Új Néplap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

fl 2001. Augusztus 18., szombat ’ . _______________________________________________________________________AHOL ÉLŰNK 7. OLDAL FEGYVERNEK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ahol két korosztály tanul tí° zá: Június 9-e óta Orczy Anna nevét viseli az általános is­kola és szakiskola, ahol 500 általános iskolás és 60 szakiskolás tanul. A szakis­kolások nőiruha-készítő, növénytermesztő gépész és gyorsbüfé-étkeztető eladó OKJ-szakmát tanulnak. Az Orczy család a XVIII. század­tól egyik nagybirtokosa volt a te­lepülésnek. Báró Orczy Anna és férje, gróf Szapáry József 1845— 46-ban főleg délvidéki németek­kel, illetve magyar 'telepesekkel bené­pesítette Fegyver- k-pusztát, létre- iozta az Annahá- mak, illetve Sza- párfalunak neve­zett településré­szeket. A német ajkú telepesek gyerekeinek isko­lát építtetett, és gondoskodott a fenntartásáról is. Mnt Ambrus Dénes igazgató­tól megtudtuk, az Orczyban is vannak tehetséges és kevésbé jó képességű diákok. Az itt tanító 34pedagógus egyaránt felvállalta a tehetséggondozást és a felzár­kóztatást is. Az iskola felszereltsége jónak nondható, a szakképzés részére kialakított technika- és számítás­technika-termeket az általános is­kolások is használják. Saját var­rodája és lakatosműhelye is van az intézménynek. Diákjaik min­den évben ott vannak az orszá­gos és megyei megmérettetése­ken. Az erdélyi lázári általános is­kolával jó kapcsolatuk van évek óta, most nyolcvan gyermekkel voltak kint - volt, aki először járt külföldön -, ahol bemutatkozott citerakörük, irodalmi szakkörük és tánccsoportjuk is. Az augusztus végi tanévkez­detre három új tantermet is kiala­kítottak, így a több telephelyen működő iskolában az alsó tago­zatosok mostantól egy épületbe kerülnek. Az Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola főépülete A szakiskola kistérségi felada­tokat is ellát, sok diákjuk van Ti- szabőről, Örményesről és Sur- jányból. Az iskolában aktív a mű­vészeti élet, öt tánccsoportjuk van, de arany minősítésű ének­kar és színjátszó csoport is mű­ködik. A sportban is jeleskedik labdarúgócsapatuk és a lány ké­zilabdacsapat. Tanulmányi ered­ményük alapján több diákjuk nyert felvételt a szolnoki, a török­szentmiklósi és a kisújszállási gimnáziumokba. Fejlesztések a vízműnél A fegyverneki vízmű idén átvette az öfményesi vízmű üzemelteté­sét is - tudtuk meg Nagy Mihály igazgatótól. A cég tizenegy dol­gozót foglalkoztat. A vízmű az önkormányzat támogatásával idén elvégezte a víztoronycső fes­tését és a kötélcserét. Jelenleg azokon a mélyebben fekvő terü­leteken, ahol az elmúlt időszak­ban gondot okozott a belvíz, új belvízcsatornákat alakítanak. Az elnyert állami támogatásból és saját erőből erre idén 25 milliót fordítanak. Mindkét községben 100 százalékos az ivóvíz-ellátott­ság, és a vízmű biztosítja a Sur- jányhús vízellátását is. A fegyver­neki szippantott szennyvíztelep fogadja be Fegyvernek és Örmé­nyes kommunális szennyvizét is. Turizmus, ipar adhat fellendülést A millenniumi év zárásakor Fegyvernek jö­vőjéről Huber Ferenc polgármesterrel be­szélgettünk.- Hogyan ünnepelte a település a millenniumot?- Igyekeztünk a meglévő értékeinket bemutatni, bővíteni. így voltak a hagyományos kulturális ren­dezvényeink, ahol bemutatkoztak a művészeti cso­portjaink. Legnagyobb siker, hogy a millennium évében megalakult egy ifjúsági tánccsoport, a fel­nőtt női énekkar, az ifjúsági fúvósötös és az ifjúsá­gi citerazenekar is. Elkészült a Szűkebb hazánk, Fegyvernek című film, amely bemutatja a települé­sen a múltat, a kultúrát, a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, az önkormány­zati feladatokat. Tavaly megszerveztük Fegyvernek Szelleme Pantheonját, amelyen az elszármazottak kiállításon mutatkoztak be. 2000. augusztus 20-án találkoztunk az elszármazottakkal, mely valamennyiünk­ben kellemes élményként marad meg. Sze­retnénk, ha októberben újabb találkozó lenne, és a későbbiekben kiadványban is bemutatnánk az elszármazottakat, akik el­mondanák, milyen élményeik vannak a település­ről. A millennium zárása lesz ez az októberi talál­kozó, hogy ebben a rohanó világban is próbáljuk emberivé tenni a településről elszármazottak és az itt élő fiatalok, felnőttek, gyermekek életét.- Milyen fejlesztések valósultak meg idén a köz­ségben?- A fejlesztés eléri a 127 millió forintot. Megvaló­sul a Holt-Tisza 2-es tavának rehabilitációja, vala­mint lesz több kisebb beruházás. így szolgálati la­kást vettünk, intézményeket újítottunk fel, alakítot­tunk át. A Móra Ferenc Általános Iskolában új vi­zesblokkot sikerült kialakítani, a napközi otthonos óvodában egy épületet felújítani, befejeztük a gon­dozási központ egyik épületének felújítását. Ezen­kívül reményünk van arra, hogy vásárolunk egy szemétszállító autót, felújítjuk a gyermekélelmezé­si konyhánkat. Két út fejlesztésére pedig pályázatot adtunk be. Belvízcsatorna-felújításra is van sikeres pályázatunk, így lesz pénz egy lecsapolócsatomára az alsóréti Holt-Tiszába, ezzel együtt a vízkárelhárí­tásra összesen 76 milliót fordítunk.- Ez több, mint a tavalyi?- Igen, úgy érezzük, hogy infrastruktúrában si­került megalapoznunk a település fejlődését. Ami a legnagyobb probléma, az a hulladék- és szennyvíz- kezelés. Ennek a megoldása a legfontosabb feladat. A kétpói regionális hulladéklerakó sikeres ISPA-pá- lyázattal készül. Remény van arra, hogy 2003-04-re teljesen meg tudjuk oldani a szemétszállítást és a szelektív hulladékgyűjtést is. A szennyvízelhelye­zés megoldására benne vagyunk a török­szentmiklósi regionális társulásban, ott most készül az ISPA-pályázat. így nem tudjuk, mikorra sikerül ezt a kérdést megoldani.- Működnek- e az intézmények?- Gyakorlatilag az intézmények mű­ködése biztosított. Jelentős segítséget kaptak különböző megyei és országos pályázatokon. így a Móra Ferenc Általá­nos Iskolánál folyamatban van a Come­nius minőségbiztosítás első szakasza. Pályázatok­kal jelentős technikai fejlesztések voltak az iskolák­nál és az óvodában. A Művelődési Ház és Könyvtár­nál a szapárfalusi Klubkönyvtárat tudtuk alkalmas­sá tenni arra, hogy ott közösségi élet legyen, a gon­dozási központ és négy óvodaegységben és biztosí­tott minden feltétel. Működik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is.- Hogyan látja a település jövőjét?- Tulajdonképp, ha a mezőgazdasági viszonyok rendeződnek, itt minden adott egy intenzívebb me­zőgazdasági tereméléshez. Remélem, a környékbe­li ipar, a beszállítói programok növelik a helyben foglalkoztatottak számát. A Holt-Tiszára épített hor­gászturizmus talán az, ami a településen fellendíte­né a turizmust, az idegenforgalmat. Bízom benne, hogy ebben segít az, hogy benne vagyunk a Tisza- tavi régióban.______________________________■ Itt mindenki talál programot A művelődési házhoz tartozik a községi könyvtár is, ahol helytörté­neti kiállítás is található, valamint a szapárfalui klubkönyvtár. Tűhegyi Julianna igazgató szerint ők in­kább közművelődési funkciót lát­nak el, nem annyira rendezvény- centrikusak. Szűkös költségveté­süket igyekeznek pályázati forrá­sokkal kiegészíteni, ennek köszön­hetően például idén kicserélhették a székeket. Programjaikon az első osztályostól a nyugdíjasig minden korosztály részt vesz. Népszerű a néptánccsoport, a foglalkozásokon 160 gyermek vesz részt, évi 20-50 fellépésük van a községben és a környező te­lepüléseken. A citeracsoport tagjai most bővültek az ifjúsági csoport­tal. A gyermekcsoport az abádsza- lóki népzenei, együttesek találko­zóján arany minősítést kapott. A hatvan gyermek között a középis­kolások zöme vidéken tanul, így ők hét végén tudnak próbálni. Á fafaragók Bárdi László vezetésével használati tárgyakat készítenek. Az amatőr zenekarok is a művelő­dési házban próbálnak. A Dogs és a Zuhatag több fellépést is vállal. Utóbbinak az önkormányzat tá­mogatásával most jelenik meg CD- je és készül a klipje. A „Szapárfa­lui asszonyok” a klubkönyvtárban találkoznak, ahol kulturális prog­ramokat is szerveznek. Az R 16 postagalamb-egyesület ötven tagja is művelődési házban találkozik, éppúgy, mint a horgászegyesület és a nagyközségi sportegyesület tagjai. Az idén alakult felnőtt női kar Kovács Zoltán karnagy irányí­tásával próbáit tartja a művelődési A néptáncosok egy csoportja házban. Zenés ébresztőkhöz, tér­zenékhez itt gyakorol a Fegyver­neki Fúvósegyüttes is. A Móra Fe­renc Általános Iskola és az Orczy Anna Általános Iskola és Szakis­kola énekkarai iskolájukban ké­szülnek a fellépésekre. Az igazga­tónő elmondta, szeptemberben szeretnék megalapítani a Baldácsy Antal Művészeti Egyesületet, aho­vá az ifjúsági és felnőtt művészeti csoportokat szeretnék összegyűj­teni. Akikre büszkék a felnőttek A KIS BIOLÓGUSOK. Az Orczy Anna Általános Iskola és Szakisko­la 7-8. osztályos diákjai az elmúlt tanévben a XIV. országos termé­szetismereti vetélkedő kecskeméti döntőjén második helyezést értek el. A csapat tagjai: Nagy András, Bihari Máté, Mervai Nóra, Nagy Judit, felkészítőjük Baksay Elek. Az 5-6. osztályos csapat az összesí­tésben nyolcadik lett. A csapat tag­jai: Gál Levente, Selymes Gergő, Szatlóczki Attila, Országh László. VIZSGA A TERMÉSZETRŐL. A Kaán Károly országos termé­szet- és környezetismereti ver­senyen a Móra Ferenc Általános Iskolát Tichy-Rács Aliz képvisel­te. A versenyen második, a la­borgyakorlatokon első helyezést ért el, kiváló teljesítményéért különdíjat és franciaországi ju- talomutat kapott. A Zádor Ágota megyei biológia- és természetis­mereti versenyen, az akkor még hatodikos leány, a hetedikeseket is maga mögé utasította. Felké­szítője: Zakar Zoltánná. MATEMATIKA ÉS HELYES­ÍRÁS. Budai Mihály, az Orczy Anna Általános Iskola és Szakis­kola diákja most lesz negyedikes. Az ifjú a tavalyi évben több me­gyei tanulmányi sikert is elért. A Mátyás tudósai megyei matema­tikaversenyen ötödik, a Zrínyi Ilona országos matematikaverse­nyen 480 versenyző közül az 51. helyen végzett. Sikersorozatának fénypontja a megyei helyesíró verseny első helyezése. INFORMATIKA. Az Orczy An na Általános Iskola és Szakisko­lában az elmúlt tanévben az alsó tagozatosok részére is lehetősé­get biztosítottak arra, hogy Bárá­nyomé Bujdosó Ágnes vezetésé­vel megismerkedhessenek a szá­mítógépek világával. Itt az alap­vető hardveres és szoftveres is­meretek után a LOGO programo­zási nyelv és a teknőcgrafika volt a tananyag. A haladó csoportból György László, akkor negyedikes diák, a LOGO országos számítás- technikai tanulmányi verseny I. kategóriájában 11. helyezést ért el a 3-5. osztályosok között. A ZENESZERZŐ. Idén a Kos- suth-díjasok sorában egy fegyver­neki származású zeneszerző is he­lyet kapott. Jeney Zoltán Szolno­kon született, de családját több szál is Fegyvemekhez köti. Gyer­mekkorát itt töltötte, első zongora­tanára özv. Pfeiffer Ferencné volt. A zeneművészeti főiskola elvégzése óta több helyen tanított és tanult, így a római Santa Cecília Acedemi- án, s tanítványa volt Goffndo Peras- sinak is. Főbb művei: szóló- és kó­rusművek, zenekari művek, elekt­ronikus és komputeres művek, színházi és filmkísérőzenék. ■ Sikeres a focicsapat A fegyverneki nagyközségi sport- ahol hatodik, ötödik és második egyesület 1925-ben alakult. Jelen- helyezettek lettek. Az elmúlt sze- legi elnöke Polgár István. Az zonban elért 2. hely az NB III.-ba egyesületen belül működő foci- juttatta a csapatot. A csapat tagjai csapat az utóbbi négy évben volt nagyrészt helyi focisták, de van a legsikeresebb, 1997-ben kerül- pár más községből itt focizó, akik tek be a megyei első osztályba, ugyanolyan elszántsággal lépnek Az NB III.-ba utást kiharcolt csapat (a képről hiányzik Fekete Szabolcs, Kapás Gábor, Tu- karcs László) pályára, mint a fegyvernemek. Az NB III-as sikernek mindenki örült, a vezetőség úgy döntött, hogy amennyire lehetőségeik en­gedik, elindítják a csapatot a ma­gasabb osztályban. Ezt tették an­nak érdekében is, hogy a csapat együtt maradjon és megmérettes­se magát. A bajnokságra nem csak a csapat készült fel, hanem a szurkolók, az önkormányzat és vállalkozók is segítettek abban anyagilag és fizikailag is, hogy a pályát az előírásoknak megfelelő­re alakítsák át. A csapat edzője Márton Ferenc. Az egyesületnek 18 első osztályú, 20 ifjúsági és 20 serdülő focistája van. A maga­sabb osztályban a célkitűzés a bennmaradás. Az elnök szerint a csapat felkészülése, hozzáállása alapján ez lehetséges. Az ifjú galambász Ősztől a törökszentmiklósi Szé­kács Elemér Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola általános mezőgazdász szakának elsőse lesz Rózant István, a köz­ség jeles ifjú galambásza. István édesapja 1999-ben kezdett el ga­lambokkal foglalkozni, s az ifjú legénynek ez annyira megtet­szett, hogy hamarosan ő is saját galambokat kapott, s ma már több mint száz postagalamb van a portán. Reggelente félórát szán galambjaira, megeteti őket. A szünidő utolsó napjaiban azon­ban még sokat van együtt ga­lambjaival. Mindegyiket megis­meri a tolláról, és „nem csak” a gyűrűje számáról. A postaga- lambsport számára kikapcsoló­dást jelent. Ma is emlékszik első versenyére, amikor 1999-ben Ko­máromból várták haza apjával a galambokat. Ilyenkor mindig nagy az izga­lom, hiszen van, hogy elvész a galamb, légör­vénybe kerül,1 vagy megzavar­ja valami. Ist­vánnak is volt már • olyan ga­lambja, amelyet nem látott vi­szont többet, és ilyenkor az ő szíve is fáj, hi- Rózant István kedvenc galambjával szén ezek a ga­lambok már hozzá tartoznak. Az ifjú legény nagy terveket sző, jö­vőre már külföldi versenyről sze­retné hazaröptetni galambjait. Ehhez sokat kell edzenie kedven­ceit, ebben segít neki édesapja. Az ifjú galambász szereti a termé­szetet, s mint mondta, a galam­bok miatt nem kell lemondania semmiről, amire szeretné, arra mindig jut ideje. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. í Huber Ferenc 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom