Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-04 / 181. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2001. Augusztus 4., szombat MEGYE I Aratópárok garmadája. A férfiak a vállukon tartott kaszát általában felfelé fordítják, nehogy véletlenül megszúrjanak valakit. FOTÓI M. J. Kaszálni mindenki tud — aratni kevesen Kunhegyes Emberpróbálónak számított az a tíz-tizenöt nap, amíg valaki learatta akár saját, vagy bérben más gabonáját. Általában egy aratópáros keresete 90-100 kiló búza volt holdanként. A kézi ara­tást, a hagyományt elevení­tették fel a hegyesi határban a helyi baráti kör és a műve­lődési központ segítségével. Az úgynevezett Pomázi-tanya környékére szervezett búzaarató versenyt az 54 éves kunhegyesi Botos István és hites neje, Bara­bás Mária aratópáros nyerte. Botos Pista szegény családba született, ahol még a kenyér héjá­nak is értéke volt. Már kisiskolás­ként meg kellett fognia a munka végét, és az akkori öregek: Pádár Károly meg Varga Imre vették pártfogásba. Még markot- is vert, ámbár az inkább női, asszonyi feladat, ezért később kis kaszát csináltattak neki. — Állj közénk, innen nem fú ki a szél! - biztatták a felnőttek, mi­vel soha nem volt nagy növésű, és ha valamit nem jól csinált, a ban­dagazda nem az emberjogi bizott­sághoz vagy az ENSZ-hez fordult, hanem durr, egy kunsági nyakle­ves a gyereknek! Hadd okuljon belőle. Okult is, ma is áldja a neki olykor taslikat adó öregeket, mi­vel alaposan megtanulta a kézi aratás minden csínját-bínját. A jó aratáshoz jó kasza kell. Ne­ki most nyolc pár van, de ezek az orosz gyártmányok semmit sem érnek, hol erre hajlanak, hol arra. Akad egy 100-as magyar kaszája, az az igazi. 160-170 centis rendet vág, a tarló nem nagyobb egy-két centinél, és a csapó segítségével ré- zsútosan felrakja a levágott rendet az álló búza szélére, szaknyelven: a falra. A jó kaszát a lendület viszi, a végét le kell rakni a talajra, a he­gyét kissé följebb, hogy földet ne fogjon, vagy vakondtúrást, mert egyiket se imádja. Az aratás lényege a gondosan kivert, borotvaéles kasza. Az nem tépi, hanem borotválja a szálakat. A kalapálást mindig hajnalban vé­gezte a kaszás: kell hozzá egy ka­szafelverő kalapács, kaszakala­pács meg vasüllő. Ez lehet fába vésett, de van olyan is, amelyiket földbe vertek le. A búzához felfe­lé kell verni a kasza élét, a lucer­nához, fűhöz lefelé. Aki szépen kalapál, szépen is arat, aki vi­szont nem tud jó élt kalapálni, iz­zadva gyötri, vágja a gabonát. A markot általában az asszonyok szedik. Az öltözék fehér, felgyűrt ujjú ing, fekete nadrág, fekete ka­lap, az asszonyoknak kendő, hosszú szoknya. Levetkőzni, na­gyon nekivetkőzni tilos, mert ala­posan feléghet az ember a tűző napon. A reggeli indulás előtt ku­pica pálinka a kaszásnak nem árt, feltéve, ha van. Amint végigértek a renden, visszaballagtak, és mie­lőtt új rátát fogtak volna, az em­ber megfente a kaszát. Kilenc körül reggeliztek, ezt ar­rafelé fröstöknek nevezik. Fehér kenyér, vöröshagyma, szalonna került a térítőre. A szalonna a lé­nyeg: ebben van az erő, ettől fog a kasza, állították a sokat megélt magyarok. Délben akácfa alá húzódtak, vagy ha az nem volt, a kereszt tö­ve is megtette. Ilyenkor paszulyle- ves, rántott leves következett, csülök csak gazdagabb helyeken jutott a levesbe. Ebéd után a rek- kenő melegben olykor lepihentek az árnyékosban, de ez csak rövid erőgyűjtés volt, hiszen várta őket a még álló búza. Estig vágták, majd bekötötték, csomókba hord­ták. Kereszteket raktak, ez tizen­nyolc kévéből állt, felülre egy pu- hos, jókora került, ezt hívták pap­nak. Ellenkező irányban lekötöt­ték őket, hogy a sűrű júliusi, au­gusztusi viharok meg ne bontsák a keresztet. Összehúzták, -gereb­lyézték a kaparékot, ezt is bekö­tötték, majd a keresztek tövéhez rakták őket. Kötelet sok helyen előre és ár­pából fontak. A rozskötél is jó, mert hosszú a szára, ámbár rozst az Alföldön nem sok helyen ter­melnek. Friss kútvizet inkább cse­répkorsóból ittak, mert a kereszt tövében, kévével letakarva a cse­rép jobban tartotta a hűvöst, mint a zománcos vagy alumíniumkan­na. Vacsorára pedig általában sű­rűbb étel, paprikáskrumpli-szerű várta az aratókat, akik miután dé­zsából vagy vashordóból lemosa­kodtak, nekiláttak az evésnek, majd az ágyba zuhantak. Nem kellett ringatni őket, hiszen a ka­szálás, a marokszedés, a kévekö­tés, a keresztelés, no meg a nagy hőség elcsigázta mindahányukat. Rövid volt az éjszaka, hiszen a nap ilyentájt a legfürgébb, és a pir­kadat ismét szólította őket. Mégis ezeket a kemény, nehéz napokat, heteket tartotta egész évben a leg­fontosabbnak a parasztember, hi­szen itt és ekkor már nagyjából tudta, meglesz-e a fejadag. Magá­nak, a családjának, egész évre. Mert akinek ez megtermett, ott nagy baj nem lehetett. Főleg ha az ólban röfögött a 60-80 kilós man­galica, amelyikből István-, János- napra akkora hízó gömbölyödött, hogy a szalonnája megérte és meglátta a következő esztendő aratását is. __________________P. SZABÓ MIKLÓS Ha sznos tudnivalók álláskeresőknek Hogyan írjunk önéletrajzot, mit tegyünk a személyes találkozón? Egy új állás elnyeréséhez első és elen­gedhetetlen lépés az önéletrajzírás. Önéletrajzunkkal nem csak magunkat mutatjuk be, hanem ez az első olyan feladat, ami munkánk minőségét jelzi. Ha állásinterjúra hívnak, legyünk ma­gabiztosak és lényegre törőek. Az aláb­biakban az álláskeresőknek igyek­szünk segíteni hasznos tudnivalókkal. Ha nem kérnek külön kézzel írt anyagot, ön­életrajzunkat géppel írva küldjük el. Egy ál­láspályázat alapvetően két részből áll: a pon­tokba szedett, jól átlátható önéletrajzból és egy kísérő, más néven motivációs levélből. Az önéletrajzban a legelső helyre személyes ada­taink kerüljenek. A név, cím, születési dátum és a telefon­szám mellett adjuk meg - már ha van - e­Néhány jó tanács: mail címünket is. A következő egységben a tanulmányainkat vegyük sorba. Kronológiai- lag fordított sorrendben (amerikai típusú ön­életrajz) írjuk le iskoláink teljes nevét és a hozzájuk tartozó végzettségeket is - de ne az általános iskolá­tól kezdjük. A felsorolás után érdemes meg­említeni pályázati és egyéb tanuláson kívüli eredményeket is. Ne felejtsünk el felsorolni idegen nyelvi és számítógépes ismereteinket! Ugyancsak idő­ben visszafelé haladva jelöljük az eddigi mun­kahelyeket a betöltött munkakörrel együtt, és azt is, hogy milyen területen, milyen tapasz­talatokat szereztünk. Az önéletrajz végén fogalmazzunk meg né­hány sort érdeklődési körünkkel, szabadidős tevékenységeinkkel kapcsolatban. Soha ne térjünk ki fizetési igény megjelölésére - csak ha kifejezetten kérik -, ez mindig a béralku során dől el. Az önéletrajzot kísérő levélben (motivációs levél) az alábbiaknak kell szere­pelniük: cím, megszólítás: honnan szerez­tünk tudomást az álláslehetőségről; milyen pozícióra irányul a pályázat; a munkakörrel kapcsolatos fő célkitűzések, motiváció; pozi­tív tulajdonságok, képességek felsorolása (szervezőképesség, precizitás stb.); időpont kérése személyes találkozóra. Törekedjünk az egységességre, próbáljuk kerülni a terjengősséget, a túl hosszú monda­tokat. Ennyit az írásos kapcsolatteremtésről. De mit kell tennünk, ha állásinterjúra hívnak? Gondoljuk át, mit kérdezhetnek tőlünk. Sokat elárul érdeklődésünkről az, hogy mennyire ismerjük a céget, amelynél megpályázzuk az állást. A felvételiztető első benyomása már já­rásunk, kézfogásunk vagy öltözködésünk alapján kialakul - ezekre figyelmet kell fordí­tani. Az öltözködésre vonatkozó általános sza­bály az ápoltság, a ruha inkább elegáns le­gyen, semmint kihívó. Gyakori, hogy a cégek a kiválasztás során az interjú mellett különbö­ző kérdőíveket, teszteket töltetnek ki a jelöl­tekkel. A legelterjedtebbek az intelligencia­tesztek, a személyiségtesztek és a speciális képességeket, készségeket vizsgáló tesztek. Ne felejtsük el: az interjú célja nem a jelölt „kikészítése”, csupán egymás megismerése, ezért semmi ok az izgalomra! _________________ ______ VÁRADI KRISZTINA Készül jön fel az interjúra (gyűjtsön információt a cégről, gondolkozzék el a lehetséges kérdéseken)! Figyeljen az öltözékére! Érkezzen pontosan! Bemutatkozásnál érthetően mondja el nevét, kézfogása legyen határozott! Tartson szemkontaktust — de ne agresszíven! Válaszoljon őszintén a kérdésekre! Legyen magabiztos, lényegre törő és tárgyilagos! Legyen nyitott a cég felé! Kérdezzen nyugodtan a vállalatról vagy a leendő munkaköréről, feladatairól! Völgy- vendégségben ____________________________VALKÓ MIHÁLY____________________________ Már csupán egyetlen nap, vasárnap, és bezár a Művészetek völgye, ahová autóval, buszon, stoppal vagy épp gyalog özönlött az országból a kíváncsiak hada, s ahol az idén újdonságként meghívott város­vendége is volt a hagyományos fesztiválnak. Szolnok örömmel fo­gadta el - elsőként - a völgybéliek baráti meghívását, hogy gya­rapítsa új színekkel, az Alföld színeivel a pannonvölgyi rendezvé­nyek palettáját: Taliándörögdön, az egyik, festői szépségű falucs­kában. És sorra, rendre je­A Tisza-partiak megmatatták: Szolnok, cl művészetek városa is. képviselői: muzsiku­sok, táncosok, népi játékok és mesterségek képviselői, metszőkörösök és ki tudja, ki mindenki még... Sőt, minimozi is várta filmcsemegékkel az ideér­kezőket. Az óvoda kertjében csábító udvarház működik, szolno­ki, s kínálja bőséggel a testi-lelki javakat; a falu különböző hely­színein más-más kiállítások hívogatják a látogatókat - csokor a művésztelep alkotóinak munkáiból, fotótárlatok -, s az alkalmi színpadokon esténként más-más bemutatók, művészi csoportok: a csend völgyében a programok szivárványos egén valósággal fel­ragyognak Szolnok pompás színei. A vendégségnek nyilván elkészül majd a hivatalos mérlege, szá­mokba foglaltatik a siker, az eredmények, s ezek beszédesek lesz­nek. Elmondják, hányán lakták be rövid idő alatt ama udvarházat, hány nézője volt a moziestéknek, hányán tapsoltak a művészeti produkcióknak - sokan -, milyen volt a látogatottsága a tárlatok­nak - nagy -, jut majd elismerés a gondos szervezőknek, köztük az oroszlánrészt vállaló Tisza Mozi Kft.-nek. De vajon vissza tud­ják-e a számok adni azt az örömet is, amely ott sugárzott a látoga­tók arcán, a felfedezés örömét, a tárlatokról elégedetten távozván, továbbá azt a hangulatot, melyet a megszólaló művészet varázsolt ide a dombok közé, ahol azok találkozhattak, akik álmodni mer­nek, és azok, akik a megvalósult álmokat készek készségesen be­fogadni; érzékeltetni azt a légkört, amelyet az egymásra találás emberi melegsége tölt meg, s tesz kiváltságossá, s amelyben az ember jobbik énjét tudja önkéntelenül is megmutatni. A Tisza-partiak ezúttal megmutatták: sokan vannak, akik hisz­nek a művészet álmaiban, hogy Szolnok a művészetek városa is, s erre a völgyben tett vendégeskedés parádés alkalomnak bizo­nyult. Továbbá arra is jó volt, hogy kezet nyújtson, illetve elfogad­ja a város egy kis település feléje nyújtott jobbját, és olyan barát­ságot kössön vele, amely akkor is élhet majd, amikor már bezá­rultak a Művészetek völgyének kapui. , , ([fO**** Büntetés a dohányzásért Fél év alatt 16 esetben szabott ki bírságot az ÁNTSZ azok­ban az egészségügyi intézményekben, amelyekben nem tartották be a nem dohányzók védelméről szóló törvényt. Összesen 117 ezer forint bírságot róttak ki, de azt ígérik, hogy a jövőben még nagyobb büntetéssel sújtják a törvény- szegőket. A tiszti főorvosi hivatalnál hallottunk egy vizsgá­latról, amely most fejeződött be. Ulveczky Erzsébet főosz­tályvezet ő tájékoztatott a tapasztalatokról. Hazai körkép- Kétszázhárom fekvőbeteg-inté­zetet ellenőriztek az ÁNTSZ munkatársai, összesen 2380 el­lenőrzés történt. Azt tapasztal­ták, hogy az osztályok közel 94 százalékában igazgatói utasítás­ban ismertették a törvényből ere­dő szabályokat, az alkalmazandó szankciókat. Kijelölték a dohány­zásra alkalmas, kijelölhető helye­ket. A kórházak 25 százalékában és a rendelők 34 százalékában a dohányzást csak az épületen kí­vül engedik meg. Megjegyzem, oktatási intézményben már ta­pasztaltunk olyat, hogy új mun­katárs felvételekor az igazgató előnyben részesíti a nem do­hányzó kollégákat.- Egyébként ez nem jelent hát­rányos megkülönböztetést?- Én nem hinném, hogy diszkriminatív lenne, mert a kör­nyezetegészséghez, valamint a tiszta levegőhöz való alkotmá­nyos jog elsőbbséget élvez a do­hányzónak a személyiségi jogá­val szemben. Tehát ezen a fázi­son már túl vagyunk. Mivel egy­I értelműén bebizonyosodott, hogy a dohányfüst, még a passzí­van beszívott dohányfüst is „A” típusú rákkeltő anyag.- Mit jelent az ,,A” típusú ká­rosító hatás?- A legkomolyabban veen­dő...- Első számú rákkeltő anyag?- Igen.-Mit tapasztaltak, ott, ahol ki van jelölve házon belül, tehát kór­házon belül a dohányzóhely, ott együtt füstölögnek az ápolók és a betegek?- Előfordul ilyen is. Az épületek kedvezőtlen adottságai miatt gyak­ran nem tudnak, a legjobb szán­dék ellenére sem kijelölni dohány­zásra megfelelő helyet. Nem hagy­hatja el a nővér vagy a személyzet az osztályt, tehát előfordult ilyen, hogy a tálalókonyha vagy a nővér­szoba volt a kijelölt hely.- De hát ez törvényellenes.- Ezeket szankcionálták ter­mészetesen, ezt a határozatban megszüntetésre javasolták, és in­tézkedési tervet kértek be. Azt ta­pasztalták, hogy, ahol a vezető, tehát az orvos és a főnővér nem dohányzik, a személyzet között is sokkal kevesebb a dohányos, és a legnagyobb ellenállást is ott észlelték, ahol a vezető szemé­lyek is dohányoznak.- Hány forintos büntetést rót­tak ki?- Tizenhat esetben került sor egészségvédelmi bírságolásra, összességében 117 ezer forint egészségvédelmi bírság folyt be. Egy ilyen átmeneti türelmi idő után, amikor a hatóság inkább a szakmai célt és nem a bírságolást tette az első helyre, azt gondo­lom, a bírságolási politika kicsit erőteljesebbé válásával segíte­nünk kell a jogkövető magatartás kialakításában.- Mennyi a maximális bírság?- Százezer forint.- Ezt kiszabhatják mondjuk akár mindennap?- Elvileg a törvénynek nincs ilyen kitétele, hogy nem lehetne, bár úgy rendelkezik - eléggé megengedően -, hogy méltányol­ja a hatóság az elkövetés körülmé­nyeit, tehát igazából a törvény szi- gora elmarad a várakozástól. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom