Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-06 / 182. szám

2001. Augusztus 6., hétfő MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Hagyományőrző lovasünnep Tiszafüred—Egyek Szombaton és vasárnap má­sodik alkalommal rendez­ték meg a nemzetközi lovas- versenyt és fesztivált, amelynek a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati kapu­jánál megtalálható Patkós csárda adott otthont. A lovaglási bravúrokban bővelke­dő és a térségi hagyományok ápo­lását a legszínesebben felvállaló rendezvényre szombat délelőtt tömött sorokban érkeztek a ven­dégek. A korán kelők jutalma igen látványos „patás-show” volt: díjugratás, csikós lovastornász és kaszkadőrbemutató, a sámán idők lovasainak honfoglalás kori harci játéka, szemet gyönyörköd­tető pusztaötös és szürkemarha hatos fogatok felvonulása. A díszpáholyban ott volt a ren­dezvény fővédnöke, Szabó János honvédelmi miniszter, az ő jelen­létében nyitotta meg a fesztivált a tiszteletbeli mentor, dr. Kékessy Dezső, Magyarország párizsi nagykövete. Vasárnap felkereste a rendezvényt Varga Mihály pénz­ügyminiszter, a térség országgyű­lés képviselője is. A látványos nyitókép után fe­lejthetetlen gála kezdődött. A már említett lovas és folklórprogramo­kon kívül nemzetközi fogathajtó verseny, az Irigy Hónaljmirigy élő koncertje, s nem utolsósorban a Patkós csárda szíveslátása fűsze­rezte a látnivalókat. p. m. FKGP: az elnökök pártja? Nem hozott békét a nagyválasztmány Megyei információ Új vezetőséget választott szombaton az FKGP megyei szervezete, mégsem lehet pontosan tudni, ki az elnö­ke a kisgazdapártnak. A nagyválasztmányi ülésen a voksok többségét ugyan megszerezte a régi-új elnök, Fejes Ferenc, de továbbra is a párt vezetőjének tekinti magát a mostani gyűlésen részt sem vevő Kovács Ist­ván József is. A nagyválasztmányi ülés me­gyénkben szokatlan biztonsági intézkedések közepette zajlott le. Rendezők hada gondoskodott ugyanis arról, hogy a nagyvá­lasztmányt illetéktelenek nehogy megzavarják. A tanácskozásnak helyt adó terembe a meghívotta­Kovács István József éppen szombat dél­előttre hirdetett nagygyűlést Szolnokon, az­zal a céllal, hogy a különböző, Torgyán Jó­zseffel szembehelyezkedő kisgazdaszerve­zetek vezetőit egy asztalhoz ültesse. A 25 szervezet elnökének részvételével megtar­tott tanácskozás után zárt ajtók mögött tár­gyalásokat folytatott az együttműködés lehe­tőségeiről Lányi Zsolttal, a Reform Polgári Kisgazda Platform ügyvivő testületének elnö­kével, Tamás Károllyal, a Kisgazdák Demok­ratikus Szövetségének vezetőjével és Cseh Sándorral, a Kisgazdaszövetség elnökével. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón el­mondták: a jövőben a három szervezet egy­ségesen kíván fellépni. Egyetértettek abban, hogy ha sikerül leváltani Torgyán Józsefet, akkor a Független Kisgazdapárt színeiben indulnak a választásokon, ellenkező esetben az 1996 óta pártként működő Kisgazda Szövetség mögé sorakoznak fel. A Lieb- mann Katalin által közelmúltban bejegyezte­tett Reform Kisgazdapártot azért nem hívták meg, mert csak azokkal a szervezetekkel kí­vántak tárgyalni, amelyek megfelelő tömeg­bázissal bírnak. kon kívül senki sem tehette be a lábát: Az újságírók is csak egy biztonsági őr kíséretében léphet­tek be az épületbe. A némileg elhúzódó nagyvá­lasztmányi ülés végül nemcsak új vezetőséget választott, hanem kibővítette a tiszteletbeli elnök jogkörét is. E posztra a megyei szervezetet március óta megbí­zott elnökként irányító Dögéi Im­re országgyűlési képviselőt vá­lasztották, a teljes szavazati jog­kör biztosítása mellett rábízták a kapcsolattartást az országos ve­zetőséggel és a parlamenti frakci­óval. Megyei elnökké Fejes Feren­cet választották, aki 1998-tól idén márciusig már ellátta a tisztség­gel járó feladatokat. A párt főtit­kára - a korábban e posztot már szintén betöltő - Túri Imre lett. Az elnökségben ugyanakkor minden választókerület kisgaz­dái képviseltetik magukat alelnökkei vagy titkárral. A nagyválasztmá­nyi ülés azonban még véget sem ért, amikor Kovács Ist­ván József bejelen­tette: továbbra is az FKGP megyei elnö­kének tekinti magát. Márciusban a me­gye kisgazdáinak többsége, 56 szerve­zet elnökei, küldöt­tei őt választották meg a párt vezetőjé­vé. A később szüle­tett, párttagságát fel­függesztő határoza­tokat Kovács ér­vénytelennek tekin­ti, mert azt a fegyel­mi bizottság akkori elnöke nem írta alá. A megnyitó látványossága volt a sámán idők lovasainak Cseppentő Attila vezette ópusz­taszeri „csapata” Félig sikerült szúnyogirtás A Tisza-tó körzetében halkabb lett a „zümmögő kórus’ __Megyei információ A megyeszékhelyen nem lett tökéletes a légi szú­nyogirtás, ezért a város a szerződésben foglalt ösz- szegnek csupán a felét fize­ti ki a beavatkozást végző Corax Kft.-nek. Mint azt Fodor György alpolgár­mester lapunknak elmondta, a két fél által megkötött szerződés értelmében csak akkor fizet a vá­ros a szúnyogirtásért, ha az mini­málisan a nyolcvanszázalékos ha­tásfokot eléri. Ezt a határértéket a megyeszékhely nyolc mérőpont­ján végzett csípésszám-ellenőrzé- sekkel állapítják meg. Mivel a be­avatkozást követően Szandasző- lős két területén, valamint az Eve­zős csárda és a Hetényi Géza kór­ház parkólóiban elvégzett vizsgá­latok nem hozták meg a várt ered­ményt - a többi helyen a tűrésha­tár felett volt az érték -, a város vezetése úgy határozott, hogy csak a megállapított összeg felét utalja át a Corax Kft.-nek. Az alpolgármester hozzátette, hogy a sokak által magas összeg­nek ítélt évi 28 millió forintos ki­adás megéri Szolnoknak, hiszen beavatkozás nélkül a becslések alapján mintegy ötmilliárd szú­nyog lepné el a térséget. Egyetlen csípős rovar tehát hat tized fillér­jébe kerül az önkormányzatnak. Fodor György némi malíciával azt is megkockáztatta, hogy bár­kinek fizet, aki összegyűjti az ál­tala agyoncsapott szúnyogokat... Dénes Gábor, a szolnoki polgár- mesteri hivatal főmunkatársa ar­ról számolt be, hogy a Tiszaliget- ben, a Széchenyi-lakótelepen, a Zagyva-torkolatnál és az Alcsi- Holt-Tisza körzetében viszont si­keres volt a légi irtás. A további négy mérőpont közelében gyen­gébb eredmény mutatkozott a vártnál, ezért szúnyogtalanításra lehet még számítani az állami ünnep előtt a városban. A Tisza-tó térségében is több településén végzett a napokban légi szúnyoggyérítést a független szakértő által kijelölt helyeken a feladat elvégzésével megbízott Gergely Air Kft. Az elmúlt hét vé­gén Tiszafüred térségében, vala­mint Abádszalók tágabb vonzás- körzetében, Tiszaburán és Tisza- roffon volt időszakos ritkítás a megszaporodott vérszívók köré­ben. Szerdától főleg az északi parton lett csendesebb a „züm­mögő kórus”, hiszen Kisköre, Sa­rud, Poroszló térségében dolgoz­tak a repülők, de elvégezték a szerződésben vállalt munkákat Tiszaderzs és Tiszasüly arra kije­lölt, nagyobb szúnyogpopuláció- jú helyein is. A Magyar Turizmus Rt. Tisza­füredi Projekt irodájában munka­társunk azt is megtudta, hogy ed­dig három átfogó regionális véde­kezést végeztek el a szakembe­rek, amit vélhetően még egy kö­vet. Friss információ mindezeken túl az is, hogy tegnap a Tiszafü­red melletti Patkós csárda kör­nyékén vált aktuálissá a gyérítés, az ott megrendezendő hét végi lovasfesztivál nyugalma érdeké­ben. M. O., P. M. VÉLEMÉNY Mari néni fél járnia Zsuzsa Óvakodjanak az idegen, erőszakos földvásárlóktól! Mari néni csodálkozott, amikor cetlit talált a pos­taládájában. Egy ismeretlen azt írta neki: szerdán felkeresi. Mari néni szerdán hát úszta kötényt kötött, és várt. A vizit rövidre sikeredett. A férfi az asszony földjét akarta megvenni, de az nem adta. Néhány nap múl­va a hívatlan látogató már földnyilvántartással a kezében jött, és név sze­rint sorolta, kiknek a földjét vásárolta fel. Mari néni megint nemet mon­dott, ugyanúgy, mint néhány nap múlva az „előnyös” cserére. De a kecsegtető lehetőség nem hagyta nyugodni, ezért ünneplő kendőt kanyarított a fejére, s úgymond utánajárt a dolgoknak. Meg­tudta, hogy sok idős embert zaklat a faluban a stróman. Meg azt is, hogy a jó kis zsíros földjé­ért holmi szikes legelőt kapott volna, ha belemegy a cserébe. Mari néni olyan mérges lett, hogy haragja a férfi következő látogatá­sáig sem múlt el. Az ember erre letett az asztalra negyvenezer forint előleget egy egyoldalú elismervény kíséretében, miszerint ő átadta a nevezett összeget földvásárlási előlegként. Hiába szaladt az asszony utána a pénzzel, már csak az autó kavarta port látta. Tán kettőt sem kellett aludnia, jött megint nyájasan ügyvédi pe­csétes adásvételi szerződéssel. Csakhogy Mari néni makacs egy te­remtés, nem írta alá a hivatalos papírt. Erre az ordítani kezdett: „eb­ből bírósági ügy lesz...”, „ezért már elveszik a földjét, maga itt úgy­se jár jól, a föld nagy része már a miénk...”, „tudja maga, kik állnak énmögöttem?” Azzal zsebre vágta a négy tízezrest, s úgy elrohant, hogy meg sem állt a következő áldozatáig. Mit is mondhatnánk neki? Azt, amit a MAGOSZ elnöke nyilatko­zott néhány napja? „Magyarországon a jogállam keretei között sem magyar, sem külföldi állampolgár számára nincs lehetőség jogtalan földtulajdon-, illetve haszonszerzésre.” Jogtalanra lehet, hogy nem, de mint a példa is mutatja, erkölcstelenre annál inkább. Ezért óva­kodjanak a falvakban felbukkanó idegen, erőszakos földvásárlók­tól. Kérjenek segítséget, és reménykedjenek, talán „fent” is észreve­szik: a földkérdés jóval több, mint a nyugati országrészre koncent­rált zsebszerződés-támadás. Mari néni a történtek óta gyakran sírdogál. S amit eddig soha nem tett: többször is ellenőrzi, gondosan bezárt-e minden ajtót, ab­lakot. A stróman pedig továbbra is járja a falut, kezében pontos ada­tokkal a 3-30 aranykoronás földecskékről... Hangverseny a templomért Karcag A református nagytemplom fel­újítására adtak jótékony hangver­senyt a kun város művészei. A megjelenteket Nagy Kálmán es­peres köszöntötte.- Megható alkalom a mostani. A zsoltár bizonyságtételét érzem beteljesülni: a te házad iránti sze­retet emészt engem... Ezt a szere- tetet érzem, amikor ősi nagy­templomunk javára tartunk hangversenyt. Meghatódott szív­vel köszönöm a művészeknek a fellépést - mondta. Dr. Kovács Tibor alpolgármester, presbiter az önkormányzat nevében szólt a jelenlévőkhöz ezen a szép és nemes alkalmon. Először megkö­szönte, hogy a mindennapi roha­nást megszakítva, bejöttek a kar­cagiak az ősi falak közé, hogy ér­zelmileg feltöltődve lépjenek ki a templomból. Mint elhangzott, ez a művészek részéről tapasztalt nemes indíttatás a szép, de sú­lyos beteg nagytemplomért ösz- szefogásra biztatja majd a lako­sokat is. D. E. Szemrevaló ebszemle Tiszafüred Immáron hagyomány, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének helyi szervezete a Kemény-kastélyban rendezi meg országos ebtenyészszemléjét. A közelmúltban 103 kiskutya gyűlt össze a kastély parkjában, közöttük akadt azért nagyobb is, hiszen a kistestű társasági kutyák — az uszkárok, chihuahuaák, chow-chow-k - mellett vizsgáztak a pásztor- és magyarfajták, a pu­triik, a pulik, a mudik, a kuvaszok, a komondorok, valamint a tekin­télyt parancsolóan szigorú őrző­védők is. Csaknem minden kutyus sike- resen vizsgázott. ___________y. Né pviseletbe öltözött asszonyok és gyerekek lábukat lógatva vártak a kocsisra, aki hamarosan visszaér­kezett a csillogósra fényezett konf­lissal. A háttérben édességárus kí­nálta portékáját, míg mások csak hűsöltek a főtér évszázados fáinak árnyékában. Mintha százötven esztendőt röpültünk volna vissza az időben, olyan volt Rákóczifalva főtere szombaton. Rákóczifalva A kenyér fejedelmi ünnepe A kuruc kor jegyében zajlik minden, amit a Kuruc Hagyományőrző Egyesület szervez. A megye- és országszerte egyre ismertebb rákóczifalvi csapat fő célja az, hogy Falva egykori urának, II. Rákóczi Ferencnek emléket állítsanak, s felépít­sék újra az azóta lebontott vadászkasté­lyát. Ezek távlati tervek, viszont már a je­len is sokat gazdagodott jóvoltukból, hi­szen a település egyik legjelentősebb kul­turális eseményét hozták tető alá immá­ron második alkalommal. Az álmos ké­szülődés eleinte nem utalt arra, hogy ha­marosan egy ezrek által várt esemény ve­szi kezdetét, az Aratófalatok ünnepe, aminek egyik fő programja a nemzetközi kenyérsütő verseny volt. Rangját jelzi, hogy a zsűri egyik oszlopos tagja a pékek országos egyesületének a vezetője volt, a szakma tehát komolyan vette a megmé­retést. Mint ahogy komolyan gondolták a készülődést azok az asszonyok is, akik­nek kicsit későn tették be megdagasztott kenyerüket a kemencébe, így nem sike­rült olyan szépre a cipójuk. Állítólag a kenyérnek nem mindegy, hogy hol sül. Ha valaki szép veknit akar kivenni a péklapáttal, ahhoz bizony elen­gedhetetlen egy megfelelően, szakembe­rek által megtervezett és megépített sütő­alkalmatosság. Aztán még mindig ott az örök kérdés: vajon mi a jó kenyér titka? Mindegyik pék sorolja a maga nézetét, miszerint csak kovásszal szabad dolgoz­ni, nem kell semmiféle más puffasztó és kelesztő anyag a tésztába, ettől lesz olyan sűrű és finom, ha megsül. Az is fontos, hogy ki süti. Mert azzal mindenki egyetértett, ha másik pék készíti a kenye­ret, az már nem lehet olyan jé, mint ha ő maga csinálná. Az eredetileg lovastalál­kozónak és kenyérsütő versenynek indu­ló Aratófalatok ünnepe idén kibővült. Már a fafaragók is vésőt ragadtak, hogy gazdagítsák a községet pár szép kopjafá­val, s a szombati nap egyik sikerprog­ramja volt a kuruc ételek főzése. Gyanít­hatóan képtelen lett volna annyit készíte­ni a mesterszakács, amennyit ne kóstolt volna el a népes vendégsereg. S míg ku- rucruhás ifjak kenyeret, szalonnát és pá linkát kínálgattak, addig szépen lassan kisült minden kenyér, alábbhagyott az embertelen forróság is, és végül utcabál lal ünnepelték Rákóczit, vagy éppen r- magukat az emberek. Vasárnap a sportpályán még arrwék sem nagyon volt, de ennek ellenére ismét rengetegen jöttek helyből és messzebb­ről egyaránt, hogy gyönyörű lovakat, fo­gatokat láthassanak. Az éhes vendégek­nek egy Rákóczifalva lengyel testvértele­püléséről érkezett csapat főzött, mi pedig örömmel nyugtázhattuk: jó kezekbe ke­rült a nagy fejedelem emlékének megőr­zése, s talán nem is olyan távlati cél a kastély újjáépítése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom