Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám

4. OLDAL ALMA MATE R TÜKÖR 2002. Január 22., kedd VARGA KATALIN GIMNÁZIUM - SZOLNOK Középpontban a diákok Öröklődnek a vargás hagyományok A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumot évti­zedek óta az ország legjobb középiskolái kö­zött tartják számon. Bármely mutatót néz­zük, a rangsor elején szerepel a Varga neve. Botka Lajosné, az iskola igazgatónője méltán büszke rá, hogy a Varga olyan önfejlesztő, innovatív műhely, ahol az elmúlt években országos jelentőségű programokat valósítottak meg. A fakul­tációk, az előrehozott vizsgák ma már országosan elfogadott és alkalmazott lehetőségek, a szolnoki gimnáziumban kidolgozott rendszer alapján terjedtek el. Ugyancsak elsők között vezették be 1988-ban a Varga Katalin Gimnáziumban a két tannyelvű képzést, melyre a minisztériumtól kaptak egyedi kísérleti engedélyt. Ahhoz, hogy nem öt, hanem négy év alatt befejezzék a tananyagot, természe­tesen a diákok hozott nyelvtudására kell építkez­niük. Ez azonban nem csak a két tannyelvűsökre igaz; minden osztályban, minden tantárgynál az általános iskolában megszerzett tudásra alapoz­nak. Akár félévente újabb és újabb fakultációkat ve­hetnek fel a diákok, ezzel is lehetőséget kínálva s'zámukra, hogy minél több tárgyban kipróbál­hassák magukat. Talán ennek is köszönhető, hogy gyakorlatilag minden érettségiző továbbtanulásra készül. A felvételi arányszámok tekintetében is a legjobb iskolák között tartják számon a Vargát: az utóbbi öt év átlagát tekintve a végző­sök 86 százalékát vették fel főiskolára, egyetemre. Az érettségizők nyolcvan százaléka már nyelvvizsgával is büsz­kélkedhet, s az iskolában lehetőség van olyan tárgyak felvételére is, mint Euró­pai uniós tanulmányok vagy Utazás és turizmus. Újdonságnak számít az Arany János tehetség- gondozó program, amely második esztendeje működik az iskolában. A kistelepülésekről érke­ző tehetséges diákok ötéves képzés keretében készülnek a továbbtanulásra. Az első évben a nyelvi és informatikai képzést erősíük, illetve kommunikációs készségfejlesztő, önismereti tréningeken vesznek részt, a későbbiekben pedig a „normál” négyéves tananyagot tanulják. Am a Vargában nem kizáró­lag az egyes tudományágakban megmutatkozó tehetséget csi­szolják, a művészetekben, sportban éppúgy figyelemmel kísérik és segítik a kiugró telje­sítményt produkálókat. Az is­kola angol nyelvű irodalmi színpada sorra éri el a sikere­ket, de a városi diákolimpia pontversenyét is ez a gimnázi­um nyerte tavaly. A Varga Kata­lin Gimnázium tehát valóban gyermekközpontú intézmény, amelyben korán felismerik és segítik kibontakoz­tatni a diákokban szunnyadó tehetséget. A Varga Katalin Gimnáziumról további infor­mációk a www.varga-szolnok.sulinet.hu címen találhatók az interneten. A vargás diákok gyakran nem a hagyományos tanórai keretek között tanulnak Egy oktatási intézményt rendkívül jól jellemez, hogy az egyes pedagógusok meny­nyire ismertek szakmailag. A Varga Katalin Gimnázium­ban dolgozó tanárok közül sokan elismert szaktekin­télynek számítanak. Az iskola helyi tantervét számos intézmény átvet­te országszerte, s a Var­ga az ISO 9001: 2000-es szabvány feltételeinek az elsők között felelt meg. Pedagógusai szá­mos konferencián szere- pelnek előadóként, de a szolnoki gimnázium is gyakran rendez szakmai tovább­képzéseket. Szá­mos középisko­lával tartják a kapcsolatot, idő­ről időre érkez­nek hozzájuk más tantestüle­tek delegációi is. Sőt nemzetközi szinten is több intéz­mény elismeri a Var­ga Katalin Gimná­ziumban folyó munkát. Millwoo- kie egyik egyete­méről például minden évben Szol­nokon tölti három hónapos tanári gyakor­latát egy tanár szakos hallgató. A tantestület összetétele szak- maüag és korösszetételben egy­aránt ideálisnak tekinthető, s meglehetősen magas az idegen nyelvet beszélők aránya. Érde­kesség, hogy a pedagógusok kö­zel negyven százaléka maga is egykori vargás diákként tér vissza alma máterébe. Tanárról diákra öröklődnek tehát a vargás hagyo­mányok. A sárospataki Bolyai gimnáziumból érkező pedagógusok érdek­lődve tanulmányozták a Vargában folyó munkát Bárhol megállják a helyüket A gimnázium külföldi kapcsolatai: Albert Einstein Gymnasium Reutlingen, Né­metország Vaskavouri High School Vantaa, Finnország Hungarian Language Sec. School Duna- szerdahely Atlantic College Llantwit Major, Wales Concordia University Wisconsin, USA Kent School of English Broadstairs, Anglia Gould Academy Maine, USA Council of Yuza Yuza, Japán Immaculata Institute St Michels, Belgium Vaxjö Highschool Vaxjö, Svédország Kilwinning Academy Kilwinning, Skócia Shoham Highschool Shoham, Izrael Vendégdiákok a 2001/2002-es tanévben. Nicole Neutzung, Kanada Jessica Podolak, USA Naomi Horiguchi, Japán Hugo Morales, Mexikó Xin Song, Kina A vargás diákok számára számos lehetőség nyílik, hogy külföldön járva más or­szágok kultúráival, más né­pek életével ismerkedjenek. A Varga Katalin Gimnáziumban folyó oktató-nevelő munka egyik legfontosabb célja, hogy olyan ér­telmiségi diplomás embereket ne­veljen, akik a későbbiekben a vi­lág munkaerőpiacán megállják a helyüket. Ennek érdekében szá­mos országban tartanak fenn kapcsolatot középfokú oktatási intézményekkel, közös kutatási programokban vesznek részt. Külföldön járva a magyar diákok megismerkednek az adott ország szokásaival, mindennapjaival — hiszen általában családoknál lak­nak - és bizony az önbecsülésük is növekszik. A „világlátott” diá­kok ugyanis tökéletesen tisztában vannak vele, hogy semmiben sin­csenek lemaradva nyugati kortár­saiktól. Néhány esetben vád érte az iskolát, hogy a sok külföldi út miatt veszélybe kerülhet a vargá- sok magyarságtudata. Épp ellen­kezőleg: azok, akik más orszá­gokban járva formálják a rólunk kialakult képet, még büszkébbek magyarságukra. Az összeállítás az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Csak a legszüksegesebbekre Mire futja ilyenkor, januárban a kasszából? A januárról két találó népi bölcsességet is hallottam. Az egyik az, hogy az év első hónapja olyan, mint egy besurranó tolvaj. Hozni semmit nem hoz, de ami a keze ügyébe kerül, azt viszi. A másik is sajátos: ez a hónap annyira messze a termő, az embereknek valamit nyújtó hónapoktól, hogy a déli harangszó is csak fél kettő körül érkezik meg hozzá. Akárhogyan is nézzük, januárban az ember általában összehúzza a nadrágszíját. Nem utolsósorban a decemberi ki- költekezések miatt. Vajon mi mindenre áldoz, ad ki pénzt egy intézmény vagy ember? Mert azért olyan kiadás ebben a harmincegy napban is akad, amelyet lehetetlen megúszni. Szabó Imréné 79 éves nyugdíjas, Szolnok:- Kertes házban lakom, és ilyenkor a leg­több a fűtés díja. Pedig a papával délelőtt a csak a konyhában, este pedig csak egy szo­bában húzzuk meg magunkat. Ez elkerül­hetetlen kiadás. Közbejött még egy másik: huszonötödiké után apró műtét vár rám. Noha tudom és maga is tudja, hogy a kór­házi ellátás ingyenes, belekerül ez nekem vagy húszezerbe... Csapó Sándorné, a besenyszögi gondo­zási központ vezetője:- Összesen 123 ellátottunk van. Ilyen­kor, amikor legnagyobb a hideg, ezeknek az embereknek legfontosabb a jó meleg szoba. Tisztában vagyunk vele, hogy a januári gázszámla je­lentősen megugrik, de a mostani hetek általában ezt hozzák maguk­kal. Ami pedig az itt lakókat illeti, az átlagosnál több a megfázás, a beteg. így több gyógyszerre van szükség a helyi patikából. Vallyon Tibomé, Tiszasüly:- Itt a faluban a legtöbb kiadás ezekben a hetekben fűtéssel, a me­leggel kapcsolatos. Mi például otthon ha­gyományos módon, szénnel, fával állítjuk elő a megfelelő benti hőmérsékletet. Ez ki­kerülhetetlen költség. Akár a lányunk sza­lagavatója Szolnokon. Szeptember óta hordja a pénzt apránként erre a jeles alka­lomra, és már mindannyian izgatottan vár­juk az eseményt. Kelemen Istvánná, Kőtelek:- A fűtés kikerülhetetlen. Nálunk négy szoba van, de a lányok csak hétvégéken jönnek haza, így az ő szobáikat ilyentájt csak takaréklángon melegítjük. Fával tüze­lünk és sajnos most ez ingyenes. Ugyanis a nagy árvíz kivitte a gyümölcsösünket, min­den fát ki kellett, kell szednünk. Ez most nem kerül pénzbe, csak később fizetjük meg az árát, hogy nem lesz gyümölcs. Má­sik nagy tétel: kifizettem az egész évi bizto­sítást. Nagy Endre ötödéves egyetemista Sze­geden: — Mire költők? Remélem, utóvizsgára nem, bár három megméretés még hátravan. Én most szemüvegre gyűjtök. Már nem elég erős a régi. Észrevettem, hogy összefolynak a betűk. Kétdioptriás kell, de ha szép kere­tet óhajtok, közel lesz a húszezerhez. Arra is költők, hogy kétszer hazautazom egy hó­napban a szüléimhez Szolnok­ra, és valamilyen jó házi kaját készíttetek anyuval. Rengete­get spórolok vele, mert nálunk egy ebéd ötszáznál kezdődik, de akkor még a leves lehet olyan, amit Petőfi írt: Nem tu­dom, minek nevezzelek. Végh Tibor polgármester, Kőtelek:- Nálunk ezek a hónapok a legdrágábbak. A december is didergős volt, de úgy mutatja, a január sem szeretne lemaradni tőle. A községben hét egységet fűtünk, és tíz százalékkal biztosan többe kerül a hónap az átlagosnál. A plusz­kiadást azután vagy az eszközbeszerzések vagy a karbantartás rovására teremtjük elő. Tudom, régen szénszünet is volt ilyenkor a nebulóknak, de ezt sajnálattal közlöm az érintettekkel: nem tervezzük. Mégsem a ja­nuártól tartok, hanem a Tiszától. Karnyúj­tásnyira hömpölyög tőlünk, és mivel a Kár­pátokban hosszú idő óta nem esett ennyi hó, mint most, ha ez egyszerre olvadni kezd egy hirtelen melegben, bármi lehet belőle. _____ D. SZABÓ MIKLÓS Cs endbe burkolózva Végleg bezárta kapuit a Nemzeti mozi A kulcs elfordult a zárban, a vasrács csendesen ki­nyílt. A késő reggeli, kora délelőtti félhomályban végigsétáltunk a kihalt folyosón. Lépteink súlyosan koppantak a csöndben. A falakról üresen meredtek ránk a korábban az egyes filmeket fényképekkel is­mertető vitrinek. Szolnok Átballagtunk a néhai szolnoki Nemzeti mozi előterén. De­meter István, a filmszínház utolsó üzemeltetője a nézőtér­re invitált, ahol már kigyúl- tak a fények. A hatalmas te­remben működött a fűtés, így nem volt különösebben hideg. A székeket nem lepte be a por, egyáltalán semmi sem utalt arra, hogy nézők már hetek óta nem léptek be ide.- A szolnoki közönség a kilencvenes években ugyan­úgy szerette az igényes alko­tásokat, mint a szórakoztató filmeket. E tekintetben az or­szágos átlaghoz hasonlóan viselkedett - mesélte Deme­ter István. - Ami a világban sikert aratott, azt itt is ked­velték. Nem kell az időben túl messzire kalandoznunk ahhoz, hogy példákat hoz­zunk erre. Ilyen volt a Harry Potter vagy a Csillagok hábo­rújának első része. Viszont a magyar filmek — sok más helyhez hasonlóan — a me- A film máshol pörög tovább... gyeszékhely és környéke la­kosságánál nem mindig jöttek be. A nyolcvanas évek kö­zepén például annyira lecsökkent a nézettségük, hogy nagy részüket el is vitték innen. Persze azért itt is telt há­zas volt mondjuk a Csinibaba, a Három testőr Afrikában, vagy éppen A miniszter félrelép. Felsétáltunk a karzatra, ahonnét kitűnő rálátás nyílt az odalent meghúzódó üres széksorokra. — Sok embernek vannak a filmszínházakkal kapcsolat­ban mások által közhelyszerűnek tartott emlékei. Van, aki évtizedekig emlékszik, hol ültek az első szerelmével, ami­kor először mentek együtt moziba, sőt, tapasztalatom sze­rint az is megesik, hogy azután a későbbiekben is ragasz­kodnak ahhoz a helyhez. Például itt a Nemzetiben is szö­vődött vagy még inkább elmélyült néhány kapcsolat. Tovább bandukolva a gépházba értünk. A vetítőgépek kis ablakaikon át még most is a vászonra meredtek, a meg­felelő hangzást biztosító berendezéseken világítottak a fé­nyek. Ha lett volna a közelben egy tekercs film, akár meg is tekinthettük volna. A jelen lévő gépkezelő kipillantott a nézőtérre nyíló egyik vetítőablakon, ahonnét mindig csak apró pontnak látszottak az odalent ülők. Mint mondta, a szolnokiak talán még az országos átlagnál is jobban ked­velik a tudományos-fantasztikus filmeket, amelyek közül FOTÓI CSABAI véleménye szerint az egyik legvonzóbbnak az elmúlt évti­zedben A függetlenség napja bizonyult. Hamarosan ismét odalent, a nézőtér ajtajában álltunk. Csak egy elektromos berendezés halk sercenései zavarták meg a bennünket körül ölelő némaságot.- Mi várja a továbbiakban ezen a helyen a város lakóit? — Nem tudom. Az egykori mozi jövőjét illetően az ön- kormányzat határoz majd. Lassan elindultunk kifelé. Még egy pillantás a vetítővá­szon felé, azután a hatalmas teremre hirtelen rázuhant a sötétség és a csend... MOLNÁR G. ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom