Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-13 / 214. szám
ÄiM 2001. Szeptember 13., csütörtök OTTHONUNK 3. OLDAL Itt és most - az építész otthona Az épület tervezője: Callmeyer Ferenc A dísztelen ház egyetlen éke a homokkő téglából formázott oszlopsor Callmeyer Ferenc is megépítette a maga házát. Az építészek körében, bármennyire furcsa, csak mostanában válik megszokottabbá, hogy maguknak is terveznek, építenek állandó lakást, véglegesnek szánt családi házat. Ami pedig a Callmeyer nevet illeti, lehetséges, hogy egyik-másik munkája alapján ismerős az olvasónak. Ám valószínűbb, hogy a Nemzeti Színház építésének szerencsétlen sorsa, amelynek folytán a Kamara elnöki tisztéről lemondott, irányította rá a figyelmet. A szokott logika alapján most az következnék, hogy ezek után visszavonult Telkin létrehozott új portájára. Ám ez így nem igaz. Az építész ugyanis még elnöksége idején alakította ki új otthonát és költözött oda feleségével, mintegy bizonyítva, hogy a számítógép, az internet és az e-mail korában a tevékeny, „urbánus” életforma számos fajtája a nagyvárostól távol, falun is folytatható. A helyszín tehát Telki. De nem a napjainkban divatossá lett, nevezetes új parcellázás, hanem maga a régi falu. Ott vásárolt telket és emelt rá családi házat. Az utca amolyan régi-új, a házai is vegyesek, befordulván mégsem keresem a házszámot, a „tornác” sajátosan formázott téglaoszlopai árulkodók. A ház ezzel együtt messzemenően alkalmazkodik a helyhez, a faluhoz. És mégis: nem csupán az „itt” letagadhatatlan, hanem a „most” is. És mindezeken túl az építész egyéniségének számos jele lát- szódik. Csak a Callmeyert rosszul ismerők gondolhatják, hogy ezek elsődlegesen érzelmi, romantikus jegyek. Akad ilyen is, amit ő maga elé tűzött, az éppen nem a „reprezentálás”, hanem a szolid kényelem. És ez, állítom, célratörőbb, mint jó néhány pályatársa esetében, akik pedig a funkciót tűzték zászlajukra. Már az beszédes, hogy a földszintre helyezte a teljes lakóteret - két személynek elég, minek folyton föl-le szaladgálni! - mondja, az alagsorba csak a műterem, azaz a munkahely került, a tetőtérbe pedig hagyományosan a padlás, tehát a rakodótér. Természetes anyagokat alkalmazott, de kizárólag korszerűeket. A fűtés, szellőzés, világítás, no meg a fürdőszoba és a konyha dolgaiban pedig különösen ötletes, takarékos megoldásokhoz folyamodott, gazdag tapasztalataiból és saját leleményéből. Ez utóbbiakról elég sokat beszélgettünk. Callmeyer ugyanis nem győzi hangsúlyozni, hogy nem elég megépíteni, „üzemeltetni” is kell a házat! És miután nálunk a fűtés a legnyomasztóbb költség, elsősorban ezt kell kordában tartani. Ezért raktak gáz- szilikát falakat, amelyek - kevés vizet kívánván - két hét alatt kiszáradnak, azután pedig remekül szigetelnek. A 30 helyett 37 cm-es vastagságot, például északnyugati irányban, már kedvező, téli gázszámlák igazolják. Ezt szolgálja - a munkahely szeparálásán túlmenően - a műterem és a vendégszoba pincébe helyezése. Ezek folyamatos fűtése ugyanis a fölötte elhelyezkedő lakóteret is temperálja. Pontosabban a fenti radiátorok minimumra szabályozását teszi lehetővé. Továbbá a nappali-étkező-konyha terének kerámia padlóburkolását, amely az említett „kvázi-padlófűtésnek” köszönhetően folyamatosan langyos. És ami egyáltalán nem mellékes: puritán, a „falusi” környezethez illő, tetszetős, ráadásul játszva takarítható. Ha pedig fölöttünk a jól szigetelt, laminált deszka plafonburkolat „hőpaplanja” és persze a jelenkori ajtók, ablakok sikeresen akadályozzák a meleg oktalan elszivárgását, akkor már könnyű elhinni, hogy Callmeyeréknél mintaszerű a „hőháztartás”. Megjegyzem, a túlságosan is tökéletes hőszigetelést szellőzőkürtők beépítésével korrigálják, így biztosítják a télen is egészséges légcserét. Mellesleg a faburkolatú mennyezetek nem csupán stílusosak, hanem megóvnak a reparálás és az újrafestés költségeitől és piszkától. Ezekhez nem kell többé hozzányúlni. Ahogy a közlekedőben és másutt is használt „külső” burkolótéglákhoz sem, vagy a konyha-étkező centrumába telepített éléskamra blokkjának falához sem, amelyet - padlónak árusított - Oregon fenyőburkolat takar és véd a szobamelegtől. Figyelmet érdemel Callmeyer több meggondolása a kertes ház telepítéséről és a kert növényzetéről. A Mária Terézia-féle, máig ható keskeny-hosszú telekosztás, az ún. fésűsfogas-beépítés az oldalhatárra építéssel, és a ház, a lakás célszerű megszerkesztésével, ma is jól hasznosítható. Ülünk a ház közrefogta teraszon, és bámulom a messzire nyúló kertet, majd annak végében telepedünk le, és onnan nézem a távoli házat meg az utcát, s nagy- nagy tágasságot érzek a végtére szerény méretű birtokon. Mert amit optikailag befogok, az az enyém - állítja Callmeyer. Ücsörgünk hát a kert végében, a vadvirágaival eredetiben megőrzött dombocskán. A táj fantasztikus, és mi helyben is érzékeljük dimbes-dombos valódiságát. Aztán a házhoz visszatérve, a kerti virágok közt is feltűnik, milyen korlátozottan, óvatosan élnek Callmeyerék a beavatkozással. Erről eszembe jut: ezt az építészetet is a józan megfontoltság, egyfajta tartózkodás jellemzi. A téglából formázott oszlopok és kémény csupán „fűszerek” a végtelenül egyszerű karakterhez. Ami pedig a kerti homlokzatból tényleg kiugrik, a nappali háromszögű kinyúlása, fölötte a körablakkal, az a „bolondériából” készített ikonoknak szolgáltat indirekt fényt. Hogy megfelelően érvényesüljenek. Ha tetszik, ennyi engedményt tett szenvedélyének az ikonfestő. Számomra viszont az a meglepő, hogy máris milyen otthonosan jövök-megyek a házban és a ház körül. Mire elbúcsúzom - néhány órácska csupán -, már meg is szoktam. Nagy szó. Callmeyer Ferenc megtette, amit megtehetett. Kizárólag a hely szelleme segítette. Callmeyer Ferenc 1928-ban született Miskolcon 1951-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd elvégezte a MÉSZ mesteriskoláját 1978-tól az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja 1991-1993 között a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége elnöke 1997-1999 között a Magyar Építész Kamara elnöke, a Házat-hazát Alapítvány kuratóriumi elnöke Munkahelyek: 1951-1955 Mezőterv 1955-1963 Iparterv 1963-1965 R. Sheppard iroda, London 1965 Tervezésfejlesztési Intézet Főbb alkotások: püspökladányi víztorony, badacsonyi Tátika étterem, budapesti lakóépületek, Amerikai Nemzetközi Iskola (Budapest), Keresztény Iskolatestvérek iskolája, számos általános és középiskola, Szent István ökumenikus kápolna, Lakitelek Ybl Miklós-díj (1957,1993), „Az év háza” (1986), Építészeti Nívódfj (1978, 1980,1989), Csonka Pál-emlékérem (1999) Egy balatoni régi villában A Balaton-parti villanegyed valamikor a húszas évek végén épüli art deco stílusban. Azóta a legtöbb villát átépítették. Az épségben megmaradt villák közé tartozik az itt bemutatott, amelyről eleinte azt hittem, hogy a kezdetektől fogva ugyanaz a család lakja.- Annyiban jók a megérzései, hogy a villa több mint hatvan évig valóban egyetlen család, az építtetők birtokában volt - meséli Kati, a jelenlegi tulajdonos.- Annak ellenére, hogy ha jól tudom, meglehetősen rossz állapotban volt, és komoly felújítást igényelt az épület.- Elsősorban az állagával - a gépészeti részekkel, a tetőzettel, a burkolatokkal - volt baj, de például a terekhez, a falakhoz alig nyúltunk. Tiszteltük a régi építkezők elképzeléseit, amelyek egyébként még ma is zseniálisak, akár az épület klímáját, akár a térkapcsolatait nézzük. Néhány dolgot változtattunk csak meg. A villa jellegéhez illő bútorok fogadják az érkezőt- Ezek az átalakítások kívülről nem bontották meg a villa épí- tészeti egységét, míg belül használhatóbbá és még tágasabbá tették az épületet. A berendezés igazán különleges, és azt gondolom, egészen egyedi, amit a villában látok.- Nincs semmiféle előzetes koncepcióm, vagy kész receptem a berendezkedés tárgyainak összeváloga- tására, kizárólag a szemem, illetve az érzéseim „diktálnak”. És ha úgy érzem, hogy egy hetvenéves házba bevihető például ez az abszolút modern, sőt high-tech konyhabútor, akkor miért választanék mást?- Nemcsak az ötletei érdekesek, hanem az a gyűjtési metódus is, amelynek eredményeként kialakult ez a kicsit franciás, kicsit polgári, olykor nagyon modern, a századelő és a századvég ízlését egyaránt tükröző berendezés.- Közel öt évig tartott a felújítás. Míg a villa készült, szisztematikusan kerestem azokat a bútorokat, textileket és tárgyakat, amelyek majd ide kerülnek. Számozott, feliratozott banánosdobozokban gyűltek a poharak, tálak, konyhai használati eszközök.. Öt év alatt egyszer sem néztem át a közel nyolcvanra szaporodó „varázsdobozok” tartalmát. Csak egy tökgyalu hiányzott a gyűjtésből, egyébként minden megvolt, amire a háztartásban szükség lehet. IlVOliDlJJ l Jo minőségű s BOROVI FENYŐBŐL készült nyílászárók rendelhetők kedvező áron! EMI I. osztályú minősítéssel. CSAJBÓK FAIPARI Kft. 5071 Besenyszög, Petőfi út 40. Tel/fax: 56/487-320, 30/3496-114 Fazsindely alatt Vendéglátónk egy főváros közeli településen született, nevelkedett, a családi szálak idekötik. Nem véletlen, hogy nősülését követően itt épített házat maguknak. Faipari mérnök lévén a fát mint anyagot nem csupán bútorkészítésre, hanem a ház építésekor is sajátos módon hasznosította.- Szokványos falusi házban töltöttem a gyerekkoromat, ám valahogy hidegnek éreztem azt a környezetet a meszelt falakkal - meséli Zsolt. - Ma már tudom, ennek emléke határozta meg a melegséget árasztó anyag, a fa iránti későbbi vonzalmamat, s terelt a faipar felé. Házunk építésekor elhatároztam, hogy teljeskörűen, mondhatni rendhagyóan használom ezt az anyagot, hasznosítva e tárgykörben szerzett mérnöki tudásomat. Kidolgoztam a pontos tervet, de olyan bonyolultnak tűnt a kivitelezése, hogy nem mertünk belevágni. Az eredetileg elképzelt, íves tetőt végül is félköríves, ragasztott fatartókkal építettük meg.- Miért ragaszkodott - látványossága mellett - az íves tető- szerkezethez?- A hagyományos szerkezettel szemben az íves sokkal jobban kihasználható, rendkívül tágas, szellős, kellemes belmagasságú, jobban beépíthető tetőteret ad. S mi a tetőteret is hasznosítani akartuk. Lehetőséget kínál a nagyfokú nyitottságra is a terek között, ami szintén az ideám, persze csak bizonyos határok között.- Ezt kifejtené bővebben is?- A mostanában oly kedvelt egyterűséget - ahogy én nevezem: nyitottságot - a magam részéről azzal a feltétellel fogadom el, ha a közös helyiségek és az intim szféra között úgynevezett „puffer” terek is vannak, amelyek jótékonyan szeparálnak. Az egy szinten lévő gyerekszoba és a nappalidolgozó együttese közé ilyen puffernek a konyha-étkezőt iktattuk. Étkezéskor együtt a család apraja-nagyja, utána mi, felnőttek nyugodtan visszavonulhatunk a nappaliba tévézni, rádiózni, beszélgetni, anélkül, hogy ez zavarná a gyerekek nyugalmát, illetve ha dolgozom, engem sem zavar a gyerekzsivaj.- Bizonyára a fa szeretetét jelzi az is, hogy ezzel burkolta a tereket a mennyezettől a padlóig, s hogy maga tervezte, részben kivitelezte is a bútorok nagyobb részét.- Az utóbbiak közül - megszállott vitorláshajózó lévén - kedvencem egy régi, hajóskapitányi bútor alapján készült kanapé, amely látványosan választja el a nappalit a dolgozórésztől. S hogy mennyire híve vagyok ennek a különleges anyagnak, arra további bizonyíték a házat borító fazsindely tető. Mást el sem tudnék képzelni helyette. Hűséges társak A szobanövény a belső tér látványos díszévé válik, ha karakteréhez és a lakás stílusához illő edénybe kerül. Hosz- szú életű, kevés gondozást igénylő növénnyel tartós „berendezési tárggyá” avatható az együttes. A bromélia- félék, a kaktuszok, és jó néhány pozsgás levelű növény köztudottan hűséges társak a lakásban. A szakállbromé- lia (Tillandsia) például a levegő nedvességét hasznosítja, nincs gyökere, ezért pompásan megél egy agyagkorsóba téve is (víz nélkül). A nemzetség egy finn botanikus nevét őrzi, aki hónapokig bírta az éhséget és szomjúságot. Valóban, a szakállbroméliákkal kevés a bajlódás. Két-háromhetente az egész növényt érdemes megmártani esővízben, majd jól lecsö- pögtetve vissza lehet tenni a korsóba. Lehetőleg ablak közelébe kerüljön, mert a napot és a fényt nem nélkülözheti. Egy nagyobb termetű kaktusz, például a fügekaktusz (Opuntia) különleges látvány a környezetéhez illő, rusztikus kőedényben. A lakásban homokos talajban vagy speciális kaktuszföldben, napos helyen fejlődik szépen. A fügekaktusz az átlagos szobanövényeknél jóval kevesebb vizet kíván, és nyáron a szabadban tartható. Télen a lakásban kéthetente, néhány csepp vízzel öntözzük. (Virágot csak akkor hoz, ha a téli hónapokban 5-6 fokos helyiségben él.) A borsólevelű szenéció (Senecio) pozsgás növény. Hajtásai hosszúra nőnek, rajtuk gyöngyként sorakoznak a gömbölyű levélkék. Kedveli a szellős, jól megvilágított, hűvösebb helyet, de a melegebb hőmérsékletet is elviseli. Télen csak akkor öntözzük, ha a talaj felszíne teljesen kiszáradt. A számára kellemes környezetben hajtásai gyorsan nőnek, ezért ún. ámpolnanövényként is látványos dísz lehet. Csupán háromévente kell átültetni speciális kaktuszföldbe vagy Bioland B virágföldbe. A floridai bunkóspálma (Zamia) ívesen meghajló, szárnyalt levelei elegáns együttest alkotnak a kőedénnyel. Lassú növekedésű, sok évig élő, hálás növény. Szereti a bőséges fényt. Elviseli a kevesebbet is, ilyenkor azonban lassabban fejlődik. Meleg és hűvös környezetben egyaránt jól érzi magát, de a huzatra és a túlöntözésre rendkívül érzékeny. Csak akkor ültessük át nagyobb edénybe, ha a gyökerei már végképp kinőtték a cserepet. A bemutatott növétlyek egzotikus megjeletlésük okán is különleges hangulatot teremthetnek a lakás Számukra kijelölt részében. Érdekes a gerendákba épített világítás Floridai bunkóspálma
