Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-05 / 257. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. November 5., hétfő BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Áremelkedés Budapest _____ A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,5 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek az alku­szok, míg a határidős devizapia­con 4,4 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi összefoglaló je­lentéséből. A búzajegyzések szinte vala­mennyi határidőre emelkedtek, a decemberi árfolyam 25100 fo­rinton állapodott meg. A jövő év márciusi és májusi elszámoló árak 25 700, illetve 26 500 forin­ton zártak. Az extra búza 28 000 forintot ért. A kukorica 170- 1040 forinttal drágult, novembe­ri árfolyama 17670 forinton zárt, míg a jövő év májusi lejárat 21490 forinton várja a mai tőzsdenyitást. A takarmánybú­za ára decemberre 20 310 forint­ra emelkedett, míg a márciusi árfolyam 20710 forinton zárt. A takarmányárpát decemberre 18000 forintért lehetett jegyez­ni. Az olajnapraforgó decemberi árfolyama 1210 forinttal erősö­dött, novemberi kifutási ára 64 000 forint volt. A szója 68 700 forinton cserélt gazdát, a jövő évi augusztusi szállítású repcét pedig 54000 forintért kínálták az alkuszok. A határidős pénzpiacon vál­tozatlanul őrizte népszerűségét az euró. Árfolyama 1,00-3,55 fo­rinttal erősödött, így december­re 254 forintot ér. Az amerikai dollár értéke 0,58-1,50 forinttal csökkent. A zöldhasút 284,88 forinton lehetett novemberre je­gyezni. A japán jen decemberi elszámolóára változatlanul 234 forint volt, az angol font viszont ugyanerre a határidőre 412,60 forintra drágult. A svájci frankot 175,30 forintért kínálták, -ua­Lakásszövetkezetek mérlegen Tavaly jelentékenyen nőtt az egységenkénti felújítás összege A vidéki településeken a lakások üzemelteté­si költsége alacsonyabb mint Budapesten és a nagyvárosokban. A tulajdonosok fizetési mo­rálja jobb a kis településeken, miáltal a szegé­nyebb körzetekben is kevesebb pénzzel tar­toznak az emberek a lakásszövetkezeteknek - mondta lapunknak Farkas Tamás, a Lakás- szövetkezetek és Társasházak Országos Szö­vetségének (LÖSZ) elnöke. A szervezet adatai szerint a lakásegységenkénti felújítási összeg tavaly jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Budapest A lakásszövetkezetek tavalyi összbevétele meg­közelítette a 11 milliárd forintot, üzemeltetési költségeik 9,8 milliárd forintot tettek ki - az 1999. évhez viszonyítva a két összeg csaknem azonos mértékben növekedett -, miáltal e szövetkeze­teknek 1,2 milliárd forint aktívuma képződött. A lakásszövetkezetek pénzállománya meghaladta a 6,3 milliárd forintot, ami csaknem 1,4 milliárd forintos tartalékképzést jelent. Ugyanakkor ab­szolút értékben tovább emelkedett a hátralékos állomány, túllépve az 1,1 milliárd forintot, amely folyamat rontja a lakásszövetkezetek gazdálko­dási lehetőségeit. Kedvező jelként értékelhető vi­szont, hogy a hátralékok üzemeltetési költségek­hez viszonyított aránya folyamatos csökkenést mutat, tehát a hátralékok relatív értékben mér­séklődtek - tudatta a LÖSZ az őt tájékoztató 887 szövetkezet, 5911 lakóépület, 2,2 millió lakás és 14838 garázs, valamint 274 egyéb helyiség tava­lyi adatait értékelve. a tavalyelőttinél két százalékkal kevesebbet for­dítottak a lakásszövetkezetek. A szervezet ösz- szegzése szerint a megfelelő szintű fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátása, a lakásállo­mány állagának megóvása s az előző években felhalmozott elmaradások pótlása változatlanul várat még magára. Mint Farkas Tamás lapunknak elmondta, a vidéki településeken a lakások üzemeltetési költsége általában alacsonyabb, mint a fővá­rosban vagy akár a megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban található ingatlanoké. A megyék további jellemzője, hogy a lakásszö­vetkezetekben magasabb a felújításialap­képzés mértéke, ami az előtakarékoskodás iránti fogékonyságot jelzi. Vidéken általában jobb a fizetési morál, ezáltal az alacsonyabb életszínvonalú megyékben is kevesebb lakás- tulajdonos tartozik pénzzel a lakásszövetke­zetnek. Szinte valamennyi megyeszékhelyre jellemző a rendkívül élénk lobbitevékenység, és ennek eredményeként, lakásszövetkezeti felújítások esetén az igényelt állami támogatá­sok igénybevételéhez szükséges önkormány­zati saját részét is biztosítani képes a települé­sek költségvetése. A lakások, épületek gazdálkodását nehezíti, hogy a társasházak - a lakásszövetkezetekkel ellentétben - nem a társasági adó, hanem a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak, ami a felújítási költségek teljes körű elszámo­lását és az áfa-visszaigénylést egyaránt kizárja. Ennek ellenére minden épület(együttes) eseté­ben gazdaságilag, műszakilag mérlegelni kell, A LAKÁSÁLLOMÁNY MEGOSZLÁSA AZ ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINT Összes lakás száma: 3 938 600 Építési idő 1990 előtt 1900-1949 1950-1970 1970 után Lakásszám 388 800 885 700 991 800 1 672 300 Hátralévő Max. 10 év 118 500 21 000 10 500­élettartam Max. 25 év 36 000 147 000 117 000­30 évnél több 234 300 717 700 864 300 1 672 300 Az egy négyzet- méterre jutó üze­meltetési költség tavaly 819 forint volt, ami bő 9 szá­zalékkal emelke­dett az 1999. évi­hez képest. A fel­újított lakóegységre jutó felújítási költ­ségek 45771 forintot tettek ki, ami jelentős, az inflációt meghaladó mértékű növekedésnek számít az 1999. évhez képest. Továbbra is csak a felújítások kis részét valósítják meg hitelből. Javításra, karbantartásra országos viszonylat- elnök ban nem egészen egymilliárd forintot, azaz Forrás: Épületfenntartási Kft Alapítvány hogy a tulajdonosoknak érdemes-e lakásszö­vetkezetet alapítaniuk, ami bizonyos állandó költségekkel, adminisztrációs feladatokkal, és egyéb kötelezettségekkel jár - hangsúlyozta az DÓCZY LÁSZLÓ Tovább nőhet az orvoshiány Eddig 700 jelentkezőt regisztráltak norvégiai munkára • Budapest _____ Egyre több orvos keres külföl­di munkavégzési lehetőséget, ezért félő, hogy különösen vi­déken tovább nő az amúgy is aggasztó szakemberhiány. A Magyar Orvosi Kamaránál eddig 700 jelentkezőt regiszt­ráltak a norvégiai munkavál­lalásra. Dr. Gyenes Géza, a kamara főtit­kára lapunknak elmondta, hogy várhatóan 200-300 üres állás betöltésére lesz lehetősége a kül­földi orvosoknak Norvégiában. Hogy Magyarországról pontosan hány szakemberre számítanak, arról várhatóan az év végére küld értesítést a norvég munkaügyi igazgatóság. A konkrét álláshe­lyekről ezután tájékoztatják a ka­marát. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kamara nem szelektál a jelentkezők között, mindenki azonos eséllyel pályázhat a szak­képzettségének megfelelő hely­re. A kiválasztás a norvég partne­ren múlik. Aki megfelel az elvá­rásoknak, az egy három hóna­pos, intenzív nyelvtanfolyamon vesz' részt az északi államban - a munkáltató költségén. A sikeres nyelvvizsga után tájékoztatnak mindenkit a díjazásról, az elhe­lyezési lehetőségekről. A kamara főtitkára figyelmez­tetett arra, hogy a Magyarorszá­gon igen drágán kiképzett szak­orvosgárda elvándorlását jobb lenne megfékezni. Miközben napról napra rohamosan nő a Norvégiába jelentkezők száma, vannak itthon olyan megyék, ahol több százra tehető a betöl­tetlen orvosi állás. Az európai uniós csatlakozásunk várhatóan tovább növeli a külföldön mun­kát keresők számát. A gyógyító pálya anyagi megbecsülése tehát létkérdés lenne a hazai betegellá­tás biztonsága szempontjából. ___________________________________(NÉMETH) Rozoga panellakások Budapest A következő 4-5 évben a több mint 509 ezer magyarországi panellakásból mintegy 112 ezer felújítása válik esedé­kessé - áll az Épület-fenntar­tási K+F Alapítvány tegnap nyilvánosságra került össze­állításában. Egy panellakás teljes körű felújí­tása, korszerűsítése egymillió fo­rintba is kerülhet. A következő években jelentkező felújítási igény a jelenlegi pénzügyi ráfor­dítások sokszorosát igényli a ma­gántulajdonosoktól, az önkor­mányzattól és az állami költség- vetéstől is. Az alapítvány felhívja a figyel­met arra, hogy jelentős mérték­ben pontosítható lenne a forrás­igény, ha a felújításra kerülő épü­letek átesnének egy diagnoszti­kai vizsgálaton. Ehhez azonban szükség van az ország összes vá­rosára kiterjedő épület-nyilván­tartási rendszer létrehozására. A rendszer kialakításának költsége néhány tízmillió forintba kerül­het, használatával azonban sok százmillió forint megtakarítás ér­hető el a pénzügyi fedezetek pontosabb ütemezése révén. A jelenlegi, 4 milliót meghala­dó lakásállomány mintegy 25 százaléka vályogház. A tégla- és terméskőházak 54,2 százalékot tesznek ki, a panellakások ará­nya 12,6 százalék. 2001 novemberében Toyotáját ingyen vizsgáljuk át márkaszervizeinkben, és állapotáról részletes ellenőrzőlístát adunk. Sőt, az ilyenkor esedékes gumicserét és kerék­kiegyensúlyozást is téntesmentesen végez­zük el. S ha az esetleg szükséges javítást velünk végezteti el, számos biztonsági alkatrészhez, köztük a Continental Hungária által for­galmazott téligumíkhoz * jelentős kedvezménnyel* juthat hozza. ’ A kedvezményre jogosíté kupunofeal tevéiben küldjük ki s Tovoí« uiia«m>m> soknak Amennyibe?: leveliinket néni kapja meg egv beten beiül kérje ennek pótlását a? alábbi tuieí önszántukon 278 1 (»32, 278-m ä. MINŐSÉGI SZERVIZ Az este 8 óráig nyitva tartó márkaszervizeink: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft. Budapest T.: 06-79 523 310, KONDACS AUTÓHÁZ Békéscsaba T.: 06-66 453 423, MAYER TOYOTA Budakeszi T.: 06-23 535 600, EMIL FREY MAGYARORSZÁG Kft. Budapest T.: 470 9010, M3 AUTÓKERESKEDELMI Kft. Budapesti.: 252 2713, TOYOTA PEST Pest T.: 260 1811, ÚJHELYI AUTO Kft. Debrecen T.: 06-52 347 244, AUTOHAUS KOPF Kft. Érd T.: 06-23 369 444, TWIN MÁRKAKERESKEDÉS Győr T.: 06-96 515 600, REÁLSZISZTÉMA Autókereskedelmi Kft. Halásztelek T.: 06-24 4S5 445, TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Hódmezővásárhely T.: 06-62 241 628, HERING AUTÓHÁZ Kft. jászberény T.: 06-57 415 038, KOTO AUTÓHÁZ Kft. Kaposvár T.: 06-82 529 530, TOYOTA KARCAG Karcag T.: 06-59 500 050, TROMF Kft. Kecskemét T.: 06-76 501 490, M+F AUTO Kft. Kiskőrös T.: 06-78 414 135, AUTÓ GÖBÖLÖS Kft. Komárom T.: 06-34 540 303, KOVÁCS AUTÓHÁZ Monor T.: 06 29 413 381, TWIN MÁRKAKERESKEDÉS Mosonmagyaróvár T.: 06-96 577 OOO, NAKATO Kft. Nagykanizsa T.: 06-93 310 180, |UKO Kft. Nyírpazony T.: 06 42 230 587, TROSKA AUTÓHÁZ Kft. Pécs T.: 06-72 325 553, KAKUK AUTÓHÁZ Kft. Salgótarján T.: 06-32 430 646, TOYOTA BALATON Ságvár T.: 06-85 350 104, TOYOTA WÉHLI Szeged T.: 06-62 458 763, TOYOTA STRASSZER Kft. Székesfehérvár T.: 06 22 327 209, AUTÓSZOLG Szentendre T.: 06-26 312 921, AUTÓFÓKUSZ Kft. Szombathely T.: 06-94 514 880, AUTÓ GÖBÖLÖS Kft. Tatabánya T.: 06 34 512 870, AUTÓHÁZ VESZPRÉM Kft. Veszprém T.: 06-88 427 088, AUTÓFÓKUSZ 2 ZALA Kft. Zalaegerszeg T.: 06-92 316 672 Tudásteremtő közösségek Némely társulásnak van szigorú munkarendje, másoknak nincs Új szervezeti forma van kialakulóban, az egymással informá­lis kapcsolatban álló szakemberek közössége, akiket ugyan­azon szenvedély, érdek és érdeklődés fűz a vállalkozáshoz. Például a napenergia felhasználá­sára specializálódott fizikusok, banki web-marketing tanácsadók vagy sportolók menedzserei al­kothatnak ilyen társaságot. „Tu­dásteremtő közösség” névvel ille­ti a modern vezetéstudomány az efféle csoportosulásokat, ame­lyek a tudásiparban tevékenyke­dő vállalatoknál alakulnak ki. E szervezeti forma alkalmas­nak látszik arra, hogy kiegészítse a már meglevő struktúrákat és új szemléletre, az ismeretek meg­osztására, növekedésre ösztönöz­ze a közösség tagjait. A tapaszta­lat és tudás szabadon és kreatí­van áramlik a tudásteremtő kö­zösségekben, ami növeli a prob­lémamegoldás hatékonyságát, fontos szerepet játszik a stratégia kivitelezésében, gazdagítja az al­kalmazottak szakmai jártasságát, segít az értékes munkaerő tobor­zásában és megtartásában, egy­szóval jó hatással van a szerveze­ti teljesítményre. Vannak közösségek, amelyek a hét meghatározott napján talál­koznak, például együtt ebédel­nek, mások e-mailen tartják a kapcsolatot. Némely társulásnak van szigorú munkarendje, má­soknak nincs. Habár az ilyen szerveződések informális és spontán módon jönnek létre és elutasítanak mindenféle fel­ügyeletet, beavatkozást, kialaku­lásukhoz és integrációjukhoz mégis szükség van a menedzs­ment segítségére. A tudásteremtő közösségek év­századok óta léteznek, csak nem ezzel az elnevezéssel illették őket. Az ókori Görögországban a kü­lönböző szakmák mesterei, a fa­zekasok, lakatosok, kovácsok együtt ülték az ünnepeket, közö­sen tanították be az újoncokat, terjesztették az újításokat. A kö­zépkori céhek hasonló funkciót töltöttek be az iparosok életében. A mai „mesteremberek” annyiban különböznek elődeiktől, hogy nem önállóan dolgoznak, hanem egy vállalatban, és így a tudás­teremtő közösségek is egy szerve­zeten belül alakulnak ki. ■ Elégedetten hegyközségek A borászok még az ősszel felterjesztik törvénymódosító javaslataikat A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa még ősszel a parlament elé terjeszti azokat a javaslatait, amelyek a bortermelés törvényi szabályozásának módosítását célozzák - jelentette ki a tanács titkára szombaton, Zalaszentgróton. Zalaszentgrót Horváth Csaba szerint a jogsza­bályok módosítására azért van szükség, mert a bortörvény eddi­gi változásai „jó szándékkal, de kevés hozzáértéssel születtek”, a jövedéki törvény módosítása pe­dig kizárólag az európai joganyag negatív elemeit ültette át a magyar gyakorlatba.- A jövedéki törvény módosí­tásával azt értük el, hogy egy szü­reti ünnepen nem lehet bort érté­kesíteni, legfeljebb kóstolni. Egy országos borverseny megrende­zése pedig olyan bonyolult, hogy három vámparancsnoksággal kel­lett konzultálni előtte, és mindhá­rom mást javasolt a jogszabály­oknak megfelelő lebonyolításra - mondta Horváth Csaba. Hozzá­tette, hogy a törvény nem akadá­lyozza meg az illegális borok for­galmazását, hiszen a vendéglá­tókra vonatkozó szabályait hatá­lyon kívül helyezték. A nemzeti tanács ezeket a problémákat szeretné megoldani a bortermelésre vonatkozó jog­szabályok felülvizsgálatával, és igyekszik meggyőzni a borvidé­kek országgyűlési képviselőit, hogy támogassák a javaslatokat. Horváth Csaba a magyar borok értékesítésével kapcsolatban el­mondta: az export 15-20 száza­lékkal visszaesett az utóbbi idő­ben. Az eladhatatlan készletek le­vezetése érdekében hozott kor­mányzati intézkedések egy ré­szét - az új borok lepárlásának és a mustsűrítésnek a támogatását - megfelelő megoldásnak nevezte, ám úgy vélte: a must exportjának támogatása elkésett, hiszen jóval a szüret után, az elmúlt héten született meg a döntés. A fórum résztvevői szándék- nyilatkozatot írtak alá arról, hogy a Nyugat-Dunántúlon az osztrák és a szlovén bortermelőkkel is együttműködve, közösen lépnek fel az ágazat gondjainak orvoslá­sa, a bortermelés régi hírnevének visszaállítása érdekében. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom