Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

6. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K 2001. Október 17., szerda Alulnézet ZSOLDOS GYÖRGY Begörcsöltem Az már köztudott, hogy a multinacionális válla­latok egyes munkakörök betöltésénél írásszak­értők véleményét is kikérik, mert hiszen sok minden kiderülhet a pályázó által papírra vetett sorokból. Persze a vizsgálathoz legalább egyol- dalnyi kézírás szükségeltetik (lehetőleg tollal, mert ceruzával vagy netán filctollal más nyomatékkai ír az em­ber), hogy legalább öt-hat órás elemző munkával képet kaphassa­nak az illető jelleméről. No de nem csak arról, hanem pillanatnyi lelkiállapotáról, a családhoz emberekhez való viszonyáról is. Ám amit furcsállok: egy hazai cégnél alkalmazottak kerültek - törvénytelenül - lapátra, mert grafológus vizsgálta meg kézírásu­kat. Persze előbb beleegyezésüket kérték a procedúrához, de aki nemet mond, az már gyanús... Megvallom, számomra a grafológia tudománya eléggé miszti­kus, így csak hézagos sejtéseim vannak arról, mi mindent szűrhet le egy írásszakértő kesze-kusza kézírásomból. Azonfelül begör­csölnék menten. Mert engem betűve­tésre elég régen tanítot­tak, bár még mindig ér­zem a tinta illatát, me­lyet a padba beépített kalamárisból lehetett mártogatni. Hogy hány pacát ejtettem, nem tudom, de korántsem titulálták gyöngybetűsnek írásomat. Egy do­logért azért hálás vagyok: sosem zaldattak, hogy a „szép kezem­mel” írjak, emiatt nem lettem frusztrált személyiség. Hacsak azért nem, mert balkezes lévén toltam a sorokat, azon nyomban elken­ve a még frissen írt betűket. És nem tudtam, mi mindenre kellene még odafigyelnem. Álcáznom „hazugságjegyeimet”, vagy figyel­nem arra, hogy megfelelő irányban döntsem a betűket... Gyanútlanul koptattam hát későbbiekben a golyóstollat is, a külalakra fittyet hányva. Aztán berobbant a számítógépes szöveg- szerkesztés, kiesett menten kezemből a toll (jobbára csak a lottó- szelvényt töltöm ki vele), azóta a billentyűket csépelem dühöd­tem ha éppen olyan a lelkiállapotom. (Már látni vélem, hogy lesz­nek netán olyan szakértők, akik a leütések decibelje alapján bírál­ják el munkaalkalmasságomat.) Begörcsöltem hát. De azért leadom szösszenetemet a mi írás- szakértőnknek. Akit szerkesztőnek hívnak... Indulatok helyett Sokan meg vannak győződve ar­ról, hogy aki hangosabb és erő­szakosabb, az hamarabb célt ér. Kommunikációkutatók szerint a vitakultúrát is tanulni kell, mert vitára szükség van, így cserélhe­tünk másokkal véleményt, fejt­hetjük ki álláspontunkat, és tisz­tázhatjuk a nézeteltéréseket - ám mindez nem jelentheti egymás gyalázását. Megfigyelések szerint a férfiak hevesebb vitatkozók. A nők vita­stílusa árnyaltabb, nagyobb fi­gyelmet fordítanak a partner test­beszédére is. Vannak tipikus fér­fi és női klisék. A nők tipikus ve- szekedési sémája például a „So­ha nem beszélgetsz velem!”. Ilyenkor azt fejezik ki, hogy na­gyobb figyelmet igényelnek a partnertől, látni szeretnék a jelét annak, hogy még mindig fontos a kapcsolatuk. A „Borzasztóan fá­radt vagyok!” mondat üzenet ar­ról, hogy a szexről is csak akkor lehet szó, ha a férfi kiérdemli. Persze a férfiak mondataiban is üzenetek rejteznek: a „Ma szörnyű napom volt!” mögött az áll, hogy az úr végre nyugalmat és csöndet szeretne maga körül. A „Nem tűröm, hogy parancsol­gass nekem!” után a férfi meg akarja mutatni, hogy mégis azt csinálja, ami neki tetszik. A nő­nek odamorgott „Ne hisztizz!” jelzése annak, hogy a'férfi ma sem fog segíteni a háztartási munkában, de minek ebből ügyet csinálni? A „Jól áll ne­ked, ha dühös vagy!” bóknak is felfogható, de sokszor inkább az a fordítása: „Ha megpuk­kadsz, akkor sem veszel rá semmire!” ■ Magyar versekkel Pikardiában Előadás közben az egyik agrár-szakközépiskolában Természetesen franciául, hisz ahová Jász-Nagy- kun-Szolnok megye frankofon diákcsapata mű­sorával ellátogatott — a Verseghyből Bakos Judit, Bíró Liliána, Diós Nikoletté, Gulyás Katalin, Ko­vács Tamás, a Vargából Szilágyi Gabriella, a Ti- szapartiból Gál József, a mezőtúri Teleki Blanká­ból Kötél Orsolya, Tiszafüredről Kálmán Berna­dette, Tiszaszentimréről Szappan Brigitta -, ott igencsak először hallottak Magyarországról is. Somme megye néhány iskolájában és vidéki falu­házaiban mutatkoztak be, s vitték el Balassi, Pe­tőfi, Ady, József Attila klasszikus sorait, melyek érzelemgazdag, színes, kifejező előadásban me­leg, sőt forró befogadásra találtak. A szabadság és szerelem gondolatát felölelő összeállításban kü­lönösen a Nemzeti dal gyújtóhangja, József Atti­la Mamájának finom szelídsége fogta meg a lel­kes francia diákközönséget. Az előadásokat he­lyenként izgalmas beszélgetések, ismerkedések követték, a barátkozás kedves pillanatai. A tartal­mas turné Báli István közreműködésével az Ag­rár- és Falusi Ifjúsági Körök Egyesülete és Somme megyei Faluházak Szövetsége közötti tízéves szoros kapcsolat újabb gyümölcse. A jól sikerült ötnapos előadás-sorozat bizonysága: egymás megismeréséhez a költészeten át is vezethet út — nyelvi nehézségek ellenére is. A „vállalkozás” ér­tékét egyedisége is emeli, a Magyar Kultúra Fran­ciaországban rendezvényei között egyedül Jász- Nagykun-Szolnok megye diákjai mertek költé­szettel „házalni” a franciák honában. V. M. Gyógyító hangok, segítő üvöltés Egymilliót nyert egy alapítványnak A gyerek énekel, ha boldog, kiabál, ha mérges, és sír, ha baj éri. A felnőtt többnyire másként viselkedik, a jó mo­dor ugyanis azt kívánja, le­hetőleg rejtse el érzelmeit. Pedig ezt rosszul teszi. későbbi évszázadok során, napja­ink hangterapeutái azonban meg­próbálják újra feléleszteni ezt a tudást. Szerintük a betegség nem más, mint a test valamelyik szer­vének diszharmonikus rezgése. Ha az adott szervre jellemző egészséges rezgésszám megválto­zik, föltűnik a betegség. Ha pon-. tosan meg lehetne határozni az Szakértők állítják: az érzések hangos kifejezésének visszatartá­sával a legegysze­rűbb és legkön­nyebben végrehajt­ható stresszoldó technikát iktatjuk ki életünkből. Egy olyan módszert, amely a hangulat ja­vításán túl akár gyó­gyításra is képes. Valamikor az éneklés a minden­napok természetes részének számított. Elődeink daloltak, amikor dolgoztak, amikor istenüket imádták, és persze saját örömükre is. Fo­galmuk sem volt ar­ról, hogy eközben az ősi gyógymódot, a hangterápiát gyako­rolják. India, Tibet, Görögország és Egyiptom ezoterikus iskolái már ismerték A zene, a mulatás sokaknak gyógyírt jelent a hang fontosságát, sőt a rezgést tartották a világmin­denség teremtő erejének. Nem véletlenül lett Apolló a zene és a gyógyítás istene is. A hangok gyó­gyító erejébe vetett hit valahogy kikopott az emberek tudatából a Fájdalomcsökkentéshez: „á” vagy „í” * Az ember állítólag nem véletlenül kiált aú-t vagy ót, ha fáj valamije. A szakértők szerint így levezethető a félelem és a feszültség, mivel a hosszú magánhangzó elnyújtott kiejtése csökkenti a stresszt. a Ha valaki öt percig ejti az „ó" hangot, megváltoztatja a testhőmén sékletét, a légzési sebességét és a szívverése ütemét. * Az intonálás csökkentheti a fájdalmat. Csukott szemmel énekeljünk ki öt percig hosszú át vagy ót, s gondoljunk arra, hogy a fájdalom feloldódik a hangban. Ha a fájdalom akut vagy éles, próbálkozzunk hosszú t-vel vagy aj-jal. szervezetre. Más esetekben a te­rapeuta speciális hangokat bocsát a test különböző pontjaira, ily mó­don képes megszüntetni a fejfá­jást, oldani a stresszt, növelni az energiaszintet. A hangokkal gyógyítók szerint ki-ki énekeljen minél többet, eről­ködés nélkül. Tanulja meg úgy képezni a hangokat, hogy szinte egyes szervekre jellemző rezgés­számot, egyszerű lenne a gyógyí­tás. Kísérletek bizonyítják, bizo­nyos harmóniák hallgatása csök­kenti a szívverések számát, nyug- tatólag hat az agyra, az egész ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH L. az egész testéből áradjanak. Min­denféle hang jó: a zümmögés megnyugtat, a hangos ásítás fá­radtság ellen kiváló, és oldja az állizmok feszültségét. A hangos sóhaj felszabadít minden feszült­ség alól, az énektől pedig kön­nyebb lesz a lélek. Szabad dalolni a rádióval, s érdemes kitapasztal­ni, melyik zene miképpen hat, ja- vítja-e a hangulatunkat? Ha nem tudunk választani, egy biztos: a gregorián énekek kifejezetten nyugtató hatásúak. Az elért eredményekből úgy tűnik, egyre szélesebb körben le­het majd alkalmazni a hangterá­piát. Óriási előnye, hogy nincs mellékhatása, sőt a páciens maga is könnyen gyakorolhatja. Lehet annak már egy szűk hónapja, amikor az egyik vasárnap este a kisújszállá­si Rácz Szilvia a családja körében nézte a televízió­ban Rókusfalvy Pál Hova-to- vább nevű szórakoztató mű­sorát. A műsornak az a lényege, hogy egyszerre több csapat vetélkedik, játszik, dobókockát dob egy is­mert személyiség vezetésével. Alapítványokat képviselnek a versenyzők, és a győztes komoly összeget kap. Nos, ekkor egy olyan számolási hiba történt, amelyet a valószínűleg több tíz­ezer néző közül egyedül Szilvi vett észre. Arról van szó, hogy a Kovács Kati énekesnő vezette csapatnak elfelejtettek odaírni hat pontot. így egy másik csoport nyert négy ponttal, holott Katiék- nak kellett volna győzniük kettő­vel. Szilvia mindezt másnap egy e-mailen tudatta a műsor vezető­jével, és kérte a hiba javítását. Rókusfalvyék visszanézték a mű­sort, és akkor már ők is észrevet­ték, amit Rácz Szilvia jelzett ne­kik. Nosza, meghívták a követke­ző felvételre, amelynek sugárzá­Rácz Szilvia a Magyar Televízió egyik szó­rakoztató műsorában a nézők közül egye­dül figyelt fel egy számolási hibára. Ezért néhány órára vendégül látták a televízió­ban. sa most vasárnap, október 14-én történt. Fizették az utat, taxikölt­séget, szóval mindent. Itt az ifjú kisasszony kapott egy kis időt bemutatkozni or­szág-világ előtt. Kiderült, kétdip­lomás, és Kisújon a polgármeste­ri hivatalnál az anyaggazdálko­dási osztály előadója. Mivel ott is mindig számokkal foglalkozik, észrevette a téve­dést. Köszönték neki a figyelmes­séget, és az egymilliót hiánytala­nul átvehette az igazi, eredeti győztes, a Római-part Alapít­vány, amely vízi sportokra, okta­tásra költheti ezt az összeget. Szilviának pedig azóta is ren­getegen gratuláltak. Ismerősök, ismeretlenek úton-útfélen. Ala­possága, figyelmessége egymilli­ót hozott egy közösségnek. Neki pedig szép emléket, hiszen a tele­vízióba nem csak hogy bemehe­tett, de egy bemutatkozás erejéig a képernyőn is feltűnt a 170 cen­ti magas, zöld szemű csinos kis­asszony... _______________________P.SZ.M. Sz igor vagy szeretet a nevelésben Manapság egyre többen vé­lik úgy, hogy a szülőket „vissza kell helyezni régi jo­gaikba”, és a tekintély fogal­mát is újra kell értékelni. Ez a nevelésben szigorú ha­tárok kijelölését is jelenti: a gyermek értésére kell adni, meddig terjedhet az önálló­ság. Még a demokratikus nevelési el­vekkel megáldott szülőkben is felmerül olykor az aggasztó kér­dés: megengedhető-e, hogy a gyermek a fejünkre nőjön? Egyre többen érzik úgy, csütörtököt mondanak a szülői szerepben. A vissza-visszatérő problémák között szerepelnek az ilyen kétsé­gek: úgy érzem, igazságtalan va­gyok, ha megbüntetem a gyere­ket; nem tudok tekintélyt tóvívni magamnak; inkább engedek, csakhogy megelőzzem a vitát vagy a dühkitörést; nem akarok mégis egyértelműen azt ajánlják: olyan szigorú lenni, mint velem a ne folyamodjunk a verés vagy a szüleim voltak. szeretetmegvonás eszközéhez, de Szakértők szerint a legna- követeljük meg a tiszteletet és a gyobb hiba, amit a szülők elkö- pontosságot. A gyerek maga is vetnek, a következetlenség, egy- igényli, hogy legyen mihez igazod- szer túl szigorúak, nia, s nemcsak a felke­lés, indulás, napi étkezé­sek pontos beosztását il­letően. A határok kijelö­lése legyen személyre szabott, hiszen minden gyerek egyedi bánásmó­dot igényel. A mai szülők persze nincsenek könnyű hely- det, ha túl sok időt tölt zetben, mivel a hagyo­számítógépes játékok- mányos nevelési elveket kai, ha ki akarja csikarni vala- kell elegyíteniük a korszerű sza- mely áru megvásárlását, ha nem badelvű módszerekkel, készíti el a házi feladatot, ha tisz- A helyes nevelés alapelvei ettől teletlenül viselkedik, szemtelen függetlenül továbbra is ezek: sze- vagy engedetlen. retet, humor, intuíció és példa­Á kellemetlen szituációk felöl- mutatás, dása nehéz feladat, a szakemberek ___________________________S má skor túl engedéke­nyek. A hibák elkerü­léséhez nem árt végig­nézni a leggyakoribb otthoni konfliktusfor­rásokat. Kitör a családi per­patvar például, ha a gyermek nem rak ren­Nem kellett álcáznom „hazugságjegyeimet”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom