Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-31 / 303. szám

Kérdések, szilveszter előtt Orbán Viktortól, hogy mit fog ki­sütni éjfél előtt. — Egy EU-kompatibilis sült ma­lacot, Fidesz-naranccsal a szájá­ban. * * * * És vajon Torgyán József milyen konyhakész eredményt tud fel­mutatni? — Imádom a házikenyeret. De kenyér helyett a koalíciós szer­ződést fogom megszegni. * * * Tesz-e újévi fogadalmat Horn Gyula? — Megfogadom, hogy a választá­si győzelmünk esetén a csehe­ket és a szlovákokat nem fogom újraegyesíteni. ★ * * Mi lesz a szilveszteri programja Demszky Gábornak? — A Bánk bán helyett a Nemzeti Gödörben megtekintem a IV. U- Bahnt. * * * Mit kíván a szomszédainknak az új esztendőre Martonyi Já­nos? — Kábé ugyanazt, amit ők ne­künk ... ________________________________(WÉBÉI Sz abó szomszéd — meg az anthraxpor Szabó szomszéd az alvégről, postát kapott, anthraxosat, béle-gyomra összeszorult, mint amit szesz: hat snapsz mosat. .. Por hullott a kupertából,- mint legelőn tehénlepény -, akár Hamlet, kérdé Szabó: „A holnapot megérem én?” „Meg, kutyafog - szólt a neje ­hisz porcukor a por fele! A másik meg izgatópor, mert az ágyban évi egyszer esz értem már csak a fene!” ____ ______ DOWKÓ Ma tild és Amálka Presszóban, Matild: — Hallotta, Amálkám? A Belzebúbnét az ura belekényszen'tette a feketegazdaságba! Amálka: - Pokoli... Bögrecsárdát nyitottak? Matild: - Munkaruha boltot. Méghozzá ké­ményseprőknek. Amálka: - Tyű, az biztosan szerencsét hoz! Megfogták vele a négylevelű ló heréjét... Matild: - Képzelje, a Belzebúbné nekem is föl­ajánlott egy eladói állást. Amálka: - És elvállalta? Matild: - Nem vállaltam el. A korom miatt. Amálka: - Akkor protezsálja be a Rézi lányát. Rézike ugyanis már réges-régen eladósorban van. Matild: — Sajna Réziképmek tériszonya van. De mondhatnék pár szót a maga Lajcsi fia érdekében... két cukorral Amálka: - Hahh! hogy az én Lajcsim egy pult mögött ácsorogjon, és kínálgassa a golyóit?! Matild: - Inkább örülne annak, hogy végre munkát kapna a nagyfia. Amálka: - De az én Lajcsim valami magas be­osztásra vágyik. Matild: - Higgye el, azok a minden hájjal meg­kent Belzebúbék azt is megoldanák. Amálka: - Hogyan oldanák meg? Matild: - Kitennének egy táblát a kéményseprő bolt ajtajára. Amálka: - Milyen felirattal? Matild: — Azzal, hogy „Vigyázat, a tetőn dolgoz­nak!” ______________________________________________ CSATLAKOZASI ÚTVISZONYOK. EMLÉKEZETES NAP. - Apátúk kezd józanodni. Ma, 2002 február 2-án 16 óra 15 JANUÁR MÁSODIKÁN. - Jenő a legmegbízhatóbb kolléga. Ugyanabban a pózban van, ahogy a szilveszteri bulin hagytuk.- Boldog újévet kívánok!- Tudja, kivel szórakozzon! Három éve nem telik fűtésre! Róza néni álhíreiből Kedveskéim, már megint elröpült egy szorgos, hírdús évecske, de változatlanul ott vagyunk, ahol a part szakad. Mert mi változott? Lényegében semmi! Legfeljebb megtudtuk: még „image"-ja is van ennek a szerencsétlen országnak, bár igen borsos áron. Azt is meg­tudhattuk, hogyan lehet úgy­mond közbenjárni potom száz­ezer dollárért (azaz: huszon­nyolcmillió forintért). De megtud­hattuk azt is, hogy Orbán Viktor egy tapodtat sem enged az autó­pálya-építésből, sőt, egészen Nándorfehérvárig akar eljutni... És még hosszasan sorolhat­nánk azokat a meglepetéseket, melyektől lassan már ki se aka­dunk, hisz ez az egész kurzus maga a megtestesült meglepetés! Még szerencse, hogy igazi izgal­makat is adó, finom zaftokban to­csogó hírecskék akadtak bőven az év folyamán. Nézzünk most néhányat!- A legtitkosabb földhivatali információk szerint Csurka István suttyomban Izraelben vásárolt hétvégi telket, mondván: „Ha va­laki bele akar lökni bennünket az árokba, jobb azt karonfogni!” — Torgyán József annyira ille­galitásba vonult, hogy legutóbb már haza se talált. Hosszasan bo­lyongott Thürmer Gyuláék háza táján, mert ott biztosan nem kere­sik még ellenségei sem.- Avatott megfigyelők szerint Viktorkánk az elmúlt évben nőtt néhány centit a rá nehezedő terhek alatt, mint súly alatt a pálma. Ne is csodálkozzunk tehát, ha ma már ülve is eléri azt, amit eddig ágas­kodva sem tudott. Hogy még mire képes, az majd tavasszal kiderül.- A legjobban értesültek sze­rint az SZDSZ-esek már megint ta­láltak egy újabb értékes ingatlant a párt titkos spájzában. Most már csak azon dúl a vita: övék-e az egész Gellért-hegy is, vagy csak a Hősök terén állíthatják fel sze­rény mutatványos bódéjukat?! — A palotaőrség szerint egy­re többen szeretnék felpróbálni a magyar koronát: jó-e a fejük­re, vagy toldani kell bele egy ki­csit, mert ki tudhatja . . .? A bölcsek azonban úgy vélik, aki túl sokat forgolódik a damasz­kuszi úton, az a végén még el­véti az irányt. Bár újabban so­kaknak már a bősz forgolódás önmagában is elegendő. Mert már nem is a jó kártyajárásra várnak, sokkal inkább egy kis örökös, ám annál húsosabb po­litikusi fazékra. De úgyis kiderül, mire volt jó mindez! LÁSZLÓ GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom