Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

Megyénk bemutatkozik Astiban Szeptember elején a megyei közgyűlés elnökének, Bási Lajosnak és alelnökének, Fejér Andornak a vezetésével vendéglátó-ipari szakembe­rekből álló delegáció tárgyalt Astiban megyénk jövő évi, olaszországi bemutatkozási lehetőségeiről, és látogatást tett néhány település üzemé­ben, iskoláiban. Roberto Martnának, Asti megye elnökének javaslatára vendéglá­tós szakemberek kíséretében me­gyei delegáció utazott Astiba, a szeptember elején megrendezett, évszázados hagyományokkal bí­ró „Sagre” fesztiválra, amely kitű­nő helyszíne lehet Jász-Nagykun- Szolnok megye 2002-es olaszor­szági bemutatkozásának.- A Tisza Szálló igazgatóival, szakácsával, valamint a Ristorante da Michele étterem tulajdonosá­val vettünk részt a fesztiválon, amely valóban megfelelő helyszín arra, hogy az Astiban élők megis­merjék megyénket - mondta a megyei közgyűlés elnöke. - Dele­gációnk ellátogatott Asti megye néhány településére, ahol találko­zókon, üzem- és iskolalátogatás­okon vettünk részt. Castello d’An- nonéban a helyi iskolában gulyást főztek szakembereink, melyet a megye vezetői és a „Sagre” feszti­vál főszervezői is megkóstoltak, és érdemesnek találtak arra, hogy a jövő évi fesztiválon az itt élők is Üzemlátogatáson a delegáció tagjai megismerhessék. Látogatást tet­tünk a Gavazza vágóhídon, mely Olaszország legmodernebb vágó­hídja. A tulajdonossal folytatott beszélgetés során az együttműkö­dés lehetősége is szóba került. A Rocchetta Nemzeti Parkban Euró­pában egyedülálló kezdeménye­zéssel találkoztunk: a vakok és gyengénlátók számára kiépített, több mint 5 kilométeres ösvény egy részét jártuk be. A parkban a sérült embereken kívül iskolás­csoportokat is fogadnak rövidebb kirándulásokra, egyhetes erdei is­kolába. Vinchióban a S. Michele vendégfogadóval, a falusi turiz­mussal, Costiglióléban az ICIF- nél, a már végzett szakácsoknak létrehozott olasz konyhaművé­szetet tanító intézettel ismerke­dett delegációnk, ahol elsősorban külföldi szakácsokat fogadnak. Bár az iskolának még nem volt magyar diákja, örömmel fogadná­nak magyar szakácsokat, akik ké­sőbb megismertetnék az olaszo­kat a magyar konyha rejtelmei­vel. Aglianóban szakácsokat, cuk­rászokat és felszolgálókat képző iskolában, az igazgatónővel való beszélgetés során szó esett diák­csere lehetőségéről. A két megye közötti további együttműködésről szóló tárgyalások eredményeként ki kell dolgoznunk megyénk jövő évi, Astiban történő bemutatkozá­sának lehetőségeit. El kell készíte­ni a diákok sportvetélkedőjének jövő évi programját, és elő kell se­gíteni a kapcsolatfelvételt iskolák és önkormányzatok között - ösz- szegezte a tárgyalások eredmé­nyeként körvonalazódott felada­tokat Búsi Lajos. HANQA VALÉRIA A humán tőke fejlesztendő Dr. Györgyi Lajos, a megyei önkormányzat művelődési és népjóléti irodájának ve­zetője 1977 óta dolgozik a közigazgatásban. Munkájá­ról, terveiről kérdeztük. Nem „őslakos” Jász-Nagykun- Szolnok megyében, Pusztaföld­váron született 1952-ben. Szege­den jogot végzett, és egy év kitérő után, 1977-ben Kunszentmárton- ban a járási hivatal igazgatási osz­tályának vezetője lett. A követke­ző évben már elnökhelyettes, ám 1983 végén megszűntek a járá­sok. Vb-titkárként folytatta, köz­ben jogi szakvizsgát tett, ’86 és ’89 között pedig elvégezte az EL­TE szociológia szakát. A pálya következő állomása a megyei ta­nács vb egészségügyi és szociális osztálya, ahol osztályvezető-he­lyettes volt. ’91 márciusában a megyei ta­nács átalakult önkormányzati hi­vatallá, ez ismét változást hozott az életében, megbízták a művelő­dési és népjóléti iroda vezetésé­vel. Mindezek mellett óraadóként dolgozik a jászberényi főiskolai karon, szociális jogot tanít. Mit dolgozik egy megyei ön- kormányzati irodavezető a mun­katársaival együtt? A részletes vá­lasz túl hosszúra nyúlna, csak ízelítőül említek né­hány területet. Elsőként az intéz­ményfenntartó tevé­kenységet említette. A megyei önkormányzat működteti a megyei kór­házat, de 7 szociális ott­hon, 7 közoktatási intéz­mény, 2 gyermek- és ifjú­ságvédelmi, valamint 4 kulturális intézmény gondjaival is foglal­kozni kell. Pénz fejlesztésre ak­kor van, ha pályázaton nyernek, tehát pályázatokat kell készíteni­ük. Az eredményt többek között a jászapáti iskolai és kollégiumi fejlesztés, a megyei múzeum és a könyvtár felújítása, a megyei kór­házban, a megyei levéltárban végrehajtott, illetve folyamatban lévő beruházások bizonyítják. Nemrég fejeződött be a Sípos Or­bán Szakképző Iskola és a városi kollégium tagintézménye, vala­mint a bánhalmai szociális ott­hon felújítása. Most építkeznek Pusztataskonyban, és már van százmillió forint a karcagi szociá­lis otthon felújítására. A tanácsi időkhöz képest so­kat változott a helyzet. A korábbi irányítás he­lyett a koordináció ke­rült előtérbe, együtt­működve a települési önkormányzatokkal. A társadalompolitikai fel­adatok között dr. Györ­gyi Lajos az egészség- fejlesztést, az ifjúsági jogok érvényesítését, a testnevelési és sportfeladatokat, a cigányság integrációjával kap­csolatos teendőket, az egyházak­kal fenntartott kapcsolatokat em­lítette. Végezetül a tanügy-igazgatási hatósági jogkörök is szóba kerül­tek, ezek is a sok feladatot adnak. Tervei között a számítástech­nikával való behatóbb ismerke­dés is szerepel. „Úgy érzem, ezen a téren még van némi lemaradásom. Nagy ki­hívás az európai uniós joganyag megismerése is, hiszen ha belé­pünk az Unióba, az a mindenna­pi munkánk része lesz.” A Tóparti Otthon és lakói Pusztataskonyban az egykori Szapá- ry-birtokon áll a fogyatékosok ottho­na és rehabilitációs intézménye. Egyi­ke a megyei önkormányzat által fenn­tartott hét bentlakásos szociális intéz­ménynek. Nagyné Gulyás Annával, az otthon igaz­gatójával Abádszalókról érkeztünk a Tó­parti Otthonba. Az igazgatónő a lakók sport- és kulturális fesztiválját hagyta ott egy kis időre, hogy bemutassa az intézményt. Amikor ki­szálltunk a kocsiból, és elindultunk az irodájába, többen megállítottak, és meséim kezdtek valamit.- Majd később mindent megbeszélünk - mondta az igazgatónő, azután hozzám fordult: - A kaputól néha egy fél óra alatt jutok el az irodámig. Ha valakivel például gond volt, gyakran itt vár, és úgy kezdi, hogy „Tőlem tessék hallani, ne a gondozók­tól!” A Tóparti Otthon, mint egy kivételé­vel a szociális intézmények, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A végleges engedély kiadásának akadá­lya többek között a zsúfoltság.- Ez azonban változik - mondta az igazgatónő, amikor fölérünk az irodá­jába. - A megyei önkormányzat 513 müliót nyert pályázaton, ebből többek között hatvannégy személyes új pavi­lon, konyha, étterem, három új foglal­koztató és két lift épül. Teljesen felújít­ják a lakóépületet. Kunhegyesen szintén három új lakóotthon kialakítása van folyamatban. A Tóparti Otthonban egy lakó ellátása havi 72 175 forintba kerül, ebből maximum 21 300-at fizet maga a lakó, a különbözetet az állami nor­matíva és az otthon saját bevételei fedezik. A be­vételek számottevőek, hiszen van sertéstelep, kertészet. A157 lakó közül 105-nek munkaviszo­nya van a Fővárosi Kézműipari Rt.-vel, ahonnan a szövődében és a varrodában végzett munkáért bért kapnak. Később elmentünk a szövődébe, ahol rongyszőnyegeket készítettek. A lakók azonnal körbevették az igazgató­nőt, többen anyukának szólították. Végül a kettős funkcióról kérdeztem Nagyné Gulyás Annát, mivel a Tóparti Otthon fogyatékosok otthona és reha­bilitációs intézménye. Az igazgatónő elmondta, hogy a rehabilitációs intéz­ményben folyó munka célja a lakók visszahelyezése a társadalomba. A készség- és képességfejlesztést mentálhigiénés csoport végzi egyéni tervek alapján. Tanítanak gyakorlati isme-. reteket: például számolást, mérést, kommuniká­ciót, háztartási ismereteket. A kis- és nagycsopor­tos foglalkozásokon egyéni problémákat beszél­Készül a rongyszőnyeg az intézet műhelyében nek meg. A terápia része és egyúttal a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a zenekar, a tánckar, a festés, a kerámiakészítés, a hímzés és a sport­foglalkozások, de van gyógytorna is.- A legfontosabb azonban a szeretetteljes bá­násmód - mondta az igazgatónő. - Igénylik a szeretetet, és hálásak érte. Ha hozzátartozók meglátogatják őket, az ünnep az életükben. Saj­nos nem mindenkit látogatnak, vagy ha igen, ab­ban sincs mindig köszönet. Nagyobb és korszerűbb lesz Tavaszra befejeződik a levéltári rekonstrukció A megyei önkormányzat pályázat alapján címzett állami tá­mogatásként 170 millió forintot kapott a megyei levéltár re­konstrukciójára. Mint Fejér Andortól, a megyei köz- években szűkössé vált, nem tudta gyűlés alelnökétől megtudtuk, a befogadni az odaszállított irat­megyei levéltár épülete az elmúlt mennyiséget. Bővíteni kellett te­—“ Épül az új szárny hát, mivel már többfelé tárolták az iratokat a levéltár épületén kívül, például a megyeházán is. Most a bővítés nyomán összes­ségében mintegy ötezer folyómé­terrel bővül a tárolókapacitás, ami 10-15 évre biztosítja az iratok megfelelő elhelyezését. A bővítés két szinten 1176 négyzetméter lesz, beleértve egy 55 négyzetméteres klímagéphá­zat is. Az újonnan épülő raktár­részt ugyanis klimatizálják, ami lehetővé teszi az iratok megbíz­hatóbb, tartósabb tárolását. A je­lenlegi épületre magastető kerül, ami a beázás ellen jobban védi a helyiségeket. Modernizálják a tűzjelző berendezést, és a levéltá­rosok könnyebben férhetnek majd hozzá a keresett iratokhoz. Később lehetőség lesz a tetőtér beépítésére is, ott kiszolgálóhe­lyiségek alakíthatók ki. A munka befejezését 2002 márciusára tervezik. A megyei önkormányzat elnöké­nek autóját a hivatali nyelv zász­lóshajónak hívja. Ha pedig hajó, akkor kapitány is van, és az ki le­hetne más, mint a gépkocsivezető, CsüUög Mihály. A „zászlóshajó” kapitánya Amikor 1960-ban beiratkozott a Tisza- parti Gimnáziumba, még nem sejthette, hogy az élete rövidesen egészen más irányba fordul.- A barátaim elcsaltak a gimná­ziumból autószerelőnek. 1963-ban 6. lettem egy megyei szakmunkás- versenyen, így a többieknél három hónappal hamarabb szabadultam. Az akkori 7-es Akövnél kezdtem dolgozni autószerelőként. Azután 1970-ben üresedés volt a megyei ta­nács garázsában, és átjöttem ide, szintén autószerelőnek.- Milyen volt itt az élet a ’70-es évek elején ?- Jó társaság volt, szerettem itt dolgozni. Nem dicsekvésképpen mondom, de meg is becsülték a Csüllög Mihály a „zászlóshajó” kormánya mögött Öt vagy hat hónapig ezt a munkát végez­tem, azután visszakerültem a műhelybe. Akkoriban Iváncsik Imre volt a megyei közgyűlés elnöke, egyszer, amikor rend­be tettem az autóját, megkért, hogy vi­gyem el valahová. Azután ez több­ször is megismétlődött, végül úgy hat hónap múlva kineveztek a „zászlóshajó”, az elnöki autó so­főrjévé.- 1998-ban Búsi Lajos lett az el­nök, ön azonban maradt. Nehéz új utashoz alkalmazkodni?- Az alkalmazkodás nem gond.- Mit csinál, amíg az elnök­képviselő dolgozik?- Állandó belépőm van a Parla­mentbe. Az épületben nincs kü­lön szoba a gépkocsivezetőknek, mindenki úgy tölti el az idejét, ahogy tudja. Én gyakran felülök a karzat­ra, így meglehetősen tájékozott vagyok a belpolitika kérdéseiben.- Sokat van együtt a megyei közgyűlés elnökével. Szoktak beszélgetni?- Attól függ. Ha az elnök úr a kocsi­ban is dolgozik, például valami iratot ol­vas, jegyzetel, akkor nem beszélgetünk. Ha azonban nem dolgozik, szóba kerül a család, a hobbi. Sokan azt hiszik, hogy aki az első számú vezetővel utazik, az magának is elintézhet ezt-azt. De nem lehet, nem is próbáltam. Ha akarnék valamit, be kel­lene tartanom a hivatalos utat, bejelent­keznem a kabinetirodában, ahová tarto­zom.- Szabadidejében mit szokott csinálni?- Ha tehetem, az unokákkal vagyok, ez a hobbim. Meg a fiamnak segítek, ő most építkezik, vagy pihenek. Az is fon­tos, hiszen a munkába pihenten kell mennem.- Volt-e már balesete?- Egy-két meleg helyzet adódott, és egyszer volt koccanásom, hátulról bele­szaladtak a kocsiba, de nem sérült meg senki. Jött egy másik kocsi, elvitte az el­nök urat, én meg intéztem a szállítást, mert nem forgott a kerék.- Régebben számon tartották a gépko­csivezetők által megtett kilométereket. Ez még most is így van?- Számon tartják, én úgy számolom, hogy az ötszázezredik kilométer közelé­ben vagyok.- Ennyi utazás után nem kevés ez?- Nem, mert csak 1978 óta van jogo­sítványom, és ’94 után lettem az elnöki kocsi vezetője. Vagy tizenöt évig úgy sze­reltem autót, hogy magam nem vezet­tem.- A sok távoliét miatt nem lázadozott a család?- Nem igazán, mert amikor elkezdő­dött, a gyerekek már nagyok voltak, a fe- leségem meg megszokta. __________b.a. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. lilBllUTII'fiHiP munkámat, kétszer kaptam kitüntetést, 1981-ben Kiváló Dolgozó címet.- Szerelőből hogyan lett gépkocsivezető?- A ’90-es évek elején nagy leépítés volt, áttettek állandó éjszakai portásnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom