Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-24 / 248. szám

• I 2001. Október 24., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Büntetnék a porküldést Megemlékezések a forradalom 45. És a Köztársaság kikiáltásának 12. évfordulóján Egyelőre nem büntethetőek azok a személyek, akik kréta­port, lisztet, vagy más hasonló, egészségre ártalmatlan anyagot postáztak a napokban ismerő­süknek, vélt, vagy valós ellensé­güknek. A gyanús anyagot tar­talmazó borítékok, csomagok átvizsgálása többmilliós költ­séggel jár és pánikot gerjeszt. Az Amerikában felbukkanó lép- fenefertőzések keltette tömeghisz­tériát kihasználva itthon is küldtek már gyanús küldeményeket hivata­lokba; legutóbb Horn Gyula szocia­lista politikus kapott ilyen borí­tékot. A Belügyminisztériumban megalakult információs központ fo­gadja a gyanús küldeményekről szóló bejelentéseket, s ott döntik el, mi a további teendő. Annak ellenére, hogy szerencsére vaklármának bizonyultak az eddigi lépfeneriasztások, az Országos Rendőr-főkapitányság jogszabály­módosítást kezdeményez. A rendőr­ség szerint a büntető törvénykönyv szigorával kellene fellépni az el­szaporodott hamis és zavarkeltő lép­feneriasztások elkövetőivel szem­ben. Az ártalmatlan anyagot tartal­mazó levelek, vagy csomagok küldő­je a jelenlegi szabályozás szerint csak akkor büntethető, ha küldemé­nye mellé fenyegető sorokat is írna, vagy telefonon megijesztené a cím­zettet. Ebben az esetben szabadság- vesztéssel is sújtható, akár öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, ha a közveszéllyel fenyegetés a köz­nyugalmat súlyosan megzavarja. Az Országgyűlés éppen az elmúlt héten kezdte tárgyalni a Btk. módo­sítását. Ha a most napirenden lévő jogalkotási tervbe be is illeszthető az a változtatási szándék, amely a fenyegetés nélküli, pusztán az is­meretlen eredetű port tartalmazó levélküldést is büntetné, az a szigo­rú törvényhozási menetrend miatt egyhamar nem válhatna a büntető­jog részévé. Egy belügyminisztériu­mi illetékes szerint ugyanakkor a jogszabályalkotás bürokratikus me­netét meggyorsíthatná, ha egy or­szággyűlési képviselő önálló módo­sítási indítványával az ügy mellé áll­na. Akkor talán még ebben a kor­mányzati ciklusban büntethető len­nének a felelőtlen levélküldők, h. m. Hétfőn és kedden már csak 5 alka­lommal riasztották a katasztrófavédel­mi szakembereket gyanúsnak talált postai küldeményekhez. Az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság szóvivője közölte, hogy a tárgyak egyike sem tartalmazta az elmúlt idő­szak „ízetlen tréfáiban” megszokott fehér port. A katasztrófavédelem ed­dig öszszesen 285 ilyen jellegű riasz­tást kapott, egy kiszállás költsége mintegy 25-30 ezer forint. Az eddig megvizsgált tárgyak, postai küldemé­nyek egyike sem volt fertőző. Dobson Tibor elmondta, hogy a hosszú hétvé­ge utáni első postabontáskor még előkerülhetnek újabb „gyanús külde­mények”. „A demokratikus világ csillagórája volt” FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A kormány tagjai és a pártok veze­tői számos ’56-os megemlékezésen vettek részt, mondtak beszédet szerte az országban. A kormányfő nyilat­kozatban köszöntötte az ünnepet, a köztársasági elnök állami kitünteté­sek átadása alkalmából méltatta a 45 évvel ezelőtti események történel­mi jelentőségét. Orbán Viktor nyilatkozata „Minden nemzetnek szüksége van iga­zodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnok­ságról, idegen megszállókról, a diktatú­ráról és a nyomorúságról? És hogyan le­hetne kétféleképpen gondolkodni a leg­tisztább forradalomról? - tette fel a kér­dést ünnepi nyilatkozatában a minisz­terelnök. Orbán Viktor rámutatott: „Ün­nepünk egyben főhajtás is apáink és nagyapáink előtt, akik 45 esztendővel ezelőtt ezen a napon bebizonyították, hogy nincs olyan zsarnokság, amely össze ne omlana egy nemzet közös aka­ratától. Az ő példájuk volt évtizedeken át a remény. S mi, az utódok, hálatelt szívvel köszönjük meg a hősiességet, az akaratot.” Ünnepség az Operában- A forradalom megtanít bennünket ar­ra is: élnünk és cselekednünk úgy kell, hogy érdemessé váljunk az utókor tiszteletteljes figyelmére, mert a törté­nelem bennünket is mérlegre tesz - mondta Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter, az MDF elnöke a kormány ne­vében tártott ünnepi beszédében az 1956-os forradalomra és szabadság- harcra emlékezve hétfő este az Állami Operaházban. Hozzátette: „1956-ról történelmi, politikai, emberi példák sokasága ad eligazítást nekünk, és a hősök példája mindig arra fog emlé­keztetni bennünket, hogy biztosak le­gyenek lépteink, ha tudjuk, hogy he­lyes irányba tartunk, és biztos legyen kezünk ha tudjuk, hogy a tetteink, a nemzetünk, a hazánk felemelkedését szolgálják.” Kitüntetések a Parlamentben Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta és a forradalom hősei előtt való tisztel­gésre szólított fel kedden Mádl Ferenc köztársasági elnök az 1956. évi forrada­lom és szabadságharc kezdetének, vala­mint a köztársaság kikiáltásának napja alkalmából rendezett kitüntetés-átadási ünnepségen. Kiemelte: az utókor nem felejthet, akkor sem, ha a harmadik év­ezred elején új kihívásokkal, felfoghatat­lan terrorral kell szembenézni. Az 1956- os forradalmat Magyarország és az egész demokratikus világ csillagórájának ne­vezte az államfő. Mint mondta, nem len­ne olyan a világ, amilyenné lett, a forra­dalom és szabadságharc hősei, a bátor és igaz emberek nélkül. Korabeli teherautók vezették a fiatalok menetét Emlékmű a Széna téren Pokomi Zoltán az összefogás, Dávid Ibolya pedig az önbecsülés és önbiza­lom erejére hívta fel a figyelmet, amikor közösen felavatták az ’56-os hősök em­lékművét a budapesti Széna téren, ked­den. „A magyar nép soha nem tudta le­győzni ellenségeit, de mindegyiket túl­élte” - fogalmazott Dávid Ibolya, hang­súlyozva, hogy a szabadságvágy mellett ehhez a nép önbecsülése és önbizalma adott hatalmas erőt. A politikus szerint a magyar nép nemzeti büszkesége ab­ból ered, hogy szabadságáról soha nem mondott le. „A forradalmárok a nemzet szabadságáért harcoltak, a szabadságot akarták visszavenni és visszaadni a nép­nek” - mondta Dávid Ibolya. A Fidesz elnöke szerint Magyarország soha nem volt olyan közel ’56 szellemének valóra váltásához, mint most. Az ’56-os forra­dalom 12 napjára emlékezve azt mond­ta, hogy ez a rövid idő adott reményt az azt követő évtizedekre. „1956. október 23. a nemzeti összefogás kivételes pilla­nata lett” - hangsúlyozta Pokorni Zol­tán, leszögezve, hogy a forradalom egyik tanulsága az összefogás fontossá­ga lehet. A műegyetemi ünnepségen Pálinkás József oktatási miniszter beszélt fotó: europress/kallus györgy Nagy Imre-kitüntetés terve Kaposvár A Fő utcában áll a mártír miniszterelnök, Nagy Im­re szülőháza. Hétfő este, a Magyar Szocialista Párt országos’szervezésű rendezvényén az egy­begyűlteket Lamperth Mónika, Kaposvár MSZP-s országgyűlési képviselője köszöntötte. Ünnepi beszédében Medgyessy Péter, az MSZP kor­mányfő-jelöltje a többi között kijelentette:- Ma már többen vannak azok, akik csak szü­leiktől, nagyszüleiktől hallhattak a forradalomról. Kaposvár polgárainak megadatott az, hogy sze­mélyesen is ismerhették Nagy Imrét, a kor leg­népszerűbb po­litikusát. Ő volt az, aki a tisztes­séget, a nemze­tet előbbre va­lónak tartotta, mint a hatalom elvek nélküli akarását. Nagy Imre a nemzeti összefogás jel­képe. Több mint politikus: állam­férfi volt. Hitt a nemzet felemel­kedésében, el­ismerte a forra­dalom nemes céljait, és haj­landó volt a kon­szenzusra. 1956 emlékezete minden magyar ün­nepe. Célom, hogy ezentúl minden évben min­den parlamenti erő részt vegyen az október 22-ei fáklyás felvonuláson Kaposváron, tisztelegve Nagy Imre előtt. Miniszterelnökként pedig állami elismerést kívánok elnevezni a mártír miniszterel­nökről, amelyet azok kaphatnak meg, akik a leg- többet tesznek a nemzeti összefogásért, s. v. A kaposvári fáklyás felvonuláson Kovács László és Medgyessy Péter FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Sikeres a csabai csípős A békési megyeszékhelyen ötödik alkalommal megrende­zett Csabai Kolbászfesztivál négynapos programsorozatát számtalan látnivaló színesítette az idén is, de a legnagyobb attrakciónak - mint minden évben - most is az október 22-ei kolbászkészítő verseny bizonyult. A küzdőtéren min­denre elszánt versenyzők „gyúrták össze” tudásukat. Békéscsaba A legnagyobb zsúfoltság Orbán Viktor miniszterelnök csapatá­nak asztala körül alakult ki. A miniszterelnök „vérét is adta” az eredményes kolbászkészíté­sért, bekötött bal mutatóujja legalábbis ezt bizonyitotta. Mint mondta, a jókedv, a barát­ság és a kötelesség szólította Békéscsabára kolbászt gyúrni. Kiderült: apósánál - Szolnokon - fia és három lánya is kiveszi a részét a munkából, ha disznó­vágásról van szó. - A fiam még a malac hátára is fel szokott ülni - mesélte el Orbán Viktor, aki ezúttal a szakmai fortélyo­kat rábízta csapatkapitányára, Prisztavok Mátyásra, hiszen jól jön az öreg a háznál... Politikusokból nem volt hi­ány, hétfőn délelőtt azon ritka pillanatok részesei lehettünk, amikor - párthovatartozás nélkül - valamennyien azt állították: nincs jobb a híres csabai kolbásznál. Bármeny­nyire is hihetetlen, Liebmann Katalin, a Reform Kisgazda Párt, és Lányi Zsolt, a Magyar Kisgazda Polgári Párt elnöke is békében megfért egymás mellett, ám annyi bizonyos, hogy mindketten saját szájuk íze szerint fűszerezték kolbá­szukat. A fesztiválon nem csak egy hungarikum körül forgott a vi­lág, népszerűségben nem ma­radt alul a „rettenetes” jelzővel illetett békési szilvapálinka sem, de vitán felüli, hogy a fő­szerepet a csípős csabai kolbász játszotta. A kolbászkészítő ver­seny hagyományosan karitatív célokkal is kiegészült: egy mezőberényi kft. a fesztivál ide­jén árusított péksüteményeinek bevételét a békéscsabai kórház gyermekosztályának ajánlotta fel műszerbeszerzésre. Déli tizenkét órára minden asztalon betöltött kolbászok kígyóztak, szépen sorban, akárcsak a közönség tagjai, akik kénytelenek voltak türel­mesen várakozni egy kis hami­sítatlan csabai sült kolbászért. VÁRADI KRISZTINA „A jókedv, a barátság és a kötelesség szólított...” fotó: veress erzsi Hírek EGYEDÜL. Nem tárgyal a MIÉP a választások előtt senki­vel - hangsúlyozta a párt hétfői, zalaegerszegi kampánynyitó megyei gyűlése előtt Csurka István pártelnök. - Mind a 176 országgyűlési választókerület­ben önálló jelöltet indítunk az­zal a feladattal, hogy harmadik­nál rosszabb helyet nem érhet el - közölte Csurka. KÖZÖS ÉRTÉKELÉS. A tervek szerint november közepén Budapesten írják alá az Európai Unió és a magyar kormány közös értékelését a foglalkozta­tás-politikáról. A dokumentum egyebek között megállapítja: a magyar gazdaság növekedése, illetve a versenyképesség javítá­sa feltételezi, hogy növekedjen a munkahelyek száma. A szak­értők szerint néhány év alatt Magyarország is megközelítheti a 60 százalékos foglalkoztatást.B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom