Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-13 / 264. szám

8. OLDAL 1 G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. November 13., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. novemBer 12.) Borsodchem 4295R Egis 11275 Ft ff Matáv 870 Ft 8 Mól 4 555 Ft 8 OTP 15195 Ft 8 Richter 15400 Ft 8 TVK 2 980 Ft 8 Zalakerámia 1665 Ft 8 BUXi 6785,99-1,59% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 6-12-IG AZ MND HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,60 Cseh korona 7,52 Euró 250,33 Német márka 127,99 Osztrák schilling 18,19 Lengyel zloty 68,96 Svájci frank 170,96 Szlovák korona 5,84 USA-dollár 280,36 HÍREK KAMATCSÖKKENÉS. A jegy banki alapkamatot fél százalék- ponttal 10,25 százalékra csök­kenti mai hatállyal a Magyar Nemzeti Bank. Az irányadó, a kéthetes futamidejű jegybanki betét kamata szintén 10,25 szá­zalékra mérséklődik, az egyna­pos jegybanki betét 8,25, az egynapos jegybanki hitel (aktív repo) 12,25 százalék lesz november 13-tól. A Monetáris Tanács az 50 bázispontos mér­séklést azzal indokolja, hogy mind az Egyesült Államokban, mind pedig az Európai linóban csökkentették a kamatokat, így jelentősen megnőtt a forint- befektetéseken realizálható kockázati prémium. MUNKAHELY. A rendszer változást követően a nők foglal­koztatottsága jelentősen vissza­esett. A családi kötelezettségek és a munka jobb összehangolá­sára a kormány további adóked­vezmények bevezetését tervezi azon gazdálkodók számára, akik a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatást bevezetik. (Z) KUKORICA. Az FVM a gabona­piaci intézkedéseket megelő­zően rendszeresen egyeztetett a szakmai és érdekképviseletek­kel, és csak ezt követően hozta meg intézkedéseit a kukorica in­tervenciós állami felvásárlásáról - reagált az agrártárca azokra a nyilatkozatolou, amelyek ennek ellenkezőjét állították. (G) EURÓ. A Magyar Nemzeti Bank a lakosság tájékoztatására információs kampányt indít no­vemberben az euró bevezetésé­vel kapcsolatban. Az euró be­vezetésével 12 nemzeti valuta szűnik meg eltérő időpontban, de legkésőbb február 28-ig. ÁLLAMHÁZTARTÁS. Az ál­lamháztartás - helyi ön- kormányzatok nélküli - hiánya október végére 277,5 milliárd forintra nőtt, így az első tíz havi deficit az éves előirányzat 56,3 százaléka. MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK. A mezőgazdasági termelői árak január-szeptemberben 12,5 százalékkal, szeptemberben 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Szálló lett a kastélyból A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának nyertesei Ünnepélyes keretek között adták át tegnap Hőgyészen a gyógyszállóvá alakított négy- csillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. Az 1722- 27-ben készült műemlék épületet 1999-ben vá­sárolta meg a Hermelin Kastélyszálló Rt. a tu­lajdonostól, a Tolna megyei önkormányzattól. Az Rt. az ingatlan átalakításához a Széchenyi- terv gyógyturizibus-fejlesztési pályázatán 200 millió forintot nyert. Az avatóünnepségen részt vett Matolcsy György gazdasági miniszter, aki ismertette a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programpályázatánaük legújabb nyerteseit. Hőgyész Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal jóváha­gyásával felújított négycsillagos kastélyszálló - amely gyógyászati és wellnesz szolgáltatások­kal, konferencia-, rendezvénytermekkel, étte­remmel, kávézóval, felszentelt kastélykápolná­val, az épület alagsorában termálfürdővel, ba­rokk parkkal, aromakerttel várja a vendégeket - üdülőfalu kialakulásának lehetőségét teremtette meg a nagyközség számára. A kastély Liszt-termében megrendezett avató­ünnepségen Kottái Tamás, a Tolna Megyei Köz­gyűlés elnöke Tolna megye jövőjének újabb szi­lárd pilléreként említette az egészségturizmus szolgálatába állított Gróf Apponyi Kastélyszállót. Ezt követően Matolcsy György gazdasági mi­niszter méltatta a kiváló magyar szakemberek közös munkájával elkészült beruházást.- Magyarország jövőjét a kormány az egész­ségturizmusra kívánja alapozni. A hazai termál­vizekét hasznosítva gyógyászaü centrumok ki­alakítását, kastélyok, kúriák felújítását támogat­ja, felkínálva azok szolgáltatásait a világ gazdag polgárai számára. Hőgyészen a Gróf Apponyi Kastély termál-kastélyszállóvá alakításával az egész országnak példát mutattak arra, milyen csodálatos dolgokat lehet kezdeni a múlt kin­cseinek feltárásával úgy, hogy az a jövőben hasz­not hozó vállalkozás legyen - mondta miniszter. Hangsúlyozva, hogy a termálfürdő-fejlesztési programot a Dél-Dunántúlon tovább akarják folytatni, ehhez a Széchenyi-terv további pályá­zatokkal járul hozzá. Az ünnepségen Matolcsy György ismertette a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési program­pályázatainak legújabb nyerteseit. Az Oros- háza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. (Békés megye) háromgenerációs termál- és élményfürdő kiala­kításához 750 millió forint, a Hajdúnánás Épszolg. Kft. (Hajdú-Bihar megye) fürdőfelújí­tásához 155 millió forint, Mátraderecske Köz­ség Önkormányzata (Heves megye) természeti kincse, a szén-dioxid gáz hasznosítására új kor­szerű gyógyászati központ építéséhez 187,4 millió forint, Tótkomlós Város Önkormányzata (Békés megye) a Rózsa-fürdő bővítéséhez 189,1 millió forint, a Harkányi Gyógyfürdő Rt. (Bara­nya megye) a mozgássérültek igényeinek meg­felelő új gyógy- és élményfürdő, fedett és sza­badtéri medencék kialakításához 750 millió forint vissza nem térítendő beruházási támo- gatást nyert.________________________f. kováts ___________Háttér: Évi 10-15 milliárd forint gvógyturizmusra___________ Tí zéves program indul az ágazat fejlesztésére Tíz év alatt megnégyszerezheti a hazai turisztikai bevétele­ket a gazdasági kormányzat egészségturizmus-fejlesztési programja. A tervek 160 különböző méretű, gyógy- és termál­vízre épülő központ kialakításáról, évente 10-15 milliárd forintos beruházásokról szólnak. Budapest Magyarország egyike a világ ter­mészetes gyógy- és termálvizek­kel legjobban ellátott országai­nak. Erre az adottságra épül a Gazdasági Minisztérium * egész­ségturizmus-fejlesztési program­ja, amelynek keretében tíz esz­tendő alatt mintegy 160 ilyen jel­legű idegenforgalmi központ léte­sítését tervezik. Az elképzelések szerint ezek közül 40 nagy, nem­zetközi vonzáskörű, 70 kisebb, országos jelentőségű, és mintegy 50 helyi, illetve regionális szere­pű egészségturisztikai egységet hoznak létre. A tervek megvalósulásához a gazdasági szakemberek számítá­sai szerint évente összességében 10-15 milliárd forintos beruházá­sok szükségesek, amelyeknek forrása az üzleti, vállalkozói pén­zek mellett az önkormányzati fej­lesztési ráfordítások, illetőleg az egész programot generáló állami támogatások lehetnek. Ez utóbbi tényezőt tekintve a program már el is indult, erről tanúskodik, hogy a korábbi pályázati pénzek kiosztását követően a napokban Harkány, Orosháza, Hajdúnánás, Mátraderecske, Tótkomlós, és is­mételten Hajdúszoboszló is fel­iratkozott a gyógyturizmus támo- gatottainak körébe. Az Európai Gyógyfürdők Egyesületének információja sze­rint a kontinens fürdőhelyein évente mintegy 20 millióan for­dulnak meg, és összesen 120 mil­lió vendégéjszakát töltenek el. Az egyelőre még csak termálvíz­nagyhatalom és nem gyógyfürdő­nagyhatalom Magyarország csak szerény mértékben részesedik ebből a forgalomból. Ezen az ará­nyon kíván változtatni a GM fej­lesztési terve. Szakmai kalkulá­ció szerint tíz év alatt megkétsze­reződhet az ilyen céllal idelátoga­tók száma, két­szeresére emel­kedhet az egy vendégre jutó költés, összessé­gében pedig megnégyszere­ződhet a hazai idegenforgalom bevétele. A tapasztala­tok és az előzetes felmérések sze­rint valamennyi korosztályban megtalálhatóak a potenciális ven­dégek. A fiatalok elsősorban a fit- nesz és a wellneszszolgáltatá- sokat veszik igénybe, a gyermekes családok kedvelt üdülőhelyei az élményparkokhoz kötődnek. A középkorúak főként rekreációs, il­letőleg megelőző céllal keresik fel a gyógy-idegenforgalmi centru­mokat, az idősebb korosztály pe­dig a legnagyobb tömeget jelentő hagyományos vendége a létesít­ményeknek, a legnagyobb igény­bevevője a szolgáltatásoknak. Mint dr. Ruszinkó Ádám, a Gazdasági Minisztérium főosz­tályvezetője hangsúlyozta, a 10 éves fejlesztési program kereté­ben a feltárt igényekhez kell iga­zodniuk a tervezett beruházások­nak. A színvonalas turisztikai ter­mékek és szolgáltatások nem­csak idevonzzák, hanem hosz- szabb időre itt is tartják a vendé­geket. Ilyen szempontból már most is meghatározó a hazai gyógyturizmus szerepe, hiszen míg egy átlagos turista 3,1, a ter­málközpontokat felkeresők átla­gosan közel 4 napot töltenek el országunkban. A szolgáltatások fejlesztése mellett a koncepció külön figyelmet fordít az ágazat szereplőinek kellő felkészítésére, hiszen az alkalmas, hozzáértő emberek is hozzájárulhatnak az üzlet sikeréhez. A fejlesztési program komoly lehetőséget tar­togat az úgynevezett hazai ter­málgyűrűk további idegenforgal­mi vállalkozói számára is, hiszen a tapasztalatok szerint a gyógy­turizmus vendégei élénken ér­deklődnek a további alternatív programok, a gasztroturizmus le­hetőségei iránt is. Miután az egészségügyi turiz­mus döntően profitorientált üzleti vállalkozás, ennek megfelelően az állami szerepvállalás különbö­ző mértékű lehet a fejlesztés egyes területein. Míg a fürdő- és gyógyközpontok létesítéséhez maximum 50 százalékos lehet az állami támogatás mértéke, a tu­risztikai infrastruktúra - szállás­helyek, éttermek, szabadidős szolgáltatások - gyarapítására a társfinanszírozás mértéke a pro­jekt költségének maximum 15 százaléka lehet. A program nem zárkózik el az egészségturisztikai központok települési infrastruk­túrájának támogatásától sem. A tapasztalatok szerint az álla­mi szerepvállalás minden forintja 3-5 vállalkozói forintot mozgat meg. KASZÁS E. A SZÁLLODÁKBAN ÉS GYÓGYSZÁLLÓKBAN ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA E •g Sö 952.853 958.570 OJ2000. január-február 1 .£ 2 (+0,6%) TU2001. január-február j I 148.655 156.682 IÁ (+5,4%) 1 I Szálloda összesen Szállodából: gyógyszálló Ügyfelek borversenye A vidékfejlesztés eszköze is lehet ________Budapest Id én immár harmadik alka­lommal rendezik meg a taka­rékszövetkezeti ügyfelek bor­versenyét: az Országos Taka­rékszövetkezeti Borversenyt. Az eredményhirdetésre no­vember 27-én kerül sor. A ma kezdődő kétnapos verseny­re 96 termelő 267 borral - 167 fe­hér, 79 vörös, 14 pezsgő és 7 rozé - nevezett be. A beküldött mintá­kat hozzáértő szakmai zsűri bí­rálja el. Boross Endre, a Takarékbank Rt. főmunkatársa lapunknak elmondta: az évenként meg­rendezett takarékszövetkezeti versenyekkel egyfelől a borter­melő ügyfelek piacra jutását szeretnék támogatni, másfelől- patrióta módon - a helyi gaz­dákat és boraikat szeretnék népszerűsíteni. A rendezők ilyen módon is segíteni kíván­ják a takarékszövetkezetek bo­rászatban érdekelt ügyfeleinek szakmai előrejutását, az arra érdemes borok piacképességét. Másfelől úgy vélik, a minőségi bor a vidék fejlesztésének esz­köze is lehet, a gazdasági szer­kezet megújításával elősegíthe­ti a kevésbé fejlett térségek fel­zárkóztatását. Az Országos Takarékszövet­kezeti Borverseny eredmény- hirdetésére november 27-én ke­rül sor. Az aranyérmeket a fővá­rosban, míg a többi érmet, díjat kis házi ünnepségek keretében a helyi takarékszövetkezetekben adják át a nyerteseknek.-uo­SERTESFELVÁSARLASI ARAK 45. HÉT (FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 343,35 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 348,72 2. szövetkezeti átlagár: 341,33 3. egyéni vállalkozói átlagár: 328,91 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 360,69 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 362,84 2. szövetkezeti átlagár: 358,67 3. egyéni vállalkozói átlagár: 355,12 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 370 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykur>Szoinok): 358 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 362 4. Központ (Budapest, Pest megye): 360 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 355 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 353 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): 358 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 433,48; U: 419,09; R: 395,61 O: 368,83 , P: 354,74 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,67 DM Forrás: HÚSCÉH Somogyi portamenedzserek A portamenedzserek vonzóbbá teszik a zselici házakat fotó: lang Róbert ZSELICSÉG Tíz diplom4s portamenedzser dolgozik decembertől a Zse- licségben. Feladatuk a családi gazdaságok segítése lesz, hogy valóban színvonalas vendéglátásban részesül­hessenek a Surján-völgyébe látogatók. Tízéves tapasztalatokat össze­gezve indult el ez az egyedülálló kezdeményezés, amelytől a falu­si vendéglátóhelyek színvonalá­nak növekedését reméljük - mondta Nagyné Czanka Valéria, a Bányai Panoráma Egyesület ve­zetője. Hozzátette: a kivételes szépségű zselici környezetben fekvő településekről elköltöznek a fiatalok és az értelmiségiek, nagy a munkanélküliség, ugyan­akkor a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok. Ezen kívánnak segíteni a tíz por­tamenedzser munkába állításá­val, akiknek kétéves bérköltségét fedezi a Somogy Megyei Munka­ügyi Központtól elnyert 30 millió forint. Az eleddig munkanélküli, diplomás portamenedzserek kö­zött található informatikus, épí­tészmérnök, pedagógus, szociá­lis munkás és környezetvédelmi mérnök is. Feladatuk az lesz, hogy két év alatt mindegyikük húsz családot segítsen a színvonalas vendéglá­tás feltételeinek megteremtésé­hez. Fontos, hogy a húsz család­ból legalább tíznél egy munka- nélküli családtag legyen, s hogy a környezetük is úgy ítélje meg: reális a mintaporta megvalósítá­sának esélye. Nagyné Czanka Valéria elmondta: elképzeléseik szerint állattenyésztő helyek, al­kotóházak és egyéb, főként diá­kokat vonzó látványosságok is létrejöhetnek a 26 települést érin­tő programnak köszönhetően. A portamenedzserek december ele­jéig egy speciális képzésen vesz­nek részt, amelyen többek között marketinget, kommunikációt és szervezetfejlesztést tanulnak. A tervek szerint január végéig választják ki a vállalkozó csalá­dokat, hogy kezdetét vehesse a portafejlesztő munka, amelyet a helyi önkormányzatok is tá­mogatnak. TAKÁCS ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom