Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

12. OLDAL SPORT 2002. Február 19., kedd Amennyiben hiszünk a hát­tér-információknak, akkor az Ifjúsági- és Sportminisztéri­um napjai meg vannak szám­lálva akkor is, ha a Fidesz nyer, s akkor is, ha nem. Állí­tólag a sportszekció a jövőben épp a Deutschék által ’98-ban beszántott OTSH mintájára működne tovább. így vagy úgy, itt az idő, hogy áttekint­sük a „sporttárs irodalom” há­rom és fél évét. „Ennyi pénzből ekkora kárt még soha senki nem okozott” - állítja az egyik általunk megkérdezett, ám névtelenséget kérő sportveze­tő. „Ha nem lett volna Deutsch, már rég lehúzhattuk volna a ro­lót, annyi pénzt adott, amennyit Szép volt, fiúk! Kezdődnek az izgalmak V-fon Jászberény—Vasas az elődöntőért még senki” - érvel egy másik, ami jelzi: az ISM megítélése fino­man szólva is véleményes. (Mi most kizárólag a sportra fókuszá­lunk, a drogmegelőzési progra­mot, a BS újjáépítését és az ifjúsá­gi témákat kihagyjuk.) Deutsch Tamás miniszteri pá­lyafutása nem a legszerencsé­sebben indult. Tekintve, hogy a ’98 nyár eleji kormányalakítás­kor még nem volt meg a jogi diplomája (politikusi elfog­laltságai miatt évek óta ha­lasztott), ezért a minisztéri­um felállítása is ahhoz a jeles naphoz igazodott, amikor Deutsch kezébe vehette a fel­sőfokú végzettséget igazoló papírt (az Orbán-kormányban csak diplomás végzettségű lehet miniszter). Ezért az ISM eleve fél évvel később alakult meg. A hát­rányt Deutsch nagy lendülettel próbálta ellensúlyozni, ám fi­gyelmen kívül hagyta a már az Etelközben is ismert KRESZ- alapszabályt, miszerint: „Nagy gáz, nagy kár...” Hamarjában konfrontálódott az ágazat tekin­télyes részé­vel, a sport- ingatla­nok' ISM­Deutsch munkához látott - sokaknak leesett az álla gyámság alá vonása pedig alapja­iban rázta meg a korábban kiala­kult viszonyokat. Tekintve, hogy intézkedései évtizedek alatt ki­épített sportvezetői egzisztenciá­kat sértettek, gyorsan és sok el­lenséget szerzett. Ugyanakkor kétségtelen, hogy törekvései nem feltétlenül a korábbi vezetők, ha­nem a régóta konzerválódott struktúra ellen irányultak. A Egyre többször hallani: a sportminisztérium végnapjai jőnek sporttársadalom hirtelenjében tulajdoni, meg kezelői jogokról kezdett vitatkozni. Voltak, akik örültek, mondván, a rendszervál­tás után a sportból kivonult állam végre ismét beszáll a sportingat­lanok fenntartásába és fejleszté­sébe, mások viszont a Fidesz újabb térnyerésének tartották a „visszaállamosítást”. Paradox, de az első látványos vereséget Torgyán Józseftől szenvedte el, ugyanis a nagy vidékfejlesztő hátrálásra kényszeríttette Deutschot. „El a kezekkel a Fradi­tól!” - adta ki a jelszót Torgyán, s végül az FVM hatáskörében ma­radt a Fradi-ingatlan. Ez amúgy nem sokkal azután történt, hogy Deutsh öngólt vétett: az MLSZ élén álló Kovács Attilát ugyanis olyan stílusban függesztette fel, ami még azokat is Kovács mellé állította, akik nem bírták. Jólle­het, Kovácsnál akadt már képzet­tebb, sőt alkalmasabb MLSZ-ve- zető is, de az, hogy a fociszövet­ség demokratikusan választott el­nökét a hatalom ilyen ellentmon­dást nem tűrően állította fel, a nem is olyan régmúlt rossz emlé­keit idézete fel. Véletlen vagy sem, de ezután az APEH is ráerő­sített a vállalkozó Kovácsra, s ki­derült, hogy több száz milliós hátraléka van. Nem állítjuk, hogy a kettő között összefüggést fe­deztünk fel, de nyilván voltak, akik úgy érezték: ennek azért üzenetértéke van... Az offenzíva után Deutsch harcmodort váltott, s defen­zív taktikája legalább két éve tart. A győzelmi jelenté­sekről határozottan leszo­kott, s jobbára háttérember­ként irányítja a tárcát - a mé­diában alig szerepel, legfel­jebb néhány millenniumi zászló jutott neki. Az örök vitát, az olimpiai sportágak állami forrásból történő finanszírozá­sát pedig ügyesen lepasszolta. Létrejött ugyanis a Nemzeti Sportszövetség, élén a megbíz­ható és pozícióhalmozó káder­rel, Berényi Jánossal (uszkve tíz címéről tudunk), s innentől nem az ISM, hanem az NSZ osztja a pénzt. Jóllehet nyilván az ISM osztási elvei alapján, de most legalább Deutsch széttár­hatja a karját: ne engem tessenek bírálni. Az ISM működését prímán szimbolizáló eset a kosarasoké: a sportág csak szánalmas négy­milliót kapott, míg a kajakosok 100 milliót, ám a kosarasszövet­ség mégsem panaszkodik. Egyéb programok révén azért ők is hozzájutnak majd a négy­millió huszonötszöröséhez. Azt viszont, hogy ennyi pénz­ből ekkora kárt még senki, vagy épp fordítva, majd az utókor dönti el. Az is lehet, hálás lesz. Vagy mégsem. NÁDLER BALÁZS __NŐI RÖPLABDA EXTRALIGA A h ét végi dupla fordulóval befejeződött a női extraligás röplabdabajnokság közép­rájátszása, azaz véget értek az izgalommentes napok. A bajnoki negyeddöntőben a V-Fon Jászberény a Vasas együttesével csatázik. Az alapszakasz után igazából csak két ko­moly kérdés maradt nyitva: a Nyíregyháza, avagy a BSE kezdheti az első helyről a ne­gyeddöntőket, illetve a Vasas vagy az An­gyalföld kényszerül osztályozóra. Mivel a Deme Gábor, szabolcsiak az elmúlt ek mestere hónapban kétszer is legyőzték fővárosi vetélytársu- kat, nem adtak okot a szettarány számolgatására. Bár az alsóági csata eldöntetlenül végződött a két szomszédvár között, azzal, hogy a piros-kékek képesek vol­tak Kecskeméten nyerni, a hato­dik helyre léptek előre. Ez pedig azt jelenti, a V-fon Jászberény az A bajnokság állása Felsőház 1. Nyíregyháza 19 1 58:9 39 2. BSE 17 3 53:17 37 3. Jászberény 12 8 38:30 32 4. Gödöllő 6 14 31:47 26 Alsóház 5. Kecskemét 11 x9 38:30 31 6. Vasas 8 12 30:41 28 7. Angyalföld 7 13 24:47 27 8. Haladás­20 9:60 20 A negyeddöntő párosítása: NRC Nyíregyhá­za-Haladás F-Gradex, BSE FCSM—Atlant Angyalföldi DRC, V-fon Jászberény-Vasas- Budai Tégla, Architekten Gödöllő—Minor Me- cano Kecskemét. egykor szebb napokat megélt Fo­lyondár utcai alakulatot fogadja a négy közé jutásért rendezendő első találkozón.- Különösebben nagy megle­petés nem ért bennünket, hiszen előzetes számításaink alapján is az jött ki, ho_gy a Vasassal kerü­lünk össze — nyilatkozta lapunk­nak a herényiek mestere, Deme Gábor. - Bár nem örülünk nekik, hi­szen meglepetésre kész csapat, mely Tormási Orsi, Szabó Jutka és Jáka Zsuzsa személyében kimon­dottan ügyes, mond­hatni rutinos játéko­sokkal rendelkezik, a jászberényi- ám túl kell jutnunk rajtuk. Egész egy­szerűen azért, mert a mi együttesünk jobb röplabdá- sokból áll. Hála istennek, jelen­leg úgy néz ki, decemberi térdsé­rüléséből szép lassan felépül Fé­sűs Zsóka is, azaz a lehető leg­erősebb hatost küldhetem pályá­ra március közepén. Ennyire azért ne szaladjunk előre az időben, hiszen addig két Magyar Kupa fordulót is rendez­nek. Február 22-én, pénteken 18.30-kor a Bercsényi Sportcsar­nokban, két nappal később, va­sárnap 14 órakor Gödöllőn mécs­eséi a Jászberény a legjobb nyolc közé jutásért. Amint azt a kék-fe­hérek szakvezetője elmondta, ugyan szeretnének továbbjutni a kupában, ám most már a felké­szülés minden percét a bajnoki rájátszásnak rendelik alá. A hazai kupameccsen folytató­dik az „Amadeus adogatóver­seny”, mely a bemutatkozás al­kalmával egyből hozott nyertest: Györki Hajnalka egy Adidas há­tizsákot nyert sikeres nyitásával. _______________________________(PELEI) Sa lt Lake Cityben történt győzött. A németek a sífutást az ötödik helyről kezdték. A címvé­dő Norvégia lemaradt a dobogó­ról. A férfi kettes bobosok között az ötszörös világbajnok német Christoph Langen, Markus Zim­mermann duó győzött. A máso­dik és harmadik helyen svájciak - Christian Reich és Steve Ander­hub, illetve Martin Annen és Be­at Hefti - végeztek. Az utolsó, te a távot, ezzel Sabine Völker ta­valy decemberi 1:14.06-os re­kordját adta át a múltnak. A né­met versenyző — aki szintén a korábbi legjobb időn belül (1:13.96) ért a célba - második lett, a bronzérmet pedig az ugyancsak amerikai Jennifer Rodriguez érdemelte ki. Jól sze­repelt Egyed Krisztina is, akinek sikerült 1:18 alá szorítania a ha­zai csúcsot. A 25 éves versenyző Női szuper-óriásmű- lesiklásban meglepe­tésre az olasz Daniela Ceccarelli nyert, a má­sodik helyen az alpesi összetettben aranyér­mes horvát Janica Kostelic, a harmadi­kon a szintén olasz Karen Putzer végzett. A 4x10 km-es váltó­ban - Thomas Als- gaard fantasztikus hajrájának köszönhe­tően - a norvég sífu­tócsapat megvédte el­sőségét. Akárcsak négy éve, most is az olaszok végeztek a második helyen. Als- gaard akkor Silviano Faunért előzte meg az utolsó szakaszon 0,2 másodperccel, ez­úttal Zorzinál volt gyorsabb 0,3 tized­del. A bronzérem a németeké lett. Az északi összetett csapatver­senyt a legutóbb ezüstérmes Finnország nyerte, Németország és Ausztria előtt. A síugrást köve­tően a finnek 44 mp-es előnnyel vághattak neki a 4x5 km-es sífu­tásnak, ebből a végére hetet meg­őriztek. A befutó ember, Samppa Lajunen második aranyérmét nyerte, miután egyéniben is ő A NOB és a Nemzetközi Korcsolyázószövetség döntésének értelmében páros műkorcsolyában utólag két duót hirdettek győztesnek. Balról az eredeti nyertes páros, az orosz Elana Berezsnaja-Anton Sziharulid- ze, ám később a kanadai Jamie Sale-David Pelletier kettős is megkapta az aranyérmet. fotói era negyedik futam óriási izgalma­kat tartogatott, Langenék és Re- ichék ugyanis holtversenyben álltak az élen. A befejezés aztán a németek­nek sikerült jobban, akik összesí­tésben kilenc századmásodperc­cel előzték meg riválisukat. A női gyorskorcsolyázók 1000 méteres számában világcsúcs kellett a győzelemhez. Az amerikai Chris Witty 1:13.83 perc alatt teljesítet­1:17.11 percet ért el, s ezzel 24. lett. A férfi jégkorongtorna kö­zépdöntőjében, a C-csoport rangadóján a címvédő cseh válo­gatott 2-1-es vereséget szenve­dett a svéd együttestől. A D-csoportban Kanada-Né- metország 3-2, a juharlevelesek már a második harmad végén há­rom góllal vezettek, ám a végén örültek, hogy nyertek. 18. TÉLI OLIMPIA Az ötkarikás játékok leg­utóbbi versenynapján öt számban hirdettek győztest: aranyérmet olasz, norvég, finn, német és amerikai sportolók vehettek át. Ma­gyar szempontból a legfonto­sabb: a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina 1:17.11 per­ces országos rekorddal 24. lett 1000 méteren. Háború a csarnokban Leszorításos gyakorlat: a rendbontók szigorra számíthatnak Ahhoz már rég hozzászo­kott az egyszerű polgár, hogy egy Fradi-Újpest foci­meccs napján polgárhábo­rús övezetté változik fél Bu­dapest, lovas rendőrök ci­káznak mindenfelé, s ilyen­kor nem tanácsos metróra szállni. Nos, az utóbbi na­pokban néhány figyelmezte­tő jel érkezett az egyébként békésebb hangulatúnak tar­tott csapatsportágak háza tájáról. Nemrég tömegvere­kedéssel zárult a Békéscsa- ba-Hódmezővásárhely női kézilabda-mérkőzés, majd a Sopron-Pécs kosárrang­adón gyalázkodott minősít­hetetlenül a két tábor. Leg­utóbb a Falco-Körmend fér­fi kosármeccsen dobták fej­be Patonay körmendi edzőt. Alább a sportcsarnokok góc­pontjait próbáltuk feltérképezni. A legnagyobb tömeg a férfi kosa­rasok bajnokságában tipródik hétről hétre, s bizony nem csak a lokális rangadókon hatalmas a feszültség. Ezzel együtt persze mindig a szomszéd vári rivalizá­lás rejti magában az egyik legna­gyobb veszélyforrást, hiszen ke­vés utazással sokan érhetnek oda az ellenfél otthonába. A Za- laegerszeg-Körmend-Szombat- hely vonalon ötven kilométeren belül található három élcsapat, s ezek drukkerei igencsak adnak az egymás elleni derbikre. Ré­gen a Zete-Körmend-összeveté- sek számítottak az év csatájá­nak, ma inkább Vas megyén be­lül intézik el az izgalmas kérdé­seket. Múlt szombaton viszont a rivalizálás túllépett minden ha­tárt. Szombathelyen, a Falco-csar- nokban egy ki nem nyílt pénztár­gépszalaggal fejbe dobták Pato­nay Imrét, a körmendiek edzőjét. Az ájult trénert mentők szállítot­ták kórházba, ahonnan két nap múltán engedték ki. A Falco- csarnokot két meccsre betiltot­ták, a férfi kosárháború (nem csak ezen a fronton) viszont foly­tatódik, s nagyon messze még a bajnokság vége! A kézilabdát felületesen isme­rők körében talán meglepetést keltett, hogy éppen egy Békés- csaba-Hódmezővásárhely mécs­esén borult ki a bili. Nos, az él­klubok szurkolótáborai (Fradi, Győr, Dunaferr, DVSC) nem egyeznek meg az azonos nevű futballcsapatok táboraival, sőt idegenbe csak a női kézilabdáért rajongók járnak, akik ismerik egymást, sőt jó barátságban van­nak. A délkeleti rangadón vi­szont ott feszült a térség minden ellentéte, s a csabai lelátón ha­talmasra duzzadt vásárhelyi tá­borban ott volt Békés megye minden Békéscsabát gyűlölő fa­natikusa. A balhéhoz kellett né­mi rendezői dilettantizmus, hi­szen az események első forr- pontján a szomszédos kondite­remből kellett „erősítést” hívni, miközben a csarnok előtt be­avatkozásra kész rendőrök áll­tak. Ezúttal még némi pályabe­tiltással megúszták a csabaiak, sőt már a visszavágó is lement ellentétes felállásban, s balhé nélkül. Külön fejezet a magyar sport­ban a női kosárbajnokság két csúcsegylete, a GySEV-Pécs ri­valizálása vagy inkább gyűlöle­te. Az egyszerű szemlélődőt mindig meglepi, hogy véget ér­nek az ilyen meccsek nagyobb tömegjelenetek nélkül, s ez való­ban a csoda kategóriába való be­sorolásért kiállt! Igaz, ezen a fronton meglehetően tapasztal­tak, jól felkészültek a rendőrök, de ennyi tapintható gyűlöletet látva nem tudni, hogy ez meddig lehet elég! A megoldás egyébként sem a mind több és több rendőr felvo­nultatása, hanem új sportcsar­nokok építése volna. Az igény megvan, a pénz nincs. _____________ NY. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom