Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-20 / 296. szám

Időutazás az Angolkertben A csecsemőotthonban szeretettel gondoskodnak a gyermekekről Nyolcvan lépés hovatovább nyolcvan esztendőnek ér fel a néhai Schwartz gróf egykori kastélyában. A Fegyverneken Angolkertnek nevezett megyei csecsemőotthont az idősek otthonától csupán egy kacska- ringós folyosó választja el a közös épületben, na meg az idő, amely fiatalnak az eljö­vendő évek örömeit és bánata­it szaporítja, szépkorúnak meg a lassan múló másodper­ceket méri. Dr. Seregélyes Lőrinc, az Angol­kert orvos-igazgatója kalauzol bennünket a több szárnyból álló épületegyüttesben. Az intéz­ményvezető 1977. óta, azaz éppen negyedszázada látja itt el felada­tát, úgyhogy kijelölt felségterü­letének ma már ő is egy jókora szelete.- A Schwartz-kastély a máso­dik világégést követően traktoros­iskolaként működött - mondja Seregélyes Lőrinc. - 1956-tól vált csecsemőotthonná, itt nevelték az állami gondoskodásba kerülő gyermekeket. Ma már a megyei önkormányzat égisze alatt teszi a dolgát. Az évekkel korábban ho­zott gyermekvédelmi törvény nyomán alaposan csökkent a cse­csemőotthon lakóinak száma, s a felszabadult helyeket a ’95-től működő idősek otthonának új la­kói töltötték fel. A gyermekrész­leg vezetője egyébként Bognár Mihályné, az idősebbekkel foglal­kozó osztály irányítója Munkácsi Éva, saját munkájukról hadd be­széljenek inkább ők - adta át az idegenvezető szerepét az igazga­tó.- Öt csoportban negyven gyer­mekünk van - mutatja az utat Bognárné. - Hároméves korig maradnak itt a gyerekek, akik tő­lünk a legjobb esetben saját csa­ládjukhoz, nevelőszülőkhöz vagy pedig örökbefogadókhoz kerül­nek. Kivételes esetekben három­évesnél idősebb gyermekeket is itt tartunk, mégpedig azokat, akiknek a testvérük is nálunk van elhelyezve. Szakképzett gondozó­nőink vannak, csoportonként négy-négy fő, állandó orvosi fel­ügyeletet lát el éppen az igazga­tónk, Seregélyes doktor úr, és gyógypedagógusunk, Erzsiké se­gíti a korai fejlesztésre szoruló fia­talokat a kisteremben. Sokat va­gyunk a szabadban, de hidegebb téli napokon inkább játékos és ügyességi foglalkozásokkal, me­sékkel kötjük le a gyermekek fi­gyelmét a meleg szobákban. Van­nak olyan szülők, leginkább az el­ítéltek között, akik gyakran láto­gatják csemetéjüket, többnyire azonban már soha nem keresik fel saját gyermeküket. Szomorú, de tény, Mikuláskor egyetlen sza­loncukor sem érkezett a lurkók­nak a hozzátartozójuktól... Egy nehéz ajtó, jó néhány lé­pés, és máris mintha egy furcsa időutazáson vennénk részt, a gyermekzsivajt és a tejszagot bo­tok lassú koppanása és a gyógy­szerek különleges illata váltja fel. A mozgás emitt is épp olyan ne­hézségekbe ütközik, mint odaát, hasonlóan labilisán járnak az aj­tón innen és túl is. Munkácsi Éva részlegvezető szintén néhány szóval mutatja be osztályát:- Jelenleg negyven idős ember lakik az otthonban, s mintegy ti­zenöten várnak arra, hogy felve­gyük őket. Csak a megyében élők­nek adunk lehetőséget a bentla­kásra, amelynek havi térítési díja 27 ezer forint. Összesen tizenhét két- és háromágyas szobával ren­delkezünk, a nők háromszor any- nyian vannak, mint a férfiak. Két házaspárunk is van - mondja, de közben már haladunk kifelé a tár­salgóba, ahol a „legcserfesebb”, a 80 esztendős özv. Ladányi Sán- domé indítja el a beszélgetést:- Higgye el nekem, aranyom, itt minden nagyon jó, csak disz­kóba nem engednek el bennünket — kacsint ránk, miközben megbil­lenti járókeretét. — Remélem, nem azért jöttek, hogy férjhez ad­janak - kacagtatja meg a többie­ket is. A 14 műtéten átesett Menkó Já­nosáé idén áprilisban kapott he­lyet az Angolkertben, a 94 éves Szabó Zsigmondné viszont már a hatodik karácsonyt várja itt. Fia tavaly halt meg, a látogatások megszűntek. Együtt sorolják napi legfontosabb teendőiket: kézi- munkázás, múltidézés, televíziós sorozatok megtekintése.- Az uram és fiam az elmúlt évben három héten belül hunytak el - ül szomorúan a sarokban Horváth Györgyné, de a szót Ko­vács Mihály veszi át tőle hamarjá­ban:- Nőuralom van itt. Ha a fiúk meccset akarnak nézni, a lányok nem engedik, mert örökké szap­panoperákra állítják be a csator­nákat. Különben meg írja meg, hogy a házirendünk a kőkorszak­ból való, még én is fiatalabb va­gyok annál, pedig már a 78-at is betöltöttem. Egyre többen gyűlnek össze a társalgóban, de nekünk már in­dulnunk kell. Nem hosszú a visz- szaút, relatíve sokkal rövidebb, mint egy emberöltő. Fegyverne­ken mindössze nyolcvan lépés... MÉSZÁROS GÉZA A társalgóban a történelem örökifjú tanúi beszélgetnek a múltról fotók, mészáros Az irányítást támogatva A védelmi iroda neve az emberek tudatában összeforrott a katasztrófahelyzetekkel, mint amilyet például az elmúlt évek árvizeikor él­tünk át. Az iroda azonban „békeidőben” is működik. Terecskei Tibor vezető főtanácsost, irodavezetőt arról kérdeztük, mivel foglal­koznak ilyenkor.- Ha be akarjuk mutatni a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Terü­leti Védelmi Iroda tevékenységét, beszélnünk kell a honvédelem rendszeréről. A honvédelem nemzeti ügy, irányítása meghatá­rozott rendben történik, amely­ben a honvédelmi tanácsnak, a köztársasági elnöknek és a kor­mánynak megvannak a honvé­delmi törvényben meghatározott feladatai. A kor­mány irányítása alá tartoznak a megyei és a helyi vé­delmi irányítási szervek. Minden megyében van központi irányítású védelmi bizottság, amelynek fő feladata: felkészülés az úgynevezett minősített idő­szakokra, a minősített helyzetek kezelése, a helyre- állítás és újjáépítés irányítása. A feladatok végrehaj­tásának szakmai felügyeletét a Honvédelmi Minisz­térium látja el. A védelmi iroda fő feladata a védelmi bizottság munkájának támogatása. ­- Kik a megyei védelmi bizottság tagjai, és milyen módon kerül valaki a bizottságba?- A bizottság összetételét a honvédelmi törvény és végrehajtási rendelete határozza meg. Elnöke, mint már említettem, a megyei közgyűlés elnöke, Búsi Lajos, helyettesei Fejér Andor alelnök és dr. Bo- zsó Péter megyei főjegyző. Tagja a megyei közigaz­gatási hivatal vezetője, a megyei jogú város polgár- mestere, a megyei hadkiegészítő parancsnok, a me­gyei rendőrfőkapitány, a megyei katasztrófavédelmi igazgató, az ÁNTSZ megyei vezetője, árvíz, belvíz esetén a Kötivízig igazgatója és a védelmi bizottság titkára. A megyei védelmi bizottság működését mi­nősített időszakban titkárság és különböző munka- szervezetek segítik, biztosítva a működés feltétele­it, ellátva bizonyos koordinációs feladatokat. A bi­zottságnak van békeidőszaki és minősített időszaki működési rendje. Minősített időszakban a bizottság jogkörét egy személyben az elnök gyakorolja, üyen- kor a bizottság az ő döntés-előkészítő szervezetévé válik.- A tevékenység legnagyobb része azonban béke­időszakra esik.- A védelmi iroda látja el a titkárság békeidősza­ki feladatait. A védelmi irodában hárman dolgo­zunk. Én, mint az iroda vezetője a HM-től a közgyű­lés elnöke mellé vezényelt katonai referens vagyok, és egyben betöltőm a védelmi bizottság titkárának posztját is. Dolgozik az irodában egy belügyi refe­rens, Molnár István pv. őrnagy, akit a BM Védelmi Hivatalától vezényeltek a megyébe, és van egy elő­adó, Romhányi Krisztina, a megyei önkormányzati hivataltól.- A megyében mikor volt utoljára úgynevezett mi­nősített helyzet?- 2000-ben, az árvíz miatt. Akkor a megyében ki kellett hirdetni a veszélyhelyzetet. Szerencsére még nem volt szükség a rendkívüli állapot vagy a szük­ségállapot kihirdetésére. Megyénk volt a díszvendég különleges alakú borosüvegeivel, olajos-, fűszeresüvegcséivel, mézben tárolt magvaival, az ugyancsak törökszentmiklósi Miklós Néptáncegyüttes "és zene­kara a népdalok, pattogós talpalá- valók hangulatos fáradhatatlan közvetítésével vívták ki Lans, Auchel, Arras polgárainak elis­merését. A franciák részéről nagy érdek­lődés mutatkozott megyénk tájai, turisztikai látványosságai iránt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy több mint ezer, me­gyénket reprezentáló kiadvány fogyott a megyei Tourinform standjáról, ahol Hering Krisztina igazgató tájé­koztatta szállás-étkezési lehetőségeinkről mind­azokat, akik már jártak hazánkban, megyénk­ben (mert ilyenek is akadtak szép számban), vagy a közeljövőben szándékoznak idejönni. A megyei önkor­mányzat képviselete tár­gyalt Auchel város pol­gármesterével, aki beje­lentette, hogy a Túrke- vével kötendő együtt­működési tervezetet ja­nuárban szándékszik közgyűlése elé vinni, ezt követően műanyaggyár- tó üzemet szeretnének Lans polgármestere, Guy Delcourt itt létesíteni. Az idei „Magyar kultúra éve Franciaországban” programso­rozat záróakkordjaként december 7. és 13. között az észak­franciaországi Pas-de-Calais megye karácsonyi ünnepségso­rozatának díszvendége volt megyénk. Több ezer ember is­merkedhetett meg francia testvérmegyénk három települé­sén, Lansben, Auchelben és Arras-ban népi hagyományaink­kal, kultúránkkal, gasztronómiánkkal, turisztikai lehetősé­geinkkel. A Pas-de-Calais megyei közgyű- mázott élelmiszerek: libamáj, lés elnökének, valamint Lans vá- szalámi, kolbászféleségek, piros- ros polgármesterének invitálására paprika, borok, pálinkák, sörök, - hogy legyünk a karácsonyi a karácsony elmaradhatatlan ma­hangulatot teremtő előkészülete- gyár különlegessége, a szaloncu- ik vendégei, megkoronázva ezzel kor kínálták magukat az érdeklő­tíz éve tartó testvérmegyei kap- dő franciáknak. Mlinár Péter és csolatainkat - kelt útra december Simon szakácsok gulyással teli A Túri Fazekas Kft. bemutatója 5-én megyénk harminc­öt fős, népi táncosokból, népi játékkészítőkből, kézművesekből, szaká­csokból álló delegációja. Nem tudtuk, milyen idő­járásban kell több ezer kilométert utaznunk, hogy megmutathassuk, kik vagyunk, milyen ér­tékeink vannak. Az út oda-vissza jó hangulatban, gyorsan telt. Míg itthonról zord időjárásról, havazásról, mínusz tíz fokokról szóltak a híradások, kint kegyes volt hozzánk az időjárás. Csapadék nem volt, a hőmérő, higany­szála nappal plusz tíz fo­kig kúszott. Útközben — igaz, hogy csupán a buszból - megpil­lanthattuk az esti Bécs ünnepi ki­világítását, a csodálatos németor­szági kölni dóm körüli ünnepi forgatagban pedig sétálhattunk is egy-két órát. Franciaországban vendéglátó­ink százötvennégy négyzetméte­res standot biztosítottak szá­munkra, ami az első pillanatban hatalmasnak tűnt, de a gyakorlat, valamint Juhász Henriett dekora­tőr bizonyította, hogy szükség van ekkora térre a kiállítás és vá­sár megrendezéséhez. Az impo­záns sátor belső részében a Szol­nok és Vidéke ÁFÉSZ által forgal­bográcsa ínycsiklandó falatokkal csalogatta Lans város 100 kilomé­teres körzetéből mindazokat, akik kíváncsiak voltak a magyar ízekre. Volt, aki háromszor is megfordult a gulyásmérők előtt, de szép számmal akadtak köztük Lans vezetői, akik fazékkal álltak a kukta elé. A külső térben a mezőtúri Túri Fazekas Kft. népi kerámiáival, csupraival, a törökszentmiklósi Apáról Fiúra Alapítvány elsősor­ban a gyerekek körében termé­szetes anyagokból készült népi játékaival, Fuxreiter András szol­noki vállalkozó egyedi gyártású, A Tourinform igazgatója a jövő évi utazási kiállítás díszvendégé­nek kérte fel Pas-de-Calais me­gyét. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár több mint nyolcszáz kötet francia nyelvű könyvvel gazdagodott, melyet januárban ünnepélyesen vehet át. Hivatalos delegációnkat egy környezetvé­delmi szakember is megkereste a kapcsolatépítés szándékával. Ta­pasztalatcserét folytattunk Lans polgármesterével, valamint Ivan Offroy-jal, a francia megye nem­zetközi kapcsolatait koordináló szakemberrel. A Miklós Táncegyüttes a pódiumon 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom