Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-24 / 299. szám
14. OLDAL AHOL 2001. December 24., hétfő ÉLŰ N K Mezőgazdasági Részvénytársaság Kisújszállás 'ct S -U- jjjjjjJj A fa szeretete HELYI ALKOTÓK TÁRLATA. A városi kiállítóteremben helyi alkotók művei fogadják a betérőket. Többek között Tóth Tünde festményei, ifjú Papi Lajos fotói, Z. Tóth Kálmán fafaragásai, Kovácsáé Bulkay Júlia festményei, Czobor Sándor szobrai, Bészabó András festményei, Szenti Ernő képei, Szenti Emőné tűzzománc munkái. A kiállításnak - amely ebben az évben tekinthető meg - az az érdekessége, hogy az ott látható tárgyakat, alkotásokat meg is lehet vásárolni. ■- Amit látnak, a két kezem munkája! - ezt méltán mondja a 41 éves, kisúji Szűcs István. Ifjú Szűcs István eredetileg az asztalos szakmát tanulta ki. Azután úgy alakult az élete, hogy más területen, a vízműnél dolgozik. Valahogyan azonban megmaradt benne a fa szeretete, tisztelete. Az, hogy mennyi, de mennyi mindent lehet csinálni ebből az anyagból! A bölcsőtől kezdve ajtókat, ablakokat, játékokat, lécet, kerítést, asztalokat, székeket és még ezernyi apróságot. Neki legjobban a régi, veretes hintók tetszettek, valahogyan úgy van vele, ezen a lovak vontatta közlekedési eszközön élheti ki legjobban a kézügyességét. Javítással kezdte, lehet annak már vagy négy éve, és a végén ismert hintókészítő lett belőle. Állítja, egy-egy mutatós darab elkészítéséhez fél év szükséges, szakmailag pedig a kerék körüli ívek, hajlatok a leginkább embert próbálóak. Azon darabok, amelyeket eddig készített, már mind gazdára találtak, bár a műhelyében most is áll egy. Általában ezek a hintók 350-400 ezer forint körüli értékűek. Édesapja lakóháza udvarában alakította ki a műhelyét, ha az ideje engedi, ott dolgozik. Azután amatőr fogathajtó is Szűcs úr, az istállóban két lova, a nyolcéves Baba, meg a lánya, a kétéves Dajka ropogtatja a porciót. Jó néhány helyi és környékbeli fogathajtó rendezvényen szerepelt már, ahol ért el második, hatodik helyezést. Legutóbb Kenderesen harminchat indulóból nyolcadikként végzett. A feleségével együtt két fiút nevelnek. A nagyobbik már kilencedikes Szolnokon, az öccse hetedikes. Ő az, aki segít neki a hintókészítésben. Azért, mert valószínűleg mint az édesapát, őt is megfogta a fa szeretete, a hintó- gyártás sokrétű feladata, szakmai fogása. ________■ KI SÚJSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Őrzik a múltat Régi öregektől még hallottam, hogy a tizenkilencedik század hatvanas, hetvenes éveiben errefelé, az Alföldön ritka vendégnek számított a cseréptetős ház. Szó se róla, akadt már belőlük, hiszen az akkori urak, módosabb gazdák messziről fuvarozott cserepekkel fedték hosszúkás vagy L alakó lakóépületeiket. De a köznép, az átlagember akkor még maradt a régi jó szalmánál, esetleg nádnál. Mert ezek voltak annak a századnak a természetes anyagai: az aratás, cséplés utáni hosz- szú szárú szalma, a nádról nem is beszélve. Ölesre, másfél ölesre nőtt a település környéki kisebb-nagyobb, lefolyástalan tavak mentén, vagy olyan vízlevezető árkok partján, amelyeket az évtizedek, évszázadok alakítottak ki. Az aratáson kívül egy efféle ház építése számított igazi, embert próbáló feladatnak. Kezdetben volt a vert fal, később ezt felváltotta a vályog. Minden településnek, így Kisúj- nak is megvannak a maga vályogvető gödrei. Általában tavasszal kezdtek a nagy munkához és ha népes volt a család, mire a kaszák leborotválták a környékbeli búzákat, már állott a ház. A legtöbb helyen középen egy konyhából, jobbra, balra két szobából állt, a szegényebbeknél az egyik kamra volt. A búbos kemence sem hiányozhatott, étvágyát csutkaízíkkel, náddal, szalmával, gallyal csitították, és ha délután jól befűtött a gazdaasszony, másnap reggel még nem volt ajánlatos tapogatni a forróvérű búbos oldalát. A tetőt természetesen nád fedte. A padlás végéről egy, máshol két kis lyuk, ablak pislogott az utcára, meg bent- re. Ez a padlás maga volt a csoda. Nyáron olyan hűvös, hogy ha ingben kapaszkodott fel a létrán a gazda, könnyen elkapta a prüsszögés. Télen enyhet biztosító meleg, mert a nád csodálatos hőszigetelő. Én még írtam a város jeles nádtetőkészítő mesteréről, az öreg Ké- meriről, aki túl a hatvanon is úgy szaladt felfelé a létrán, mint a macska. Azután valaki, valakik kitalálták, tűzveszélyes meg korszerűtlen a nádtető. Ami a vörös kakast illeti, tényleg veszélyes volt, mert ha egybe belekapott falánk foga, tovafutott a láng az utcán. De, hogy korszerűtlen lenne? No, mindegy, jöttek a cserép- meg a palatetők. Ezeknek megvan az áldott jó szokásuk, nyáron forró a padlás levegője, télen hideg, akár Szibéria. De nem csak a történelem, hanem az építészet is ismétli önmagát. Megint divatba jött a nádtető, egyre több tájházat, tájjellegű épületet, de lakóházat is fed az ősi anyag. Ám már nem terem annyira szabadon a lecsapolt, felszántott, megművelt környéken, táblákon, hanem Nagyivánból szállítják. Azért mi még sokszor találkozunk a mai Kisújszálláson a felvételen látható százegynéhány éves vagy annál is idősebb házakkal, amelyek nemes egyszerűséggel hirdetik a régi építőik keze munkáját. Egyben őrzik a múlt, a város valamikori házainak, lakásainak egy-egy falatnyi ránk maradt emlékét. Köztemetői feladatok Megszépült a diákotthon Valamennyi település feladata köztemető fenntartása. Az ön- kormányzat ezt a helyi református egyházközséggel kötött megállapodás szerint az egyház tulajdonában lévő, Déli temető egyik körülhatárolt, 385 négyzetméternyi területén biztosítja. A képviselők megállapították a köztemetői ellátás igénybevételének módját, a sírhelyek és urnatároló helyek díját. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az egyházközség látja el: a köztemetői sírhelyek díja az első sorban bruttó hétezer, a másodikban bruttó hatezer, a további sorokban bruttó ötezer forint. Az urnatároló helyek díja urnánként kétezer forint. Taniroda pályázatból A Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a közelmúltban minden igényt kielégítő tanirodával gazdagodott. Egyszerre tizenhét-tizennyolc, általában 13. évfolyamos diákot képes fogadni a helyiség, akik közgazdasági tagozatra járnak. A bútorokat a különböző munkahelyi igények szerint alakították ki, és nem hiányoznak az adott foglalkozáshoz tartozó technikai eszközök: telefonok, számítógépek, nyomtatók sem. Felvételünk a 13. évfolyamosok óráján készült, ahol Papp Erika tanárnő vezette a foglalkozásokat. A taniroda teljes kialakítása négymilliónál is többe került, és ezt a pénzt, illetve jó részét az iskola pályázat révén kapta meg. AZ OLDALT ÍRTA: D. SZABÓ MIKLÓS FOTÓK: MÉSZÁROS JÁNOS Kellemes karácsonyi ünnepeket, eredményekben yazdaq, boldoq új esztendőt kíván az Uj Mépl ap olvasóinak és minden kisújszállási lakosnak az önkormányzat képviselő- testület e nevében Paláqiji Gábor polgármester termékekvásMóinak^KÜINTEX KisújszpÉ|Klvin m 8. Kellemes karácsonyi ünnepeket %íván mi A tanyasi diákotthont ötmillióért újították Szolnokról Kisújszállásra jövet, szűk kilométerre a helységnévtáblától jobbra, mutatós, alaposan helyrepofozott épület figyeli az idő múlását néhány méterre a négyestől. Egykoron katolikus plébániaként használták. Később, ahogyan változott a világ, változott az épület feladata is és általános iskolai tanyasi diákotthont alakítottak ki benne. Ahogyan szépen, lassan koptak, fogytak a tanyák, úgy került egyre kevesebb gyerek a falai közé. Azért ma sem felesleges, hiszen mintegy harminc-harmincöt gyereknek biztosít otthont. Ezek a hétközi diákotthon-lakók helyből, a környékről, esetleg a szórványtanyákról járnak be, kapnak itt reggeltől estig elhelyezést, étkezést, tanulási lehetőséget. És lehetnek tízen-tizenketten, akik berni is élnek és csak hétvégekre térnek vissza a családi otthonba. A közelmúltban ötmillió forintos megyei támogatást nyertek, amelyből a kollégium kívül-belül alaposan megújult, megszépült. Sorokban GYARAPODTAK. A helyi szociális gondozási központ idén is jó néhány, az emberek munkáját segítő, könnyítő géppel, berendezéssel gyarapodott. így a konyhára a kenyérszeletelő gépen kívül egy nagyüzemi robotgép is került. A mosoda pedig kiegészült ipari vasalódeszkával. Az orvosi rendelőt is korszerűsítették, oda EKG berendezés jutott. A gyarapodások értéke mintegy ötmillió forint. FÖLDBÉRLET. Az önkormányzat a tulajdonában levő földterületek bérleti díjáról az alábbiak szerint döntött: legelő 10 kiló búza aranykoronánként, a tíz aranykorona alatti szántó 15 kg, tíz aranykorona feletti szántó 20 kg, gyümölcsöskert húsz kiló aranykoronánként. Hogy a búza ára adott esztendőben hány forintot is jelent, azt annak mindenkori augusztusi tőzsdei ára határozza meg. Jelenleg hatvannégy bérlőnek van érvényes szerződése önkormányzati tulajdonú földterület bérletére. Érdekes, hogy a következő évre vonatkozó szerződések megkötésekor - a tőzsdei árak ismeretében - tizenhat bérlő kérte mérsékelt díj megállapítását. A mezőgazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság - figyelembe véve, hogy a bérlők többsége a korábban megállapított bérleti díjakat elfogadta - nem javasolta a föld haszonbérleti díjak mérséklését. A képviselő-testület határozatban fogadta el ezt a javaslatot, így a bérlők a jövő évben is változatlan díjtételek mellett használhatják az önkor- mányzati tulajdonú földterületeket. _______________________■ Mi nden kedves ügyfelének és üzleti partnerének kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a Kisújszállási Városgazdálkodási Vállalat.-1Ml Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
