Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-01 / 229. szám
2001. Október 1., hétfő 5. OLDAL RÖVIDEN CD-N. Idén ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját Karcag Város Vegyes Kara. Ebből az alkalomból önkormányzati és egyéb támogatásokból megjelentették első CD-jüket. A lemez rendezője Dobos László. A rendező szerint az együttes profi lemezt alkotott. A csengő hangú ének szól című CD-n a vegyes kar a technikailag legnehezebb részeket is könnyed egyszerűséggel oldotta meg. Az alig harminctagú kórus tagjai magától értetődő természetességgel és mély átérzéssel tolmácsolják a zenei üzenetet. A szakember szerint ez Mészáros Ferenc karnagy irányításával a kitartó munka gyümölcse. A lemezen közreműködik a zeneiskola tanáraiból és tanítványaiból álló kamarazene- kar is Kecsmár László vezetésével. A zenét kedvelő karcagiak a jubiláló vegyes kar lemezét már megvásárolhatják. ÉNEKELTEK. A zenei világnap alkalmából szombaton Martfűn megrendezték a megyei felnőtt kórusok XI. ünnepi FOTÓI CS. I. hangversenyét. A találkozón tizenöt kórus vett részt, köztük a képen látható Martfű Városi Női Kar, Bozorádi János és Molnámé Váczy Márta vezényletével. Lelkészbeiktató istentisztelet (Folytatás az 1. oldalról) Többek között hangsúlyozta: „Aki az evangélium szolgálatára adta a lelkét, annak nincs kevesebb dolga, mint az, hogy szavaival, tetteivel elhallgattassa az emberpusztító lelkek hangoskodását.” A főlelkipásztori útravaló után Nagy Kálmán, a Nagykunsági Egyházmegye esperese iktatta be abádszalóki lelkipásztori szolgálatába Szabó Tamást, akit az elbocsátó berettyóújfalui gyülekezet delegációja mellett térségi lelkésztársai is köszöntöttek, s aki a válaszadó igehirdetésében tanúbizonyságot tett a szépszámú ünneplő közönség előtt arról, hogy igyekszik megfelelni a püspöki útravalónak. PM Ünnepeltek a Hortobágy szélén A Hortobágy-széli kis falucska jelentőségéhez mérten zárta le millenniumi rendezvényeit. Az esemény tiszteletére megrendezett falunapon ugyanis volt mit ünnepelnie a település lakóinak, akik szép számban tisztelték meg a programokat szombaton. a tetőt, a toronysüveget, majd elvégeztette a külső és belső tatarozást, felújítást is. Ez az összefogás, lokálpatrióta együttgondolkodás állított millenniumi emlékművet, emelt szobrot a falu védöszentjének, készítette el a gazdag múltú település monográfiáját, emlékezett a Szimbolikus jelentősége is volt annak, hogy a szépen felújított katolikus templomban ünnepi mise „köszöntötte" a millenniumi zászlót Nagyiván A falunap kezdeteként ünnepi külsőségek között vonták fel a nemzeti és települési lobogót a művelődési ház melletti téren, ahol fogadták a községházáról érkező millenniumi zászlót, amely innen díszkísérettel a katolikus templomba érkezett. A múltunk iránti tisztelet és megbecsülés szimbolikus üzenete lehet az is, hogy az emlékezetes, 1995-ös tűzeset után, éppen ebben az esztendőben fejeződött be Isten nagyiváni házának felújítása. A községben lakók akarata az innen elszármazottak segítő szándékával és a pályázati, egyházi és állami támogatásokkal együtt pótolta a tűzben tönkrement harangokat, helyreállította háborúk viharában elesett helyiekre, de kínált számtalan programot is a millenniumi ünnepekre. Ezt jelképezte a bensőséges hangulatú ünnepi mise is, amelynek lelkipásztori üzenetét talán úgy összegezhetjük, hogy a millenniumi ünnepek feltétlenül erőt adnak a jövőhöz Nagyivánon. A jól szervezett zárórendezvény részeként a millenniumi zászló szépszámú kísérettel érkezett vissza a templomból a községházára, ahol ünnepi önkormányzati ülés „fogadta” a jelképet, hogy aztán családi programokkal, nívós kulturális rendezvényekkel folytatódjon a falunap, amely a szokásokhoz híven vasárnapba nyúló, táncos mulatsággal zárult. _______________________PM El származottak találkoztak Tőke híján nincs szerkezetváltás (Folytatás az 1. oldalról) A fehérjenövényekre adott támogatás alapvetően nem növelte a vetésterületet, ennek ellenére az egyéni gazdálkodók értékesítési nehézségekkel küszködtek. A jellemzően kiszámítható jövedelmet biztosító vetőmagtermesztés területi aránya nőtt, ám a piaci viszonyok - különösen a kalászosok esetében — előrevetítik a túltermelést. Az állatállomány csökkenése ellenére a takarmánynövények vetésterülete a legstabilabb (siló- kukorica, lucerna), ami elsősorban az alacsony hozamokkal, másrészt az elavult műszaki háttérrel magyarázható. A rét- és lesgelőgazdálkodás mindig is a perifériára szorult, az állatlétszám fogyása pedig azt eredményezte, hogy a területek egy része elgyomosodott. A központi programok a szántó csökkentését, az ősgyepek visszatelepítését irányozzák elő, ami akkor volna indokolt, ha a jószágok száma is ennek megfelelően növekedne. A növénytermesztés eredményeit a műszaki-technikai és technológiai színvonalon túl jelentősen befolyásolja, hogy a korábban már elért, hektáronkénti 250 kilogrammos vegyes hatóanyagú műtrágya-felhasználással szemben az elmúlt években csupán 60-65 kilót juttattak ki a termelők. Bár némi előrelépés ezen a területen is történt az idén, de ez még nagyon kevés, a szerves trágyázott terület pedig nem éri el a nyolcezer hektárt. A kamara szerint hasonló tendencia érvényesül a kemikáliák felhasználásában, a növényvédelem terén is. __________________LL Na pi kilencven szerelvény Mezőtúr A vasútállomás hosszan elnyúló, nem is olyan régen felújított épületegyüttese nagy idők tanúja. Október 25-én lesz száznegyvenhárom éves. 1858-ban kubikosok ezrei segítségével, teljesen kézi munkával elkészült azon fővonal, amely ezt a csendes alföldi kisvárost, Mezőtúrt összekötötte a nagyvilággal. Lerövidült az utazás, hiszen a csattogó, kattogó, füstöt, izzó szénszemcséket püfögő gőzösök teljesen kiszorították, feleslegessé tették errefelé is a postakocsikat. Hogyne tették volna, hiszen a budapesti Keleti pályaudvarról Nagykátára, Szolnokra, Mezőtúrra, Békéscsabára, Aradra és Temesvárra is el lehetett jutni egyetlen nap alatt. 1858. október 25-én adták át a vadonatúj mezőtúri áltiszt, vasúttörténeti visszaemlékezéseiben. Jó munkát végezhettek a korabeli építők, mert az állomás nagyjából őrzi első, eredeti kinézetét. Az 1920-as trianoni békediktátummal, az ország megcsonkításával megszűnt a hosszú, Temesvárig tartó fővonal, és azóta a végállomás Lökösháza. A hatvanas években, annak a végén pedig a gőzösök is kiszorultak. Noha az állomás kinézete maradt, belül átalakították a helyiségeket. Van két váróterem, büfé, ajándékpavilon, és újságot is lehet vásárolni. Mintegy hatvanan dolgoznak most, naponta 80-90 vonatot fogadnak és indítanak az 1—6. vágányok valamelyikéről. Néhány expressz- és pár tehervonat pedig átrobog. Szolnok felé a legelső vonat 4.40 órakor indul, az utolsó pedig 23 óra 30 perckor érkezik. Legtöbben a hét végén fordulnak meg az állomáson: A hatvan dolgozó egyike, Kovács Csaba rendező forgalmi szolgálattevő munka közben FOTÓ: CSABAI ISTVÁN lomás épületét, ahol akkoriban húszán teljesítettek szolgálatot. Ennek ellenére a legelső állomásfőnököt Mezőtúrra 1862-ben nevezték ki, Pavlicsek Jakab személyében. 1884-ben tíz személy- szállító vonat közlekedett: öt Szolnok, öt meg Békéscsaba, Arad irányába - írja Szilágyi Sándor, egykoron itt dolgozó vasúti péntek délután, illetve este, és hasonlóan zsúfolt a vasárnap délután, este is. Akkor főleg Szol- nok-Pest irányába iparkodtak az utasok. Az épület nemsokára, október végén ünnepli jóval százon felüli születésnapját. Ki sem nézné belőle az ember... ___________ D. SZ. M. AZ IDŐSEKÉRT. Harmadik alkalommal rendeztek műsoros ünnepet a minap a jászberényi Déryné Művelődési Központban az idősek napja alkalmából. Képünkön az Árendás együttes műsorával ünnepeltek a fiatalok és a nyugdíjas korúak._______________fotó: sárközi 2001. o któber 1-jétől már a V-fon ügyfelei is hívhatják a Matáv által üzemeltetett Tudakozó Plusz szolgáltatást a 197-es telefonszámon. Az említett időponttól e szám hívásával a V-fon Rt.-be olvadt egykori JászTel Rt. ügyfelei is ezt a szolgáltatást érhetik el. Emellett a V-fon ezúton közli kedves előfizetőivel, hogy 2001. november 1-től a Személyhívó szolgáltatás díjai a következőkre változnak Hívásirány Hívás díja (nettó Ft) Hívás díja (bruttó Ft) 06-50-3 43/hívás 53.75/hívás 06-50-4 43/hívás 53.75/hívás 06-50-6 90/perc 112.5/perc 06-50-7 125/perc 156.25/perc Dérynére emlékeztek JÁSZBERÉNY A város nagy szülöttére a magyar színjátszás nagy alakjára, Déryné Széppataki Rózára 1990 óta emlékeznek minden évben a Jászság fővárosában. Az idei megemlékezés pénteken délután volt a Déryné Művelődési Központ nagytermében. A megjelenteket Sas István, a DMK igazgatója köszöntötte, majd Zöld Ildikó előadóművész Cs. Szebenyi Júlia zongorakíséretével megemlékező műsort mutatott be. Szokás az is, hogy az ünnepség keretében adják át a Déryné- emlékplakettet. A díjazottak munkásságát H. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója méltatta. Kovács Bélúné- nak, a jászárokszállási Széchenyi István Általános Iskola, Óvoda és Zeneiskola pedagógusának, az árokszállási színjátszó mozgalomban végzett közösségteremtő ság Népi Együttes művészeti vezetője, a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola megbízott igazgatója Kovács Béláné átveszi a Déryné-emlékplakettet úgy másfélszázan érkeztek az eseményre. Jó hangulatban, sok beszélgetéssel telt el a találkozó. Tegnap hagyományosan a búcsú zajlott a településen, ezzel zárult az ünnepi eseménysor programja. _____________________________________BCS koz ójára. Szombaton délelőtt 10 órától egészen éjfélig folyamatosan váltották egymást a különböző események. A cigányzenétől a szalontáncig jó néhány tehetséges előadóművészt láthattak az érdeklődők. Az elszármazottak közül __________Alattyán Az ország számos pontjáról, sőt határainkon túlról, Kanadából, Németországból, Svédországból is érkeztek szülőföldjüktől távol élők az alattváni elszármazottak találás művészeti munkásságáért ítélte oda az emlékplakettet. Szintén Déryné-emlékplakettel ismerték el Szűcsné Urbán Mária, a Jászmunkásságát, melyet Jászberény tánckultúrájának fejlődéséért végzett kiemelkedő munkája elis- meréseként ítéltek oda. _ bcs