Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

2002. Február 15., péntek G A Z D A S Z E M M E L 9. OLDAL Szántóföldi bionövények Hazánk várható csatlakozá­sa az Európai Unióhoz már most szükségessé teszi a biominőségű növények vá­lasztékának bővítését. A vegyszermentes gazdálko­dásból származó étkezési búza és vetőmag iránti ke­reslet az EU tagállamaiban folyamatosan nő. Szinte va­lamennyi szántóföldi nö­vényt és konyhakerti véle­ményt jelentős felárral el le­het adni az EU piacain, amennyiben védjeggyel el­látott, igazoltan bio-, vagy öko minősítésű termékről van szó. Komoly előnyünk ebben a ver­senyben, hogy bizonyos növényi kultúrák vetőmagját tőlünk észa­kabbra vagy egyáltalán nem vagy sokkal drágábban lehet előállíta­ni. Érdemes tehát fontolóra venni a biotermesztést. Hazánkban ma több mint 20 ezer hektáron folyik biogazdál­kodás. Ennek közel 80 százalékát a buda­pesti székhelyű Bio­kultúra Egyesület or­szágos hálózata el­lenőrzi és minősíti. íme néhány, bio minőségben ter­meszthető szántóföl­di növény, mely iránt nagy a kereslet: tava­szi durumbúza, pe- helykészítésre szánt zab, szálkát- lan étkezési árpa, tönköly, rizs, csemegekukorica, pohánka (haj­dina), köles és cirok. Egyre nagyobb szerephez jut a tönköly búza, melyet teljes érés után aszalással szárítanak meg. A tönköly olyan túl hideg és túl nedves földben is megterem, melyben az őszi búza sínylődik. Magnézium-, foszfor-, vas- és fe­hérjetartalma miatt rendkívül ér­tékes élelmiszer. Nyugaton igen magas áron értékesíthető. Sok esetben csíráját, hajtásait fo­gyasztják. Ellentétben a többi szálkában (tar) búzával, a tön­köly cséplés után pelyvában ma­rad és a betakarítás után hántol­ják (koptatják). A tönkölybúzára és minden egyéb biogabona-fajtára egyaránt vonatkozik az a szabály, hogy a szemtermés szárítási hőmérsék­letét minden esetben be kell tar­tani. Ugyanígy a csírázóképessé­get sem szabad károsan befolyá­solni. Raktári kártevők ellen a ro­varirtást csak természetes pyret- rinnel végezhető el. Ezeknek a természetes készítményeknek a hatástartama igen rövid, ezért a kezelést rendszerint meg kell is­mételni. A biotermesztés feltétele, hogy a szántóterületnek csak a felét szabad bevetni. Ezáltal a megelő­zésen alapuló növényvédelem és a gyomszabályozás sikeres lesz. Mellőzzük a kimondottan nagy állománysűrűséget igénylő fajtá­kat, mert azok könnyebben meg­betegednek. Az őszi kalászosokat minél ké­sőbb vessük, ugyanis akkorra már csökken a gyomosodás, ide­értve a fűféléket is. A gyomszabá­lyozás legfontosabb eszköze a gyomfésű. Kötött, kérgesedésre hajlamos talajon a gyomfésű mellett még küllőskapát, esetleg gabonakapáló gépet is használ­hatunk. Vessük el az őszi biobú­zát a vegyszermentes, ellenőrzött parcellába szeptemberben vagy októberben 10-13 centi­méter sortávolságra, 3-6 cm mélyre. Várható ter­més 4-7 tonna/hektár 25-55 gramm ezerszem- tömeg esetén. A tavaszi (durum) búzát célszerű február végén-március elején elvetni (legfel­jebb 3-4 tonna termés várható). Kezdetben vízigényes, később azonban jól tűri a szárazságot. Si- kérminősége ugyan gyenge, de fehérjetartalma nagy. Lisztjéből kitűnő tészták készülnek tojás hozzáadása nélkül is. Legjobb előveteménye a lucernatörés vagy más pillangóst is tartalmazó többéves zöldtakarmány. A ve­tésforgót úgy tervezzük, hogy ab­ba a kapás növények és a kaszált takarmányfélék aránya, valamint vetési üteme biztosítsa a gyomok visszaszorítását. Őszi árpa esetén a vetés ugyanúgy történjen mint a búzánál, de valamivel koráb­ban kerüljön a maga a földbe, míg a tavaszi árpát márciusban vessük. Őszi árpát egyébként a biogazdák ritkán vetnek, mert erősen gyomosodik. Zabot pely- hesítésre szolgáló hántolt zab­ként és takarmányozás céljából termesztik a biogazdák. Ez a ga­bonafélék gyógyító növénye. Nem viszi át sem a száraztörést, sem a fekete tőrothadást. Magyarország vezető takarmánygyártója kisüzemi értékesítési csapatának erősítéséhez Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe területi képviselőt keres. Új munkatársunk feladata: új partnerek felkutatása, kapcsolattartás a meglévők­kel, termelőknek és kereskedőknek szaktanácsadás, termékeink maximális megjelenítése. Elvárásunk: kiváló kommunikációs és kapcsolatteremtési képesség, határozottság, kezdeményezőkészség, kreativitás és céltudatosság. Ideális pályázónk maximum 35 éves, felsőfokú agrár végzettségű és „B" kategóriájú jogosítvánnyal rendel­kezik. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a hasonló területen szerzett tapasztalat. Versenyképes jövedelmet, cégautót, telefont és kedvező munkakörülményeket biztosítunk. Kérjük, hogy fényképes pályázatát „Talcarmány-76745" jeligére, a megjelenéstől számított 2 héten belül a kiadóba küldje el. Agrártámogatások 2002 A megyei földművelésügyi hivatal szakértői­nek közreműködésével ezúttal a biológia ala­pok megőrzésének, fenntartásának és fejlesz­tésének támogatását tekintjük. Kérelemre támogatást vehet igénybe a biológia ala­pok megőrzésére, fenntartására az az igénylő, aki bi­zonyos növényfajok génmegőrzésének, fajtafenntar­tásának minősülő tevékenységet az illetékes szak­mai szervezetek nyilvántartása alapján végzi. Állatte­nyésztésre vonatkozóan az előző évekhez hasonló­an lehetőség van anya- és növendékállat, vemhes- üsző-állomány, baromfi szülőpár, valamint a te- nyészkoca-állomány minőségi cseréjének támogatá­sára, továbbá méhcsalád és méhanya-beállítás támo­gatására. A tenyészbika, -kan, -kos és -kecskebak be­állítását szintén szubvencionálják, sőt, tenyészmén vásárláshoz is igényelhető állami forrás. A szarvas- marha, sertés, juh, kecske szaporítóanyag használa­ta ugyancsak preferált, ahogyan a szarvasmarha mesterséges termékenyítési felelős hálózat működte­tése és az általuk gyűjtött adatok feldolgozása is. Tá­mogatott cél továbbá az ENAR, a ló-teljesítményvizs­gálat, a hal tenyészanyag felhasználás. Tenyész-nö- vendéknyúl támogatásra is van lehetőség. A támogatás mértéke: — húshasznosítási célra beállított állományra te­henenként - 20 ezer forint — a támogatás igénylésekor hat hónaposnál idő­sebb, az előző évben született, LÓINFORM-rend- szer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező, az Angol Telivér Tenyész­tők Országos Egyesülete vagy a Magyar Ügető Te­nyésztők Országos egyesülete nyilvántartásban szereplő kancánként - 60 ezer forint — anyajuh, anyakecske, illetve a tárgyév május 31-éig a hat hónapos kort betöltő jerke és gödölye után - 1500 forint — nőivarú szarvasmarha után -10 ezer forint. — tenyészkoca állomány minőségi cseréjének tá­mogatása esetén tenyészsüldő indextől függően a támogatás 10-17 ezer forint/kocasüldő — méhcsalád esetén a támogatás mértéke 1500 Ft igazolt méhcsaládonként. ____________________■ Vi zsgálják a marhákat Februárban megkezdődik a kis- tegedés fertőzöttségének felméré- szerint díjkötelesek, ellenben a termelői szarvasmarha-állomá- sére irányuló vérvétel, illetve vér- vérvétel, illetve az IBR-vakciná- nyok kötelező, tuberculisra irá- vizsgálat, valamint a szarvasmar- zás a tulajdonos részére ingye- nyuló szűrővizsgálata. Ez a mun- hák fertőző orr- és légcsőgyulla- nes. A költségeket az agrártámo- ka idén annyiban lesz különle- dása (IBR) elleni védőoltás; ez gatási rendelet alapján az állam ges, hogy ezzel egy időben meg- utóbbi az idén kezdődő mentesí- viseli.Minden egyéb szolgáltatás történik a teljes tenyészállomány tés alapja. A TBC-vizsgálatok a ellenértéke a magán állatorvosi vírusos hasmenés (BVD) megbe- 99/2001. (XI. 30.) FVM-rendelet díjszabás hatálya alá tartozik. ■ Mikor mit vessünk? A szabadföldi vetés idejét egyrészt a mag csírázásá­hoz szükséges talajhőmér­séklet, másrészt a növény tenyészidő alatti hőigénye, illetve a termesztés módja és célja határozza meg. Bizonyos zöldségfélék magját nyugodtan el lehet vetni már most. Szabadföldbe bátran vet­hetjük február 10-20. között a sárgarépát, a petrezselymet, a hónapos retket, a korai zöldbor­sót, a mákot, duggathatjuk a vö­röshagymát, a fokhagymát és a téli sarjadékhagymát. Mindezek a vetemények hidegtűrők. Oly­annyira tűrik a hideget, hogy a tapasztaltabb gazdák szokták tél alá is vetni. Tél alá vetésen azt értjük, hogy a magot ősszel, a levegő erős lehűlése (4-5 fok) után vetjük el. így az csak ta­vasszal (vagyis ezekben a na­pokban) indul csírázásnak. A következő vetést halasszuk feb­ruár 20-28. közé (hacsak a tél be nem keményít), hogy folyama­tosan érjenek be a vetemények. Február utolsó harmadában is­mét vethetjük a répát, a petre­zselymet, a retket, a vörös- és fokhagymát, a borsót, a spenó­tot, a mákot, és telepíthetjük a tormadugványokat. Az alföldi borok jövője az EU-ban Képünk illusztráció Az utóbbi időben mind gyakrabban esik szó az alföldi borok jövőjéről. A borásza­ti vállalkozások és gazdák pincéiben te­lítve vannak a tárolók és hordók könnyű, asztali borokkal. Egyelőre a mintegy 3 millió hektoliternyi nemes nedű értékesí­tése a legnagyobb gond. A termelőket és borászokat azonban az is érdekli, hogy milyen változások várhatók a közeljövő­ben. Kínál-e az ágazat számára valami­lyen megoldást az EU-csatlakozás? „Az alföldi szőlészet és borászat helyzete az EU-csatlakozás után” címmel tartott előadást a minap Soltvadkerten Dömötör József, az FVM Növénytermesztési és Kertészeti Osztá­lyának tanácsosa. Az előadó rövid helyzet- elemzés után az EU-támogatások különböző módozatairól beszélt, de szólt az uniós szabá­lyozáshoz kapcsolódó hazai bortörvény vál­tozásairól is. A KSH adatai alapján Magyaror­szágon ma 93 ezer hektár szőlőterülettel szá­molnak, amely a további pontosítás során megközelítheti a 100 ezer hektárt. Ennek egyharmadát adja az alföldi borvidék. Támo­gatás és szabályozás szempontjából kiemel­kedő jelentőséggel bír ez a régió, mert a köny- nyen eladható minőségi borokra jóval keve­sebb szankció van érvényben. Az már nyilvánvalóvá vált, hogy a borterme­lő EU-országok nem lelkesednek túlságosan a magyar borok piacra kerüléséért. Annak elle­nére sem, hogy a teljes magyar bortermelés mindössze 2,8 százaléka az EU-országokénak. Dömötör József jelezte, hogy sem a támogatás módja és mértéke, sem pedig a szabályozás te­kintetében még nem született végleges megál­lapodás. Az egyezkedés során azonban már körvonalazódtak az álláspontok, amelyekből prognosztizálható a csatlakozás utáni helyzet. Annyi bizonyos, hogy az unió­hoz való csatlakozás után a jelen­legi szinten kell tartani a szőlőte­rületeket. Az EU csak művelési mód és fajta korszerűsítésére ad támogatást, telepítésre nem. A te­lepítési jog az EU-ban hatósági feladat. Lehetséges, hogy nálunk a hegybírók jogállása megválto­zik, köztisztviselők lesznek, és hatóságként döntenek kivágási­telepítési ügyekben. Törköly és borseprő lepárlásá­ra is ad támogatást az EU. A sza­bályzáshoz tartozik, hogy ugyanakkor a tör­köllyel is ugyanúgy el kell számolni, mint a borral. A minőségi borokhoz hasonlóan az asztali vagy tájborok is kaphatnak közraktá­rozási kamattámogatást és exporttámogatást. A borászatok elsősorban technológiai fej­lesztésre igényelhetnek közösségi forrásokat. A hazai gyakorlatban újdonságnak számító kivágási támogatás igénybevételével kapcso­latban óvatosságra hívta fel a figyelmet a mi­nisztériumi tanácsos. A szőlőültetvény kivá­gása után ugyanis a termőterület csökkenté­sével kell számolni, ami a későbbiekben nem pótolható. Az EU-tagállamokban hektáron­ként 3-3,5 millió forintnak megfelelő támoga­tást kaphat az ültetvény kivágásáért a terme­lő. Magyarországon még nem kalkuláltak összeget, mert jelenleg a támogatás alapját képező terület megtartása a cél. A szőlő- és bortermelés szabályozásával kapcsolatban is módosításokra kerül sor. A magyar bortör­vény jelenleg több pontban eltér az EU szabá­lyaitól, a korrekciót pedig a csatlakozásig vég­re kell hajtani. Ilyen például a must répacu­korral való erősítése, amely az EU-ban tiltott, nálunk viszont évjárattól és fajtától függően nélkülözhetetlen. Soknak tartja az EU a 22 magyarországi nevesített borvidéket is. Sze­rintük 3 elegendő lenne, mert ezáltal nagyobb mennyiségben jelenhetne meg azonos minő­ségű bor a piacon.- Készülőben van a magyar borkönyv - tá­jékoztatta a jelenlévőket Dömötör József -, amely a szőlőtermeléstől a bor értékesítéséig tartalmazza majd a szabályokat. A törvényi módosítások között szerepel a nemzeti bor­eredetvédelmi tanács, valamint a vidéki bor­vidékbizottságok létrehozása. Várhatóan egy­szerűsödik a származási igazolások kiadásá­nak rendje, a minőségvizsgálat, a pincekönyv vezetése és az adóraktárak ellenőrzése is. s. L. Mezőgazdasági termelők! Minőségi PÖTTINGER (osztrák) • váltvaforgató ekék • fix kamrás hengeres bálázók • dobos, tácsás kaszák • rendterítők, rendsodrók • kukorica- ill. gabonavetőgépek. Jól bevált MTZ EU kivitelű traktorok szezon bevezető akciós áron! VÁSÁROLJON KÖZVETLENÜL IMPORTŐRTŐL! H AGRO-CONTAKT 2000 BT. 20/9781 -540, 56/373-680. TAVASZI FELKÉSZÜLÉS KEDVEZŐ ÁROK: MTZ (50, 80, 892, 920,1025, 1221), T-150K, T-25, JUMZ, EO, BH. Pótkocsi, vetőgép, eke, kombinátor alkatrészek, ékszíjak, csapágyak, stb. és 4300 féle javítási segédanyag. MTZ Hungária Márkakereskedés. i fpuménS) 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 58. Tel.: 59/326-740,59/336-067,06-30/928-1449,06-30/935-4518. TELJES KENÉSTECHNIKA TAKARÉKOS MEGOLDÁS: MEZŐGAZDASÁGI ALKATRÉSZ ÁRUHÁZ Szolnok. Körösi út 102. Nyitva: hétfő-péntek 8.00-15.30-ig Tel./tax: 56/210-612 Mobil: 20/485-1439.20/485-1436 MTZ, lánctalpas alkatrészek, javítási segédanyagok rendkívüli árengedménnyel Motorolaj SAE 30101 3.640 Ft Hidraulikaolaj 101 3.690 Ft Áraink az áfát tartalmazzák! VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK! AGROKERTESZ ÁRUHÁZ TAVASZI AJÁNLATA • kertészeti eszközök • kisgépek és alkatrészeik • AGIP olajok • fólia és műanyag zsákok, kötözőanyagok • vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágyák pl. ammónium-nitrát 34 % 39.800 Ft/to. AKCIÓS irányáron. Mezőgazdasági erő- és munkagépek, valamint alkatrészeik MTZ, műszaki és vegyes árucikkek. Kiváló parkolási és rakodási lehetőség. Szolnok, Kombájn u. 1. Tel.: 56/422-250,56/521-225 7.30-16 óráig o 06-80/200-690-es Ingyenes zöldszámon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom