Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

UH 2002. Január 18., péntek TÜKÖR ; 5. OLDAt MEGYEI Film Cserkeszőlőről Az utóbbi években megnőtt tu­risztikai érdeklődés miatt filmet készíttetett a cserkeszőlői ön- kormányzat a községről. A rövid bemutatót cd-romon terjesztik majd. _____________________■ Jo gfosztott károsultak? (Folytatás az 1. oldalról) Eközben a vízügyi igazgatóság leállította a már megkezdett má­sodlagos kárfelméréseket, így ér­demi döntés nem is születhetett. Az ombudsman helyettese úgy látja, ezzel sérült az érintett káro­sultak alkotmányos joga, hiszen nem élhettek jogorvoslattal, mi­vel nem is született határozat az ügyükben. A polgármesteri hiva­tal a kárfelmérést önerőből nem tudta volna finanszírozni, mert annak költségei a háromszáz in­gatlan esetében elérték volna a kilencmillió forintot. Ez pedig egy forráshiányos település szá­mára kigazdálkodhatatlan. Takács Albertnek, a. vizsgálat vezetőjének megállapítása sze­rint a vízügyi igazgatóság akkor hibázott, amikor a munkagépek és a szállítójárművek okozta rezgéskárok felmérését leállítot­ta, a katasztrófavédelmi igazga­tóságot pedig abban terheli fele­lősség, hogy az önkormányzat által részben már jelzett másod­lagos kárra vonatkozó igénybe­jelentésekről nem döntött. Mindezzel az Alkotmányban deklarált tulajdonhoz és jogor­voslathoz való jogukban sértet­ték az érintetteket, illetve meg­akadályozták a lakóépületek helyreállítását. Egyúttal kezde­ményezte Takács Albert a víz­ügyi igazgatóságon, hogy a leál­lított vizsgálatokat folytassák és ismételt igénybejelentéssel kér­jék a katasztrófavédelmi igazga­tóságot a károk megtérítésére. ______RE Be tonvassal verték agyon (Folytatás az 1. oldalról) A kocsival előbb hazamentek Kunszentre, majd onnan indul­tak ismét útnak, Szekszárd felé. Tiszaug után közúti ellenőrzés miatt kényszerültek megállásra. Mivel a vezetőnek, Attilának nem volt jogosítványa, ezért a rendőrök feljelentették őt, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a „kölcsönautóval” folytassák útjukat. Szekszárdon egy szállodai szobában húzták meg magukat, állítólag munkát akartak ott vállalni. Az első tár­gyalási napon a két vádlottat és a tanúkat hallgatta ki a bíróság. HGY A VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLNEK. A megyében működő pártok vezetői és sajtóreferensei tegnap Szolnokon, az Új Néplap szerkesztőségében megbeszélést folytattak a lap vezetőivel a pártok és a lap vá- lasztási együttműködésének elvi és gyakorlati kérdéseiről. _______________________s_______fotó= w. j. Kö zmunkások a gátakon Foglalkoztatás Idén háromszáz közmun­kást kíván foglalkoztatni a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig). A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium támogatásával jelenleg közel hatvan — je­lentős részben cigány szár­mazású — közmunkás dol­gozik az ár- és belvízvédelmi művek karbantartásán. A Kötivízig már tavaly májusban elindított egy közmunkaprogra­mot. Akkor fél esztendőn keresz­tül 295, huzamosabb ideje állásta­lannak adtak munkát. A foglalkoz­tatottak csaknem fele - 42 száza­léka - cigány származású volt. A roma munkavállalók kiválasztásá­ba a Kötivízig - együttműködési megállapodás révén - egy tucat kisebbségi önkormányzatot is be­vont. A programot a szaktárca több, mint 82 millió forinttal tá­mogatta, így a közmunkások átla­gosan havi 42 ezer forintot keres­tek. A fél esztendő alatt Karcag, Mezőtúr, Kisköre és Szolnok tér­ségében végezték el az gátak és belvízcsatornák tisztítását. A sike­ren felbuzdulva tavaly év végén egy újabb közmunkaprogramot is útjára indított a Kötivízig. Ennek keretében március közepéig több mint félszázan dolgoznak Kiskö­rén és Mezőtúrnál az ár- és belvíz- védelmi művek karbantartásán. A foglalkoztatottak jelentős része - 38 százaléka - ezúttal is roma. A programot azonban folytatni sze­remé a vízügyi igazgatóság, ezért újabb pályázatot kívánnak be­nyújtani a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. A tervek sze­rint márciustól októberig három­száz közmunkást alkalmaznának a gátak mentén. __________g ka helyemen található gyűjtemény darabját forgatom. Színházba és moziba viszont rendszeresen já­rok. Utóbbiba hetente, előbbibe havonta nézek meg egy-egy elő­adást. Emellett olykor még kon- certreis eljutok^ sem pedig pén­zem nem jut ilyesmire. A beteg gyermekem gondozása minden energiámat lefoglalja. Váamikor persze rendszeresen jártam ren­dezvényekre és színházba. Ren­geteg könyvet is összegyűjtöttem, de ma már azok is magányosan porosodnak a polcaimon. Kalácska István, 77 esztendős nyugdíjas: — Hetente három­szor jó néhány órát eltöltők a könyvtárban. Szeretek válo­gatni a gazdag kínálatból, hi­szen számta­lan érdekes kö­tetre rábukkanok ilyenkor. Ez az egyik kedvenc időtöltésem. Mo­ziba, színházba má nem járok, ezeket a televízió részben pótolja. Ráadásul annak idején, fiatalabb koromban a klasszikus színdara­bok nagy részét már végignéztem. BUGÁNY Körkérdés Országszerte számos intéz­mény és civil szervezet ren­dez ünnepséget a magyar kultúra napján, amely egy­ben Kölcsey Ferenc: Him­nusz című költeményének születésnapja is. Ennek ap­ropóján arról kérdeztünk já­rókelőket: mennyit áldoz­nak művelődésre? Auner Zoltán, 24 esztendős kollégiumi ne­velőtanár: — Könyvet csak ritkán vásáro­lok, elsősorban a könyvtária­kat és a mun­Mennyit áldoz kultúrára? Eredményesebb jövedéki ellenőrzések Évértékelés a VPOP észak-alföldi parancsnokságán Debrecen Bevétel-centrikusság, az el­lenőrzések, a felderítések fokozása és az EU-csatlako­zásra való felkészülés hatá­rozta meg a vám- és pénz­ügyőrség észak-alföldi regi­onális parancsnokságának a múlt évi munkáját — hangzott el tegnap a pa­rancsnokság tevékenységét értékelő sajtótájékoztatón. Lupkovics György pénzügyőr ez­redes, regionális parancsnok hangsúlyozta: nehéz, de eredmé­nyes évet hagytak a hátuk mö­gött. A visszaigényelt áfa értéke 2000-ben elérte az 5,6 milliárd fo­rintot, a múlt évben pedig meg­haladta a 7,4 milliárdot. A mező- gazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának a vissza­igénylése csökkent; az egy évvel korábbi 23 ezer helyett tavaly 20 ezer visszaigénylés történt, 2,7 milliárd forint értékben. A regionális parancsnok el­mondta: a jövedéki ellenőrzések számát 8 900-ról 11 200-ra növel­ték, a kiszabott vámösszeg csak­nem háromszorosára, 27,9 mii­hó forintról 80,7 millióra növeke­dett. Az észak-alföldi regionális parancsnoksághoz tartozó há­rom megye - Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg - területén az áfa­csalás összege 2000-ben 47 millió forint, tavaly pedig 386 millió fo­rint volt. A térségben 8 200-at meghaladó vámjogsértés történt, amiért 1,6 milliárd forint bírságot szabtak ki. A vámhivataloknál le­foglalt termékek 80 százaléka jö­vedéki termék volt, ennek 67 szá­zaléka cigaretta, 21 százalék az üzemanyag és 12 százalék a sze­szes ital. (Mm KIÁLLÍTÁS. Erdélyi tájak címmel láthatók a kisújszállási zenei könyvtárban a kolozsvári születésű Péliné Emődi Etelka festményei. A művész erdélyi témájú festményei, grafikái, akvarelljei és olajképei több országba eljutottak. Az alkotó 1990 óta él Magyarországon. FOTÓ: B. L. t-M Neve lesz a betétnek A parlament tavaly novemberben adta áldását a terrorizmus és a pénzmosás elleni törvényre, amely számos feladatot ró a pénzintézetekre is. A közelmúlt­ban életbe lépett jogszabály 45 napot adott a bankoknak, hogy az új rendelkezésekhez igazítsák szabályzataikat, és azokat a bankfelügyelettel jóváhagyassák. Ám a pénzintézetek már a múlt hónap közepe óta nem fogadhat­nak el anonim betéteket, a meg­lévő bemutatóra szóló betéteket Lapinformációk szerint az OTP bank - or­szágosan - hárommillió anonim számlán 220 milliárd forint betétállományt kezelt. A takarékszövetkezeteknél mintegy 60 milli­árd forintot helyeztek el az ügyfelek „név nél­kül”. pedig nevesíteni kell. Megyénk­ben ez a rendelkezés az OTP több ezer betétesét érinti — tud­tuk meg a bank megyei igazgató­jától. Lévy Zoltánná hangsúlyoz­ta: a betéteseknek nem kell a bankba sietniük, hiszen a pénze senkinek sem veszhet el. A neve­sítést június 30-ig díjmentesen végzi el az OTP. Ennek ellenére a megyében felkészültek a megnö­vekedett ügyfélforgalomra, több munkatársuk foglalkozik a betét­könyvesekkel. Némi várakozásra azonban számítani kell, hi­szen az év elején a kamatjó­váírások miatt mindig töb­ben keresik meg a pénzinté­zetet és a nevesítéshez szükséges papírok kitöltése is némi időt vesz igénybe. T.J. A Háztűznéző - tiszta komédia. Hogy mi benne oly mulatságos? Adva van egy igencsak agglegénykor­ban járó férfiú, aki bár maga is tudja ta­lán, hogy a boldogság záloga a házasság, mégsem mozdul ki tunya magányából: annyira tehetetlen, lusta. Ám akad vala­ki, egy buzgó barát, akinek sikerül őt va­lahogy mégis kirángatni renyhe kis vac­kából, s nem kevés erőfeszítések árán va­lósággal eltuszkolni a menyasszonyjelölt házába. Közben hányszor, de hányszor gondolja meg magát a mi emberünk, az egyik pillanatban lelkesedik, aztán a má­sikban gyorsan visszakozik, és amikor megköttetnék a frigy, a döntő pillanatban inkább kiugrik az ablakon, hogy mene­küljön a boldogságtól.. így a szerencsét­len ara és a többiek fájdalmas döbbenet­tel kénytelenek tudomásul venni: fuccs az esküvőnek. Pedig az eladólány is mi­lyen nehezen tudott választani a kérők siserahadából! Hisz szerette volna el­nyerni kezét a volt tengerészkapitány, az­tán egy kereskedő, egy nyugalmazott gyalogostiszt és egy végtelenül számító gondnok, akinek első dolga volt leltárba venni jövendőbelijének vagyoni helyze­tét. (Ja kérem, a házasság alku és üzlet.) Egész kis kirakata az emberféléknek, mely megjelenik, látható a határozottan nevetésre hangolt játékban, melyet nagy A tehetetlenség komédiája Gogol Háztűznézője a Szigligetiben kedvvel és sok tehetséggel valósít meg a „társulat” a vendég Telihay Péter nagyvo­nalú, ám a részletekre is gondosan ügye­lő rendezésében. Olyan színpadi víziót teremt, mely stílusosan egységes és mind környezetével - lásd a szobát szedett-ve- dett bútorokkal -, mind a kellékekkel - például az ócska tévé, az unatkozás me­taforája (?) - a lehangoló lelki sivárságra utal. Nem annyira oroszos ez, mint in­kább annak az általános tartalomnak a kifejezése, melyet az emberi tehetetlen­ség jelent - Gogol idejében, de akár most is. Nem öncélú, humoros ötletekkel ope­rál, az egyes alakok negatív tulajdonsága­ira építve teremti meg a hatást. Igaz, oly­kor a groteszktől akár az erősen karikatu- risztikusig is eljutva. Említhetem az egy­mást gyanúsan méregető kérőket. De be­szélhetnék másról is, ám aki majd meg­nézi, úgy is látja, hogy mi más akad ben­ne, mely tapsot érdemel. Mert kitűnő a színészek játéka, nagy­szerű teljesítmények egész sora! Mucsi Zoltán fáradt tekintetű, kesernyés, érzel­meit minduntalan váltogató kérő-taná­csosa a döntésre képtelen ember remek rajzolata, pompás pipogya fráter; jó Tí­már Éva harsány házasságszerző asszonysága, ahogy szatyraival megjelenik, kofa, aki házasság­gal üzletel. Aztán Tóth József ot­romba, elterpeszkedő, kitömött hasú, potrohos Galuskája, aki úgy zabálja csomóstul a zöld­hagymát (a szaga szinte még a nézőtéren is „érződik”), mintha a világot akarná felfalni, a korlátolt bunkóság riasztó lenyomata, fer­geteges; Tóth Tibor világlátott, di­csekvő tengerésze, valamint Mi- hályfy Balázs finomkodó, előke- lősködő „értelmiségije” — fele­ségnek csak franciául tudó nőt képes elképzelni, jóllehet maga egy kukkot sem ért franciául -, mindkettő igen szórakoztató alak. Mertz Tibor hatalmas vivő­erejével tűnik ki, lendületes, de ravasz is, ahogy eltakarítja a kérőket a menyasszonyjelölt házából, és ahogy szenvedélyes kitöréseiben a kialakult helyzet képtelenségén érzett keserűségét kiönti, megragadó. És nem utolsósorban Az előadás egy jelenete. Balról: Mertz Tibor, Mucsi Zoltán, Mihályfy Balázs, Tóth Tibor és Tóth József. fotó: csabai istván Söptei Andrea, a kissé butuska eladó­lányt hozza térdharisnyájával, kopottas cvetterével, állandó riadozásaival, nem csoda, ha nem szépségével, sokkal in­kább esetleges vagyonával vonzza a férfi­akat. A melyiket is válasszam jeleneté­ben benne van a színészi játék minden sava-borsa, igazán élvezetes. Czibulás Pé­ter (kereskedő), Molnár László (szolga), Szamosi Zsófi (szolgálólány), Császár Gyöngyi (nagynéni) egyaránt részesei a sikernek, melyet a nézőtéren gyakran felhangzó, szívből fakadó nevetések és kacagá­sok is igazolnak. Igen, tiszta komédia ez, merő mulatság, ám ha mé­lyebben belegondolunk, ak­kor azért elfoghat bennünket némi szomorúság is: milyen nevetséges is tud lenni az em­ber a maga tehetetlenségében. A játék finisében „hő­sünk”, miután az ablakon át távozott, visszalopakodik, megjelenik a háttérben. Lát­juk őt újra. Ezt nem gondolta így Gogol, rendezői ötlet. Kérdés, vajon ebből mire gondoljunk? Talán arra, hogy lám, mégis minden megy tovább, mondhatni re­ménytelenül? Csak tapogatózom. Ez egy kicsit nyugtalanít. VALKÓ MIHÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom