Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

14. OLDAL AHOL 2001. December 24., hétfő ÉLŰ N K Mezőgazdasági Részvénytársaság Kisújszállás 'ct S -U- jjjjjjJj A fa szeretete HELYI ALKOTÓK TÁRLATA. A városi kiállítóteremben helyi alko­tók művei fogadják a betérőket. Többek között Tóth Tünde festmé­nyei, ifjú Papi Lajos fotói, Z. Tóth Kálmán fafaragásai, Kovácsáé Bulkay Júlia festményei, Czobor Sándor szobrai, Bészabó András festményei, Szenti Ernő képei, Szenti Emőné tűzzománc munkái. A kiállításnak - amely ebben az évben tekinthető meg - az az érde­kessége, hogy az ott látható tárgyakat, alkotásokat meg is lehet vá­sárolni. ■- Amit látnak, a két kezem munkája! - ezt méltán mondja a 41 éves, kisúji Szűcs István. Ifjú Szűcs István eredetileg az asztalos szakmát tanulta ki. Azután úgy alakult az élete, hogy más területen, a vízműnél dolgozik. Valaho­gyan azonban megmaradt benne a fa szeretete, tiszte­lete. Az, hogy mennyi, de mennyi mindent lehet csi­nálni ebből az anyagból! A bölcsőtől kezdve ajtókat, ab­lakokat, játékokat, lécet, ke­rítést, asztalokat, székeket és még ezernyi apróságot. Neki legjobban a régi, veretes hintók tetszettek, valahogyan úgy van vele, ezen a lovak von­tatta közlekedési eszközön élheti ki legjobban a kézügyességét. Ja­vítással kezdte, lehet annak már vagy négy éve, és a végén ismert hintókészítő lett belőle. Állítja, egy-egy mutatós darab elkészíté­séhez fél év szükséges, szakmai­lag pedig a kerék körüli ívek, haj­latok a leginkább embert próbá­lóak. Azon darabok, amelyeket eddig készített, már mind gazdá­ra találtak, bár a műhelyében most is áll egy. Általában ezek a hintók 350-400 ezer forint körüli értékűek. Édesapja lakóháza ud­varában alakította ki a műhelyét, ha az ideje engedi, ott dolgozik. Azután amatőr fogathajtó is Szűcs úr, az istállóban két lova, a nyolcéves Baba, meg a lánya, a kétéves Dajka ropogtatja a porci­ót. Jó néhány helyi és környék­beli fogathajtó rendezvényen szerepelt már, ahol ért el máso­dik, hatodik helyezést. Legutóbb Kenderesen harminchat induló­ból nyolcadikként végzett. A feleségével együtt két fiút nevelnek. A nagyobbik már ki­lencedikes Szolnokon, az öccse hetedikes. Ő az, aki segít neki a hintókészítésben. Azért, mert va­lószínűleg mint az édesapát, őt is megfogta a fa szeretete, a hintó- gyártás sokrétű feladata, szakmai fogása. ________■ KI SÚJSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Őrzik a múltat Régi öregektől még hallottam, hogy a ti­zenkilencedik század hatvanas, hetve­nes éveiben errefelé, az Alföldön ritka vendégnek számított a cseréptetős ház. Szó se róla, akadt már belőlük, hiszen az akkori urak, módosabb gazdák messziről fuvarozott cserepekkel fed­ték hosszúkás vagy L alakó lakóépüle­teiket. De a köznép, az átlagember ak­kor még maradt a régi jó szalmánál, esetleg nádnál. Mert ezek voltak annak a századnak a termé­szetes anyagai: az aratás, cséplés utáni hosz- szú szárú szalma, a nádról nem is beszélve. Ölesre, másfél ölesre nőtt a település környé­ki kisebb-nagyobb, lefolyástalan tavak men­tén, vagy olyan vízlevezető árkok partján, amelyeket az évtizedek, évszázadok alakítot­tak ki. Az aratáson kívül egy efféle ház építé­se számított igazi, embert próbáló feladatnak. Kezdetben volt a vert fal, később ezt felváltot­ta a vályog. Minden településnek, így Kisúj- nak is megvannak a maga vályogvető gödrei. Általában tavasszal kezdtek a nagy munká­hoz és ha népes volt a család, mire a kaszák leborotválták a környékbeli búzákat, már ál­lott a ház. A legtöbb helyen középen egy konyhából, jobbra, balra két szobából állt, a szegényeb­beknél az egyik kamra volt. A búbos kemen­ce sem hiányozhatott, étvágyát csutkaízíkkel, náddal, szalmával, gallyal csitították, és ha délután jól befűtött a gazdaasszony, másnap reggel még nem volt ajánlatos tapogatni a for­róvérű búbos oldalát. A tetőt természetesen nád fedte. A padlás végéről egy, máshol két kis lyuk, ablak pislogott az utcára, meg bent- re. Ez a padlás maga volt a csoda. Nyáron olyan hűvös, hogy ha ingben kapaszkodott fel a létrán a gazda, könnyen elkapta a prüsszö­gés. Télen enyhet biztosító meleg, mert a nád csodálatos hőszigetelő. Én még írtam a város jeles nádtetőkészítő mesteréről, az öreg Ké- meriről, aki túl a hatvanon is úgy szaladt fel­felé a létrán, mint a macska. Azután valaki, valakik kitalálták, tűzveszé­lyes meg korszerűtlen a nádtető. Ami a vörös kakast illeti, tényleg veszélyes volt, mert ha egybe belekapott falánk foga, tovafutott a láng az utcán. De, hogy korszerűtlen lenne? No, mindegy, jöttek a cserép- meg a palatetők. Ezeknek megvan az áldott jó szokásuk, nyá­ron forró a padlás levegője, télen hideg, akár Szibéria. De nem csak a történelem, hanem az építé­szet is ismétli önmagát. Megint divatba jött a nádtető, egyre több tájházat, tájjellegű épüle­tet, de lakóházat is fed az ősi anyag. Ám már nem terem annyira szabadon a lecsapolt, fel­szántott, megművelt környéken, táblákon, hanem Nagyivánból szállítják. Azért mi még sokszor találkozunk a mai Kisújszálláson a felvételen látható százegynéhány éves vagy annál is idősebb házakkal, amelyek nemes egyszerűséggel hirdetik a régi építőik keze munkáját. Egyben őrzik a múlt, a város vala­mikori házainak, lakásainak egy-egy falatnyi ránk maradt emlékét. Köztemetői feladatok Megszépült a diákotthon Valamennyi település feladata köztemető fenntartása. Az ön- kormányzat ezt a helyi reformá­tus egyházközséggel kötött meg­állapodás szerint az egyház tulaj­donában lévő, Déli temető egyik körülhatárolt, 385 négyzetméter­nyi területén biztosítja. A képvi­selők megállapították a közteme­tői ellátás igénybevételének mód­ját, a sírhelyek és urnatároló he­lyek díját. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az egyházközség látja el: a köztemetői sírhelyek díja az első sorban bruttó hétezer, a má­sodikban bruttó hatezer, a továb­bi sorokban bruttó ötezer forint. Az urnatároló helyek díja urnán­ként kétezer forint. Taniroda pályázatból A Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépisko­la a közelmúltban minden igényt kielégítő tanirodával gaz­dagodott. Egyszerre tizenhét-ti­zennyolc, általában 13. évfolya­mos diákot képes fogadni a helyi­ség, akik közgazdasági tagozatra járnak. A bútorokat a különböző munkahelyi igények szerint ala­kították ki, és nem hiányoznak az adott foglalkozáshoz tartozó technikai eszközök: telefonok, számítógépek, nyomtatók sem. Felvételünk a 13. évfolyamosok óráján készült, ahol Papp Erika tanárnő vezette a foglalkozáso­kat. A taniroda teljes kialakítása négymilliónál is többe került, és ezt a pénzt, illetve jó részét az is­kola pályázat révén kapta meg. AZ OLDALT ÍRTA: D. SZABÓ MIKLÓS FOTÓK: MÉSZÁROS JÁNOS Kellemes karácsonyi ünnepeket, eredményekben yazdaq, boldoq új esztendőt kíván az Uj Mépl ap olvasóinak és minden kisújszállási lakosnak az önkormányzat képviselő- testület e nevében Paláqiji Gábor polgármester termékekvásMóinak^KÜINTEX KisújszpÉ|Klvin m 8. Kellemes karácsonyi ünnepeket %íván mi A tanyasi diákotthont ötmillióért újították Szolnokról Kisújszállásra jövet, szűk kilométerre a helységnév­táblától jobbra, mutatós, alapo­san helyrepofozott épület figyeli az idő múlását néhány méterre a négyestől. Egykoron katolikus plébániaként használták. Ké­sőbb, ahogyan változott a világ, változott az épület feladata is és általános iskolai tanyasi diákott­hont alakítottak ki benne. Aho­gyan szépen, lassan koptak, fogytak a tanyák, úgy került egy­re kevesebb gyerek a falai közé. Azért ma sem felesleges, hiszen mintegy harminc-harmincöt gye­reknek biztosít otthont. Ezek a hétközi diákotthon-lakók hely­ből, a környékről, esetleg a szór­ványtanyákról járnak be, kapnak itt reggeltől estig elhelyezést, ét­kezést, tanulási lehetőséget. És lehetnek tízen-tizenketten, akik berni is élnek és csak hétvégekre térnek vissza a családi otthonba. A közelmúltban ötmillió forintos megyei támogatást nyertek, amelyből a kollégium kívül-belül alaposan megújult, megszépült. Sorokban GYARAPODTAK. A helyi szociális gondozási központ idén is jó néhány, az emberek munkáját segítő, könnyítő géppel, berendezés­sel gyarapodott. így a konyhára a kenyérszeletelő gépen kívül egy nagyüzemi robotgép is került. A mosoda pedig kiegészült ipari vasa­lódeszkával. Az orvosi rendelőt is korszerűsítették, oda EKG beren­dezés jutott. A gyarapodások értéke mintegy ötmillió forint. FÖLDBÉRLET. Az önkormányzat a tulajdonában levő földterüle­tek bérleti díjáról az alábbiak szerint döntött: legelő 10 kiló búza aranykoronánként, a tíz aranykorona alatti szántó 15 kg, tíz arany­korona feletti szántó 20 kg, gyümölcsöskert húsz kiló aranykoro­nánként. Hogy a búza ára adott esztendőben hány forintot is jelent, azt annak mindenkori augusztusi tőzsdei ára határozza meg. Jelen­leg hatvannégy bérlőnek van érvényes szerződése önkormányzati tulajdonú földterület bérletére. Érdekes, hogy a következő évre vo­natkozó szerződések megkötésekor - a tőzsdei árak ismeretében - tizenhat bérlő kérte mérsékelt díj megállapítását. A mezőgazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság - figyelembe véve, hogy a bérlők többsége a korábban megállapított bérleti díjakat elfo­gadta - nem javasolta a föld haszonbérleti díjak mérséklését. A kép­viselő-testület határozatban fogadta el ezt a javaslatot, így a bérlők a jövő évben is változatlan díjtételek mellett használhatják az önkor- mányzati tulajdonú földterületeket. _______________________■ Mi nden kedves ügyfelének és üzleti partnerének kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a Kisújszállási Városgazdálkodási Vállalat.-1Ml Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom