Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-03 / 281. szám

2001. December 3., hétfő E G É S Z S É G Ü N K É R T 7. OLDAL HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET - SZOLNOK Impozáns hotelszámy épül Komfortosabb körülményeket teremtenek Közel hárommilliárd forintos beruházás kezdődik hamaro­san a Hetényi Géza kórházban. A 2,8 milliárdos címzett támo­gatásból új hotelszárny épül a Tószegi úton. Ennek köszönhe­tően lehetőség nyílik arra, hogy a tüdőkórház Városmajor úti épületéből idővel átköltözhessenek osztályok a Tószegi útra. A műtőblokk és a sürgősségi osz­tály felújítása után egy másik, nagyszabású beruházás valósul meg 2003-ig. A kórház kidolgozta gatást. A rekonstrukciónál a leg­főbb kérdés a tüdőkórház volt, mi­vel az épület állaga nagyon lerom­lott. A felújítás csaknem többe ke­sebészeti épület felújítása folyik, oda költöznek az érintett osztá­lyok. Amint a sebészeti épület fel­újítása befejeződik, a megújított épületbe a tüdőkórház osztályai kerülnek. A még csak terveken szereplő új épületrészben 2-3 ágyas, zuhanyzós, telefonos szo­bák kapnak helyet. A kiviteli ter­vek elkészültek, jelenleg a terület újított sebészeti blokkban össze­sen 410 ágy elhelyezésére nyílik majd lehetőség. Mint dr. Baksai István főigazgató-főorvostól meg­tudtuk, a jövő év végéig minden­képpen szeretnének beköltözni az új épületbe, hogy terv szerint foly­tatódhasson a felújítás. 2003. de­cember 31-ig elkészül a kórházi re­konstrukció második üteme, ezzel Tudományos estek a megyeházán Megyénk vezető egészség- ügyi intézményében, a Heté­nyi Géza megyei kórházban hagyományosan színvonalas tudományos munka folyik az egészségügy ismert ne­hézségei ellenére. Az elmúlt négy évben felújították és magasabb szintre emelték a kórházban folyó tudomá­nyos tevékenységet és a tu­dományos üléseket, a me­gyei kórházi esteket. Ezzel hagyományt teremtettek. Az évente több alkalommal meg­rendezett megyei kórházi estek tudományos rendezvénysoroza­tot a művészet, az orvostudo­mány és a gasztronómia jegyében szervezik. Az estek így túlmutat­nak egy szakmai fórumon. Köz- művelődési szerepet is játszanak, hiszen a színvonalas kiállítások­kal a Szolnoki Művésztelepről, országosan is ismert színművé­szek műsorával a Szigligeti Szín­folásig megtölti a megyeháza dísztermét. Az ülések fő célja ter­mészetesen az, hogy ráirányítsák a figyelmet a kórházban folyó tu­dományos tevékenységre, a széle­sebb közvélemény számára is is­mertté tegyék hz intézetben folyó — a betegellátást is segítő — szak­mai, gyógyító és tudományos te­A kórházi est vendége volt a közelmúltban Hernádi Judit színművésznő vékenységet. Nem titkolt cél, hogy az érdeklődők számára be­mutassák a mindennapi betegel­látás legalapvetőbb igényeit meg­haladó, korszerű, esetenként spe­ciális vizsgálati lehetőségeket, gyógyító megoldásokat. A kórház minden osztályán és szakambu­lanciáján magas színvonalú, regi­onális szintű ellátás folyik, élü­kön gyakran országosan elismert orvosokkal. Kifogástalan a szak­mai és tudományos kapcsolat az ország vezető szintű egészség- ügyi intézményeivel és a klini­kákkal. E tevékenységek során rengeteg, közérdeklődésre szá­mot tartó tapasztalat gyűlt össze. A lendületbe hozott tudományos tevékenység is jelzi a kórház di­namikus fejlődését. A jövőre néz­ve biztató, hogy az intézetben két címzetes egyetemi tanár, több kandidátus dolgozik, és ami a leg­fontosabb, számos fiatal orvos a PhD cím várományosa. Új főorvos a sebészeten Dr. Dinka Tibor hosszú idő után tért vissza szülőváro­sába. A több évtizedig Kecs­keméten praktizáló orvos engedett a hívó szónak, és hazatért gyógyítani Szol­nokra. Az egykori verseghys diák 1974-ben végezte el Szegeden az orvostudo­mányi egyetemet. Előbb a Bács-Kiskun megyei kórház általános sebé­szetén dolgozott — és szerezte meg a szak­vizsgáját -, majd a ka­tonai kórházba került, ahol qgell- kassebészetből és katasztrófa- szakorvostanból egyaránt szak­vizsgázott. Az artériás érsebészet kivételével gyakorlatilag a mell­kassebészet minden területével foglalkozott, de különösen nagy hangsúlyt fektetett az endoszkó­pos műtéti technikára, közel két­ezer ilyen operációt végzett. Az utóbbi években osztályvezető fő­orvosként dolgozott Kecskemé­ten, de amikor lehetőség nyílt rá, hogy a Hetényi kórház sebésze­tének legyen az osztályvezetője, úgy gondolta, hogy szakmailag olyan előrelépést jelent ez az ajánlat, amit nem lehet visszauta­sítani. Egyetlen kérése volt: a gyógyí­tás feltételeit éppúgy biztosítsák számára, ahogy korábbi munka­helyén tették. Ez sajnos egyelőre még várat magára, hiába rendkí­vül korszerű ugyanis a műtő­blokk, a műszerezettség még hagy kívánnivalót ma­ga után. Legalább tíz­millió forintos beruhá­zás szükséges ahhoz, hogy egy megyei kór­házhoz méltóan felsze­relt sebészetet vezet­hessen. Új osztályára egyedül érkezett, sen­kit sem hozott magá­val. Ezzel is szeretné hangsú­lyozni, hogy az itteni közösség­hez akar tartozni. Alig néhány hete foglalta el a Hetényi Géza kórház sebészfőor­vosi posztját, egyelőre ingázik a két város között. Családja még Kecskeméten várja haza, a bete­gei viszont a Tószegi úti épület­ben fekszenek. Nem érzi azon­ban úgy, hogy Szolnok kevesebb lehetőséget kínálna számára, mint Kecskemét. Sőt, a Tisza sze­relmeseként könnyebb helyzetbe is került. Ezután ugyanis nem kell hosszú kilométereken át vontatni a motorcsónakját, hogy vízre szállhasson... Minden beteg más Kazuisztikai napok címmel 1996 óta rendeznek tudo­mányos üléseket. Ezen a konferencián egy-egy érde­kes kóresetet ismertetnek az előadók. Az Egészségünkért Alapítvány szervezésében zajló rendezvényt hárman hívták életre: dr. Bakos Noémi, dr. Krasznai Géza és Tóth Lajos. Általában évente kétszer hívják össze a tanulságos esetek­re kíváncsi orvosokat, legköze­lebb épp jubilálni fognak: a tize­dik ülés következik. A bevezető referátumként általában egy-egy országos, vagy akár nemzetközi hírű professzort kérnek fel, hogy tartsa meg előadását, majd a me­gye intézeteiből érkező orvosok következnek. Olyan érdekes, ta­nulságos kóreseteket ismertetnek a hallgatósággal, amelyek közér­deklődésre tarthatnak számot. Alapos felkészültség, tudomá­nyos igényesség jellemzi általá­ban ezeket az előadásokat, s rendkívül figyelemreméltó, hogy nem csupán a sikereket osztják meg kollegáikkal, de bizony az esetleges kudarcokról is bátran beszámolnak. Az előadásokat ál­talában parázs orvosszakmai vita követi. A minősítőbizottság döntése alapján kreditpontszerzőnek szá­mít a rendezvény. Talán ennek is köszönhető, hogy nem csupán a megyéből, de Kaposvártól Debre­cenig az ország számos pontjáról érkeznek résztvevők a konferen­ciára. Kitűnő lehetőséget nyújt arra is, hogy fórumot biztosítson az egyes intézmények orvosainak, akik nem csupán egymással ta­lálkozhatnak, de az igazságügyi orvos szakértői iroda szakembe­reivel, illetve az egyes cégek képviselőivel is. Az eseteket be­mutató előadásokra voksolni is lehet a kiosztott szavazócédulá­kon, a legjobb referátumot az ülést követő fogadáson jutal­mazzák. Az ezen a konferencián el­hangzó előadások jól mutatják, hogy nincs két egyforma eset: minden beteg más, s a tanköny­vek lapjain oly egyértelműnek tű­nő diagnózist a valóságban men­nyi minden befolyásolhatja. Kórháztörténet dr. Rusvai Antal tollából A jelenleg a sebészetnek és hosszú éve­kig az igazgatásnak is helyt adó, 3 emele­tes épületet 1940-ben kezdték építeni. Ezt 180 ágyasra tervezték. Egyidejűleg a fertőző osztály, valamint a gépház és mo­soda építéséhez is hozzáfogtak. Itt említjük meg, hogy Orsós János Im­rét, a bőrgyógyászat osztályvezetőjét 1940-ben a Debreceni Tisza István Tudo­mányegyetem orvosi fakultásán a derma- to-venerológiai tanszék egyetemi tanárá­nak nevezték ki. Ezek már háborús évek voltak, s mi­re az építés befejeződött, a háború viha­ra a meg sem nyitott új épületek beren­dezését elsodorta. Használható a meg­tépázott régi kórház maradt. A harci cselekmények nehéz hónapjai alatt há­rom önfeláldozó orvos: dr. Lengyel Ber­talan, dr Pankotay Sándor és dr Zselé- nyi Ilona látta el a betegeket. Az ápoló­nővérek az irgalmas rend apácái voltak. Még 1945 folyamán csatlakozott az or­vosgárdához dr Hank István, dr. Drex- ler Miklós és felesége, dr Szabó Sarolta, majd ősszel dr Sarkady László igazga­tói minőségben. Idézve egy régebbi összefoglalót: „ezek a tettre kész emberek néhány lel­kes középkáderrel együtt leleményes szükségmegoldásokkal mozgásba hoz­ták a kórház üzemét. Segítettek az akkor alakult társadalmi szervek, az újjáalakult pártok, a szakszervezetek, a cukorgyár, a járműjavító, sőt az orosz városparancs­nokság is.” A rendkívül jó szervezőképességgel megáldott igazgató összefogta a kórház- fenntartókat és a társadalmi szerveket. Mindenki a kórház ügye mellé állt, s nemcsak a háborús veszteséget pótolták hamar, hanem új osztályok is nyíltak. 1948-ban alakult meg a gyermekosztály és a für-orr-gégészet. Ezeket az osztályo­kat a fertőző pavilon berendezése után a fertőző osztállyal együtt ott helyezték el. Közben folyt a főépület rendbetétele is. Megújított felét 1950-ben nyitották meg. Ez a főporta felőli rész volt. Ennek föld­szintjére került az 1949-ben újonnan lé­tesült szemészet, az emeletre pedig a bel­gyógyászat. Ugyanakkor a belgyógyászat régi helyére költözött 50 évi alagsori el­helyezés után a bőrgyógyászat. Az oldal az intézmény és a kia A következő néhány évet is a gyors fej­lődés jellemezte. Dr. Sarkady Lászlót igazgatóként dr. Drexler Miklós, a későb­bi egészségügyi miniszterhelyettes, majd rövid időre dr. John Ede váltotta fel. Ez alatt létesült 1950-ben a patológiai, 1951- ben a röntgen, 1953-ban pedig a szájse­bészeti osztály. A véradó szolgálat 1954- ben alakult. 1953-ban Lévay Károly lett a kórház igazgatója s egyben a laboratórium főor­vosa. Szerencsés módon a megyei tanács mellett a kórház fejlesztését az egészség- ügyi minisztérium is felkarolta, s a fő­épület két szárnnyal kiegészült. Ezekben a röntgenosztályt, illetve a véradó szolgá­latot helyezték el. Az akkor új pavilonnak nevezett főépület felújítása és berendezé­se 1954-re fejeződött be. A megnyitót áp­rilis 4-én tartották. Ezen megjelent az ak­kor már miniszterhelyettes dr. Drexler Miklós, sőt maga az egészségügyi mi­niszter, dr Román József is, aki pár évvel előbb Szolnok megye tiszti főorvosa volt, s ilyen minőségben hathatósan támogat­ta a kórház megyei kórházzá fejlesztését. ó együttműködése alapján jelenhetett me A megyei kórház nevet a II. világháború után vette fel az intézet. A teljes egészében működőképessé vált új épületbe költözött a már általá­nos és baleseti osztályra különült sebé­szet, az igazgatás, valamint a gazdasági hivatal. A szájsebészet is itt kapott he­lyet. Az 1924-ben épült, addig önálló Bá­baképzőt - szülészet-nőgyógyászati osztályként — 1951-ben csatolták a kór­házhoz. 1953-ban létesült a klinikai laboratóri­um. 1960-ban a gyermekosztályra emele­tet építettek a koraszülöttrészleg elhelye­zésére. 1961-ben azonban nemcsak a gyermekosztályra építettek emeletet, ha­nem a fertőző osztályra is. Ott alakult meg az I. számú belgyógyászat, míg a fő­épületben maradt osztály a továbbiakban II. számú belgyógyászatként szerepelt. Mindkét belgyógyászat általános belgyó­gyászat volt, akkor még speciális jelleg­gel nem rendelkeztek. Betegeik nagyobb része sürgősséggel érkezett, a többi ágy nyilvántartó útján előjegyzéssel. A sür­gősségi felvételt a két belgyógyászat he­tente felváltva végezte. ;. A költségeket a kórház viseli. Átépítették a konyhát és az ebédlőt. 1969-ben a gyógyszertár régi helyén — ahol a háború előtt kápolna volt — 1970- ben mikrobiológiai osztály létesült. 1962-ben a kórház területén megnyílt az Egészségügyi Szakiskola a nővérképzés számára. Dr. Simonovits István minisz­terhelyettes avatta fel. Az igazgatói szék­ben dr. Lévay Károlyt 1963-ban dr Schlammadinger József követte, s négy évig vezette az intézetet. 1967-ben vál­totta fel dr Csépányi Attila. A kórház osztályai továbbra is zsúfoltak voltak. Állandósultak a folyosói ágyak. A túlter­heltségen észrevehetően könnyített ugyan az 1967-ben megnyitott MÁV Kór­ház, de az egészen mégsem szűnt meg. Az ágyak számának emelésére akkor még nem volt mód, de a kórház vezető­sége korszerű központi szolgáltatások bevezetésével sokat javított a betegellá­táson. 1968-ben központi sterilizáló részleget, 1970-ben oxigén- és elszívóbe­rendezést, s ugyancsak központosított tálaló- és szállítószolgálatot szerveztek. A kórház intenzív osztálya 1973-ban nyílt meg. Az intenzív osztályt a főépü­let első emeletén a II. belgyógyászat né­hány kórterméből alakították ki, az osz­tály ágyszáma ezáltal 105-ről 80-ra csök­kent. l V \ azonban várhatóan nem fejeződ­nek be az átépítések. Valószínűleg a többi épület is hamarosan sorra kerül. ______________________■ rende zése folyik, s a jövő év elején elkezdődhet az építkezés. A föld­szint plusz négyemeletes új épü- letszámyban és az átalakított, fel­; rült volna, mint egy új épület, i ,ezért úgy döntöttek, hogy inkább- építenek egy pavilont a kórház Tó­- szegi úti telephelyén. Amíg a régi a rekonstrukció folytatásánál szakmai koncepcióját, és a megye önkormányzat által benyújtott pá lyázat elnyerte az állami céltámo Az új épület látványtervei már elkészültek házból, helyi és országos szintű muzsikusok, kórusok közremű­ködésével a város rangos kulturá­lis eseményévé nőtték ki magu­kat. Az érdeklődés óriási, nem­csak Szolnokról, hanem a megye városi kórházaiból, sőt a házior­vosi szolgálatból érkező nagyszá­mú halleatósáe rendszeresen zsú­fit Oinha Tibor I

Next

/
Oldalképek
Tartalom