Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Február 1„ péntek Hírek TILTAKOZÁS. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tiltako­zását fejezi ki a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött egyezménnyel kapcsolatban. Szerinte a kormány a nemzeti érdekek ellenében a hatalom megszerzését és kiterjesztését helyezte előtérbe már 1996-ban is, amikor aláírta a magyar-ro­mán kétoldalú szerződést. En­nek következtében „megszűnt az erdélyi románok nyugalma”, állítja a városvezető, mr VISSZAVONÁS. Jörg Haider, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke csütörtökön meg­hátrált összesen 14 perben Ariel Muzicant, az osztrák zsi­dó hitközség elnöke előtt, akit tavalyi hamvazószerdái beszé­dében, majd a bécsi választási harcban oly módon sértegetett, hogy azt Ausztriában sokan an­tiszemita kijelentéseknek érté­kelték. A peren kívüli megegye­zés nyomán Jörg Haider, aki máig az FPÖ vezéregyénisége, öt becsületbeli nyilatkozatban vonta vissza inkriminált meg­jegyzéseit. MTI LÖVÖLDÖZÉS. Iskolás gyere­kekre lövöldöző két albán férfit tartóztatott le Koszovóban az ENSZ-rendőrség. Az eset szer­dán történt a Pristina melletti Obilic városánál fekvő, többség­ben szerbek lakta Plemetina fa­lucskában. A lövöldözésre vél­hetően az adhatott okot, hogy előzőleg az iskolában egymás­sal összetűztek a szerb és az al­bán tanulók, kövekkel dobálták egymást, mti ÖNMEGTARTÓZTATÁS. Ge orge W. Bush amerikai elnök a szexuális felvilágosításra fordí­tott összeg 33 százalékos eme­lését kéri a Kongresszustól. A Csak az önmegtartóztatás segít elnevezésű felvilágosító prog­ram célja a születésszabályozás és az óvszer használatának, mint a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő beteg­ségek megelőzésének népsze­rűsítése. MTI MEGÚJULÁS. Neve is van már az új svájci nemzeti légitársa­ságnak, amely a Swissair tavaly őszi csődje nyomán a Crossair regionális társaságra épülve jön létre. A swiss március 21-én, a nyári menetrend életbe lépésé­vel kel életre, s menetrendje szerint 128 repülőgéppel 60 ország 123 célállomására közlekedik, LX kóddal, mti KÉRÉS. Hamid Karzai, Afga­nisztán ideiglenes kormányfője csütörtökön Londonban Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain több kül­földi biztonsági erőt kért orszá­ga számára a béke és a stabili­tás helyreállítására. Karzai a brit kormány heti ülésén szólalt fel a televízió kamerái előtt, mti FENYEGETÉS. A Pakisztán­ban eltűnt amerikai újságíró, Daniel Pearl állítólagos fogva­tartói szerdán elektronikus levélben követelték, hogy az Egyesült Államok 24 órán belül engedje szabadon az afganisz­táni harcok során elfogott pa­kisztániakat, ellenkező esetben megölik a túsznak tekintett újságírót, mti PÁRBESZÉD. II. János Pál pá­pa szerint nagy hiba lenne és rossz szolgálatot tenne az em­beriségnek, ha a jelenkori kul­túra és tudomány figyelmen kí­vül hagyná a vallásos hitet. A katolikus egyházfő „intellektuá­lis becsületre” hívta fel az egye­temi világ figyelmét, hangsú­lyozva, hogy a különböző kul­túráknak soha nem szabad egy­mással szembehelyezkedniük, párbeszédet kell folytatniuk egymással, mti _____________ ■ Eg yenlő elbánás EU-módra Senkinek sem tetszik a brüsszeli EU-bizottság javaslata a bővítés finanszírozására - írja a Die Welt. Míg a tagjelöltek az egyenlő bánásmódot hiányolják, a jelenlegi tagállamok pénzügyminiszterei sokallják az előirányzott mintegy 40 milliárd eurót. A német lap felhívja a figyelmet a bebocsátásra várók és az uni­ós országok közötti óriási különbségre. Csak Szlovénia és Ciprus nemzeti jövedelme közelíti meg 68, illetve 85 százalékkal az uniós átlagot (2000-ben 22 497 euró/fő), amely 2005-re eléri a 27 505 eurót. ■ Sáron végzett volna Arafattal Sajnálja, hogy nem sikerült likvidálni Jasszer Arafatot húsz éve a libanoni háború idején. Ezt az izraeli kormányfő mond­ta, aki hozzáfűzte: annak idején egy megállapodás miatt meg kellett kímélni a palesztin vezető életét. Ariel Sáron, aki a nyolcvanas évek elején védelmi miniszter volt, mindamellett úgy véli: a Paleszün Hatóság vezetője újra Izrael tárgyalópartnere lehet, ha végrehajtja azokat az intézkedé­seket, amelyeket az izraeli kor­mány szükségesnek lát a terroriz­mus elleni harcban. Az Európai Unió külpolitikai főképviselője Washingtonban hangsúlyozta, hogy az unió vál­tozatlanul Arafatot tartja a pa­lesztin nép törvényes képviselő­jének. Powell amerikai külügy­miniszterrel folytatott szerdai megbeszélése után Solana hoz­záfűzte: továbbra is nyomást kell gyakorolni Arafatra, hogy foga­natosítson kemény intézkedése­ket a terrorakciók szervezőivel szemben. Közben izraeli katonák a Gá- za-övezet déli részén lelőttek két palesztin fegyverest, akik pokol­gépet robbantottak egy zsidó te­lep felé tartó izraeli konvoj köze­lében. A robbanószerkezet a kon­voj egyik, thaiföldi munkásokat szállító teherautója közelében lé­pett működésbe és könnyebben megsebesített egyet a teherautón tartózkodók közül. A palesztinok a robbanószerkezet elhelyezése után elmenekültek, de az izraeli járőrök a nyomukba eredtek és agyonlőtték őket. Köszönet a németektől Támogassa aktívan a kormány Magyarország mielőbbi csatla­kozását az EU-hoz, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hazánk megfelelő módon részt vehessen az El) jövőjét meghatározó folyamatokban - ezt javasolja a német parla­ment alsóháza a berlini kabinetnek. Berlin ~ német-magyar együttműködési > szerződés aláírásának tizedik Ma a német főváros vendége Or- évfordulója alkalmából. A doku- bán Viktor, aki átveszi a német mentum megállapítja: Magyaror- gazdaságpolitikai klub „Szociális szág 1989 őszén jelentős mérték- Piacgazdaságért” díját. A kor- ben hozzájárult Európa meg- mányfő érkezése előtt egy nap- osztottságának felszámolásához, pal hagyták jóvá a német hon- a keleti tömb országaiban fenn- atyák azt a határozati javaslatot, álló politikai rendszer összeom- amelyet öt párt terjesztett elő a lásához. A német parlament elvárja a szövetségi kormánytól, hogy te­remtse meg a két ország belügyi és igazságügyi szervei közötti adatcsere jogi feltételeit, és segít­se elő a schengeni kritériumok­nak megfelelő határ-ellenőrzési rendszer kiépítését a magyar EU-határon. A parlament arra kéri a kor­mányt, hogy mozdítsa elő a két ország fiataljainak találkozási lehetőségeit; bővítse a kulturális és tudományos kapcsolatokat, az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködést. ■ Lehallgatták Milosevics telefonját Hágában már Milosevics jugoszláv exelnök két hét múlva kez­dődő perére készülnek, Belgrádban viszont azt latolgatják, ki lehet a következő, akit kiadnak a nemzetközi bíróságnak. Zágrábban közölték, a horvát titkosszolgálatok rendszeresen lehallgatták a diktátor telefonbeszélgetéseit. Belgrad - Zágráb Milosevics nem ismeri el a szerb kormányt, s nem kéri Belgrád garanciáját, hogy szabadlábon védekezhessen. Á szerb kabinet egyébként elsősorban olyanokért kezeskedik, akik önként adták fel magukat Hágának. Az exdiktátor honfitársai mindamellett fur­csállják, hogy miközben Milo­sevics kéri szabadlábra helyezé­sét a nemzetközi büntetőtör­vényszéktől, nem ismeri el ezt a bíróságot. „Szerbiának ki kell adnia még legalább 3-4 háborús bűnökkel gyanúsított személyt a Nemzet­közi Törvényszéknek” - közölte a szerb miniszterelnök. Djind- jics kifejtette, Belgrád számára világos, hogy a Hágával való együttműködés az ország jövő­je és nemzetközi integrációja szempontjából alapvető jelentő­ségű. A kormányfő kifejtette, hogy Hága Milutinovics szerb elnök esetében mindaddig nem lendülhet akcióba, amíg annak az év végén le nem jár államfői megbízatása, most még védi őt a mentelmi jog. Zágrábban közben kiderült, hogy a horvát titkosszolgálatok lehallgatták Milosevics magán­jellegű telefonbeszélgetéseit 1996 januárjától 1998 májusáig. Az egyik hetilap közölte annak a Clinton-Milosevics beszélgetés­nek a szövegét, amelyben az amerikai elnök tájékoztatta be­szélgetőpartnerét az IFOR bosz­niai kötelékeinél tett látogatásá­ról. Hozzáférhető dokumentu­mok szerint Milosevics és család­ja 700 különféle, főleg karagyor- gyevói telefonbeszélgetését hall­gatták le - írta a Globus című újság. Bővítési büdzsé 40,2 milliárd eurót, az Unió költségvetésének 12 és fél százalékát lehet bővítésre fordítani a közösségi büdzséből 2004, az új tagállamok belépése és 2006, vagyis a mostani költségvetési időszak vége között. A korábban Berlinben meg­szabott pénzügyi keretösszeg tehát válto­zatlan. Módosítani kell viszont a forga­tókönyvön, javasolja az Európai Bizott­ság, hiszen nem az 1999-ben tervezett hat állam, hanem esetleg tíz is csatla­kozhat az Unióhoz 2004-től. Amellett pe­dig, hogy többfelé kell osztani az Agen­da 2000-ből időarányos rendelkezésre álló pénzt, még másra, újabb célokra is kell fordítani belőle. Egyebek között a szlovákiai és litvániai elöregedett atomerőművek költséges leszerelésére, továbbá a vidékfejlesztés közösségi politikájának erőteljesebb finanszí­rozására, az új tagállamok adminisztratív képességének erősítésére (hogy fogadni tudják a közösségi támogatáso­kat), valamint a ma még megosztott Ciprus északi felének erőteljes fejlesztésére az egyesítés reményében. A Brüsszeli Bizottság szerint ahhoz, hogy új tagállamok csatlakozása ne jelentsen többletköltséget a közösségi büdzsében, kompro­misszum szükséges. Amennyiben a jelölt államok vállal­nák, átmeneti ideig, belépésük után sem részesülnének teljes egészében a közösségi politikák adta előnyökből, első­sorban a mezőgazdasági támogatásokból. Az Európai Bizottság javaslata szerint az Unió új tagorszá­gainak agrártermelői kezdetben csak a közvetlen támogatá­sok 25 százalékát kapnák. __________________ÁLLÁSPONTOK____________________ Orbán Viktor miniszterelnök: „A magyarok számára az a legrosszabb hír, hogy nem fognak egyenlően kezelni bennünket (a jelenlegi EU-tagál- lamokkal), még az új hétéves költségvetési cildus kezdete után sem. Ezt nehéz eladni a magyarok­nak. Mi nem egyszerűen szubvenciókat akarunk, hanem egyenlő feltételeket a verseny körülményei között." Leszek Miller lengyel kormányfő: „A bizottsági javaslatok távolról sem kielégítőek, s Lengyelor­szág rövidebb átmeneti időszakokat fog szorgal­mazni. A huszonöt százalékos támogatás termé­szetesen több a semminél, de Varsó igyekszik el­érni, hogy a közvetlen támogatások már 2006- ban, az EU közös mezőgazdasági politikájának felülvizsgálatakor elérjék az uniós szint 100 szá­zalékát.” Miller szerint a bizottsági dokumen­tum előnyös elemeket is tartalmaz, de tart attól, hogy ha a lengyel kormány elfogadja azt, támadások érhetik azok részéről, akik már eddig is bírálták a csatlakozási tárgya­lásokon tett engedmények miatt. Miller reméli, hogy „a felelősségteljesen gondolkodó emberek higgadtan és komolyan fognak reagálni”. Milos Zeman cseh kormányfő: „Csehország nem ért egyet az Európai Bizottság agrártámo­gatási javaslatával.” Elfogadhatatlan számára, hogy a tagjelöltek, belépésük után, a jelenlegi tagoknál jóval kisebb arányban részesüljenek a mezőgazdasági támogatásokból, jóllehet a kö­zös költségvetéshez teljes jogú tagként kellene hozzájárulniuk. Zeman közölte, hogy cseh- szlovák-magyar-lengyel egyeztetésre kerül sor a közös álláspont kialakítása érdekében. „Nem jó másod- osztályú tagnak lenni.” Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke: „A tervezetet a maga egészében kell értékelni, nem szabad kiragadni belőle egyes elemeket, köztük a közvetlen mezőgazdasági támogatások prob­lémáját sem. A bizottság arra kéri az EU- tagjelölteket, ne alkossanak elhamarkodott íté­letet a bővítés finanszírozásával kapcsolatos javaslatról.” Günther Verhaugen, az Unió bővítési biztosa: „Keretjavaslatról van szó, amely egy általános egyensúlyi törekvést tükröz, ami nem jelenti, hogy ne len­ne lehetőség majd az egyes jelölt országok sajá­tos igényeinek figyelembe vételére és azok ér­vényesítésére a csatlakozási tárgyalásokon.” A biztos szerint a tervezettel a bizottság “a lehető legjobb megoldást” kínálja. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Egyeztetnek a tagjelöltek Orbán Viktor miniszterelnök szerdán és csütörtökön telefonon konzultációkat folytatott a visegrádi együttműködésben részt vevő országok kormányfőivel - adta hírül a Miniszterelnöki Hi­vatal sajtóirodája. A megbeszélések témája az Európai Bizott­ság az EU-bővítés finanszírozásáról szóló szerdán nyilvános­ságra hozott javaslata volt. A cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar miniszterelnök egyetértett abban, hogy a javaslat nem biztosítana egyenlő ver­senyfeltételeket az új tagországok számára, ezért egyikük sem tartja jelenlegi formájában elfogadhatónak azt. A kormányfők megállapodtak, hogy brüsszeli főtárgyalóik további egyeztetést folytatnak a javaslatról, valamint, hogy a kérdést a visegrádi né­gyek február második felében Keszthelyen sorra kerülő csúcs- találkozójának napirendjére tűzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom