Új Néplap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-12 / 213. szám
2001. Szeptember 12., szerda 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK KISÚJSZÁLLÁS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Program Szeptember 14., péntek 17 óra: IV. Kun Viadal ünnepélyes megnyitója Szeptember 15., szombat: 9 óra: Nemzetközi lovasíjász- verseny Szabad lovagok rendje haditorna-bemutató 17 óra: Eredményhirdetés 19 óra: Szabadtéri lovasbál Szeptember 16., vasárnap 9 óra: Kettesfogat-hajtók akadályversenye, pályabejárás 9 óra 30 perc: Kunsági ízek főzőverseny. Ellopták a koronát! Szabó Katinka, a Vasvári úti óvoda óvónője három hónapig dolgozott azon a remeken, amely országos elsőséget, elismerést hozott neki. Elkészítette a magyar koronát csupa szalmaszálból. A csodálatos darabot elkérték Kiskőrösre, hogy kiállítsák az ottani művelődési házban. Napokig csodájára jártak, majd egy óvatlan pillanatban, amikor az őr kiment, valaki - valakik - trombitának nézték. Kézben, már csak a méretei miatt sem vihették ki. Állítólag egy babakocsiban tolták el. Katinkát lesújtotta a hír, hiszen élete legcsodálatosabb alkotásától fosztották meg. Ráadásul ezen koronaremeket Franciaországban is bemutatták volna. Nem tehetett mást, némi bús- lakodás után nekikezdett egy másikhoz. De hát lassú, aprólékos, választékos munka ez, úgyhogy már bizonyára ebből újabb korona 2001-ben nem lesz. Meg az is biztos, ha ez elkészül, kölcsönadásról szó sem lehet. Se Kiskőrösre, se máshová ... ■ Szablya, kelevéz, jurtasátor Lovagok is részt vesznek a IV. Kun Viadal rendezvényein Nem akármilyen rendezvénysorozat színhelye lesz a hét végén Kisújszállás, pontosabban a túrkevi országút melletti Horváth-ta- nya. Szeptember 14-16-a között itt rendezik meg a IV. Kun Viadalt, a nemzetközi lovas- íjász-versenyt, a kettesfogat-hajtók akadály- versenyét, továbbá a kun hagyományőrzők találkozóját. A program 14-én, pénteken délután négykor felvonulással kezdődik. Nem akármilyen látványosságot ígér a Nagykun Huszárbandérium, amely a Vásár-Kálvin-Arany Já- nos-Nyár-Sugár-Nagy Imre-Kos- suth útvonalon vonul fel. AIV. Kun Viadalt dr. Fazekas Sándor, a Kun Szövetség elnöke ugyanezen a napon, a városháza parkjában nyitja meg ünnepélyesen. Az eseményeket tárogatóstalálkozó is színesíti. Másnap, szombaton kilenctől elkezdődik a nemzetközi lovasíjász- verseny, amelynek résztvevői az országos ranglista helyezettjei. A szabad lovagok rendje haditorna-bemutatót tart. A IV. Kun Viadal versenyszámait is ekkor tartják, az indulók szablyával, kelevézzel ügyeskednek. Itt lesznek a kuruc hagyományőrzők, ők is bemutatják tudásukat. Róluk még annyit, hogy Rá- kóczifalváról érkeznek. Ezzel koránt sincs vége a kínálatnak, hiszen a visegrádi Szent György Lovagrend tagjai is jelezték részvételüket, sőt bemutatóra is készültek. Este fél hattól lovas ügyességi játékok következnek, majd szabadtéri lovasbállal zárul a nap. A zenét a Bibuczi együttes szolgáltatja, az est sztárvendége pedig Papadimitriu Athina lesz. A műsorra várják a Mongol Köztársaság nagykövetét is. A vasárnap is bővelkedik eseményekben. Ekkor tartják a kettesfogat-hajtók akadályversenyét, amelyre népies fogatokat várnak. A hajtők akadályversenyén kívül több bemutató - a szabad lovagok rendjének műsora, a kunsági csikós csoport programja, a kuruc hagyományőrzők és a solymászok bemutatója - közül válogathatnak az érdeklődők. Fél tíztől kezdődik az első országos öregtarhonya- és köleskásafőző verseny. AIV. Kun Viadal és a hozzá tartozó rendezvények zárását, az eredményhirdetést, illetve a tombolahúzást vasárnap este ötkor kezdik. A rendezvény ideje alatt lesz honfoglaló, középkori lovagi és kuruc tábor. Azután tartanak kézműves-bemutatót Tyukodi László és Bana Gyula munkáiból, továbbá sajtbemutatót és persze kóstolót is. Szállást a résztvevőknek stílszerűen jurtasátrakban biztosítanak, a világítást fáklyákkal oldják meg. Ifjúságiból Pitypang lett 1976. szeptember 6-án megnyitottak egy új óvodát a városban, amelyik az Ifjúság úti nevet kapta. Akkortájt három csoportban összesen ötvenhat gyereknek biztosítottak itt hét közben reggeltől estig gondtalan napokat. Teltmúlt az idő, az óvoda felnőttkorba lépett: Tatár Krisztina, Halász Jancsi édesanyja is már itt volt óvodás. Az óvodának új nevet kerestek. A környezet meg a természetszerető, hagyományápoló programjaik miatt a Pitypang név mellett döntöttek. A negyedszázados évfordulót háromnapos rendezvénysorozattal tették színesebbé, amelynek Palágyi Gábor polgármester volt a fővédnöke. Nyílt napot tartottak, ahol megjelentek az intézmény volt dolgozói, a szülők, meg akik egykoron idejártak. Az érdeklődőknek a mostani ovisok adtak kedves műsort, továbbá azok a kisiskolások, akik nem is olyan Gyémántlakodalom Hatvanegy éve a vasutas Hadnagy József Tatárülés nevű állomáson - amelyik ma Berekfürdő- megpillantott egy kútról vizet vivő gyönyörű lányt. Bizonyos Szoboszlai Juliannát. Azonnal érezte, ő lesz a felesége. Így is történt. Kunmadarason esküdtek örök hűséget, nyolc gyerekük született, közülük hat él. Időközben érkezett tizenöt unoka, három dédunoka is. Juli mama otthon nevelte a gyermekeket, a párja a vasúttól került nyugdíjba. Később dolgozott a tűzoltóknál is. A 87 éves Józsi bácsi és a 78 éves Juli néni gyémántlakodalmát Kisújszálláson tarotta, ahol ismét összeadta őket a plébános úr. Az „ifjú házasokat” köszöntötte az önkormányzat, a tűzoltók is. Meg a hatvanöt tagú szűk rokonság. Jókívánságaikhoz ez úton mi is csatlakozunk. A város díszpolgára Dr. Kiss Kálmánné csodaszép pályája Nehéz a pedagógus élete, de csodaszép. Nincs két egyforma gyerek, egyforma óra, egyforma év, egyforma osztály, vallják a jó tanárok. Ezt vallotta dr. Kiss Kálmánné is, aki évtizedeken át tanította, nevelte, pallérozta a kemény, kun koponyákat. Elsősorban emberségre, tisztességre, kitartásra, miközben remek alapokat adott szeretett szaktárgyaiból, magyar nyelv és irodalomból, történelemből. A kivételezést hírből sem ismerte, mindenkitől sokat és személyre szabottan követelt. Hogy ez biztosan így történhetett, nem kell mást tenni, csak elmenni néhány érettségi találkozóra. Rengeteg olyan tanítványa volt, akik szüleik hat osztálya ellenére már diplomát szereztek. Hosszabb ideig igazgatta intézményét, és nemcsak a minőségre, a színvonalra ügyelt, hanem arra is, hogy gyarapodjon a gimnázium: kollégiummal, torna- csarnokkal. Tanórán kívül is lehetett számítani rá, számos egyesület, civil szerveződés tagja, elnöke, a helyi kalendárium igényes szerkesztője. És sok-sok diák szeretett Margit nénije. Mindezekért, a város és az itt élők érdekében kifejtett fáradozásáért, kiemelkedő munkájáért az önkormányzat díszpolgári címet adományozott a nyugdíjas tanárnőnek. Énekszóval, szavalattal Háromszáz vendég vidám találkozója A Téglagyár úti szociális gondozási központ adott otthont annak a kulturális és sportrendezvénynek, amelyre harmadszor került sor. Az indulók túlnyomó többsége deres halántékú, de szívében örök ifjú fellépő volt. A megye hasonló intézményei közül összesen tizenötből jöttek, de érkeztek szereplők Lengyelországból, Mikepércsről és Derecskéről is. A mintegy háromszáz vendégnek először Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke kívánt jó egészséget, sikeres versenyzést, tásban is bemutathatták felkészültségüket, jártasságukat. Ebédre fenséges, finom sertés- pörköltet terítettek, így elmondható, istenigazából csak az a néhány kishízó számított a jeles nap kárvallottjának. A versenyzők pedig - akárhol is végeztek a mezőnyben - győztesek voltak, hiszen idős koruk ellenére barátkozhattak, szavalhattak, énekelhettek, mint azokban a régi szép időkben, amikor pár évtizeddel kevesebb kort számláltak. Az egész napos rendezvény idejét, helyét emlékoszlop őrzi, amelyet vitéz Baranyi Mihály hasznos időtöltést, majd Tapasztó Szabolcs, a gondozási központ igazgatója ismertette a programot. Ami igen gazdagnak bizonyult, hiszen az indulók nemcsak énekszólóban, szavalatban, hangszeres zenében villantották fel tudásukat, hanem dobozdo- bálásban, lengőtekeversenyen, gúladobálásban, tökfaragásban, kötélfonásban, kosárra dobásban, vízhordásban, labdaadogákenderesi polgármester ajánló t fel és Szelekovszky István kun- hegyesi fafaragó mintázott meg. Még egy adalék a rendezvényhez: szerencsére annyi volt a segítő, a programokat támogató, hogy felsorolásukra nem biztos, még egy ekkora cikk elegendőnek bizonyulna. Ennek ellenére köszönet nekik, köszönet mind- annyiuknak. Horgásztanya önerőből A hónap elején mutatós, kétszintes horgásztanyát avattak a téglagyári tavaknál, nem messze a 4-es főútvonaltól. Ez az épület a helyi Munkás Horgászegyesületé, amely a település legnagyobb, 530 tagot számláló civil szerveződése. Közösen létesítették az épületet, a tervezésében döntő szerep jutott ifjú Farkas Kálmánnak, a szakipari munkák irányítását idős Farkas Kálmán végezte, aki egyben önkormányzati képviselő is. Az épület a környezetébe harmonikusan illeszkedik, pihenésre, éjszakai szállásra egyaránt alkalmas, hiszen belső helyiségében egyszerre hat-tíz ember is elfér. Az építkezést helyi és vidéki vállalkozók, egyesületi tagok segítették, de támogatta a megvalósítást Tokár István országgyűlési képviselő és az önkormányzat, valamint Posztós János, a Téglaipari Kft. igazgatója is. A haltelepítést korábban megkezdték, és a megfelelő igazolással rendelkező tagok a 12 illetve a 4,6 hektáros két nagy tóból méretes pontyra, kárászra, amurra, busára pecázhatnak, a süllőre még egy évet várni kell. A közös halvagyonra tizenkét társadalmi őr vigyáz. A cukrásznak készült pék A most negyvenhat éves Baráth Péter eredetileg kenderesi. Ha valaki mondjuk három és fél évtizede megkérdezi tőle: mi leszel, ha nagy leszel, bizonyára azt feleli: cukrász. Kicsit másként alakult az élete. Az általános elvégzése után bekerült a nagykőrösi szakmunkásképzőbe, de péktanulónak vették fel. Kezdetben búslakodott, bár a váltást később nem bánta meg. Sőt, egyre elismertebb embernek számított a szakmában, korábbi munkahelyén, a sütőipari vállalatnál a Kiváló Dolgozó címet is átvehette. Közben leérettségizett és 1993-ban Kisújszálláson a piactéren hozzákezdett egy pékség építéséhez. Magyaros lendület, tempó jellemezte az építést, mert három hónap alatt nemcsak tető alá került a létesítmény, de a munkát is elkezdték benne. Baráth úr ma tizenegy embert foglalkoztat: kilenc péket, két boltost. Ő maga a tizenkettedik. Már ritkán süt, temérdek a tennivaló, a bürokrácia, az ilyen-olyan adminisztráció, a megrendelés, a szállítás - szóval, ez az ő feladata. Tíz-tizenkét órát így is benn van, reggel öttől este ötig. Naponta megsütnek hat-nyolc mázsa kenyeret, az ötvende- kástól a másfél kilósig. Azután vagy harmincöt féle péksüteményt, mindezeket helyben, Kunhegyesen, Kenderesen értékesítik. Baráth Péter másról is nevezetes. Mégpedig arról, hogy rengeteg iskolai, óvodai sportrendezvényt, bálokat, civü szerveződéseket segít. Hogy mivel? Hát a termékeivel. Hozzáteszem, a sportot nagyon szereti. Korábban focizott, most inkább nézi. Képzeljék el, még a magyar focit is! Mindezért az önzetlen támogatásért a helyi honatyák, honanyák a közelmúltban Pro Baráth Péter a dagasztógép előtt Urbe-díjjal jutalmazták. A felesége is a pékségben dolgozik, így ezek után nincsen semmi meglepő abban, hogy a hatodikos Péter fiuk sem cukrász szeretne lenni. Hanem az, amit a szüleitől lát: természetesen pék... _________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Horváth György, az első újkori kunkapitány a háromnapos rendezvény házigazdája A kulturális bemutatón sok volt az induló régen még ebéd után itt aludtak. Természetesen, a többnapos programból nem hiányzott az errefelé elmaradhatatlan birkavacsora, zenés, táncos est sem. Temérdek fénykép, a gyerekek, óvónők készítette rajzok, szemléltetőeszközök, tárgyak - amelyek megtekinthetők a folyosón, a tárlókban - emelték a rendezvény jelentőségét. Oláh Róza azok közé tartozik, aki a megnyitás óta az intézmény dolgozója. Hogy mi késztette arra, hogy több mint huszonöt évet egyetlen munkahelyen töltsön? Röviden így válaszolt:- Minek mentem volna máshová, amikor ez egy jó óvoda ... ___________________________■