hozza a vállalkozókat, hogy telephelyet tudjanak nyitni, fejlődőképesek legyenek. Igyekeztünk segítséget nyújtani a helyi vállalkozóknak, a területfejlesztési alapokhoz, a minisztériumokhoz beadott pályázatait felkaroltuk, támogattuk. Ez most is így van.

— Mi az a jövő, amely Karcagon biztató perspektívát mutat?

— Három éve a polgári kormány döntésével a kunmadarasi vállalkozási övezetbe sorolta a települést, amely jelentős adókedvezményekkel jár a befektetők részére. Az idei év első felében megkapjuk a laktanyát. Ugyanakkor az ipari park fejlesztése is cél, a Széchenyi-tervhez pályázunk. Az ipari park kiépítésre azért van szükség, mert a városban elfogytak az ipartelepítésre alkalmas telkek. Míg a '90-es évek elején 27 százalék volt a munkanélküliség, idén egy évtized óta először 9 százalék alá csökkent. Figyelembe véve, hogy a nyilvántartásban több száz olyan személy van, akinek a foglalkoztatása igen-igen nehezen képzelhető el, látható, hogy a munkaerő-tartalékok is a vége felé közelednek. Az egészséges munkaerőpiachoz azonban hozzátartozna az, hogy állásvonalon is bővebb legyen a kínálat. Ez további cégek idetelepítésével oldható meg, és ehhez szükséges az ipari park. Nagyon fontos, hogy Karcagon döntően magyar tulajdonú magánvállalkozások működnek, bár évente 1-2 külföldi is idetelepül vagy fejlesztést végez. Az idén a Metallica Kft. kezdett fejlesztésbe, a karcagi vállalkozások közül a MultiTech Kft., a Fém és Hőtechnika Kft., a Navitek, a BHG, a Weld-lmpex Kft. a Szim- Metria és az Agrosprint Kft. szembetűnő erősödése, illetve fejlődése az, ami biztató az önkormányzat számára is. A felsorolás persze nem lehet teljes, hiszen több mint ezer vállalkozás működik itt jelenleg.- Kérem, említsen néhány önkormányzati fejlesztési tervet!- Elképzeléseink között szerepel a Széchenyi- terv segítségével a termálfürdő felújítása, korszerűsítése, illetve a reumatológiai szolgáltatás beindítása a strandfürdő területén. A felújítás több mint 200 millió forint, a pályázatot már beadtuk. Óriási lehetőség, amelyre nem győzöm elégszer felhívni a figyelmet az, hogy a Hortobágy a világ- örökség része lett. Nem pusztán a turisztikai célú fejlesztésekhez jelent ez kedvező hátteret, ösz- szességében a város ismertségét is erősítheti. A közlekedési viszonyokban a 4. számú főút gyors- forgalmi úttá történő kiépítési munkálatainak fel- gyorsítása hordoz biztató dolgokat. Elképzeléseink szerint hamarosan megkezdődik a Karcag— Berekfürdő kerékpárút előkészítése, és bízom abban, hogy a Karcag és Kunhegyes közötti ösz- szekötő út kiépítését is elősegítheti a kormány nemrég elfogadott közúthálózat-fejlesz- tési programja. Ahhoz, hogy a város A eredményes legyen, a cégek jól működ9 jenek, színvonalas humáninfrastruktúra

W is szükséges. A városi oktatási intézK. ményrendszer megerősítése mellett kiemelt jelentőségű a csepeli Adu Oktatási Kft. elhatározása, hogy regionális felnőttképzési központját Karcagon alakítja “““ ki.

Az intézményeinkben igen jelentős számító- gépes beruházások történtek, nyelvi labor minden oktatási intézményben található, új szaktan- termeket is átadtunk. Nagy örömünkre megvalósult az oktatási intézmények belső világításának korszerűsítése. Reméljük, hogy a közvilágítás terén is látványos előrelépést tudunk idén elérni.

Ép testben ép lélek, tartja a régi közmondás. Jól látható, hogy megnövekedett az igény a kulturált sportolásra, szabadidő-eltöltésre. Ebbe a sorba illeszkedett az uszoda lefedése és a termálfürdő téli üzemeltetésének megoldása. Az a több mint 100 ezer látogató, aki tavaly kiment a fürdőbe, bizonyságot tett a fejlesztés indokoltságáról.

Hamarosan átadjuk a megye egyik legkorszerűbb műanyag burkolatú sportpályáját a Gábor Áron Gimnázium udvarán, mely a városközpont lakói számára is nyitva fog állni. A Kiskulcson elkészült az iskola és a településrész által régen várt kosárlabdapálya, mely piac céljára is szolgál. Legnagyobb távlati tervünk egy városi sportcsarnok építése, amely tehermentesítené a jelenlegi munkacsarnokot. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a polgári kormány elképzelései között szereplő országos sportcsarnok-építési programhoz csatlakozunk. Bízom abban, hogy ezen elképzelés valóra váltható.

Amit elmondtam az elkövetkező néhány év feladatairól és célkitűzéseiről, az csak néhány mozaikdarabka. Egy város ennél mindig sokkal, de sokkal több.

MÚZEUMI EMLÉKEK. A

Györffy István Nagykun Múzeum állandó kiállításán az 1848/49-es forradalom és szabadságharcból származó dokumentumok is láthatók. Ősszel szeretnék bemutatni a Nagykunság szabadságharchoz kötődő emlékeit, ehhez a meglévő tárgyaik mellé a nagykun településekről is kapnak anyagot, de várják mindazok jelentkezését is, akik rendelkeznek ilyen emléktárggyal, és azt a kiállítás idejére kölcsönadnák a múzeumnak. ■

VIKTÓRIA KÚT. A főtér egyik ékessége lett a felújított és tavaly átadott Viktória kút ■

A térség is fejlődött

Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselőt arra kértük, foglalja össze az elmúlt négy év karcagi és országos eredményeit.

— Kezdjük az országos eredményekkel

— Annak, hogy érezhetően megmozdult a lakásépítési piac, elindult a kormány otthonteremtési programja, itt is lehet érezni hatását. Karcagon is megmozdult az ingatlanpiac, nagyon sok új ház épül a városban. Annak, hogy elindult a jelzáloghitelezés, hogy az új lakásokra felveendő hitelek kamata már 3 százalék, a használt lakásoké 6 százalékra csökkent, itt is jótékonyan hat. Annak is örülök, hogy a szociálpolitikai kedvezményben tudtunk lépni, tetőtér-beépítésre, házbővítésre kedvezményesebben le hét felvenni a félszocpolt. Ezt szeretnénk a jövőben folytatni, szeretnénk, ha a szocpoltámogatás magasabb összeg lenne, mint most. Ugyanilyen fontosnak tartom a vállalkozások ügyét. Itt is érintette őket a tavaly bevezetett 10 milliós adókedvezmény, idén ezt már 30 millióra emeltük. Bízom benne, hogy ezzel is sokan tudnak élni. Kiemelném a gyermekek után járó adókedvezményt, nagyon sok 1-3 gyermekes családot tudtunk azzal segíteni, hogy a kedvezmény miatt több jövedelem maradt náluk.

— Mit emelne ki a helyi ügyek közül?

— A ciklus első nagy lépése volt a kórház felújítása. Az, hogy ez a munka 1999-ben elindult, nagy lépés volt, gyakorlatilag már 30 éve vártuk. A munka szépen halad, reméljük, nem lesz fennakadás, és a szükséges átalakításokat el tudják végezni. Másik nagy eredmény az, hogy a város visszakapta a laktanyát. Egy olyan 14 hektáros területet kapott vissza a város, ami el van

látva közművel, és alkalmas arra, hogy a szomszédságában meglévő ipari parkkal kiegészülve egy még nagyobb területre vonzzon vállalkozásokat, beruházásokat. Erre a ciklusra esett a szilárdhulladék-le- rakó átadása, megindulhatott a városháza felújítása, az elmúlt években újabb utak burkolására került sor. Összességében úgy érzem, sikerült a központi és a helyi intézkedések egészséges kombinációjával egy nagyon jó arányt elérni, és a város az elmúlt négy évben előreléphetett.- Több esetben a pályázatoknál ön is segített.

— Bár egyesek szerint túl sok az egy főre eső szobor a városban, én úgy érzem, ez jó Karcagnak. Szebbé, emlékezetesebbé teszi az idelátogató számára is, és mivel olyan szobrokat adtunk át, amelynek a környékből a csodájára járnak, ezek mindenképpen a várost gazdagították. Bérlakásépítés valósulhatott meg. Karcag még abban az időszakban is, amikor erre nem volt állami támogatás, mindig fontosnak tartotta a lakásépítést. Most a Széchenyi-terv támogatásával tavaly 12 lakást adtak át.- Melyek a következő évek főbb feladatai?

— Az ipari park megteljen vállalkozásokkal, hogy lehetőség szerint minél több munkahely legyen, és az ott működő vállalkozások részben munkahelyteremtéssel, részben az iparűzési adóval támogassák az itteni fejlesztéseket. Azt hiszem, a következő ciklusban befejeződhet a Kiskulcsosi református templom építése, a kórházi rekonstrukció 2003-ban véget ér, de még szükség van arra, hogy az elmaradt dolgokat pótolni tudjuk. Úgy érzem, a város egyre inkább társadalmi, gazdasági központja lesz a régiónak, és szeretném ezt a szerepét a jövőben is megőrizni.

„Hátországi” szerepvállalás

A lovasbandérium

Karcag és a Nagykunság 1848- ban betöltött szerepét Elek Gyöigy várostörténész idézte fel.

A Jászkun Kerületeknek az 1745. évi redemptio (megváltás) hozta meg azt a történelmi lehetőségeket, amelyet a magyar parasztság egészének 1848-49 törvényei biztosítottak. Mondhatnánk, e kerület lakosságát ’48—49 vívmányai nem érintették, de az országos események igen — fogalmazott Elek György.

A Nagykunság településeinek vezetői a pesti forradalmat követően 1848. március 28-án Kisújszálláson tanácskoztak. A Nagykun Nemzeti Gyűlésen 12 pontban foglalták össze a Nagykun Kerület követeléseit. A tizenkét pont több protokollintézkedés mellett a korábbi főkapitány leváltását, az országgyűlési képviselők visszahívását, a kerületek önállóságát kezdeményezte. Csaknem valamennyi teljesült is. Az új helyhatósági választásokon a karcagi Kálmán Sándor városi alkapitány, a fiatal ügyvéd, Varró László pedig főbíró lett, a későbbi képviselő-választáson Bogdi Papp Mór karcagi aljegyző a kerület országgyűlési képviselői tisztségét nyerte el.

A békés építőmunkát azonban hamarosan megakasztotta a Délvidéken induló, majd Erdélyben is megkezdődő háború. A felállítandó Nemzeti Őrsereg Karcagról 168 nemzetőrt küldött a Verbász környéki táborba, ahol 1848. augusztus 29-ig vettek részt a hadműveletben. A honvédelemben való részvételt legelőbb a nemzetőrség megszervezése, a toborzás megkezdése, vagyis a szerveződő magyar hadsereg biztosítása jelentette. Karcag városa e nemzetőrök hadkiállítása mellett egy félkatonai lovascsapatba is küldött katonákat. A hátországi város mind- összesen 281 sorkatonát - katonaköteles fiainak több mint felét — küldte a hadseregbe, a mozgósított nemzetőrök száma pedig több ezer főt tett ki. Sokkal nagyobb feladat hárult a városra, amikor a hadsereg 1848—49 telén a Tiszáig, illetve a Tiszántúlra vonult vissza, és „táplálását” a magyar kézen maradt tiszántúli megyék látták el, mind emberbeli, mind hadtáp- utánpótlást biztosítva a hadseregnek. Ez a feladat, az előző két év gyenge termése miatt, az egyébként is nehéz helyzetben lévő lakosság vállára nehezedett. Elek György szerint kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a hátország települései néhány hétig saját költségükön tartották fenn a hadsereget.

Karcag városa maga is megérezte a forradalmat követő korszak megaláztatásait és szegénységét, mégis viszonylag szerencsésen került ki az egy évig tartó háborúból, s az azt követő évek alatt is megőrizte a szabadságharc emlékét.

Tavaly Kisújszálláson Horváth György I. újkori kunkapitány kezdeményezésére megalakult a Nagykun Lovasbandérium, melynek tagjai a Nagykun Együttműködési Társulás településeinek lovasai. A huszárok tavaly nyáron felkészítő táborban vettek részt, és idén már az ő ajánlásukkal lehet csatlakozni a bandériumhoz.

A szervezők a lovasbandérium létrehozásával erősíteni kívánták a nagykun települések összetartozását, a közös hagyományok ápolását. A huszárok részt vesznek a kun települések rendezvényein és térségi bemutatókon. Karcagról három huszár tagja jelenleg a bandériumnak. Bene Sándor, aki Horváth György parancsnok helyettese, Kása Zoltán és Mészáros László. Mindhárman részt vettek az elmúlt hét végén a szolnoki csatát felelevenítő játékban is.

Bene Sándor a lovasíjászat okán került kapcsolatba Horváth Györggyel. A lovak mindig közel álltak hozzá, így csatlakozott a bandériumhoz. Karcagi társaival ott volt a tavalyi szarvasi nemzeti lovastalálkozón, a Hídember című film forgatásán és a lovasbemutatókon Örményesen, Kisújszálláson, Kunmadarason, Abádszaló- kon, Kenderesen, Budapesten.

Mindhárom huszár tagja a karcagi lovasegyesületnek is, és szeretnék népszerűsíteni a városban a lósportot és a lótartó gazdák számára előadásokat tartani. Egyetértenek abban, hogy ez egy életforma, egyfajta elkötelezettség. Karcagon a három kiképzett huszáron kívül még vannak lovasok, akik ott lesznek a március 15-i rendezvényen.

Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.