Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-22 / 247. szám

Hill 2001. Október 22., hétfő KÖR KÉP 9. OLDAL Négy évig gyalogol a béke követe Meg kell állítani a New York-i horrort Szarvas Sokan azt mondták rá, nem normális, amikor a kor­mánykereket vándorbotra cserélte. Paul Coleman, az angol királyi család egyik barátjának sofőrje volt és az ENSZ békeküldöttje lett. Ti­zenkét éve járja a világot. Gyalog, mert úgy többet lát és több embert ismerhet meg. A negyvenhét esztendős Paul Co­leman tavaly novemberben in­dult ismét útnak Manchesterből, az úticélja ezúttal Kína. A táv húszezer kilométer. Úgy számol­ja, 2004-re éri el az ázsiai orszá­got. Útja egynegyedénél tartva, Szarvason egy kis pihenőt enge­délyezett magának. Az önkor­mányzat kedves vendégként fo­gadta a vándort, aki a két napot a város felfedezésével töltötte. El­sőként a vállalt missziójáról kér­deztük.- Huszonhét országon át ve­zet az utam. A célom, hogy minél több embernek beszéljek a béké­ről és a szolidaritásról - kezdte. — Mint a korábbi útjaim során, most is fákat ültetek, emlékezve az erőszak és a háborúk áldoza­taira. Az alapüzenet, hogy az em­berek ne háborúzzanak, ne pusz­títsák el egymást, és sikerüljön a New Yorkban lejátszódó horrort megállítani.- Folytatódik az Afganisztán elleni amerikai ellencsapás. Ez milyen gondolatokat ébreszt Ön­ben? __- Épp egy tábortűznél ültünk, amikor az édesanyámtól telefon­üzenetet kaptam, hogy elkezdő­dött a háború. Az amerikaiak vá­laszlépésében pozitív momentu­mot is látok. Ami rossz bekövet­kezett, azt nem lehet meg nem történtté tenni, de meg lehet aka­dályozni a még rosszabbat. Szá­momra ez a legfontosabb, de a háborút nem szeretem. — Miért Kína az úti célja? — Kína a világ egyik legnépe­sebb országa, több mint egymilli­árdan lakják. A jövőben, mint globális hatalommal kell vele számolni. A történelme háború­kat is jegyez, a béke üzenete neki is szól. Nagy kiterjedésű ország, így környezetvédelmi szempont­ból is fontos, s nekem a környe­zetvédelem a másik szívügyem. — Az emberek hogyan fogad­ják? — Mindenfelé kedves és szívé­lyes a fogadtatás, mint itt, Szar­vason. A város vendégül lát, szál­lást ad. Az emberek támogatása nélkül nem is tudnék eljutni Kí­náig. — Egy év alatt hány lábbelit koptatott el? — Ez a második bakancsom, de már háromszor sarkaltattam. — Az utazásairól biztosan egy sor történetet őriz. Elmesélné az egyiket? — Télen, Belgiumban történt. Havazott. Gondoltam, keresztül­vágok egy befagyott tavon, ám a jég beszakadt alattam. Alig tud­tam kimászni, a ruhám teljesen elázott. Azt hittem, megfagyok, futottam, hogy kicsit felmeleged­jek. Egy kilométer múlva talál­tam egy bárt, ahol forralt bort ihattam. — ír-e könyvet az útjáról? — Könyvíráson nem gondolko­dom. A www.earthwalker.com internetes oldalon tartom a kap­csolatot az otthoniakkal, az úti él­ményeimről is ott számolok be. A világ minden részén olvashat­ják, ugyanide bárki megírhatja a véleményét, az észrevételét és kérdezhet is. Ha úgy tetszik, ez az én könyvem, amely mindenki számára hozzáférhető. REGIOPRESS Szembenézve tízmillió évvel Egyszerre mutatják be a rudabányai koponyaleleteket Rudabánya Harminc évvel ezelőtt kez­dődtek meg Rudabányán, a vasércbánya területén az emberré válás korai szaka­szának legfontosabb euró­pai leleteit feltáró ásatások. A jubileumot különleges ki­állítással ünnepük: most először együtt mutatják be az értékes eredeti leleteket. ) A 10-15 millió évvel ezelőtt élt emberszabású ősmajmoknak ti­zenként koponyalelete ismert az egész világon (vékony, törékeny a koponyacsont). Ebből hármat Rudabányán találtak meg! Rá­adásul ez az észak-borsodi terü­let a kornak gyakorlaülag a leg­gazdagabb lelőhelye. Kisebb lele­tek mellett most a legértékeseb­beket eredetiben, egymás mellett láthatja a közönség: a két nős­tény, tehát az idős hölgy és a fia­tal „Gabi” koponyaleletét, vala­mint a Rudapithecus kortársá­nak, az Anapithecusnak tulajdo­nítható combcsontokat. A hazai leletek közül egyedül a hím Ru­dapithecus hungaricust mutatják be másolatként, annak eredetijét ugyanis nem a Földtani Intézet­ben őrzik, hanem a Nemzeti Mú­zeumban van letétben... Amikor két évvel ezelőtt egy napra kiállították az akkor meg­talált Gabit, kétezren nézték meg. Akkor persze még frissebb volt a szenzáció. De egyedülálló az a lehetőség is, amit most biz­tosít az érdeklődőknek a Rudabá­nyai Érc- és Ásványbányászati Múzeum. Az itt most együtt be­mutatott eredeti leleteket a tudós kutatók közül is csak az láthatja, aki eljön miattuk Magyarország­ra. A világ számos nagy múzeu­ma is csak másolatokat tárhat lá­togatói elé, ami természetesen nem rontja azoknak a kiállítások­nak az értékét. Viszont aki most behajol a tárlók fölé, az valóban 10 millió évvel találja magát szemben. A bemutató ugyanakkor jóval több, mint kuriózum. Jól szerve­zett tárlat, amin láthatók (termé­szetesen másolatként) a rudabá­nyai emberszabású majomlele­tek kortársai is, az emberré válás fája, a Rudapithecusnak az azon elfoglalt helye, tehát azt a pont is, ahol szétvált az emberszabású majmok és az ember fejlődése, és az is, milyennek képzelték (so­kan hibásan) és milyennek gon­dolják most a fán élő, négy lábon járó „Rudik” külsejét. A két hétig nyitva tartó kiállí­tásnak nem volt hivatalos meg­nyitója, viszont volt már az első napon, tehát tegnap is érdeklődő, és dr. Kordos László professzor, aki 1971-től részt vett a rudabá­nyai ásatásokon, 1978-tól pedig azok vezetője, előadást tartott az elmúlt három évtizedről. Ami csak bizonyos szemszögből pont harminc év. Hernyák Gábor, aki akkor a bánya geológusa volt, már 1967-ben megtalálta az első fontos leletet, egy állkapocsdara­bot. A rendszeres kutatások 1971- ben kezdődtek, az 1999-es szen­záció, Gabi megtalálása óta vi­szont - a tervek szerint - szünetel­nek az ásatások. De a lelőhelyet őrzik, és a ma már nyugdíjas Hernyák Gábor, akinek szeren­csés keze (és persze jó szeme) nem csak az első lelet megtalálá­sában volt benne, bár nem szán­déka a keresés, de még mindig gyakran elsétál arrafelé... REGIOPRESS Cukrászból lett kitüntetett rendőr A tiszazugi kistérség polgármesterei a napokban ítélték oda a térség legjobb­nak ítélt rendőrének az évenként ki­adott díjat. Harmati György törzszászlós nyolc éve szolgál a rendőrség köteléké­ben Kunszentmártonban. Kunszentmárton Rendőrnek lenni hivatás — ezt vallja a há­romgyerekes, frissen kitüntetett rendőr. Pe­dig nem sok híja volt annak, hogy nem cuk­rászként keresi kenyerét. — Az eredeti szakmám az édességek ké­szítése, szerettem is nagyon. Ám régóta ér­dekelt a rendőri pálya is, s bár az érzelmek eleinte a cukrászat mellett tartottak, végül zsaru lettem. Hozzáteszem, egyáltalán nem bántam meg - mondta Harmati György. Kunszentmárton ugyan csendes, nyugodt hely rendőri szempontból, de azért itt is akadnak a lakosság kedélyét felkorbácsoló esetek. Az egyik ilyen bűnügyben éppen Harmati törzszászlós segített a nyugalom helyreállításában.- Pár hónappal ezelőtt egy mutogatós szatír riogatta a nőket. Éppen nem voltam szolgálatban, sétáltunk, amikor szóltak, hogy látták az elkövetőt. Az időközben kiér­Harmati György lett idén a Tiszazug legjobb zsaruja kező kollégáknak végül én segítettem elfog­ni a férfit. A törzszászlós a közrendvédelmi osztály helyettes vezetője, hozzá tartoznak a jár­őrök. FOTÓ: CSABAI I.- Magam is járőrként kezdtem, végigjár­tam a szamárlétrát. Azt gondolom, ha valaki kitartóan, tisztességesen dolgozik, az állam­polgárokhoz humánus, akkor jó rendőr le­het belőle. pe a növényeket. Vannak fikuszaim, egy narancscserjém és most sikerült szert tennem egy kis olajfára is. Szeretnék egy igazi édenkertet varázsolni a lakásomból. Ez persze sok odafigyelést, tapasztalatot és hozzáértést igényel. A látványos fejlődés a legnagyobb öröm a magamfajta embernek. A Bank Austria Creditanstalt és a HypoVereinsbank egyesülésével jött létre a HVB Hungary. Az új név azt jelenti: biztonságosabban, hatékonyabban, közvetlenebbül. | Tel.: 06-40/50-40-50 | www.hvb.hu | A HVB Group bankja

Next

/
Oldalképek
Tartalom