Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

UH 2001. December 27., csütörtök AHOL 7. OLDAL E L U N K JÁSZKISÉR AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Mindig akad új ötletük A település kulturális és közéleti eseményeinek egyik legfőbb motorjaként jellemezhető a helyi műve­lődés háza munkatársainak közössége. Jól bejáratott he­lyi, térségi és nemzetközi események fő szervezője­ként szerepelnek, de mindig van újabb és újabb ötletük. Egyéves költségvetésük az állami normatívával, az önkormányzati támogatással, illetve a pályázato­kon összegyűjtött pénzzel együtt is mindössze 5,5 millió forint körül van, s a prog­ramok megvalósításán túl ebből kell fizetni a fű­tést, a villanyt, a dolgo­zók bérét. Balogh György, az intézmény ve­zetője rámutatott: alap­vető elvként alkalmaz­zák azt, hogy amit lehet, maguk csinálnak meg, s külső segítséget - amiért már kü­lön fizetni is kellene - csak a leg­szükségesebb esetben vesznek igénybe. Számos program (pél­dául hagymanap, gyermeknép- tánc-fesztivál, hagyományőrző rendezvények stb.) fő- vagy társ- szervezőjeként szerepelnek, de új ötleteik is vannak, amelyekkel próbálják színesíteni a település közéletét. Az évnek szinte nincs olyan napja, hogy a művelődési házban valamilyen kiállítást meg ne le­hessen nézni. Festőművészek, szobrászok, fotósok megannyi munkáját csodálhatták meg a helyben élők és a más település­ről Kisérre látogatók. A kerámia szobrokat készítő Fekete Pál is ki­állított már a ház galériájában, most pedig a művész és a műve­lődésszervezők közös nyári programra készülnek. Az iskolá­val karöltve egy olyan nyári alko­tótábort szeretnének megszer­vezni, ahol a kerámiakészítés, az agyag megformálásának alapjait sajátíthatnák el a gye­rekek. A tábor művé­szeti vezetője a kerá­miaművész lenne, a szervező munkát pe­dig a művelődés háza dolgozói vállalnák. Hasonló elven működ­ne egy szintén nyárra tervezett festő alkotó­tábor, ahol a tűzzo­mánc alapjait is megtanulhatnák a gyerekek. Az önkormányzat, a Pend- zsom Néptáncegyüttes, valamint a művelődés háza munkatársai­nak közös terve, hogy a már fel­újított mozi, illetve a jelenleg fel­újítás alatt lévő régi vasbolt épü­leteivel határolt téren szabadtéri színpadot hozzanak létre. A szín­pad létrejöttével kibővülhet a szabadtéri rendezvények köre is. AZ ÉPÍTŐ SZÉL. A hó és a szél együttesen csodálatos építményeket képes létrehozni. Áramvonalas formák, csipkézett szélek, szikrázó fe­hérség jellemzik az alkotásokat. Néhány nappal ezelőtt minderről a Jászkisér - Jászapáti között közlekedő autósok is meggyőződhettek. (Persze, ha a hófúvás kellős közepén volt kedvük nézelődni...) ■ A jászkisér! AGROSZÖV szervizdiagnosztikai műhelye vállalja:- meghatározott típusú mezőgazdasági gépek állami támogatással segített felújítását és javítását,- személy- és kistehergépkocsik, mezőgazdasági erőgépek, pótkocsik, motorkerékpárok, utánfutók javítását, műszaki vizsgára történő felkészítését,- környezetvédelmi vizsgálatok (zöldkártya), beállítások elvégzését. Címe: Jászkisér, Apáti út - benzinkút mellett. Telefon: 57/450-239 Befesti ezüst éveit Nyugdíjasként fogott ecsetet a nagymama „Öreg vagyok én már ahhoz”— mondják so­kan, ha az élet úgy hozza, hogy valami mást, valami újat kellene kezdeni. Aligha juthatott viszont eszébe ez a jászkiséri Pásztor Barna­básáénak. Sok évtizednyi tanítói munka után, a gyermekzsivaj elhalkulásával sem akart tét­lenül otthon ülni. Ecsetet, festéket fogott, s a maga kedvére ismét dolgozni kezdett. Persze nem a semmiből jött az ötlet. Annak ide­jén még diákként, fiatal felnőttként sokat rajzol- gatott, festegetett. A herényi tanítóképzőbe járt, ahol tehetségét olyan tanárok fejlesztették to­vább, mint a nemrég elhunyt fes­tőművész, Vuics István, illetve az évekkel ezelőtt távozott Fejér Má­ria. A diákéveket követően azon­ban elmaradt a festés. Az inkább hivatásnak tekintett tanítói tevé­kenység, valamint a család mel­lett nem maradt ideje arra, hogy a művészettel tevékenyen foglal­kozzon. A mindennapi munká­ban persze a szemléltető eszkö­zök elkészítésekor jól jött a rajzte­hetség. A dolgos hétköznapokat azon­ban felváltották a nyugdíjas évek, de a megérdemelt pihenés helyett ismét ecsetet ragadott, és festem kezdett. Bekapcsolódott a Berényi Műhely alkotó közösségébe, számos kiállításon vett részt alko­tásaival.- Legjobban csendéleteket és tájképeket sze­retek festeni — mondta, amikor kedvenc témáiról kérdeztük.- Alkotótáborokba is jár nyaranként?- Jászapátin, a Jász Alkotók Köre alkotótáborá­nak munkájában már két alkalommal is részt vet­tem. Ilyenkor számos dolgot tanulhat az ember. Ezt jó néhány olajkép, grafika is bizonyítja, amelyek Pásztor Erzsébet házának falait díszítik. Röviden GYÓGYTORNA. Jászkisér ön- kormányzata a Mozgáskorláto­zottak Egyesületének helyi cso­portjával közösen szervezte meg a településen a gyógytor­nász szakrendelést, amelyet fi­zikoterápiás szakrendelést egé­szíti ki. IVÓVÍZ. Jövőre tovább folytat­ják a helyi ivóvízhálózat bővíté­sét, melynek megvalósítására összesen 22 millió forintot nyert a település. MÚZEUMPÁRTOLÓK. A tele pülés híres tájházának bővítésé­re nyílt lehetőség a mögöttünk hagyott évben, a Csete Balázs Helytörténeti Gyűjteménnyel együttműködve borházat, ko- vácsmflhelyt, illetve egy sza­badtéri kemencét alakítottak ki. Jászkisér elnyerte a múzeum- pártoló önkormányzat cím 3. helyezését, amellyel együtt 400 ezer forint is érkezett a telepü­lésre. ■ Az oldalt írta Banka Csaba. Fotók: Sárközi János. Csillárt is kovácsolt Nemzetközi porondra lépnek Jászkisér szülötte, Bokor Fe­renc kovácsművész közel hatvan évvel ezelőtt végezte el tanulmányait és lett ipari tanulóból végzett kovács. Számtalan lovat patkóit meg, később pedig művészi szint­re emelte mestersége fogása­it. Rendszeresen vásárolt tő­le az Iparművészeti Vállalat. Egy csillárra a legbüszkébb. Per­sze nem akármilyen csillárról van szó. Szülőfalujának első házába, a jászkiséri községházába szánta. Teljesen ingyen készítette el, s ajánlotta fel a településnek. Mind­ezzel szerette volna kifejezni az útra bocsátó közösség iránti tisz­teletét és szeretetét. Iparos mester 1946-ban lett be­lőle, amikor Debrecenben levizs­gázott. Dolgozott saját műhely­ben, aztán szövetkezetben, egy időben Pestre költöztek élete pár­jával. Ott a MÁV-nál kapott mun­kát, miközben képezte magát ta­nult szakmájában, s hegesztő vizsgával is kiegészítette a már megszerzett ismereteket. A főváros zaját, az ipari negyed egészségtelen levegőjét azonban egy idő után már nem bírták, vi­dékre költöztek. Akkor kezdte a kovácsmesterség begyakorolt fo­gásait művészi szintű darabok megalkotásához használni. Leg­többször kandallókhoz készített rácsokat, ajtókat, tűzszerszámo- kat. Munkájára felfigyeltek, az Iparművészeti Vállalat rendszere­sen rendelt tőle különböző alkotá­sokat, amelyeket nem csak Ma­gyarországon, de külföldön, java­részt Németországban is értékesí­Bokor Ferenc kovácsművész erre a csillár­ra a legbüszkébb tették. Mostanság már csak a saját szórakoztatására csinál ezt azt, ha kedve, s egészségi állapota lehető­vé teszi. Sok évtizedes munkája során sok helyre elkerültek szebb­nél szebb alkotásai, a legbüsz­kébb mégis arra a csillárra, melyet szülőfalujának adományozott... ■ A gyermeknéptánc oktatása éppen tíz éve kezdődött Jászkiséren, s mára közel száz helyi fiatal hasznos időtöltését jelenti hagyomá­nyos táncaink feleleveníté­se. A gyermekcsoportok mellett öt évvel ezelőtt ala­kult meg a felnőttek számá­ra lehetőséget biztosító Pendzsom Néptáncegyüttes, melyről Lukácsi György, az együttes alapítója és vezető­je beszélt. Jelenleg három csoport működik irányítása alatt. A már említett Pendzsom, illetve az utánpótlás bázisát je­lentő Kiscsillag és To- porgók gyermekegyüt­tesek. Az együttesek tagjai egytől egyig kís­értek. Ötéves története alatt is számos nagy rendezvényen jelenhe­tett meg a Pendzsom. Még 1997-ben láthatta őket a kö­zönség a Budapest Sportcsarnok­ban, 1998-ban a Gyermek és Ifjú­sági Művészeti Szemlén a zsűri különdíját nyerték el, tavaly a szakma is elismerte a felnőtt cso­port munkáját, minősítést szer­zett a csapat, idén pedig Ópusz­taszeren, a megyék találkozóján képviselték Jász-Nagykun Szol­nokot a kiséri táncosok. Lukácsi György tíz éves kora óta foglalkozik a néptánccal. A Jászság Népi Együttesben kezdte a táncot, ott sajátította el kultú­ránk alapvető táncait, illetve „szövetséget kötött” a hagyomá­nyok ápolásának, életben tartásá­nak küldetésével.- A Jászság Népi Együttessel a mai napig nem szakadt meg a kapcsolat, folyamatosan szakmai tanácsokat adnak, s ha kell, egy- egy rend ruha kölcsönzésével is támogatják az együttes működé­sét - mondta a vezető. Jövőre szeretnék is­mét megrendezni (a ter­vek szerint augusztus 17-18-án) a népszerű Nemzetközi Gyermek­néptánc Fesztivált. A kiséri gyermekcsopor­tokkal ezen kívül terve­zik egy olaszországi fel­lépéssorozat megszer­vezését, Asti megyét lá­togatnák meg. A felnőtt együttes pedig augusztus végén, Hollandi­ában egy nemzetközi fesztiválon szeretne részt venni. Január 22- én, a kultúra napja alkalmából a megyeházán rendezendő díszün­nepségen lép fel a kiséri táncos gárda. Belvizek zabolázói A Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Tár­sulat közfeladatokat ellátó szervezetként működik elsősorban, s nem kevesebb mint 129 ezer hektár területen összesen mintegy 750 kilométernyi belvízvédelmi művet, kö­zel 80 kilométernyi öntöző művet, illetve hat szivattyútelepet kezel negyven alkal­mazottjával. Működési területük elsősorban a Jászság, de hoz­zájuk tartoznak a Szolnoktól északra fekvő telepü­lések is. Kelet-nyugati kiterjedésben pedig lénye­gében Pest megye határától a Tisza vonaláig tartoz­nak hozzájuk a belvízvédelmi csatornák. Mint azt Bíró Csaba ügyvezető igazgató.elmondta. működé­süket a '95 évi LVlI-es, vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a 160/1995-ös kormányrendelet szabályozza, mely a vízgazdálkodási társulatokról szól. Alap feladatuk az állami tulajdonú, társulati kezelésű bel- vízvédelmi művek fenntartása, üzemeltetése. Ehhez kapcsoló­dott ez évtől az FVM hivatal kezelésében lévő bel­vízvédelmi csatornák, öntözőművek, szivattyúte­lepek fenntartása, üzemeltetése is. A társulat tagjai az érdekeltségi területükön ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen hasz­náló természetes és jogi személyek, tehát a földdel gazdálkodók. Nekik kötelességük hozzájárulást fi­zetni a társulat számára, hektáronként 200 forin­tot, de minimum 1000 forintot évente. A hozzájá­rulás beszedése nem kis gondolt jelent számukra, hiszen 20-30 ezer földbérlővel, -tulajdonossal kell a kapcsolatot tartaniuk. A közfeladatok ellátására többek között az FVM által kiírt pályázatokat is igénybe veszik, re­konstrukciós, fenntartási feladatokat vállalnak el. Vállalkozási formában vállalnak öntözést, ivóvíz­szolgáltatást, illetve a legkülönfélébb mélyépítési feladatokat. Éves árbevételük 150 millió forint kö­rül mozog, s 1997 óta nyereségesen tudnak gaz­dálkodni. (PR) JÁSZKISÉR Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat 5137 Jászkisér, Apáti út 4. Telefon; 57/450-211, fa» 57/450-244 Vasboltból teleház és nyomda Jászkisér Önkormányzata, valamint a Jászkisér Gyer­mekeiért Alapítvány közö­sen újítja fel az egykori vasbolt épületét. Az önkor­mányzati tulajdonú ingat­lan hasznosításáról régóta szőnek terveket a község­ben, de eddig megvalósíta­ni nem sikerült egyiket sem. A legújabb elképzelés kettős funkciót szán a volt kereskedelmi egységnek. Egyrészt ide költözne a he­lyi teleház, valamint csök­kent munkaképességűek­nek alakítanának ki mun­kahelyeket. Mint azt Hajdú László polgármester érdek­lődésünkre elmondta, az alapítvány, valamint az önkor­mányzat összesen 7,5 millió fo­rintot szán erre a célra. Ha min­den az elképzelések szerint ha­Teleház és nyomda lesz az egykori vasboltból Festőműhelyként a napfényes teraszt használja... lad, jövő év elején átadhatják a felújított épületet, s birtokba ve­hetik új használóik. A teleház megtartja régi funkcióit, a csök­kent munkaképességűeknek pe­dig egy nyomda biztosít majd munkalehetőséget. ________________________■ Wl'UUltW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom