Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 16., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 15.) Borsodchem 4 450 Ft Ú Egis 11375 Ft ú Matáv 1010 Ft Á Mól 5 385 Ft ú OTP 17600 Ft ű Richter 15 550 Ft Ű TVK 3 030 Ft Zalakerámia 1600 Ft ___Q BUX: 7635,38 +0,60% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,96 Cseh korona 7,54 Euró 244,05 Japán jen (100) 208,68 Lengyel zloty 67,83 Svájci frank 164,96 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 273,66 HÍREK JELZÁLOGBANK. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete aláírta az OTP Jelzálogbankjá­nak működési engedélyét. Az OTP számításai szerint a jelzá­logbank mintegy 25 milliárd forint kihelyezett hitelállo­mánnyal kezdheti meg műkö­dését. A használt lakás vásárlá­sára, bővítésére igényelhető for­ráshitel kamatai a jelzálogbank keretein belül 2-2,5 százalék- ponttal mérséklődhetnek, (mth FÖLDHÖZRAGADTAK. A vi­lág légi közlekedése a tavalyi évben 13 milliárd dollár veszte­séget szenvedett el - tette közzé a Finnair vezetősége tulajdon becslését. A szeptemberi terror- cselekmények következtében drasztikusan csökkent az utasszám, legmarkánsabb az észak-amerikai járatokon tapasztalható csökkenés. Ezzel egy időben növekedtek a biztonsági és biztosítási költségek, (mti) KEVESEBB MARHA. Csök­kent a hazai szarvasmarha-állo­mány, tavaly december 1-jén 783 ezer volt, ami 22 ezer dara­bos csökkenés az egy évvel ko­rábbihoz képest. A tehenek szá­ma 368 ezer volt, az egy évvel korábbinál 12 ezerrel kevesebb. A tyúkfélék száma meghaladta a 34 milliót, ami 3,6 millióval több, mint egy évvel korábban, és a libaállomány is nőtt. A sertések száma megegyezik az egy évvel korábbival, (mid AFGÁN MILLIÁRDOK. A Vi­lágbank, az ENSZ fejlesztési programja és az Ázsiai Fejlesz­tési Bank megállapítása szerint Afganisztán pénzügyi szükség­letei a következő két és fél év­ben 5 milliárd dollárra rúgnak, és Kabulnak 10 év alatt 15 milli­árd dollárra lesz szüksége. A nemzetközi intézmények 15 milliárd dolláros becslése jóval elmarad az átmeneti kormány vezetője által jelzett 45 milliárd dolláros igénytől, (mtd GYARAPODÓ UKRAJNA. Re kordütemben, 9 százalékkal nőtt Ukrajnában tavaly a hazai össztermék, előző évben a bő­vülés 5,8 százalék volt. A javu­lás közel egy évtizedes recesz- szió után kezdődött. Az éves infláció tavaly 6,1 százalék volt, míg egy évvel korábban 25,8 százalékot tett ki. (mtd ■ Sokat ígértek, keveset adtak Tavaly több mint 94 milliárd forintot ítéltek oda a Széchenyi- terv programjaira pályázóknak, amelyből az év végéig csak ötmilliárdot fizettek ki. A GM azt ígéri, idén dinamikusan nő majd a kifizetések aránya. Budapest A Széchenyi-terv keretein belül tavaly 7300 pályázó összesen 94,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből azonban az év végéig csak mintegy ötmilliárd forintot fizettek ki - hangzott el a Széchenyi-terv első évét érté­kelő sajtótájékoztatón. A Gazda­sági Minisztérium (GM) illeté­kesei azonban azt is hozzátet­ték, hogy idén a gyorsító intéz­kedések hatására nő majd a ki­fizetések aránya. A megítélt 94 milliárd forint segítségével 386,6 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg és csaknem 29 ezer új munkahely létesül - mondta el Nagy Róza, a GM közigazgatási államtitkára. A Minisztérium még nem végzett a pályázatok elbírálásával, a ta­valy beérkezettek közül még négyezer vár elbírálásra. Ezekre további csaknem 30 milliárd fo­rintja van az államnak, hiszen a teljes 2001-es keret 123 milliárd forintot tett ki. /A vállalkozáserősítő, a lakás-, a turizmusfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési prog­ramhoz kapcsolódóan összesen 13600 pályázat érkezett, amelyek összesen 160 milliárd forint tá­mogatást igényeltek. A vállalko­záserősítő programra megítélt támogatások közül a legnagyobb summát szánták: 31,3 milliárd fo­rintot osztottak ki. Ez a csomag vonzotta a legtöbb magántőkét is, a pályázatok összesen 211 mil­liárd forint értékű beruházást valósítanak meg. A tavaly beadott kérelmek 84 százaléka vidékről, 16 százaléka pedig Budapestről érkezett. A nyertes pályázatok 43-43 száza­léka kelet-, és nyugat-magyaror­szági, a fővárosé pedig 14 száza­lék. Még tovább csökkent Buda­pest súlya az odaítélt pénzössze­get vizsgálva: a főváros mindösz- sze 10 százalékát kapta a támo­gatásoknak, a fennmaradó 90 százalék fele-fele arányban a Du­nántúlra, illetve a Dunától kelet­re jutott. A támogatásban részesített pá­lyázók több mint 40 százaléka vállalkozás, amelyek összesen több mint 55 milliárd forinthoz jutottak. Az állami segítséggel együtt ezek a társaságok össze­sen 308 milliárd forintnyi beru­házást valósítanak meg. A támo­gatott cégek kilenctizedé mikro-, kis- és középvállalkozás, ame­lyek döntő többsége hazai tulaj­donú. Munkahelyteremtő támogatások 5,5 milliárd forint pályázati pénz a vidékfejlesztési célelőirányzatban Vidékfejlesztési pályázatokra 2,9 milliárd, a területfejlesztési célok között szereplő mun­kahelyteremtő programra több mint 900 mil­lió, míg a kilenc leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére 400 millió forint jutott. A támogatások révén 19 milliárd forint értékű beruházás valósult meg vidéken. Budapest A vidékfejlesztés fő célja mind az Európai Unió­ban, mind pedig Magyarországon a vidéki népes­ség megélhetésének biztosítása és a vidék népes­ségmegtartó erejének fokozása. A költségvetési törvény által biztosított keretek között az FVM- fejezetben a tavalyi évre 4,5 milliárd, idén pedig 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vidék- fejlesztési támogatásokra - jelentette be tegnap Vonza András földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter. A pályázati rendszer alapvető célkitűzése az, hogy a mezőgazdaságból élő vidéki népesség esélyegyenlőségén, jövedelemtermelő képessé­gén, foglalkoztatásán segít­sen úgy, hogy közben a hely­ben fellelhető adottságokra alapozzon. 2001-ben a vi­dékfejlesztési célelőirányzat pályázati kiírására 780 mun­kát adtak be, ebből 440 a nyertes pályázat. A 2,9 milli­árd forintnyi támogatás 2,6 milliárd forintnyi saját erőt mozgat meg, ami azt jelenti, hogy a társfinanszírozással együtt 5,5 milliárd forint ér­A 2001-ES NYERTES PÁLYÁZATOK SZÁMA RÉGIÓNKÉNT ÉS AZ ELNYERT TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK Régió Nyertes pályázatok (db) Közép-magyarországi 7 Támogatás (millió forint) 30,9 Észak-alföldi 58 401,2 Dél-dunántúli 86 435,2 Észak-magyarországi 69 470,6 Dél-alföldi 110 761,5 Közép-dunántúli 35 290,1 Nyugat-dunántúli 77 465,7 A pályázattal kapcsola­tos tanácsadást, infor­mációnyújtást a Regio­nális Vidékfejlesztési Irodák (REVI) végzik. A részletes pályázati felhí­vás megtalálható a mi­nisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Erről a címről a pályázati egy­ségcsomag is beszerez­hető, letölthető. tékű fejlesztés valósul meg. A kilenc leghátrá­nyosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására 24 pályázó kapott 400 millió forint állami segítsé­get. A területfejlesztési célok között szereplő munkahelyteremtő programra több mint 900 millió forint jutott. A támogatások révén 19 mil­liárd forint értékű beruházás valósult meg vi­déken. A legtöbb nyertes pályázat a dél-alföldi régió­ból érkezett, ahonnan 110 munkát nyújtottak be, A VFC pályázati jogcímei 2002-ben 1. Ökológiai programok támogatása (Ökológia alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása) 2. Helyi élelmiszer-feldolgozás támogatása (Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek, és ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása) 3. Kismesterségek támogatása (Hagyományos kézműipari kismesterségek támogatása) 4. Helyi természetes alapanyagok hasznosításának támogatása (Nem élelmiszercélú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének támogatása) 5. Falusi és agroturizmus támogatása (Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása) 6. Falumegújítás támogatása (Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok támogatása) 7. Vidéki infrastruktúra fejlesztése (Vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása) ezt követi a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió. Felzárkózott a középmezőnybe az észak- magyarországi és az észak-alföldi régió is, ame­lyek 69, illetve 58 pályázatot készítettek el. A vidékfejlesztési célelőirányzat idei pályáza­tai hét jogcímen, folyamatosan nyújthatók be 2002 szeptember 15-ig. __________________istsi Ki kötők épülnek a Drávára Dráva mente Öt hajókikötő épül az idén Barcs és Drávaszabolcs kö­zött a Dráván. A PHARE által támogatott beruházás már el­kezdődött, legkésőbb március elejére elkészül. A legnagyobb fejlesztésre Bar­cson kerül sor. Itt a kikötőépítés­sel párhuzamosan több más beruházást is elindított az ön- kormányzat: másfél kilométeres sétányt építenek a Dráva-hídig, valamint szabad strandot, vízi sportcentrumot és táborhelyet alakítanak ki. A somogyi szaka­szon, Drávatamásiban kezdődik még építkezés, illetve hasznosít­ják a már meglévő szentborbási kikötőt. Baranyában Drávasztá- rán és Drávaszabolcson épülnek kikötőhelyek és kiszolgáló léte­sítmények. Ilyen volt a barcsi kikötő a 1930-as években A kikötőépítőknek a pénz elő­teremtése után a folyó nagy víz- szintingadozása jelenti a legna­gyobb fejtörést. A Dráva felsőbb szakaszain épült vízierőművek miatt naponta változhat a folyón a vízmagasság. Végül is olyan ki­kötők épülnek, amelyeknek moz­gó elemei együtt emelkednek és süllyednek a folyó vízszintjével. Úgynevezett úszó pontonok ke­rülnek a folyó fölé, amelyeket híd köt össze a parttal. A pontonokat és lejáratokat Fa Nándor cége épí­tette az új drávai kikötőhelyekre. NAGY LÁSZLÓ Exportsiker lehetne A forint erősödése folytán az elmúlt évben 10-15 százalék­kal visszaesett a magyar gyógynövénykivitel értéke. Ennek ellenére a termesztők és a gyűjtők az ágazat körül uralkodó rendezetlen jogsza­bályi viszonyokra, a támoga­tás hiányára panaszkodnak. Magyarországról évente mintegy 100 ezer tonna gyógynövény ke­rül a hazai, illetve az exportpia­cokra. Ennek értéke folyó áron eléri a 20 milliárd forintot. A megtermelt, illetve begyűjtött gyógynövények egyharmadát külföldön értékesítik, az export- bevétel évente 6-8 milliárd forint között mozog. A forint árfolyamsávjának szélesítését követő árfolyam-erő­södés kedvezőtlenül érintette mindazokat, akik terméküket külföldre adják el, hiszen egy euró, dollár vagy éppen norvég korona kevesebb forintot ér, mint korábban. A forint erősödése mi­att becslések szerint az elmúlt évben 10-15 százalékkal vissza­esett a magyar gyógynövénykivi­tel értéke. A szakértők szerint azonban az ágazat jövője szem­pontjából nem a hazai fizető- eszköz erősödése jelenti a leg­nagyobb veszélyt. A Gyógynövényszövetség és Terméktanács álláspontja szerint az EU-csatlakozásig sikerágazat lehetne a gyógynövénytermesz­tésből, ám az ilyen profilú vállal­kozások szinte teljes egészében kimaradnak a jelenleg futó agrár- támogatásokból. Az érintettek szerint tarthatatlan, hogy a gyógynövények sem az idei Nemzeti Agrár-környezetvédel­mi Program (NAKP) támogatott termékkörében nem szerepel­nek, és a vállalkozások sem kap­nak segítséget az ültetvénytelepí­tésekhez. (Holott az FVM szerint az NAKP éppen a környezetbarát gazdálkodást végzőknek kíván segítséget nyújtani.) Miközben a termesztés fel­tételei évek óta nem javultak, a gyűjtéssel foglalkozók sincsenek jobb helyzetben. Az ő munkáju­kat az egyre gyarapodó, termé­szetvédelmi oltalom alatt álló területek nehezítik. A szövetség képviselői a tiltó szabályozás helyett a szakszerű gyűjtést lehetővé tevő engedé­lyek kiadását szorgalmazzák. Ilyen módon sem a környezet- védelmi, sem az ágazat szakmai érdekei nem sérülnének. Az ágazat helyzetének mi­előbbi rendezése sürgős lenne, hiszen a nemzetközi piacon ve- télytársak jelentkeztek. Az utób­bi években Lengyelország ér­demben veszélyezteti Magyaror­szág vezető pozícióját az ágazat­ban, de komoly előrelépések tör­téntek Szlovákiában és Romániá­ban is. Megfelelő támogatottság ese­tén a magyar termelőknek és gyűjtőknek nem lehetne félniva­lójuk, ugyanis az ország ökoló­giai adottságai, speciális flórája mennyiség és minőség szem­pontjából is előnyt jelentenek a vetélytársakkal szemben. Magyarországon a növények 65-70 százalékát az erdőkből, mezőkről gyűjtik, a fennmaradó hányadot termesztik. Becslések szerint mintegy 500-600 ezer em­bernek jelent időszakos vagy ál­landó megélhetési forrást a gyűj­tés, termelés, feldolgozás. KASZÁS ENDRE Nem fizetnek a nagyok Rekordszámú késedelmes fizetés a vállalatoknál Egyesült Államok Tavaly rekordszámban késtek adósságaik törlesztésével a világ nagyvállalatai. A hitelminősítés­sel bíró, a törlesztésükkel kése­delembe esett cégek száma elő­ször haladta meg a 200-at - áll a Standard and Poor’s (S&P) nem­zetközi hitelminősítő éves ösz- szesítésében. Az S&P jelentése szerint 2001-ben 211, hitelminő­sítéssel nyilvántartott vállalat vált nem fizetővé összesen mint­egy 115,4 milliárd dollárnyi adósság után. Egy évvel koráb­ban a legnagyobbak közül csu­pán 132 esett késedelembe 42,3 milliárd dollárnyi adósság tör­lesztésével, ám már ez is rekord­nak számított. A globális vállalati szféra összes minősített adósságkibo­csátójának 3,99 százaléka jelen­tett be nemfizetést adósságára tavaly. A tavalyi nagy nem teljesítők között említette a Standard and Poor’s - két kaliforniai energia- szolgáltató mellett - az Enront, a világ legnagyobb energia-nagy­kereskedőjét, amely a negyedik negyedévben jutott csődbe. E három cégé volt a nem teljesítés­től érintett globális tavalyi válla­lati összadósság 20 százaléka. A nem teljesítő cégek közül tavaly 162 volt amerikai, 15 ar­gentin, 9 kanadai, 5 brit, 4 auszt­rál, 3 lengyel, 2 mexikói; több más országban egy-egy ilyen na­gyobb eset történt. Az argentin nem fizetők között 10 bank volt. A Standard and Poor’s szerint a nem teljesítő vállalati adósok száma a gazdasági visszaesés mélypontja után fél évvel tető­zik. Az elemzők szerint az ame­rikai gazdaság 2002 első negye­dében jut túl a jelenlegi recesszi­ós ciklus alján, vagyis a nem teljesítő vállalati adósok aránya a nyáron tetőzik. Állandó határra várva Sármellék Az idén már több mint 150 chartergépre számít a sár­melléki repülőtér. A meg­növekedett utasforgalmat segíti többek között a Malév és az LRI közreműködésével végzett eszközfejlesztés is. Egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a sármelléki repülőtér, amely tavaly már csaknem 100 charter- járatot fogadott, a reptéren több mint 13 ezer utas fordult meg. Az üzemeltetők idén ennek akár másfélszeresére is számítanak. Az LRI és a Malév a jelentősen megnövekedett utasforgalom ki­szolgálásához elengedhetetlen technikai eszközöket adott a sár­melléki reptérnek - mondta el Zóka István, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke. Jutányos áron megvehették, illetve bérbe kapták az üzemel­tetéshez szükséges gépeket és berendezéseket. A többmilliós tranzakcióval a működés éssze­rűbbé és olcsóbbá vált. Zóka azt is elmondta, hogy a megindult fejlesztés folytatása­ként további tárgyalásokat folytat­nak a Maléwal, így a szezonkez­detre tovább bővülhet a technikai eszközök parkja. Ezzel párhuza­mosan a közlekedési tárcával is folynak az egyeztetések, hogy idővel a sármelléki és a debreceni reptér is megkaphassa a kereske­delmi reptér minősítést, s létrejö­hessenek az állandó határátkelő­ként is működő légikikötők. A kis reptereken nem működik állandó határátkelő, ezért a repülős ven­dégeknek egy nappal korábban kell kérnie a határnyitást, amely 30-50 ezer forintba kerül. A Vidé­ki Repülőterek Szövetsége azt szeretné, ha minél előbb elkészül­ne az egységesített határnyitási koncepció. ________takács zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom