Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-03 / 281. szám
2001. December 3., hétfő E G É S Z S É G Ü N K É R T 7. OLDAL HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET - SZOLNOK Impozáns hotelszámy épül Komfortosabb körülményeket teremtenek Közel hárommilliárd forintos beruházás kezdődik hamarosan a Hetényi Géza kórházban. A 2,8 milliárdos címzett támogatásból új hotelszárny épül a Tószegi úton. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a tüdőkórház Városmajor úti épületéből idővel átköltözhessenek osztályok a Tószegi útra. A műtőblokk és a sürgősségi osztály felújítása után egy másik, nagyszabású beruházás valósul meg 2003-ig. A kórház kidolgozta gatást. A rekonstrukciónál a legfőbb kérdés a tüdőkórház volt, mivel az épület állaga nagyon leromlott. A felújítás csaknem többe kesebészeti épület felújítása folyik, oda költöznek az érintett osztályok. Amint a sebészeti épület felújítása befejeződik, a megújított épületbe a tüdőkórház osztályai kerülnek. A még csak terveken szereplő új épületrészben 2-3 ágyas, zuhanyzós, telefonos szobák kapnak helyet. A kiviteli tervek elkészültek, jelenleg a terület újított sebészeti blokkban összesen 410 ágy elhelyezésére nyílik majd lehetőség. Mint dr. Baksai István főigazgató-főorvostól megtudtuk, a jövő év végéig mindenképpen szeretnének beköltözni az új épületbe, hogy terv szerint folytatódhasson a felújítás. 2003. december 31-ig elkészül a kórházi rekonstrukció második üteme, ezzel Tudományos estek a megyeházán Megyénk vezető egészség- ügyi intézményében, a Hetényi Géza megyei kórházban hagyományosan színvonalas tudományos munka folyik az egészségügy ismert nehézségei ellenére. Az elmúlt négy évben felújították és magasabb szintre emelték a kórházban folyó tudományos tevékenységet és a tudományos üléseket, a megyei kórházi esteket. Ezzel hagyományt teremtettek. Az évente több alkalommal megrendezett megyei kórházi estek tudományos rendezvénysorozatot a művészet, az orvostudomány és a gasztronómia jegyében szervezik. Az estek így túlmutatnak egy szakmai fórumon. Köz- művelődési szerepet is játszanak, hiszen a színvonalas kiállításokkal a Szolnoki Művésztelepről, országosan is ismert színművészek műsorával a Szigligeti Színfolásig megtölti a megyeháza dísztermét. Az ülések fő célja természetesen az, hogy ráirányítsák a figyelmet a kórházban folyó tudományos tevékenységre, a szélesebb közvélemény számára is ismertté tegyék hz intézetben folyó — a betegellátást is segítő — szakmai, gyógyító és tudományos teA kórházi est vendége volt a közelmúltban Hernádi Judit színművésznő vékenységet. Nem titkolt cél, hogy az érdeklődők számára bemutassák a mindennapi betegellátás legalapvetőbb igényeit meghaladó, korszerű, esetenként speciális vizsgálati lehetőségeket, gyógyító megoldásokat. A kórház minden osztályán és szakambulanciáján magas színvonalú, regionális szintű ellátás folyik, élükön gyakran országosan elismert orvosokkal. Kifogástalan a szakmai és tudományos kapcsolat az ország vezető szintű egészség- ügyi intézményeivel és a klinikákkal. E tevékenységek során rengeteg, közérdeklődésre számot tartó tapasztalat gyűlt össze. A lendületbe hozott tudományos tevékenység is jelzi a kórház dinamikus fejlődését. A jövőre nézve biztató, hogy az intézetben két címzetes egyetemi tanár, több kandidátus dolgozik, és ami a legfontosabb, számos fiatal orvos a PhD cím várományosa. Új főorvos a sebészeten Dr. Dinka Tibor hosszú idő után tért vissza szülővárosába. A több évtizedig Kecskeméten praktizáló orvos engedett a hívó szónak, és hazatért gyógyítani Szolnokra. Az egykori verseghys diák 1974-ben végezte el Szegeden az orvostudományi egyetemet. Előbb a Bács-Kiskun megyei kórház általános sebészetén dolgozott — és szerezte meg a szakvizsgáját -, majd a katonai kórházba került, ahol qgell- kassebészetből és katasztrófa- szakorvostanból egyaránt szakvizsgázott. Az artériás érsebészet kivételével gyakorlatilag a mellkassebészet minden területével foglalkozott, de különösen nagy hangsúlyt fektetett az endoszkópos műtéti technikára, közel kétezer ilyen operációt végzett. Az utóbbi években osztályvezető főorvosként dolgozott Kecskeméten, de amikor lehetőség nyílt rá, hogy a Hetényi kórház sebészetének legyen az osztályvezetője, úgy gondolta, hogy szakmailag olyan előrelépést jelent ez az ajánlat, amit nem lehet visszautasítani. Egyetlen kérése volt: a gyógyítás feltételeit éppúgy biztosítsák számára, ahogy korábbi munkahelyén tették. Ez sajnos egyelőre még várat magára, hiába rendkívül korszerű ugyanis a műtőblokk, a műszerezettség még hagy kívánnivalót maga után. Legalább tízmillió forintos beruházás szükséges ahhoz, hogy egy megyei kórházhoz méltóan felszerelt sebészetet vezethessen. Új osztályára egyedül érkezett, senkit sem hozott magával. Ezzel is szeretné hangsúlyozni, hogy az itteni közösséghez akar tartozni. Alig néhány hete foglalta el a Hetényi Géza kórház sebészfőorvosi posztját, egyelőre ingázik a két város között. Családja még Kecskeméten várja haza, a betegei viszont a Tószegi úti épületben fekszenek. Nem érzi azonban úgy, hogy Szolnok kevesebb lehetőséget kínálna számára, mint Kecskemét. Sőt, a Tisza szerelmeseként könnyebb helyzetbe is került. Ezután ugyanis nem kell hosszú kilométereken át vontatni a motorcsónakját, hogy vízre szállhasson... Minden beteg más Kazuisztikai napok címmel 1996 óta rendeznek tudományos üléseket. Ezen a konferencián egy-egy érdekes kóresetet ismertetnek az előadók. Az Egészségünkért Alapítvány szervezésében zajló rendezvényt hárman hívták életre: dr. Bakos Noémi, dr. Krasznai Géza és Tóth Lajos. Általában évente kétszer hívják össze a tanulságos esetekre kíváncsi orvosokat, legközelebb épp jubilálni fognak: a tizedik ülés következik. A bevezető referátumként általában egy-egy országos, vagy akár nemzetközi hírű professzort kérnek fel, hogy tartsa meg előadását, majd a megye intézeteiből érkező orvosok következnek. Olyan érdekes, tanulságos kóreseteket ismertetnek a hallgatósággal, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Alapos felkészültség, tudományos igényesség jellemzi általában ezeket az előadásokat, s rendkívül figyelemreméltó, hogy nem csupán a sikereket osztják meg kollegáikkal, de bizony az esetleges kudarcokról is bátran beszámolnak. Az előadásokat általában parázs orvosszakmai vita követi. A minősítőbizottság döntése alapján kreditpontszerzőnek számít a rendezvény. Talán ennek is köszönhető, hogy nem csupán a megyéből, de Kaposvártól Debrecenig az ország számos pontjáról érkeznek résztvevők a konferenciára. Kitűnő lehetőséget nyújt arra is, hogy fórumot biztosítson az egyes intézmények orvosainak, akik nem csupán egymással találkozhatnak, de az igazságügyi orvos szakértői iroda szakembereivel, illetve az egyes cégek képviselőivel is. Az eseteket bemutató előadásokra voksolni is lehet a kiosztott szavazócédulákon, a legjobb referátumot az ülést követő fogadáson jutalmazzák. Az ezen a konferencián elhangzó előadások jól mutatják, hogy nincs két egyforma eset: minden beteg más, s a tankönyvek lapjain oly egyértelműnek tűnő diagnózist a valóságban mennyi minden befolyásolhatja. Kórháztörténet dr. Rusvai Antal tollából A jelenleg a sebészetnek és hosszú évekig az igazgatásnak is helyt adó, 3 emeletes épületet 1940-ben kezdték építeni. Ezt 180 ágyasra tervezték. Egyidejűleg a fertőző osztály, valamint a gépház és mosoda építéséhez is hozzáfogtak. Itt említjük meg, hogy Orsós János Imrét, a bőrgyógyászat osztályvezetőjét 1940-ben a Debreceni Tisza István Tudományegyetem orvosi fakultásán a derma- to-venerológiai tanszék egyetemi tanárának nevezték ki. Ezek már háborús évek voltak, s mire az építés befejeződött, a háború vihara a meg sem nyitott új épületek berendezését elsodorta. Használható a megtépázott régi kórház maradt. A harci cselekmények nehéz hónapjai alatt három önfeláldozó orvos: dr. Lengyel Bertalan, dr Pankotay Sándor és dr Zselé- nyi Ilona látta el a betegeket. Az ápolónővérek az irgalmas rend apácái voltak. Még 1945 folyamán csatlakozott az orvosgárdához dr Hank István, dr. Drex- ler Miklós és felesége, dr Szabó Sarolta, majd ősszel dr Sarkady László igazgatói minőségben. Idézve egy régebbi összefoglalót: „ezek a tettre kész emberek néhány lelkes középkáderrel együtt leleményes szükségmegoldásokkal mozgásba hozták a kórház üzemét. Segítettek az akkor alakult társadalmi szervek, az újjáalakult pártok, a szakszervezetek, a cukorgyár, a járműjavító, sőt az orosz városparancsnokság is.” A rendkívül jó szervezőképességgel megáldott igazgató összefogta a kórház- fenntartókat és a társadalmi szerveket. Mindenki a kórház ügye mellé állt, s nemcsak a háborús veszteséget pótolták hamar, hanem új osztályok is nyíltak. 1948-ban alakult meg a gyermekosztály és a für-orr-gégészet. Ezeket az osztályokat a fertőző pavilon berendezése után a fertőző osztállyal együtt ott helyezték el. Közben folyt a főépület rendbetétele is. Megújított felét 1950-ben nyitották meg. Ez a főporta felőli rész volt. Ennek földszintjére került az 1949-ben újonnan létesült szemészet, az emeletre pedig a belgyógyászat. Ugyanakkor a belgyógyászat régi helyére költözött 50 évi alagsori elhelyezés után a bőrgyógyászat. Az oldal az intézmény és a kia A következő néhány évet is a gyors fejlődés jellemezte. Dr. Sarkady Lászlót igazgatóként dr. Drexler Miklós, a későbbi egészségügyi miniszterhelyettes, majd rövid időre dr. John Ede váltotta fel. Ez alatt létesült 1950-ben a patológiai, 1951- ben a röntgen, 1953-ban pedig a szájsebészeti osztály. A véradó szolgálat 1954- ben alakult. 1953-ban Lévay Károly lett a kórház igazgatója s egyben a laboratórium főorvosa. Szerencsés módon a megyei tanács mellett a kórház fejlesztését az egészség- ügyi minisztérium is felkarolta, s a főépület két szárnnyal kiegészült. Ezekben a röntgenosztályt, illetve a véradó szolgálatot helyezték el. Az akkor új pavilonnak nevezett főépület felújítása és berendezése 1954-re fejeződött be. A megnyitót április 4-én tartották. Ezen megjelent az akkor már miniszterhelyettes dr. Drexler Miklós, sőt maga az egészségügyi miniszter, dr Román József is, aki pár évvel előbb Szolnok megye tiszti főorvosa volt, s ilyen minőségben hathatósan támogatta a kórház megyei kórházzá fejlesztését. ó együttműködése alapján jelenhetett me A megyei kórház nevet a II. világháború után vette fel az intézet. A teljes egészében működőképessé vált új épületbe költözött a már általános és baleseti osztályra különült sebészet, az igazgatás, valamint a gazdasági hivatal. A szájsebészet is itt kapott helyet. Az 1924-ben épült, addig önálló Bábaképzőt - szülészet-nőgyógyászati osztályként — 1951-ben csatolták a kórházhoz. 1953-ban létesült a klinikai laboratórium. 1960-ban a gyermekosztályra emeletet építettek a koraszülöttrészleg elhelyezésére. 1961-ben azonban nemcsak a gyermekosztályra építettek emeletet, hanem a fertőző osztályra is. Ott alakult meg az I. számú belgyógyászat, míg a főépületben maradt osztály a továbbiakban II. számú belgyógyászatként szerepelt. Mindkét belgyógyászat általános belgyógyászat volt, akkor még speciális jelleggel nem rendelkeztek. Betegeik nagyobb része sürgősséggel érkezett, a többi ágy nyilvántartó útján előjegyzéssel. A sürgősségi felvételt a két belgyógyászat hetente felváltva végezte. ;. A költségeket a kórház viseli. Átépítették a konyhát és az ebédlőt. 1969-ben a gyógyszertár régi helyén — ahol a háború előtt kápolna volt — 1970- ben mikrobiológiai osztály létesült. 1962-ben a kórház területén megnyílt az Egészségügyi Szakiskola a nővérképzés számára. Dr. Simonovits István miniszterhelyettes avatta fel. Az igazgatói székben dr. Lévay Károlyt 1963-ban dr Schlammadinger József követte, s négy évig vezette az intézetet. 1967-ben váltotta fel dr Csépányi Attila. A kórház osztályai továbbra is zsúfoltak voltak. Állandósultak a folyosói ágyak. A túlterheltségen észrevehetően könnyített ugyan az 1967-ben megnyitott MÁV Kórház, de az egészen mégsem szűnt meg. Az ágyak számának emelésére akkor még nem volt mód, de a kórház vezetősége korszerű központi szolgáltatások bevezetésével sokat javított a betegellátáson. 1968-ben központi sterilizáló részleget, 1970-ben oxigén- és elszívóberendezést, s ugyancsak központosított tálaló- és szállítószolgálatot szerveztek. A kórház intenzív osztálya 1973-ban nyílt meg. Az intenzív osztályt a főépület első emeletén a II. belgyógyászat néhány kórterméből alakították ki, az osztály ágyszáma ezáltal 105-ről 80-ra csökkent. l V \ azonban várhatóan nem fejeződnek be az átépítések. Valószínűleg a többi épület is hamarosan sorra kerül. ______________________■ rende zése folyik, s a jövő év elején elkezdődhet az építkezés. A földszint plusz négyemeletes új épü- letszámyban és az átalakított, fel; rült volna, mint egy új épület, i ,ezért úgy döntöttek, hogy inkább- építenek egy pavilont a kórház Tó- szegi úti telephelyén. Amíg a régi a rekonstrukció folytatásánál szakmai koncepcióját, és a megye önkormányzat által benyújtott pá lyázat elnyerte az állami céltámo Az új épület látványtervei már elkészültek házból, helyi és országos szintű muzsikusok, kórusok közreműködésével a város rangos kulturális eseményévé nőtték ki magukat. Az érdeklődés óriási, nemcsak Szolnokról, hanem a megye városi kórházaiból, sőt a háziorvosi szolgálatból érkező nagyszámú halleatósáe rendszeresen zsúfit Oinha Tibor I
