Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

2001. Október 9., kedd A L MATER 7. OLDAL DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS ALAPÍTVÁNYI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - SZOLNOK Esélyteremtés — jeles Hatodik tanévét kezdte meg a „Roma Esély” program szolno­ki iskolája. A kezdetben hatvan tanulót befogadó kis intéz­mény napjainkra európai hírű regionális oktatási centrum­má vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a A siker titkai százötven főt is meghaladó létszámú esti-levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták az eredeti elképzelésben megfo­galmazottakat. Gyerekhez „közelített” iskola- Mi a siker titka? - kérdezzük Csilléi Béla igazgatót.- Ha röviden kellene válaszol­nom, csak annyit mondhatnék, szívós, kitartó munka és töretlen hit. De ennél azért természetesen többről van szó. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai igazolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyomá­nyos iskolarendszerben. Az álta­lános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélmé­nyekkel gazdagon rendelkezők keresik a szakképző intézeteket, hogy valamiféle végzettséggel ren­delkezzenek. A szakképző isko­lákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális, műve­lődési-műveltségi hátránnyal érke­zik, ami komoly mértékben meg­határozza az iskolához, az okta­táshoz való hozzáállásukat.- Miben más akkor ez az iskola?- A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beil­leszkedést, a szokásokat, az élet­módot elfogadó magatartást teszi lehetővé. A mi iskolánk gyökere­sen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyé­niségét, teret kapnak vágyai, ki­bontakoztathatja tehetségét.- Milyen elismertséget szerzett a program és az iskola?- Iskolánk a kezdetekkor el­nyert és a munkánkat megalapo­zó PHARE-támogatást követően jelenleg két nagyobb horderejű PHARE-programot indított. Az el­ső segítségével, közel százmilliós beruházással bővítjük a tehetség- gondozó kollégiumot. A másik PHARE-siker éppen ezeknek a fia­taloknak a tehetséggondozását, szakmához, érettségihez való se­gítését támogatja. Részesei va­gyunk továbbá egy pedagógus-to­vábbképzési és egy dajkaképző projektnek is, melyet a megyei pe­dagógiai intézettel közösen valósí­tunk meg. Európai kapcsolataink, a hollandiai Emmen középiskolá­jával, valamint az erdélyi Szováta gimnáziumával közösen benyúj­tott pályázataink, a brüsszeli EFE- COT-szervezet támogatása továb­bi ismertséget biztosíthat isko­lánknak.- Könnyebb itt tanulni, mint má­sutt? - kérdeztük az intézmény igazgatóhelyettesét. Varga Andreát.- Határozottan könnyebb. Bár a matematika, kémia és a többi tantárgy ugyanolyan, mint má­sutt, hiszen ezzel kapcsolatban nincs és nem is lehet engedmény, a tanulás-tanítás módszere má- sabb. Türelmesebben, csoport- bontásban, vagy akár egyéni hala­dási tervvel tanulnak a gyerekek. Mód van délutáni tanulásra, fel­zárkóztatásra és tehetséggondo­zásra egyaránt. Ugyanakkor a spe­ciális tantárgyak, mint a tanulás­módszertan, pályaorientáció és a személyiségfejlesztő-önismereti órák a beilleszkedést segítik elő. Valamennyien tanulnak cigány Csilléi Béla igazgató és Varga Andrea igazgatóhelyettes Göncz Árpád társaságában. Az igazgató-helyettesnő a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásáért az államfő jelenlétében vehette át a Solt Otílía-dijat A türelem példája A Hegedűs T. András középiskolában olyan oktatás folyik, mely a kultúra sokszínűségéből indul ki — állítja az intéz­ményt fenntartó alapítvány elnökhelyettese. Dr. Kerékgyártó T. István társadalomkutató szerint a többféle értékrend megismertetésével olyan tudatos pedagógiai építkezés fo­lyik az iskolában, amiben nem a másság hangsúlyozása a fontos, hanem a kultúra egysége, a türelem. A oktatás problémakörét Kerék­gyártó T. István a Cigányság élet­világa címmel most készülő könyvében is érinti. A társada­lomkutató érdeklődésünkre el­mondta, tanulmánykötetében a cigánysággal kapcsolatos kutatá­sok új fogalmi, értelmezési kate­góriájaként használja az együtt­élést és dekulturalizációt. Az előbbin egy olyan társas hálót ért, amelyben részt vesz mindenki, cigány és nem cigány, és amely­ben meg kell találni az együtt­élést erősítő formákat. A cigány­ság esetében — úgy véli - nem elég formailag beszélni kulturális autonómiáról, annak valódi tar­talmának az értékelsajátításnak kell lennie. Kerékgyártó szerint azonban cigány kultúra túlhangsúlyozása tévútra vezethet. A kultúrák egyenértékűek, de a többségi kultúra elsajátítása akkor is fon­tosabb, mint a kisebbségi kultú­ra reprezentációja az iskolában. Éppen ezért — véli a társadalom- kutató -, az oktatásnak minde­nekelőtt a kultúra sokszínűségé­ből kell kiindulnia. Az egymás mellett álló többféle értékrend megismertetése nyitottságot je­lent, olyan tudatos pedagógiai építkezést, amiben nem a más­ság hangsúlyozása a fontos, ha­nem a kultúra egysége, a toleran­cia, a türelem. Az emberei kap­csolatokban cigány és nem ci­gány között el kell indulnia egy párbeszédnek. A szociológus szemével nézve pedig a szolnoki iskola egy ilyen dialógusműhely. A tehetséggondozáson fáradozva Várhatóan még ebben a hónapban átadják az iskola új, kibővített kol­légiumát. Az Oktatási Minisztéri­um és az Európai Unió PHARE- programja támogatásával épülő re­gionális tehetséggondozó kollégi­um mintegy 80 tanulónak ad majd otthont. A Hegedűs T. András szak­iskola kollégiumában eddig ötven diáknak tudtak helyet biztosítani. Az emeletráépítés és korszerűsítés után azonban már 78 tanulót vár majd családias környezet. A bőví­tést — állítja Venczel János, a diák­otthon vezetője — a „Roma Esély” program életrevalósága mellett el­sősorban az tette szükségessé, hogy egyre több hátrányos helyzetű gye­Hamarosan elkészül az új tehetséggondozó kollégium rek kerül be a közoktatásba. A kol­légiumot irányító pedagógus sze­rint ugyanis az is hátrányos helyzet­nek tekinthető, ha valaki nem tudja megoldani az iskolába járást. A kollégium bővítése - a sike­res PHARE-pályázat után - au­gusztusban kezdődött el, s az épü­let már szerkezetkész. Remélhető­leg a hónap közepére teljesen be­fejeződik a kollégium bővítése és még októberben megtörténik a hi­vatalos átadás is. Venczel János ál­lítja: a bővítéssel nem vész el a kol­légium legfőbb értékének tartott családias hangulat. A nevelők to­vábbra is a messzemenőkig meg­próbálnak érzelmi és anyagi vé­dettséget biztosítani a diákoknak. A kollégiumi nevelő munkában ugyanakkor nagy szerepet kap a tehetséggondozás is. Éppen ezért a kollégiumban a 24 ágyas hálók, az egyéni fejlesztést lehetővé tevő ta­nulószobák mellett egy könyvtárat és egy informatikai termet is kiala­kítanak. ■ Csodatévők között népismeretet heti két órában, ami nemcsak egymás megismerését teszi lehetővé, de minden bizony­nyal segített abban is, hogy az is­kola történetében még nem for­dult elő etnikai jellegű konfliktus.- Mi lesz abból, aki nagy lesz?- Elsősorban szakmát szerez­het, hiszen a tizedik osztály befe­jezése után szakmát tanulhat. Aki az erősebb haladási programon jutott túl, az érettségire készülhet fel. Ezt követően lehet jelentkezni főiskolára, egyetemre, vagy ma­radhat, és második szakmát sze­rezhet. Esélyt adunk továbbá az általános iskolát be nem fejezett, már nem tanköteles fiataloknak is. Ők a dolgozók általános iskolá­jában tanulhatnak.- Rendelkezésükre áll-e mind­ehhez a szükséges anyagi és szak­mai támogatás?- A normatív támogatás egy ilyen programhoz kevés. A hiány­zó összeget pályázati úton szerez- I zük meg. Sokat segít a megyei j munkaügyi központ, a szolnoki j önkormányzat, az Oktatási Mi- j nisztérium, a megyei közalapít­vány és a cigány fiatalokat támo­gató közalapítványok. Számítógé­pes és nyomdász szaktanterme- { ink is ilyen támogatásból jöttek létre. Céljaink közé tartozik az önálló gimnáziumi tagozat bein- | dítása és a nyelvoktatás fejleszté­se, többek közt a lovári nyelv ok­tatásának a bevezetésével. ■ ! A névadó Az iskola névadója a Roma Esély program egyik kidolgozó­ja, dr. Hegedűs T. András, Bu­dapesten született 1943-ban. Okleveles pszichológus és tör­ténelem szakos középiskolai ta­nár, egyetemi tanár. Hat évig, 1999-ben bekövetkezett halálá­ig a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Tu­dományos munkájának főbb te­rületei: a nemzetiségi és ki­sebbségi oktatás, a hátrányos helyzetűek és a felsőoktatási szocializáció. ■ Amit tanítanak A Hegedűs T. András középis­kolában az alapfokú iskola el­végzése után négy szakma kö­zül választhatnak a tanulók: a gépíró-szövegszerkesztő, a számítógép-kezelő, az ABC-el- adó és a varrómunkás. Érettsé­gi után a diákok a PHARE- program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el, így a pedagógiai asszisztensit és a nyomdai szövegrögzítőt. Az előbbi képesítést megszerző fi­atalok iskolákban, szociális in­tézményekben helyezkedhet­nek el. Az utóbbi szakma oktatásá­val pedig hiányt pótol a intéz­mény. A nyomdászok iskola- rendszerű képzése öt eszten­dővel ezelőtt szűnt meg a me­gyében. A Pécsi Tudományegyete­men tanító dr. Forray R. Ka­talin büszke a szolnoki is­kolára. Nemcsak azért, mert az a Roma Esély programot kigondoló férje, Hegedűs T. András nevét viseli, hanem mert az intézmény több ta­nulója ma már hallgatója az egyetemen. Hihetetlenül nehéz egy új iskolát alapítani, fenntartani, működtet­ni, különösen, ha azt a gyerek- csoportot, vagy a fiataloknak azt a csoportját célozzuk meg, mint a Szolnoki Hegedűs T. András szakiskola - állítja a pécsi egye­tem tanárnője. Dr. Forray R. Ka­talin szerint az iskola létrehozá­sának, életben tartásának egyik fő nehézségét az adta, hogy nem volt, és jelenleg sincs olyan szü­lői háttér, amely kiegészítené a pénzügyi forrásokat, amely nyo­mást tudna gyakorolni a döntés­hozókra gyermekük iskolázása érdekében. Amikor az iskola megszerve­ződött, a tanárnő a háttérből se­gített férjének, Hegedűs T. And­rásnak - akinek a nevét ma az in­tézmény viseli - és drukkolt a si­kerért. Akkor sikernek számított az is, hogy egy év után talpon maradt az iskola. (Ez a PHARE- támogatásnak is feltétele volt.) „Sokan nem hittek benne, de fon­tosabb, hogy voltak, akik hittek és csinálták. Nekik volt igazuk” — vallja a professzor asszony. Abban azonban, hogy a Hegedűs iskola tekintélyes, nagy intéz­ménnyé vált - a vezetők, a taná­rok, az alapítványi kurátorok el­kötelezettsége, tehetsége, renge­teg munkája mellett — legna­gyobb szerepe annak volt, hogy a diákok magukénak érzik, sze­retik az iskolát. A talpon maradáson túl ezt a gyerekre figyelő, barátságos lég­kör megőrzését tarja a legna­gyobb eredménynek Forray R. Katalin. Bár sokszorosára nőtt a tanulók és a tanárok száma, min­den diák annyi törődést kap, mint a kicsi iskolában. Az iskola növekedése úgy történt, hogy ki­ki magából a legjobbat tudja ki­hozni, javíthatja a tévedéseket, s olyan életpályát alakíthat ki, amely legjobban megfelel képes­ségeinek. Talán ez magyarázza meg azt a csodát, hogy e kallódó fiatalok közül, akik annak idején elkezdték a tanulást a szakiskolá­ban, ma már sokan nemcsak szakmát szereztek, hanem érett­ségiztek, sőt heten főiskolára is beiratkoztak. A Pécsi Tudományegyetem ta­náraként Forray R. Katalin büsz­ke azokra az egykori, furcsa táj­szólást beszélő, bátortalan ci­gány és hátrányos helyzetű nem cigány kamaszokra, akik ma az egyetem diákjai. De büszke lenne rájuk az iskola névadója is. Egyetemistaként (közép) iskolapadban Idén tavasszal érettségizett az első osztály a Hegedűs T. András középiskolában. A vizsgát akkor sikeresen telje­sítő fiatalok közül ma már heten — köztük Mága Erika és Nagy Renáta — a Pécsi Tu­dományegyetemen tanul­nak. A két lány sorsa igen hasonlít. Hat esztendővel ezelőtt, amikor az el­ső tanulók között átlépték a középiskola küszöbét, gondolni sem mertek az egyetemre, sőt lődésszervezőnek tanul a Pécsi Egyetem levelező tagozatán. A ré­gi iskolájához sem lett hűtlen, hi­szen az egyetemmel párhuzamo­san pedagógiai asszisztensnek is képezi magát. így reméli, köze­lebb kerül álmához, a katedrához. Nagy Renáta szintén egyszerre végzi a két iskolát. „Még úgy sem könnyű egyszerre járni az egye­temre és a pedagógiaiasszisztens- képzésre, hogy néhány tantárgy hasonló. De kitartás kell, ha vala­mit el akarunk érni” - vallja a pé­csi egyetem diákja. A kitartásához Az első érettségiző osztály még az érettségire sem. Vágyuk csupán az volt, hogy szakmát sze­rezzenek. Ez néhány év alatt mindkettőjüknek meglett, ám a tanulást nem hagyták abba. Úgy döntöttek, megpróbálják az érett­ségit. Mága Erikának ehhez nem kis elhatározás kellet. Családja nem nézte jó szemel, hogy továbbra is az iskolapadot koptatja. Ma már a szülők is büszkék a fiatal lányra, aki nemcsak érettségizett, de sike­resen felvételizett is. Most műve­támogatást kap tanáraitól is, akik­től bármikor segítséget kérhet, ha elakad a leckével. Nagy Renáta művelődésszer­vezést hallgat Pécsett, ám gyer­mekkori álma, hogy egyszer rend­őrruhát ölt. Ha ez nem sikerülne, akkor legszívesebben nevelő len­ne annak az iskolának a kollégiu­mában, amitől oly sokat kapott. „Ha olyan pedagógus leszek, mint a tanáraim, akkor megérte tanul­ni” - állítja Nagy Renáta. Akiknek esélyt ad a Dr. Hegedűs T. András Középiskola:- 14. életévüket betöltő, esetleg a dolgozók esti iskolájába járó tankötelesek;- az általános iskolát befejezett, továbbtanulni akaró fiatalok;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt, lemorzsolódott fiatalok;- a szakma után érettségizni szándékozók- az ifjúsági munkanélküliek, akik szakmát akarnak szerezni;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánók. Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom