Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2001. November 8., csütörtök A SZOLNOKI BAJTÁRS ÚTI ÓVODA immár hagyományosnak számító családi sportdélutánján szülők és gyerekek együtt végezték a játékos tornagyakorlatokat. A rendezvény végén a testmozgás kel­lemes fáradalmait bográcsban főtt paprikás krumpli mellett pihenték ki. (AMATŐR FOTÓ) Megkaphatnánk a különbséget? A lap október 18-ai számában a szociális és családügyi miniszter nyilatkozott a nyugdíjak emeléséről. Számadataik szerint az érintettek 92 százalékánál 60,9 százalékkal nőttek a nyugdíjak az 1999-2002 -ig terjedő időszakban. A hírt olvasván azonnal számolni kezdtem, de se­hogyan sem jött ki a 60,9 százalék. Érdeklődtem nyugdíjas társaimnál, de ők is így számoltak. A 60,9 százalék, mikorra csörgő forintra válto­zott és a mi zsebünkbe vándorolt, mindössze 35,4 lett! Jó lenne tudni, hol a hiányzó összeg. Vagy ta­lán mi ahhoz a 8 százalékhoz tartozunk, akiét nem ellenőrizték? Vagy mi számoltunk rosszul? Ugyanebből a nyilatkozatból megtudhatjuk, hogy a fogyasztói árak az említett időszakban 38,9 szá­zalékkal emelkedtek. Kíváncsi lennék, hogy ez a sokat emlegetett „nyugdíjas fogyasztói kosár”-ra vonatkozik-e? Sajnos, mindennapjaink során azt tapasztaljuk, hogy az „igen megemelt” nyugdí­junk egy szerényebb és szegényebb vásárlásra kényszerít bennünket, ha gyógyszereinket és re­zsiköltségeinket is szeretnénk kifizetni. Pedig az idős emberek jóformán csak tejet és kenyeret vá­sárolnak, aminek az ára igencsak megemelkedett. A nyugdíjas pedagógus, aki mindig igazmondásra nevelte tanítványait, szintén számolt Azt hiszem, mindannyiónknak nagy örömére szolgálna, ha karácsnyi ajándékként megkaphat­nánk a hiányzó százalékokat - természetesen le­számítva a 2002-ben várható emelést. EGY NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS Közös fórum gazdáknak és iparosoknak Jászjákóhalma sajátos összetéte­léből következik, hogy a gazdák és iparosok problémái egyaránt jelentkeznek. Három évvel ez­előtt már kísérleteztünk egy kö­zös fórum megrendezésével, a napokban ismét egy lakossági fó­rum keretében volt vendégünk Kassai Róbert, az Iposz országos alelnöke, az Európai Integrációs Bizottság tagja és Járvás István, a Fidesz-MPP országgyűlési képvi­selője, a parlament mezőgazda­-Ha támad a kutya, fizethet a gaz­da — olvastam a múltkoriban a lapban, de a saját példámon ke­resztül azt kell mondanom, ez így nem igaz. Szomszédomban három borjú nagyságú kutyát tartottak. Ezek közül egy olyan volt, mint a véreb. Hét alkalommal „látogatott” át hozzám és támadt rám, csak a vé­letlennek köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj. Miután meg­erősítettem a kerítésemet, a másik szomszédot nézte ki magának. Ott is rendbe hozták a kerítést; el­ment a harmadikhoz, ahol úgy megijesztett egy gyereket, hogy az orvosi kezelésre szorult. A negye­dik szomszédnál nagy kárt tett a lábasjószágok között. Amikor sági bizottságának tagja. Az Ipar — mezőgazdaság — vállalkozás elnevezésű fórumon arról is szó esett, hogy a tél folyamán a tele­pülésen találkozik az Iposz alel­nöke és az Országos Gazdaszö­vetség elnöke, mivel országos szinten sincs szoros kapcsolat a két érdekszövetség között. A csúcstalálkozót érdeklődéssel várják az érintett ipari és mező- gazdasági vállalkozók. FODOR ISTVÁN, JÁSZJÁKÓHALMA már mindenfelé akadályok állták útját, az utcai járókelőket ijeszt­gette. Kétszer a jegyző, egyszer a polgármester és a rendőrség jött ki hozzám. Az eredmény? Birtok- háborítási eljárás, de a védelmem­re épített „kerítéserődítményt” le kellett bontanom. Végül megsza­badult a gazd^ a vérszomjas ebtől - de hozott helyette egy másikat, amelyik nem sokban különbözik a régitől. A kutyaügy a bíróságon kötött ki, de a keresetem elutasították, és eljárási költség megfizetésére köte­leztek. Fellebbezhetek, mondták, de figyelmeztettek, hogy évekig el­tarthat a pereskedés, és sokba is kerül — természetesen nekem... ________________________________(NÉV ÉS CÍM| A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró elő­zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tar­tásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztő­ség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Mással nem pótolható élmény A Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülete — több mi­nisztérium támogatásával — az ünnepi könyvhéten hirdette meg az Olvasás évét. A kunhegyesi Mezőgazdasági és Ipari Szakmun­kásképző Intézet könyvtára a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtá­ri Kollégiumának felhívására ki­lenc rendezvény megtartásához nyújtott be pályázatot, amelyben elszármazott írók, költők, újság­írók találkozását tervezte az isko­la keveset olvasó fiataljaival és az érdeklődő felnőtteknek, szülők­nek. Együttműködési támogatói voltak a Kunhegyesiek Baráti Kö­re és a TIT helyi szervezete. A pá­lyázat sikerrel járt, százezer forin­tot kaptunk a „Sulikönyvtári iro­dalmi délutánok” (délelőttök) megszervezéséhez. „Egy tudásalapú társadalom­ban azonban az olvasás nem csu­pán kulturális érték, a szórakozás és az önművelés eszköze, hanem a versenyképes tudásnak is meg­határozó része. Az olvasni tudás, a szövegértés kedvezőtlen alaku­lása ezért oktatási és foglalkozta­tási gondot is jelent. Ezért kell kü­lönös figyelmet szentelnünk arra, hogy az írott információk magas szintű feldolgozására és rendsze­rezésére minden fiatalt és felnőt­tet képessé tegyünk. Az egész éves, nagyszabású rendezvényso­rozat célja, hogy a versenyeken, akciókon, könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon és egyéb programokon keresztül minden­kinek felhívja a figyelmét az olva­sás, olvasni tudás fontosságára” - írja az iskolához intézett levelé­ben az akkori oktatási miniszter, Pokomi Zoltán és Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere. Az olvasóvá válásban, az olva­sási szokások kialakulásában meghatározó szerepet játszanak a közvetlen környezetből kapott korai ösztönzések. Ezek meghatá­rozzák az olvasáshoz való vi­szonyt, az olvasmányélmény ki­választását, az olvasott mű befo­gadását. Iskolába járó tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Ők anyagi vagy egyéb ok miatt a családi körben nem kapnak kisgyermekkorban kellő indíttatást a könyvek, az olvasás megszereléséhez. Tervezett ren­dezvényeinkkel az élményszerű, író-könyv-olvasó találkozásával szeretnénk kedvet ébreszteni az olvasás iránt. A résztvevőkben azt szeretnénk tudatosítani, hogy az irodalmi művek alkalmat adnak az embernek a kikapcsolódásra, a fantázia kibontakoztatására, a gondolkodásra, a művelődésre. Célunk, hogy a ma népszerű információhordozók mellett a szépirodalmi könyvolvasás méltó rangját visszaállítsuk. __ VÍGH MÁRTA KÖNYVTÁROS Ka ritatív célra fizetnénk Megyeszékhelyükön tárgyalni voltunk egy távközlési vállalko­zásnál, mert Kecskemét környé­kén több polgárőr egyesületet is szeretnénk bekapcsolni a rend­szerbe. Helyismeretünk nem lé­vén a városban, amikor nagy ne­hezen megtaláltuk a keresett ut­cát, örültünk, hogy célba értünk s figyelmünket elkerülte, hogy Szolnokon már parkolóórák mű­ködnek. Akkoriban Kecskeméten még hagyományos módon szed­ték a díjbeszedők a pénzt. Amikor a tárgyalás végén visz- szaértünk az autónkhoz, bünte­tőcédulát találtunk a szélvédőn. Természetesen azonnal felkeres­tük az üzemeltetőt, s a szokások ismeretének hiányára hivatkozva kértük, tegyék lehetővé büntetés helyett a kétórás parkolási díj azonnali kifizetését. Ezt elutasí­tották. Nem vagyok jogász, de az igazságérzetemet igencsak sértet­te, hogy egy országosan még egy­általán nem elterjedt rendszer be­vezetése után más környezetből érkező, a helyi szokásokban ta­pasztalatlan autósokat úgy bün­tetnek, hogy ne lehessen még melegében korrigálni a történte­ket, s ne legyen mód az ügyet korrektül rendezni. Az üzemeltető irodájában az­zal vigasztaltak, hogy egy méltá­nyossági kérelmet beadhatunk, amit majd elbírálnak. Sajnos, in­dokaink nem lehettek méltány- landók, mert rövid levélben el­utasították a beadványt. Ezek után próbáltuk kifejteni, hogy mi is az a polgárőr mozgalom, mi­lyen áldozatokat hozunk a köz- biztonság és a közrend javítása érdekében, ám a céget ez sem ha­totta meg. A döntésbe nehéz beletörődni, mert érthetetlen ez a makacs ra­gaszkodás a büntetéshez. Utolsó esélyként azt kérjük a parkolóó­rákat üzemeltető cégtől, tegye le­hetővé, hogy a kiszabott összeget egy általuk megnevezett karitatív szervezet vagy alapítvány szám­lájára utalhassuk át. Külön örö­münkre szolgálna, ha a megjelölt szervezet az ottani testvéregyesü­let lenne. FALU GYÖRGY SAJTÓREFERENS BÁCSJUSKUN MEGYEI POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Születésnapra díszdobozos ajándék Találkozóra hívta a megyei rendőr-főkapitányság vezetése az állomány nyugdíjasait. Az ár­víz okozta megpróbáltatásokat is jól tűrő Tisza-parti szabadidő- központ impozáns épülete és a személyzet készen állt a vendé­gek fogadására. A születésnap­jukat ünneplőket szép kivitelű dobozba rejtett ajándékok és névre szóló boríték várta dr. Há­zi István megyei rendőrfőkapi­tány köszöntő szavaival. A baráti kézfogásokat és üd­vözléseket követően a főkapi­tány úrral találkoztunk. Szá­munkra ünnep volt ez a nap, örültünk, hogy az ezredes úr a zsúfolt napi programok közé be tudta iktatni, hogy az általa nagy­ra becsült nyugdíjasokkal talál­kozzon. Beszédét nagy figyelem kísérte. Köszönjük a tartalmas délutánt és a vendéglátást, s kívá­nunk az aktív állománynak sok sikert nehéz munkájukhoz. OLEJ ZOLTÁN, SZOLNOK NY. RENDŐR ŐRNAGY Példakép lehet S. Artúr Hetven évvel ezelőtt - 1931 ok­tóberében - az akkor ötven- egyedik életévében járó S. Artúr akrobata a városháza és a Ma­gyar Királyi Szálló teteje között kifeszített drótkötélen bámula­tos mutatványokat produkált. Nem követelt belépődíjat, meg­elégedett annyival, amennyit szánt neki a nagyérdemű lelkes közönség. A Kossuth tér min­den alkalommal tele volt. A bevételből tíz százalékot plusz egy garnitúra labdarúgó­felszerelést adott az MTE-nek, továbbá kapott a bevételből a helyi MÁV-fúvószenekar, és mi­előtt egy heti tartózkodás után eltávozott volna, ötven pengőt juttatott a Szegényügyi Hivatal­nak. Ilyen adakozókra és (főleg) ilyen hivatalra most is szükség lenne. szuromi PÁL, SZOLNOK Látogatóban Kunhegyesen Októberben a megyei nyugdíja­sok kulturális és érdekvédelmi egyesülete klubjainak vezetőivel Kunhegyesen jártunk. Tartal­mas órákat töltöttünk el a város­ban, hasznos információkkal és sok szép élménnyel lettünk gaz­dagabbak. Idegenvezetőnk ré­vén megismerkedtünk a telepü­lés látnivalóival, találkoztunk a helyi klubok vezetőivel és nem utolsósorban Kontra József pol­gármester úrral, akinek ember­sége, idősek iránti empátiája megfogott bennünket. A szíves vendéglátást is meg­köszönve az egyesület nevében további sikereket kívánunk a vá­rosnak. DEMÉNY ISTVÁNNÉ ELNÖK A látnivalók tárházában jártak Legutóbbi kirándulásuk al­kalmával a szolnoki Kertvá­rosi Nyugdíjasklub tagjai Izsák, Paks, Kiskőrös és Ke­cel látnivalóival ismerkedtek. Izsákon a pálinkamúzeumban jártunk, megismerkedtünk a szeszfőzés hagyományaival, nagyapáink egykor használatos eszközeivel. Csaknem ezer kiállí­tási tárgyat vehettünk szemügyre — természetesen dinnye-, málna-, szilva- és barackpálinka-kóstoló­val egybekötve. A következő hely a Paksi Atomerőmű Rt. központja volt. Ott a látogatási központban makettek, tablók, videók segítsé­Petőfi szülőháza gével végig követhettük az erőmű működését az urán útjától egé­szen a biztonság helyzetéig. Utunk további célja Kiskőrös volt, Petőfi Sándor szülőhelye, a költő szülőháza és az emlékmúzeum. A legnagyobb meglepetés Kecelen, a Hadimúzeumban várt bennün­ket. Amikor az autóbuszból ki­szálltunk, már akkor elragadott a monumentális, csaknem négy hektáron elterülő látnivaló. Meg­néztük a modellházat, benne több száz fegyvert, repülőket, ha- jómodelleket, láttuk az első és második világháborúból szárma­zó ágyúkat, a radarokat és láttuk a „katyusákat”. A kiállítási tárgyak között felsorakoztak a háború utáni években kifejlesztett fegyve­rek, rakétahordozók, rakéták, a MiG—15,17,21 23-as gépek. is. Az egész napos kirándulás vé­gén mindenki egy olyan élmény­nyel lett gazdagabb, amit mások­nak is csak ajánlani tudunk. DR. SOÓS ISTVÁN, SZOLNOK VÁNDORBÉKÁÉRT FOLYT A küzdelem tizenegy jászberényi óvoda részvételével azon a családi sport­napon, amelyen a szülők és a gyerekek sor- és akadályversenyeken mérték össze erejüket. A vetélkedés győztese ezúttal a Kék Csillag Óvoda lett. A díj egy évig maradhat az óvodások birtokában, jövőre egy újabb versenyen ismét meg kell küzdeni érte. __________ fotós s. j. Re ttegtünk a kutyától

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom