Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-25 / 198. szám

4. OLDAL E G Y E I TÜKÖR 2001. Augusztus 25., szombat Iskolakezdés örömmel — és anélkül De nehéz az iskolatáska! — jut eszünkbe ez a régi slágerrészlet, mely ma több­szörösen is megállja a helyét. A diákok jó része nem bánná, ha nem kezdődne meg az iskola. Néhány nappal a becsengetés előtt a szülők is így vannak ezzel, hiszen igencsak kimerül a családi kassza, mire bevásárolnak iskolás gyermeke­iknek — derült ki karcagi körképünkből. Az iskolák felkészültek a diákok fogadására. Mint Örlős Lászlótól, a polgármesteri hivatal építési, műszaki iroda vezetőjétől megtud­tuk, a nyáron a városi program részeként az intézményekben elvégezték a világításkor­szerűsítést és a tisztasági meszeléseket. A Györffy István iskola Kossuth téri épületé­nek 6,8 milliós külső homlokzatfelújítása is két, és mint Petrov István igazgató elmond­ta, egymillió forintot nyertek a 9-10. évfo­lyam természettudományos tantárgyakhoz eszközfejlesztése, várják a számítástechni­kai teremre beadott pályázat eredményét, és most készítenek egy többmilliós pályázatot a 9-10. évfolyam szakmai orientációs tárgya­ihoz eszközfejlesztésre. Képünk illusztráció. megkezdődött, a Takács Péter úti óvodában pedig önkormányzati, szülői és alapítványi támogatással épül a tornaszoba. A Zádor úti iskolában mostantól nem csak udvari WC van, mindkét épületben belső vizesblokko­kat is kialakítottak. A városgondnoksághoz tartozó iskolák­ban mintegy 2 milliót fordítottak javítások­ra. Szentesi Lajos műszaki csoportvezető el­mondta, a Kováts Mihály iskola Kálvin út 5. szám alatti épületében megerősítették a szociális blokk tetőszerkezetét és falazatát, kijavították a balesetveszélyes udvari tér­burkolatot. Megszépült a Dózsa György úti épület homlokzata, és az utcai kerítést is kijavították. A zeneiskola főépületében biztonsági aj­tórendszert alakítottak ki, a másik épület­ben pedig belső javítások voltak. A Kiskul- csosi iskola egyik tantermében a mennye­zetet kellett megerősíteni és álmennyezettel ellátni, az Arany János iskola Baross úti épületében a raktár tetőszerkezetét erősítet­ték meg. A Györffy István iskola Kossuth téri épületében a földszinti folyosón volt burkolatcsere, a költségek felét az iskola állta. A Varró István szakiskola kollégiumában a hálók egy részében kicserélték a heverő­Az iskolákban már készítik a pedagógu­sok az órarendeket, csinosítják a tanterme­ket, a szülök pedig lázasan vásárolják a gyerekeknek a füzeteket, s a jövő héten ér­keznek a tankönyvek is. A város papírbolt­jaiban kedvezményekkel is készültek a ro­hamra. Van, ahol füzetcsomagokat is ösz- szeállítottak, de a többség egyenként válo­gatja össze a szükséges füzeteket. Kovács Ferencné épp fiát győzködte egy olcsóbb tolltartóra, amikor beléptünk az egyik üzletbe. ✓- Anya, vegyük már meg, tudod, a Pisti is ilyet kapott - kérlelte édesanyját a gye­rek az emeletes tolltartóért. Az anya a 2600 forintos, alaposan meg­rakott tolltartó helyett egy 670 forintosra szeretné rábeszélni Ádámot.- Minek vegyek neked ilyet, hiszen filc­toll, toll, körző még nem kell, majd ha na­gyobb leszel, megkapod - próbálkozik Ju- lika.- Nem, én ezt akarom! Megígérted, ha jó leszek, megkapom - így a gyerek.- De kisfiam, anyának nincs ennyi pén­ze! - zárult rövidre a vita, így maradt az ol­csóbb tolltartó.- Mennyibe kerül ma egy elsős? - kér­deztem fizetés után.- Nagyon sokba! A füzetekért, táskáért már az elmúlt két hónapban több mint 10 ezret költöttem. A listáról, amit az iskolá­tól kaptunk, még ott a tisztasági felszere­lés, tornafelszerelés. Nézze meg, mi min­dent kell vennem! Kislabda, ugrókötél, egyentrikó, nadrág, váltócipő, hulahopp- karika. Ez nagyon nehéz, csak azt nem tudom, mit gondolnak az iskolában, mi­ből futja erre. A másik gyerekem harma­dikba megy, a férjem munkanélküli, így a család segített, a nagyiktól kaptunk 5-5 ezer forintot, s még jön a várostól kapott beiskolázási támogatás. Az a néhány ezer forint nem sok mindenre elég, de a semminél jobb. Van olyan cég, ahol a szülőknek vásárlási utalványt adnak, de én nem olyan munkahelyen dolgozom sajnos. Bevallom, sok mindent a piacon vettem meg, így a tornacipője sem márkás lesz a gyerekeknek, és már előre félek, hogy a jövő héten, ha hazajönnek az isko­lából, mit kérnek még tőlük a tanárok. Persze Ádám mindebből nem sok mindent ért még.- Olyan jó, hogy már csak négyet kell aludnom, és me­gyek az iskolába - mondta lel­kesen. Az osztályban sok kis pajtásom lesz, egyet már isme­rek, a szomszéd Pistit. Képzeld, apa megcsinálta a biciklimet is - magyarázta, közben megfogta a kezem, és a boltajtó felé húzott, hogy meg­mutassa, milyen csomagtartó van rajta:Tudod, oda kell tennem majd az iskolatáská­mat. Én már tudok egy kicsit számolni, és a nevemet is le tu­dom írni, de anyáék mondták, sok mindent meg kell még ta­nulnom, hogy okos kisfiú le­FOTÓi BARTHA gyek. Persze, nem mindenki ilyen lelkes, ha a becsengetés szót hallja. Hor­váth Katalin most érettségizik.- Nem nagyon várom az iskolát, olyan jó lenne, ha még tartana a nyár, hiszen a jövő évtől megkezdődik a hajtás a felvételi pontokért, a nyelvvizsgákért. Arra még nem is akarok gondolni, hogy ha felvesz­nek a jogra, mi lesz, vagy ha nem vesznek fel, akkor mi. Barátnője, Ildikó nyáron dolgozott, hogy segítsen szüleinek egy kicsit. így megvette a tanszereket, s a tesójától örökölt könyve­ket nem kérte meg, így azon is több ezret spórolt. De a sportkör miatt még új sportci­pő kell, és a ruhatárát is frissíteni szeretné még szeptemberre. Egy miatt azonban mindketten várják a sulit, hogy láthassák osztálytársaikat, s megbeszéljék az élet anyagi dolgait. A ma­tekfeleléseket vagy a történelemdolgozato­kat azonban kihagynák. Tudjuk azonban, hogy ez csak álom ma­rad, hiszen a tanítás-tanulás számonkérés­sel is jár. Az első héten talán még nem lesz­nek dolgozatok, de aztán a júniusi tanévzá­róig sok-sok mindenről kell majd számot adnia középiskolásnak, általános iskolás­nak egyaránt. DARÓCZI ERZSÉBET Negyvert.fölött Fiatal, agilis munkatársat keresünk - olvas­hatjuk rendre az álláshirdetéseket böngészve. Örvendetes, hogy a frissen végzett fiatalokat szívesen alkalmazzák a munkaadók, csak épp elgondolkozik az ember: ha mindenhol őket keresik, mi lesz az idősebb korosztállyal? Va­jon hol tud elhelyezkedni manapság egy középkorú munkavál­laló? Mit számít a tapasztalat, a munkabírás? Hivatalosan nem lehet kizáró ok az életkor, emiatt nem uta­síthatják el senki jelentkezését, tiltja a Munka törvénykönyve. De ha körülnézünk környe­zetünkben, ugyan hány ese­Mi lesz az idősebb, korosztállyal? tét tudunk felsorolni, ami­kor a több évtizedes tapasz­talattal rendelkező tanítónő helyett inkább a pályakezdő, főiskoláról épp hogy kikerült kolle- ginát veszi fel az igazgató, fél szemmel a közalkalmazotti bér­tábla rubrikáira sandítva? Hányszor fordul elő, hogy a külföldi munkára jelentkező rutinos szakmunkás helyett inkább az alig huszonévest választják, mondván, hogy neki még nincs család­ja? És mi lesz azokkal a negyven év feletti, középfokú végzettsé­gű hölgyekkel, akinek munkahelyük megszűnt, de nem vágy­nak arra, hogy valamelyik biztosító ügynökeként járják a me­gyét? A munkaügyi központ átképzései néhányuknak talán le­hetőséget nyújtanak az újrakezdéshez, többségük azonban hiá­ba végez el valamilyen tanfolyamot, továbbra sem talál munkát. Pedig az ő esetükben általában már a gyerekek sem „gátló té­nyezők”. Elég nagyok ahhoz, hogy ne kelljen otthon maradni velük, mert gyakran betegek, a tanulmányaik finanszírozása vi­szont jelentős terhet ró a családi kasszára. Ha valaki középkorúként válik munkanélkülivé, bizony meg­lehetősen kilátástalanná válik nem csak saját élete, de az egész családjáé. A nyugdíjas évek „nyugalmáig” még oly sok idő van hátra, hogy számolgatni sem érdemes, bizonytalan alkalmi munkákból - valljuk be, gyakran feketén - pedig szinte lehe­tetlen fenntartani a családot. Ám ha nem jut pénz a gyerekek ta­níttatására, már abban sem lehet bízni, hogy néhány év múltán majd ők segítik szüleiket. Szakképzettség, diploma nélkül ugyanis fiatal, agilis munka­társakat is csak elvétve keresnek... V FINOMSAG. Olyan finom ez a friss kenyér így, magában is! FOTÓI SÄRKÖZI Jászberény Dr. Szabados Lajos a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karának új főigaz­gatója. Arra kértük, beszél­jen pályájáról és főigazgató­ként megvalósítandó tervei­ről.- Jászsági ember vagyok, érzel- müeg erősen kötődöm ehhez a tájhoz. Jászapátin születtem 1939-ben, ott is érettségiztem. Az első diplomámat itt, Jászberény­ben szereztem 1959-ben, és máig is elsősorban tanítónak tartom magam.- Pedig közben szerzett még néhány diplomát.- Igen, 1967-ben Egerben a fő­iskolán matematika-fizika, majd 1973-ban az ELTE-n pedagógia szakon. 1980-ban egyetemi dok­tori, 1986-ban pedig kandidátusi címet kaptam. Közben többfelé dolgoztam. Voltak konfliktusaim,, ahol jó főnökeim voltak, ott nem Menekülni csak előre szabad volt velem „gond”. 1992-től Bé­késcsabán, 1996-tól Jászberény­ben oktatási főigazgató-helyettes voltam. így érkeztünk el a mához.- Mi késztette arra, hogy újra és újra elkezdje a tanulást?- Az volt az elvem, hogy amit más el tud érni, ha arra én is ké­pes vagyok, akkor nekem is el kell érnem. Képeznem kellett magam, hogy partner tudjak maradni ak­kor is, ha úgymond nem állok be a sorba, ha nem titkolom el a kü­lönvéleményemet szakmai kérdé­sekről. Sokat bántottak, néha ta­lán okkal is, én viszont erre azzal válaszoltam, hogy tanultam, így tudtam talpon maradni.- Ezt az igényességet hogyan kívánja érvényesíteni a főigazga­tói munkájában?- Véleményem szerint a fő hangsúlyt a tanítóképzésre kell 0r. Szabados Lajos helyezni. Azt mondják ugyan, hogy tanítókból túlképzés van, de az az elvem, hogy ha baj van, elő­re kell menekülni. Ennek útja a mi esetünkben nem leépítés, ha­nem a színvonalemelése. Ha a mi végzett diákjaink felkészülteb­bek, képzettebbek lesznek, keve­sebb állásgondjuk lesz. Ez nem jelenti azt, hogy más szakokra nem kell figyelmet fordítani. Egy évfolyamon 230 államilag finan­szírozott diák tanul, közülük 145 tanítónak készül. Ezt az arányt tartani kell, de a többi szak sem kerülhet hátrányos helyzetbe.- Milyen konkrét elképzelései vannak az egyes szakok fejleszté­sére? — A jelenlegi törvények szerint van arra lehetőség, hogy a főisko­lai szintű tanítói szak mellett in­duljon egyetemi szintű pedagógi­ai szak. Gyakorlatilag egyetemi végzettségű tanítókat bocsáta- nánk ki. Először már végzett taní­tóknak szeretnénk meghirdetni ezt a lehetőséget.- Megvan ehhez a megfelelő tu­dományos kapacitás? — A Szent István Egyetemen megvan, kihasználnánk az integ­ráció adta lehetőségeket. Másik elképzelésünk szerint kezdemé­nyezzük, hogy az egri főiskola egyéni tanulmányi rendű csopor­tos továbbképzés nyomán számít­sa be az itt szerzett tudást, ennek az lenne az eredménye, hogy a di­ákok hamarabb kaphatnának ta­nárképző főiskolai szakos diplo­mát. Feltétele, hogy a szaktanszé­kek egyeztessék a tanterveket. Tervezzük továbbá, hogy a taní­tóknak megteremtjük a lehetősé­get gyógypedagógiai diploma szerzésére oligofrén szakon, ta­nulásban korlátozott és értelmileg akadályozott gyermekek tanításá­hoz. Az augusztus 27-én kezdődő nyári egyetemi kurzusunkat már ennek jegyében szerveztük. Ez egyúttal igényfelmérés is lesz. Fölvettük a kapcsolatot az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karával.- Azt mondta, hogy a tanítói szak mellett a többi szak fejleszté­sére is készülnek.- A művelődésszervező sza­kon szeretnénk megkezdeni az egyetemi szintű művelődésimene- dzser-képzést, megtartva a főisko­lai képzést is. A könyvtár-informa­tika szakon hangsúlyosabbá tesz- szük az informatikai oktatást. A szociálpedagógiai szakunk mellett pedig tervezzük szociális munká­sok képzését. Mindent összevetve a főiskolai karon belül három inté­zetben gondolkodom: a tanítói, a társadalomelméleti- közművelő­dési és felnőttképzési, valamint a szociálpedagógiai és szociális munkásokat képző intézetben. Al­kalmazkodni akarunk a kor kihí­vásaihoz. Erre gondoltam, amikor előremenekülésről beszéltem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom