Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. Január 2„ szerda TŰKOR 5. OLDAL MEGYEI Röviden EGYEZTETNEK. Karcagon a napokban megalakult a Kábító­szerügyi Egyeztető Fórum (KEF), melynek vezetője Ko­vácsáé Kerekes Katalin, az ön- kormányzat oktatási és kultu­rális bizottságának elnöke. A 18 tagú testületben ott vannak az oktatási intézmények témá­val foglalkozó képviselői, vala­mint az ÁNTSZ, a vöröske­reszt, a rendőrség, a bíróság, a polgármesteri hivatal és a gyer­mekjóléti szolgálat helyi szak­emberei. A bizottságba keresik még a témával foglalkozó or­vost és pszichológust. A testü­let januári ülésén fogadja el alapszabályát. VESZÉLYES TETŐ. Elkezdő­dött, s várhatóan január köze­pén be is fejeződik a rá- kóczifalvi mozi életveszélyes tetőszerkezetének felújítása. A település korábban ötmillió fo­rintot nyert a költségek fedezé­sére. KÉPZŐMŰVÉSZET. A török szentmiklósi Kodály Zoltán Ze­neiskola a zene- és táncművé­szet tanítása mellett a képző- művészeti oktatással is bővíti a tevékenységi körét a 2002/2003-as tanévtől. Az új művészeti ág beemelését a he­lyi önkormányzat kulturális bi­zottsága egyhangúlag támogat­ta, de a változás szükségessé \ tette az iskola alapító okiratá­nak módosítását is. 1ÖVŐRE IS LESZ WANTED. Jár a szervezők az eddigiek­hez hasonlóan csak július ele- jee tervezik a tizedik, jubileu- m Wanted Fesztivált, a napok- bai már elkezdődtek Mezőtú- roi a jövő évi esemény előké- saő tárgyalásai. Az ország misodik legnagyobb könnyű- zaei rendezvényeként szá­mai tartott programnak az el- kpzelések szerint 2002-ben pfg az egykori laktanya terü- lee ad otthont. fönyodalmak alevéltár körül folytatás az 1. oldalról) Apanaszosok ingatlana ráadá- sil — a levél szerint — nem s-omszédos a levéltárral, ezért nem is értesülhettek a lakók az építési engedélyről. A felháborodott Szántó körúti líkástuiajdonosokat nem elégíti ki ez a tájékoztató, ezért terveik szerint jogorvoslatért fordulnak a bírósághoz. Az építési hatóság képviselője pedig továbbra is azt hangoztatja, hogy az építési en­gedély kérelmének elutasítására nem lát és nem látott hivatkozá­si alapot. MÉSZÁROS G. (Folytatás az 1. oldalról) Innen kissé távolabb, Tiszaroffon a Nádas söröző tömve volt. Nyolcvan vendégre főztek, terítet­tek, a zenét egy kéttagú jánoshi- dai együttes szolgáltatta. Az egyik vendéget, Faragó Józsefet arról faggattuk, miért ezt a vendéglőt választotta.- Több oka is van. Az egyik, hogy jó barátom Zsolt, a főnök. Azután az igaz, Rékason lakunk, de én is és a párom is tiszaroffi. Itt nőttünk fel, ide húz a szívünk, a szüleim, az anyósomék itt élnek. Azután az is egy ok, hogy az itt lé­vő nyolcvan embert a polgármes­tertől kezdve mindenkiig isme­rem. Az sem mellékes, hogy az esti meg éjféli vacsora összesen kétezer forint aperitíwel, egy po­hár pezsgővel együtt. Az biztos, az utolsó vendégek egyike leszek. Azt még megtudtuk, hogy a tombola fődíjat, egy csodaszép élő választási malacot Czicze Ist­ván helyi lakos nyerte. Ahogy hal­lottuk, felneveli, mielőtt hurka, kolbász, sonka, szalonna lenne belőle. Kunhegyesen a Kossuth utcá­ban Szabóéknál házibuliba csep­pentünk. A tízből heten már meg­érkeztek és Miklós a házigazda.- Apuék elutaztak, és csak ar­ra kértek, mindent mérséklettel. Mérsékletesen, de kifulladásig bulizunk.- Honnan a vendégek?- Budapestről, Karcagról, helyből. A szüleim harmadikára jönnek haza, akkorra garantáltan rend lesz. A szolnoki Tiszaligetben foly­tatjuk, ahol a Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány ifjúsági éttermében remek a hangulat. Telt házuk van, barátok, ismerős családok ünnepelnek együtt. A dupla vacsora, aperitív, pezsgő személyenként négyezer forint. Jóval több lenne, ha művészt, Hózáporban érkezett az újév Kunhegyesen... művészeket hívtak volna, de nem éltek vele. Szórakoztatják ők egy­mást, így telik az év vége. Ráadá­sul ugyanezen a konyhán további kétszáz adagot főztek nyugdíja­soknak: az ünnepi, szilveszteri vacsora nekik 800 forint fejen­ként. Visszatérve indulási helyünk­re, a szolnoki Kossuth térre, éjfél felé már sokezer ember ünnepelt. Ki a műsort figyelte, ki a haverok­kal csevegett, a pezsgősüveget bontotta, vagy forralt bort vásárolt az egyik sátorban. Bartal István, Czitán Kriszta és a társaik gimisek. — Szórakozni jöttünk, meg ki­csit bulizni, mert mindjárt oda a nyúlfarknyi téli szünet. Murányi Attila családostul ér­kezett, varrott maszkot visel, a nyakában kisfia. — Nézem is a műsort, csinálom is. Szeretném, szeretnénk jól érezni magunkat’szilveszterkor. ...Tiszaroffon... Varga Miklós Vén Európa dala por paskolta az ünneplőket. Haszta- zárta a műsort, majd a Himnusz, lan, mert az utcabál résztvevői még polgármesteri köszöntő követték szilajabban ropták a színpad előtt a egymást. Színpómpás tűzijáték Bubu nosztalgiadiszkó zenéjére, kezdte az új évet, miközben hózá- _________________p. szabó miklos ...Sz olnokon mulatsággal... ... Szajolban munkával telt a szilveszter FOTÓ: CSABAI Megfejtette a több ezer éves titkot? Egy unalmas szombat dél­után, Sörös István, 52 éves felsőörsi geodéta rájött a pi­ramisépítés titkára. Egy hét­tel később - 2001 tavaszán - már kinn volt a helyszínen, Egyiptomban, ahol bizony­ságot szerzett elmélete igaz voltáról. Minderről könyvet írt, amit a közelmúltban Szekszárdon is bemutatott. A rendezvényen, a szerzőn és az érdeklődőkön kívül megjelent a kiadvány szerkesztője, Lékó Sán­dor is. A „Vízben álló piramisok, lebegő kövek” - című dekoratív kötet, a Megalit kiadó gondozásá­ban jelent meg, Vitray Tamás elő­szavával, Szyksznian Wanda és mások illusztrációival, fotóival. * * * Az ókori egyiptomi életről sok rajz maradt fenn, de érdekes mó­don a piramisépítést egyik sem ábrázolja. Feltételezések szerint, e nagyszabású, titokzatos munka „dokumentációját” valahol elrej­tették; talán a szfinx őrzi. Sörös István azonban úgy véli, hogy magasabban keresendők a leírá­sok - a piramis csúcsa alatti tech­nikai üregben -, mert lejjebb eláz­tak volna... * * ie A víz. A helyszínen víznek kellett lennie! Ez a rejtély nyitja - állítja a magyar földmérő. Szakmájában mindennapos dolog a szintezés, így aztán jól tudja, hogy még a mai eszközökkel sem egyszerű megoldani egy ekkora építmény, ekkora kősorainak vízszintessé- gét. S mivel „lőhették be” ilyen pontosan a gízai kolosszusokat - a piramisokat és a szfinxet is - ha nem magával a vízzel? A négy és félezer éves, 147 méter magas Kheopsz-piramis, mintegy két és félmillió, 3-5 tonnás kőtömbből áll. A gúla belseje is kőkockákkal bélelt, csupán néhány keskeny járat húzódik benne. Az egyes kövek szélessége a sorokon belül eltérő, de magasságuk egyforma, gondosan csiszolt felszínük, tö­kéletesen vízszintes sorokat al­kot. Sörös István elmondta Szek­szárdon is, hogy egyszerűen hü­lyeségnek tartja azt a teóriát, mi­szerint agyonkorbácsolt rabszol­gák vonszolták fel, az egyre job­ban magasított lejtőkön a gránit- tömböket. Öreg hiba, hogy a ku­tatásokba ez idáig nem vonták be a műszaki szakikat, a mérnökö­ket, mert a piramisügy nem régé­szeti, hanem építészeti problé­ma. Volt. * * * A tájon most a homok az úr. A Szahara terjeszkedik, s e látvány miatt tűnik oly abszurdnak a Sö­rös-féle magyarázat, miszerint a piramisok anno, a tengerparton álltak, és navigációs pontokként szolgáltak. Az ókorban a Gíza- plató a mediterrán világ részét ké­pezte, burjánzott a növényzet, és a tengerek szintje 18 méterrel ma­gasabb volt a mostaninál. így, né­mi csatornázás és zsilipezés után - melynek nyomai ma is fellelhe­tők a környéken -, egészen az épí­teni kezdett piramisok belsejéig úszhattak a hajók. * * * Nemcsak geodéta, hajósember is Sörös István. A Balatonon nem­egyszer kipróbálta a „vízidaru- zást”: az orrnál leeresztett hor­gony óriási terhet képes meg­emelni, ha néhányan, ellensúly­ként, hátraballagnak a tatra. Egyiptomban is így építkeztek. A helyben kitermelt bélelő követ, a keretet adó asszuáni gránitot és a burkoló mészkövet az építmény faláig úsztatták. Onnan pedig a piramis belsejében „parkírozó” hajópárok emelték tovább, fel­váltva bólogatva. Ezeket a majd­nem sarló alakú, 44 méter hosszú bárkákat direkt erre találták ki. Az egyiken előreparancsolták a szolgákat, az orr megbillent, hoz­zákötözték a 20-50-100 méteres mélységben várakozó követ, az­tán hátramasíroztatták az „élő­súlyt”, és a teher megindult felfe­lé. Ekkor következett a másik bárka, amelyik ugyanígy tovább­emelte és megtartotta a tömböt, amíg az első bólintott és feszített a kötélen. A munka dandárját - a könyv szerzőjének számításai alapján - húsz hajópár végezhet­te. Az ásatások során többnek a maradványai elő is kerültek a környéken. * * * Hihetetlenül pontosan illeszked­nek egymáshoz a piramisok kö­vei, de ez még nem garantálhatta a vízzáróságot. E fontos tulajdon­ságot a gipsz garantálta, amit - a csiszolásnál keletkezett kőporral keverve - kötő- és szigetelőanyag­ként használtak. (A helyszínről hozott mintát a veszprémi egye­temen analizálták.) Az ókori építők először a kere­tet készítették el és szintezték be, majd a bólogató bárkák meg­kezdték a piramis hasának meg­töltését. A vizet lassacskán kiszo­rította a kő, ekkor egy szinttel fel­jebb „hajóztak”. Ahogy magaso­dott a gúla, ahogy szűkült a hely, egyre kevesebb hajópár fért el. Sorra szedték szét és engedték le őket, köteleken. Valószínűleg a csúcs helyrerakása volt a legbo­nyolultabb művelet, melyre több lehetséges változatot dolgozott ki és adott közre a magyar geodéta. * * * Most már csak az a kérdés, hogy mit kezdhet a felfedezésével Sö­rös István ország s világ előtt. Van-e „joga” egy felsőörsi föld­mérőnek ahhoz, hogy az ő nevé­hez fűződjön egy ilyen horderejű talány megfejtése? Vagy valaki el­happolja tőle, vagy senki nem hisz neki? Mifelénk ezek a „lehe­tőségek” szoktak adódni... ___________________________■ k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom